Adventi egyházi szertartások és népszokások
Adventi egyházi szertartások és népszokások
Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.
A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte.
A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.
Szokás az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben " az Úr eljövetelében" éri el jutalmát.
Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín.
A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet.
Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt.
Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük.
Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.
2019. December 21. 00:00
Naiv festők képei - Adventtől karácsonyig
Naiv festők képei - Adventtől karácsonyig
A naív művészek olyan alkotó emberek akik idősebb korukban gyermekien tiszta, sajátos valóságábrázolással, “tündéri realizmussal” mutatnak be egy már majdnem elfelejtett világot.
Többnyire a végigdolgozott civil élet után, saját örömükre, családjuk és közvetlen környezetük biztatására és gyermekkori emlékeik újraélésére kezdenek festeni.
Valóságismeretük az ábrázolt világ belső átélésére épül. A hagyományos magyar paraszti életet a falusi munkákkal, vallásos ünnepeivel és népszokásaival ábrázolják.
2019. December 21. 00:00
A több mint 400 éves Rákóczi-hárs és lakói – Süttő – Dunántúl
Süttő legszebb ékessége a 400-420 éves nagy levelű hárs. Törzse 4 részre bomlik 6 kisgyerek tudja körülölelni. Magassága 16 méter. Lombsátra alapján hazánk 8. legnagyobb nagylevelű hársfája. Rákóczi-hárs néven vált ismertté, mert szájhagyomány szerint a fejedelem is megpihent alatta. Ha a fa mesélni tudna, beszélhetne arról, hogy a település többször lakatlanná vált, hogy Fellner Jakab kiváló építész, kőfaragó üzemet tartott fenn a faluban vagy arról, hogy a háborúban elesettek emlékművénél az első koszorút 1925-ben József főherceg helyezte el. A falu a fát mindig nagy becsben tartotta. Az 1980-as években megyei védettséget kapott. Állapota egyre romlott. Önkéntes iskolások az üregeket kitakarították. Almády Zoltán tanár barlangász és munkatársai műgyantával az üregeket kiöntötték és a nyílásokat elzárták. Ennek köszönhetően a fa továbbra is csodálatosan díszlik. A védett hársfán elsősorban pintyfajok és cinegék fészkelnek, költenek. A fánál lévő madáretetőnél tengeliceket, zöldikéket, kék- és széncinegéket is megfigyelhetünk. A falu diákjai rendszeresen gondoskodnak az itt élő madarakról.
2019. December 20. 00:00
Kárpátalja épített öröksége - rövid VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA és a képekre - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=H-zdyPZ2fQU
2019. December 18. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Czetz János sírköve az általa alapított első argentin katonai főiskola kápolnájában - Buenos Aires - Argentína
[
Magyar emlékek a nagyvilágban
Czetz János sírköve az általa alapított első argentin katonai főiskola kápolnájában – Buenos Aires – Argentína
Katonai erényeivel és földrajzi ismereteivel egyaránt korán kitűnt a gidófalvi (Háromszék – Erdély)születésű Czetz János (1822-1904), aki az 1848-1849-es szabadságharcban Bem tábornok mellett fényes hadisikereket aratott Zsibónál, Piskinél, más csatatereken, ideiglenes erdélyi főparancsnokként is.
A hivatásos katona Czetz – aki ausztriai vezérkari akadémiát végzett kimagasló eredménnyel – a világosi fegyverletétel után az emigrációban kamatoztatta tapasztalatait. Évtizedes vándorlása 1860-ban ért véget, midőn házasságkötése révén Argentínába került.
Előbb földmérőként dolgozott a dél-amerikai országban, majd – miután ezredesi rangban kinevezték egy hadmérnöki csoport főnökévé – feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét. Emellett számos vasútvonal építkezését is irányította. Műszaki alakulatot állított fel, ennek tagjai máig a Czetz által tervezett díszuniformist viselik. Államfői felkérésre ő szervezte meg Argentína első katonatiszti főiskoláját, majd a hadi akadémiát, később pedig a hadmérnöki főiskolát.
“Juan Fernando” Czetz megérte a XX. századot, 1904-ben halt meg Buenos Airesben. Hamvait a temetőből 1969-ben szállították át az általa alapított tanintézet új kápolnájába. Sírtábláján a spanyol szöveg előbb csak arról szólt, hogy az alatta nyugvó “argentin ezredes” a főiskola első igazgatója volt. Argentínai magyarok kérésére később azt is rávésték, hogy itt magyar tábornok és erdélyi főparancsnok alussza örök álmát.
2019. December 17. 00:00
Görgényi-fennsík II. - Uz Bence nyomában - Székelyföld - Erdély - HD minőségű rövid - VIDEÓ!
Sokak kérésére a héten újra elindítottuk Kárpát-medencei barangolásainkat, a Hazajáró rövidfilm-sorozat közzétételének segítségével.
Ma ismét Erdélybe látogatunk - újra a Görgényi-havasok csodálatos tájaira.
Kérjük osszuk meg az anyagot, hogy sokan megismerhessék Kárpát-hazánk gyönyörűséges tájait, az ott élő magyar testvéreink életét, sorsát, mindennapjait!
Barátsággal: Mészáros László
Görgényi-fennsík II. – Úz Bence nyomában – VIDEÓ!
https://www.youtube.com/watch?v=yR4lrkI7-go
=yR4lrkI7-go
2019. December 17. 00:00
Teleki Pál Azok, akik Magyarországon jártak, vagy akik bennünket megfigyelhettek, tapasztalhatták a m
Teleki professzor - egykori miniszterelnök gondolata ma is nagyon aktuális
"Azok, akik Magyarországon jártak, vagy akik bennünket megfigyelhettek, tapasztalhatták a magyar nemzet erős akaratát, kitartását az alkotmánya mellett, nagy szabadságszeretetét, és a haza védelmére való teljes elszántságát.
Ezek a tulajdonságok politikai téren tiszteletet, súlyt és méltó helyet vívtak ki részünkre az európai nemzetek sorában."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök
2019. December 05. 00:00
Tamási Áron Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk
Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye
"A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké.
Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányzott életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette.
Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt."
Tamási Áron (1897-1966) - író
2019. December 05. 00:00
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
"…egy szegény kis nép igazsága nem üzlet senkinek."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
2019. December 04. 00:00
"Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség"
Ezt soha ne tévesszük szem elől!
"Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség."
(Mindszenty József hercegprímás - 1956)
A mi szívünkben nem lehet gyűlölet. Mert a mi utunkon járók közössége a barátság, a bizalom és a szeretet köré épül.
Ha mi együtt maradunk, akkor a megfelelő időben, a döntő pillanatban majd csatlakozni fognak hozzánk.
Velük együtt majd megint meglesz a nemzeti többség. Ne féljetek, mert amíg ennyien leszünk ezen az úton, Magyarországot soha nem fogják legyőzni!
Mert mi minden nap újra kezdjük!
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!" Orbán Viktor - 2002. október. 23.
2019. December 04. 00:00