Laurent Louis: Nyugaton nincs demokrácia - Lovas István interjúja
Társaival ismételten szembe menve a belga törvényhozó Magyarországot védte, amikor hazánkat elítélő határozatot hoztak Laurent Louis a belga törvényhozás független tagja. Talán nem túlzás állítani, hogy ő Belgium legszókimondóbb országgyűlési képviselője.
- Képviselő úr, tudja azt, hogy a Youtube-on magyar feliratozással is olvasható februárban az afrikai Mali-ban történt francia katonai beavatkozásról elmondott beszéde, amit a belga parlamentben tartott?
- A nemzetközi manipulációról szóló beszédemhez szinte naponta töltenek fel újabb és újabb feliratozásokat. Ma lettül jelent meg. Tegnap japánul. Nemrégiben görögül. Ami fontos: ezek civil kezdeményezések és önkéntes hozzájárulások, nem pedig közpénzből történő hivatalos fordítások. Ez mutatja az internet erejét.
- Frissítő élmény egyszer olyan politikussal beszélni, akit nem köt a pártfegyelem és kellőképpen bátor az őszinteséghez. Mit gondol a belga királyságról? Hiszen nem demokratikus, feudális „konzervről” van szó? Nem lenne korszerűbb egy köztársasági forma?
- A polgároknak kellene dönteniük arról, hogy milyen rendszerben szeretnének élni. A politikusok manapság ahhoz szoktak hozzá, hogy mindent rá tudnak kényszeríteni az emberek nyakára. Ami a monarchia kontra köztársaság ellentétet illeti, én az utóbbit részesítem előnyben. A múltból örökölt királyság „nehéz” dolog, ami nyomasztja a modern társadalmat és nem igazán demokratikus. De ha lépni kell bármilyen irányban, akkor ahhoz ki kell kérni a nép véleményét. Mindig is egy olyan népszavazás kiírását szorgalmaztam, amelyben az urnához járulók dönthetnek a kérdésben.
- Politikusok kínos kérdéseket sokszor azzal hárítanak el, hogy hipotetikus kérdésekre nem válaszolnak. Ha akar, ezzel védekezhet. Ha holnap népszavazással Orbán Viktort, a jelenlegi miniszterelnököt, vagy bárki mást királlyá választanának Magyarországon , lenne tiltakozás az Európai Unióban?
- (Nevet) Azt már láttuk jó néhány hónappal ezelőtt, hogy a magyar kormány egyes lépései ellen mekkora felzúdulás volt Európában. Beleértve a belga országgyűlést, amelyben a pártok határozatot fogadtak el Magyarországgal szemben. Én pedig ez ellen tiltakoztam és kijelentettem, hogy Belgium nem avatkozhat be Magyarország belügyeibe. Orbán Viktort igen jelentős támogatással és többséggel választották meg. Teljesen normális, hogy úgy kormányoz, ahogyan jónak látja és ehhez Belgiumnak az égadta világon semmi köze nincs. Ez jelenti a nemzeti szuverenitást.
- Ön az említett beszédében elítélte a francia katonai beavatkozást Maliban. De menjünk tovább. A nyugati hatalmak katonasága miért van más országok területén? Irak, Afganisztán, Afrika, és sorolhatnám. Az új feltörekvő nagyhatalomnak, Kínának hol vannak a csapatai? Magyarországon például egy darabot nem látni belőlük. De máshol sem.
- Fel kell tenni a kérdést, hogy mit keresnek még Európa földjén az amerikai csapatok, amelyek a II. világháború után érkeztek ide. Akkor segítették a szabadságunkat visszanyerni, de azóta már hét évtized telt el.
Ezért úgy gondolom, hogy az amerikai támaszpontoknak – amelyek stratégiai szerepet töltenek be - el kellene tűnniük Európából. A hatvanas években tanúi voltunk a gyarmatok felszámolásának.
Most egy médiatizált újragyarmatosítás folyik azzal, hogy „felszabadítjuk” ezeket az országokat. Mitől? Valójában pozícióinkat akarjuk erősíteni Oroszországgal és Kínával szemben.
