Új gyarmatosítás Európában: a gazdag országok nemzeti jövedelmük egy százalékát "áldozzák" a szegények felzárkóztatására - majd ennek a többszörösét kiszivattyúzzák azokból - rövid lapszemle

                          Demján Sándor szerint elkerülhetetlen konfliktust okoz az Európai Unió keleti és nyugati része között, hogy a források nem elegendőek a keleti régió felzárkózásához, a térségben nincs tőke, nem tud fejlődni. hvg.hu   Boros Imre szerint az uniós szolidaritási elv fő céljának, a felzárkóztatásnak az elmúlt két évben a közösség lemaradt országai a közelébe sem kerültek.   A kitűzött céltól való távolodás azt követelte volna, hogy a következő hétéves periódusban növekedjenek a források legalább a szabályok adta minimumig. Ehelyett a nettó befizető országok tovább szűkítették a forrásokat. A költségvetési feltételek úgy értendők, hogy az unió fenntartja a nemzeti korlátozásoktól mentes piaci közösséget, sőt annak intenzitását fokozni is óhajtja a szorosabb pénzügyi integrációval, ugyanakkor valójában lemondott a valós felzárkóztatásról. Annak ugyanis már évtizedes bizonyítéka van, hogy egy százalékból az nem megy, ennél magasabb szintű költségvetési hozzájárulásról pedig a nettó befizető csoport hallani sem akar. Ilyen körülmények között a periféria-országokból a támogatásnál sokkal magasabb összegű a jövedelemkiáramlás, a legfejlettebb országokba. Népszabadság

Németországban is dúl a liberális orwelli őrület - rövid lapszemle

                              Kristina Schröder kereszténydemokrata családügyi miniszter szerint újra át kéne nézni az egész német gyerekirodalmat – kezdve a „szexista” és „rasszista” kiszólásokat tartalmazó Grimm-meséktől. Hiába áll a könyvben „néger” vagy „cigány” szó, ő azt másképp olvassa másfél éves kislányának.   Schröder még Isten nemét is kifogásolja a szövegekben. Szerinte a hímnemű „der Gott” helyett a semleges „das Gott” lenne a megfelelőbb a gyerekek számára. A svéd Lindgren által a negyvenes években írt és a német gyerekek számára alapvető olvasmányélményt jelentő Pippi Langstrumf történeteit politikailag korrektté akarja fazonírozni a német Oettinger kiadócsoport. A balliberális Zeit olyan orwelli világ képét festette fel, ahol mindent, ami a múltból származik, a jelen igényei szerint írnak, értelmeznek újra, visszamenőleg is törölve a jelennek nem tetsző szavakat. Otto Brunken kölni egyetemi tanár, akinek a német gyerekirodalom a kutatási területe, úgy véli, hogy a kiadók nem fognak megállni egy szónál: (nemsokára kiderül, hogy irodalmi művek komplett történelmi részei nem illenek a modern korunkba, és szépen kiretusálják őket. Magyar Nemzet

Az MNB új elnök-jelöltjét pénteken hallgatja meg az Országgyűlés illetékes bizottsága

                            Orbán Viktor kormányfő megismételte, hogy nem tervez kormányátalakítást. Elmondta: kellő időben ki fog derülni, hogy kit tervez a jegybankelnöki posztra, hozzátéve: a döntését kellő súllyal átgondolta, és úgy látja, hogy a nemzeti bank új elnöke nagy eséllyel jobban fog teljesíteni, mint az előző. Hozzátette: péntek délután hallgatja meg a jelöltet az Országgyűlés költségvetési és gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottsága. „A Magyar Nemzeti Bank az ország gazdaságának fontos intézménye, és nem a miniszterelnök magánügye, hogy ki lesz a jegybankelnök” mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Emléknapra

                        Elképesztő és érthetetlen, bár egy strasbourgi ítélet korábban már kimondta: helytelen az a magyar bírói gyakorlat, amely nem engedélyezi a vörös csillag viselését. (Kártérítésre is kötelezték a magyar államot. Örülhettek az új kommunisták.) Kérdezném a művelt Nyugatot: találkoztak-e már arrafelé élőben a kommunizmussal? Vagy csupán hallomásból, kozmetikázott történetekből ismerik a vörös világ valódi arcát? Talán ha fényképen láttak orosz tankot a Corvin közben, államvédelmis vallatótisztet az Andrássy úti pincében. Mi itt élőben találkoztunk a kommunizmussal. Mit tudnak erről a Lajtán túl? Szinte semmit. Mert odáig sosem jutottak el az elvtársak. (Ausztriából meg viszonylag hamar kivonultak.) Pilhál György  Magyar Nemzet

Óvatosabbak lettek hazánk kritikusai

                        Hazánk az elmúlt két évben igen sok, jól beazonosítható gazdasági érdekkel ment szembe, elég csak a különadókra gondolnunk. Bár ezek korábban sok negatív reakciót váltottak ki, ma már az eredmények ismeretében sokkal árnyaltabb a kép. Kumin Ferenc Magyar Hírlap

