Magyar emlékek a nagyvilágban - Czetz János sírköve az általa alapított első argentin katonai főiskola kápolnájában - Buenos Aires - Argentína
[
Magyar emlékek a nagyvilágban
Czetz János sírköve az általa alapított első argentin katonai főiskola kápolnájában – Buenos Aires – Argentína
Katonai erényeivel és földrajzi ismereteivel egyaránt korán kitűnt a gidófalvi (Háromszék – Erdély)születésű Czetz János (1822-1904), aki az 1848-1849-es szabadságharcban Bem tábornok mellett fényes hadisikereket aratott Zsibónál, Piskinél, más csatatereken, ideiglenes erdélyi főparancsnokként is.
A hivatásos katona Czetz – aki ausztriai vezérkari akadémiát végzett kimagasló eredménnyel – a világosi fegyverletétel után az emigrációban kamatoztatta tapasztalatait. Évtizedes vándorlása 1860-ban ért véget, midőn házasságkötése révén Argentínába került.
Előbb földmérőként dolgozott a dél-amerikai országban, majd – miután ezredesi rangban kinevezték egy hadmérnöki csoport főnökévé – feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét. Emellett számos vasútvonal építkezését is irányította. Műszaki alakulatot állított fel, ennek tagjai máig a Czetz által tervezett díszuniformist viselik. Államfői felkérésre ő szervezte meg Argentína első katonatiszti főiskoláját, majd a hadi akadémiát, később pedig a hadmérnöki főiskolát.
“Juan Fernando” Czetz megérte a XX. századot, 1904-ben halt meg Buenos Airesben. Hamvait a temetőből 1969-ben szállították át az általa alapított tanintézet új kápolnájába. Sírtábláján a spanyol szöveg előbb csak arról szólt, hogy az alatta nyugvó “argentin ezredes” a főiskola első igazgatója volt. Argentínai magyarok kérésére később azt is rávésték, hogy itt magyar tábornok és erdélyi főparancsnok alussza örök álmát.
2019. December 17. 00:00
Görgényi-fennsík II. - Uz Bence nyomában - Székelyföld - Erdély - HD minőségű rövid - VIDEÓ!
Sokak kérésére a héten újra elindítottuk Kárpát-medencei barangolásainkat, a Hazajáró rövidfilm-sorozat közzétételének segítségével.
Ma ismét Erdélybe látogatunk - újra a Görgényi-havasok csodálatos tájaira.
Kérjük osszuk meg az anyagot, hogy sokan megismerhessék Kárpát-hazánk gyönyörűséges tájait, az ott élő magyar testvéreink életét, sorsát, mindennapjait!
Barátsággal: Mészáros László
Görgényi-fennsík II. – Úz Bence nyomában – VIDEÓ!
https://www.youtube.com/watch?v=yR4lrkI7-go
=yR4lrkI7-go
2019. December 17. 00:00
Teleki Pál Azok, akik Magyarországon jártak, vagy akik bennünket megfigyelhettek, tapasztalhatták a m
Teleki professzor - egykori miniszterelnök gondolata ma is nagyon aktuális
"Azok, akik Magyarországon jártak, vagy akik bennünket megfigyelhettek, tapasztalhatták a magyar nemzet erős akaratát, kitartását az alkotmánya mellett, nagy szabadságszeretetét, és a haza védelmére való teljes elszántságát.
Ezek a tulajdonságok politikai téren tiszteletet, súlyt és méltó helyet vívtak ki részünkre az európai nemzetek sorában."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök
2019. December 05. 00:00
Tamási Áron Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk
Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye
"A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké.
Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányzott életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette.
Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt."
Tamási Áron (1897-1966) - író
2019. December 05. 00:00
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
"…egy szegény kis nép igazsága nem üzlet senkinek."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
2019. December 04. 00:00
"Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség"
Ezt soha ne tévesszük szem elől!
"Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség."
(Mindszenty József hercegprímás - 1956)
A mi szívünkben nem lehet gyűlölet. Mert a mi utunkon járók közössége a barátság, a bizalom és a szeretet köré épül.
Ha mi együtt maradunk, akkor a megfelelő időben, a döntő pillanatban majd csatlakozni fognak hozzánk.
