A több mint 400 éves Rákóczi-hárs és lakói – Süttő – Dunántúl
Süttő legszebb ékessége a 400-420 éves nagy levelű hárs. Törzse 4 részre bomlik 6 kisgyerek tudja körülölelni. Magassága 16 méter. Lombsátra alapján hazánk 8. legnagyobb nagylevelű hársfája. Rákóczi-hárs néven vált ismertté, mert szájhagyomány szerint a fejedelem is megpihent alatta. Ha a fa mesélni tudna, beszélhetne arról, hogy a település többször lakatlanná vált, hogy Fellner Jakab kiváló építész, kőfaragó üzemet tartott fenn a faluban vagy arról, hogy a háborúban elesettek emlékművénél az első koszorút 1925-ben József főherceg helyezte el. A falu a fát mindig nagy becsben tartotta. Az 1980-as években megyei védettséget kapott. Állapota egyre romlott. Önkéntes iskolások az üregeket kitakarították. Almády Zoltán tanár barlangász és munkatársai műgyantával az üregeket kiöntötték és a nyílásokat elzárták. Ennek köszönhetően a fa továbbra is csodálatosan díszlik. A védett hársfán elsősorban pintyfajok és cinegék fészkelnek, költenek. A fánál lévő madáretetőnél tengeliceket, zöldikéket, kék- és széncinegéket is megfigyelhetünk. A falu diákjai rendszeresen gondoskodnak az itt élő madarakról.
Kárpátalja épített öröksége - rövid VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA és a képekre - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=H-zdyPZ2fQU
Magyar emlékek a nagyvilágban - Czetz János sírköve az általa alapított első argentin katonai főiskola kápolnájában - Buenos Aires - Argentína
[
Magyar emlékek a nagyvilágban
Czetz János sírköve az általa alapított első argentin katonai főiskola kápolnájában – Buenos Aires – Argentína
Katonai erényeivel és földrajzi ismereteivel egyaránt korán kitűnt a gidófalvi (Háromszék – Erdély)születésű Czetz János (1822-1904), aki az 1848-1849-es szabadságharcban Bem tábornok mellett fényes hadisikereket aratott Zsibónál, Piskinél, más csatatereken, ideiglenes erdélyi főparancsnokként is.
A hivatásos katona Czetz – aki ausztriai vezérkari akadémiát végzett kimagasló eredménnyel – a világosi fegyverletétel után az emigrációban kamatoztatta tapasztalatait. Évtizedes vándorlása 1860-ban ért véget, midőn házasságkötése révén Argentínába került.
Előbb földmérőként dolgozott a dél-amerikai országban, majd – miután ezredesi rangban kinevezték egy hadmérnöki csoport főnökévé – feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét. Emellett számos vasútvonal építkezését is irányította. Műszaki alakulatot állított fel, ennek tagjai máig a Czetz által tervezett díszuniformist viselik. Államfői felkérésre ő szervezte meg Argentína első katonatiszti főiskoláját, majd a hadi akadémiát, később pedig a hadmérnöki főiskolát.
“Juan Fernando” Czetz megérte a XX. századot, 1904-ben halt meg Buenos Airesben. Hamvait a temetőből 1969-ben szállították át az általa alapított tanintézet új kápolnájába. Sírtábláján a spanyol szöveg előbb csak arról szólt, hogy az alatta nyugvó “argentin ezredes” a főiskola első igazgatója volt. Argentínai magyarok kérésére később azt is rávésték, hogy itt magyar tábornok és erdélyi főparancsnok alussza örök álmát.
Görgényi-fennsík II. - Uz Bence nyomában - Székelyföld - Erdély - HD minőségű rövid - VIDEÓ!
Teleki Pál Azok, akik Magyarországon jártak, vagy akik bennünket megfigyelhettek, tapasztalhatták a m
Tamási Áron Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
"Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség"
Ezt soha ne tévesszük szem elől!
"Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség."
(Mindszenty József hercegprímás - 1956)
A mi szívünkben nem lehet gyűlölet. Mert a mi utunkon járók közössége a barátság, a bizalom és a szeretet köré épül.
Ha mi együtt maradunk, akkor a megfelelő időben, a döntő pillanatban majd csatlakozni fognak hozzánk.
Velük együtt majd megint meglesz a nemzeti többség. Ne féljetek, mert amíg ennyien leszünk ezen az úton, Magyarországot soha nem fogják legyőzni!
Mert mi minden nap újra kezdjük!
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!" Orbán Viktor - 2002. október. 23.
Hogy mi ne legyünk sem német, sem más gyarmat!
Ne legyünk mi sem német, sem más gyarmat!
"S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad - édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad! ..... Adtál földmívest a tengernek, adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat."
József Attila (1905-1937) - költő - Hazám című verséből -- részlet
Boross Ida - Honvágydal - Oly távol, messze vagy hazám - rövid VIDEÓ!