Vörös csillag és a horogkereszt

                        Az önkényuralmi jelképek léte nem egy nemzet identitástudatáról szól, hanem a hatalom, a diktatúra mindenkori, lehengerlő üzenetéről. Ilyen volt például a vörös csillag és a horogkereszt. Ezek alatt és nevében ártatlan százmilliókat pusztítottak el a 20. században. Akik ezeket a vörös csillagos, horogkeresztes korszakot átélték, azok számára mindkét jelkép gyűlöletes és félelmetes. Stefka István  Magyar Hírlap

Szabálytalanságokat követtek el Simorék

                            A parlament költségvetési bizottsága hétfőn a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabálytalanságokat követett el a működése során. Az elfogadott határozat indoklása alapján az MNB megsértette a hitelintézeti törvény 49. szakaszának előírásait, amikor a hét legnagyobb bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról naponta, ugyanezen bankok devizacsere-ügyleteiről hetente jelentett adatokat az IMF-nek. Mint arról korábban beszámoltunk két szempontból sem volt törvényes az MNB korábbi működése Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint.   Több törvényt is sérthettek Nemcsak a hitelintézeti, de a jegybankról szóló törvényt is megsértette a Magyar Nemzeti Bank, amikor hatáskörét túllépve adott ki üzleti titoknak számító adatokat 2008 és 2010 között a Nemzetközi Valutaalapnak. Ráadásul – az Állami Számvevőszék jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”. mno.hu    

Bujáki népviselet - Északi-középhegység

Elkergették a telet a kárpátaljai Makkosjánosiban

                            Nagyböjt első vasárnapja előtti szombaton tartotta IV. Farsangi Hagyományőrző Találkozóját a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezete. A makkosjánosi Találka vendéglőben nagyon sokan összegyűltek a Beregszászi járás falvaiból és Beregszászból.   Dr. Póka Ferenc beregszászi magyar konzul köszöntő-beszédében elmondta: „Mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy értéket a szorgos munka teremt, ezt ebben a közösségben nem kell hangsúlyoznom. Az a szorgos munka, amely Istennek, embernek tetszik. De ideje van a szórakozásnak, ideje van a pihenésnek, a tradíció ápolásának, az ilyen összejöveteleknek, amelyek tágabb, szűkebb közösségünkben erősítik a kapcsolatokat, barátságokat…” Az ünnepi műsor fellépői között a nagyvőfélyként ismert, Makkosjánosiban élő Fazekas Attila viccekkel, alkalmi rigmusokkal, anekdotákkal „dobta fel” a hangulatot. A hagyományos farsangi lakodalmas szokásokat ügyesen mutatta be a zápszonyi kultúrház Dávid Lívia művészeti vezető által felkészített folklórcsoportja. Igazi meglepetés volt a badalói Szoboszlay Csilla énekművész fellépése, aki népszerű sanzonokat és operettrészleteket énekelt. A guti Peres Dóra népdalokat adott elő, majd következett a hamisítatlan magyar népzenét játszó Kokas Banda, amely a farsangra való tekintettel ezúttal kissé elkalandozott a könnyű műfajok irányába is. A Kokas Banda által muzsikált táncház és a vacsora után a kaszonyi Szatmáry család húzta a talpalávalót, a hangulat pedig olyan fergetegesre sikeredett, hogy a társaság majdhogynem kirúgta a Találka csárda oldalát. karpatalja.ma

A szoclib kötődésű és a hozzájuk csatlakozó kollaboráns haszonélvezők mindent elkövetnek a Magyar Művészeti Akadémia térnyerésének a megakadályozásáért - rövid lapszemle

                              Fekete György ki akarja tölteni a jövő novemberig szóló mandátumát. Érvelése szerint a támadások hátterében azok állnak, akik a kultúrafinanszírozással évtizedek óta jól járnak. Az MMA új tagjainak jelölésében a tagozatoknak teljes autonómiájuk van, az pedig az ő magánvéleménye csupán, hogy a nemzeti elkötelezettség szükséges a taggá válásához. Népszava   Az ellenzék a hazai kulturális élet botrányos letarolását emlegeti, az MMA viszont értékmentésre, a magyar kultúra értékeinek megőrzésére s felvirágoztatására készül.   Lelkes Péter szerint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia már a szerveződés folyamán zárt körré változott, a jelentős alkotók nagy része, sok-sok Kossuth-díjas is kirekedt belőle. Ez ellenérzést váltott ki ezekben az emberekben, akik úgy gondolták, ha ez így nem megy, akkor létrehozzák az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nevű egyesületet. Haris László szerint az MMA – a Széchenyivel szemben - minden művészeti ágat felkarolt. Nincs olyan tagja, aki ne kapott volna már valamilyen művészeti díjat. Az MMA-nak az a célja, hogy köztestületi tagjává fogadjon legalább minden magyarországi Kossuth-díjas alkotót. Több mint hatszáz rendezvényük volt, ideértve több nemzetközi konferenciát is. A Széchenyinél viszont a közgyűléseken kívül csak néhány székfoglaló előadás hangzott el. Lelkes Péter szerint vannak MMA-tagok, akik roppant nehéz helyzetbe kerültek. Mert továbbra is erősek a régi reflexek, a liberális kirekesztés és hegemónia a hazai szellemi életben. Vegyünk például egy színészt, akiről, ha kitudódik az MMA-tagsága, lehet, hogy nem kap szerepeket a színházában. Magyar Hírlap