Velük együtt majd megint meglesz a nemzeti többség. Ne féljetek, mert amíg ennyien leszünk ezen az úton, Magyarországot soha nem fogják legyőzni!
Mert mi minden nap újra kezdjük!
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!" Orbán Viktor - 2002. október. 23.
2019. December 04. 00:00
Hogy mi ne legyünk sem német, sem más gyarmat!
Ne legyünk mi sem német, sem más gyarmat!
"S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad - édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad! ..... Adtál földmívest a tengernek, adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat."
József Attila (1905-1937) - költő - Hazám című verséből -- részlet
2019. December 04. 00:00
Boross Ida - Honvágydal - Oly távol, messze vagy hazám - rövid VIDEÓ!
Boross Ida - Honvágydal - Oly távol, messze vagy hazám - rövid VIDEÓ!
A világjelentőségű 1956-os őszi forradalmi hetek, a szabadságharcos hősies események tragédiába torkolló történetének egyik legsúlyosabb következménye, a kétszázezer, a külföldre menekülést választó honfitársunk "elvesztése" volt.
A Honvágydal című akkori sláger örökre beírta magát Boros Ida előadójával, és Gommermann István szerzőjével együtt a magyar lélekbe.
kattints a rövid VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=INWZKnxuT_0
2019. December 04. 00:00
Pádis - Karsztvidéki kirándulások - Czárán Gyula nyomdokán - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a videóra és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=r_lWL7Brg0g
2019. December 04. 00:00
Vastagh Géza (1866-1919) festményeiből
Vastagh Géza (1866-1919) festményeiből
Kolozsvárott született.
Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük.
Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György Antal festőművész, édesanyja Schell Jozefin, fivérei Vastagh Béla jogász és Vastagh György szobrászművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor, unokahúga Vastagh Éva, unokaöccse Vastagh László, mindketten szobrászművészek.
1906. február 26-án Budapesten kötött házasságot Zsigmondy Margit Hedvig Idával, Zsigmondy Béla gépészmérnök, hídépítő és Rieger Mária lányával. Három gyermekük született.
Tizenhét éves korában szerepelt először a Műcsarnok bemutatóján, ahol 1885-ben az Országos Kiállítás résztvevőjeként találkozunk nevével. 1887-ben a müncheni Glaspalast kiállításán szerepelt.
Itthon, ugyanebben az évben a Képzőművészeti Társulat kiállításán aratott sikert Nyugvó parasztány című festményével, melyet I. Ferenc József vásárolt meg.
Témaválasztásában az állatok kerültek a középpontba. Tyúkokat, kacsákat festett, majd oroszlán- és tigrisábrázolásaival tűnt fel. Figyelő oroszlánok képéért 1888-ban Ráth György-díjat kapott.
Számos műve került Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba.
Később érdeklődése a magyar szürkemarha felé fordult, melyet elsősorban Mezőhegyesen tanulmányozott. Itt készült a Ki a legény a csordában? című képe, mellyel a Műcsarnok 1895. évi téli tárlatán állami nagy aranyérmet nyert. E festmény alapján Doby Jenő 1896-ban rézkarcot készített, mely az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat műlapjaként jelent meg.[3] Hasonló témájú monumentális képei a Párbaj, továbbá a Verekedő bikák.
A századfordulót követő időszakban helyszíni megfigyeléseket tett a hamburgi, a lipcsei és a berlini állatkertben, melyeket többnyire pasztellen rögzített. Ekkor készültek marabu-, farkas-, hiúz-, tigrisábrázolásai. 1910-ben a Tátrában időzött, innen sok tájképpel tért haza.
Néhány festményét (Ki a legény a csordában?, Oroszlánfej, Táj oroszlánnal, Pihenő parasztlány stb.) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, számos műve megtalálható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Hagyatéki kiállítását 1920-ban a Műcsarnokban rendezték meg. Képei szerepeltek 1934-ben a Műcsarnokban id. Vastagh György centenáriumi tárlatán, valamint a Vastagh művészcsaládot bemutató kiállításon az Ernst Múzeumban 2004-ben.
2019. December 02. 00:00