Az Egyesült Államok egyre kevésbé tudja betölteni a „világ ura” szerepet. Vessünk egy pillantást Afrikára, ahol a természeti erőforrásokért folyik a küzdelem. Ott nincsenek kínai csapatok. De bizony vannak terjeszkedő kínai vállalatok. Afrikában a Nyugat most újra hatalmába akarja keríteni egykori gyarmatait és fékezni Kína afrikai terjeszkedését. De nemcsak Afrikában, hanem – mint említette – Afganisztánban és Irakban is. Vagy mint tegnap Líbiában, ma Szíriában.
- Parlamenti beszédében azt jósolta, hogy a francia csapatok nyomán a francia Areva nagyvállalat három hónapon belül megjelenik a Mali fővárosától, Bamakótól 350 km-re fekvő Faleában, hogy az uránkincset kiaknázza. Tartja még a jóslatát?
- Már meg is érkeztek. Vagyis egy nemzeti katonaság egy magánvállalat érdekében avatkozott be egy országban. Afrika egyik felén az olyan francia nagyvállalatok, mint az Areva vagy a GDF Suez érdekében. Azok az emberek, akiket túszul ejtettek Kamerunban, Nigerben vagy Maliban, minden esetben az Areva vagy a GDF Suez alkalmazottai voltak. Talán nem véletlen.
- Most jelent meg a globális terjesztésű Le monde diplomatique című francia havilap márciusi száma, amelynek címoldalról kezdődő hatalmas cikkét Régis Debray írta ezzel a címmel: Franciaországnak ki kell lépnie a NATO-ból. Egyetért?
- Minden nemzetek fölötti szervezetből ki kell lépni. Beleértve az Európai Uniót. Ezekben a szervezetekben demokratikus deficit van. Ezekben nem a polgárok döntenek, hanem a pénzügyi érdekek – a globális manipuláció.
Mint ahogyan ma is ez történik Szíria esetében, ahol a puccsista lázadókat finanszírozzák. A Nyugat most ott a dzsihadista muzulmánokat támogatja. Cinikus, de pontosan az ellenkező oldalt, mint amelyet segített Líbiában, Tunéziában vagy Egyiptomban.
Olyan játékot játszanak a tűzzel, ami egy világháborút is kirobbanthat. Miközben bombatámadással fenyegetik Iránt annak az Izraelnek az érdekében, amely ma mindent megtehet.
- Mekkora veszélyt jelent az atombombát nélkülöző Irán a világbékére?
- Ezt már átéltük egyszer Irak lerohanása előtt. Amikor azt állították, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak. Melyek bemutatására még ma is várunk. Irak semmiféle veszélyt nem jelentett.
Soha nem láttam, hogy Irán bármilyen terjeszkedési akaratot valósított volna meg. Ellenkezőleg: Irak támadta meg. Egyértelmű, hogy Iránnak nem olyan a rendszere, amely kedvemre való lenne. De az irániaknak kell erről dönteniük.
Nem pedig nekünk. És nem nekünk kell az ottani rendszert megdöntenünk. Sőt, tovább menve: Iránnak joga van atomprogramjának végrehajtására. És arra is, hogy atombombája legyen, ha akarja. Talán csak az Egyesült Államoknak, Franciaországnak és Izraelnek lehet joga az atombomba birtoklására? Vagy netán vannak egyenlőbb országok, nemcsak egyenlők? Amelyek bombázhatják Hirosimát és Nagaszakit? A kettős mérce elfogadhatatlan.
- Önt szétszedi a belga sajtó?
- Belgiumban nincs szólásszabadság és nincs sajtószabadság. A médiában a hatalomnak adnak megszólalási lehetőséget. Azoknak nem, akik a rendszer ellen szólalnak meg. A médiát a politikai pártok finanszírozzák.
A közszolgálati televízióban is a politikai pártok döntenek arról, hogy ki szólalhat meg és ki nem. Engem a sajtó mindig támad. Egyfajta esküdtszékként lépnek fel, hogy elítéljenek. A vádak ellen pedig nem adnak szót, hogy védekezhessek.
Kialakítanak rólam egy képet, de azt nem engedik, hogy a néphez eljusson a szavam. Megválasztásom óta, azaz az elmúlt három évben a televízió vagy a rádió soha nem kérdezett meg. Félnek, hogy eljut a szavam értő fülekbe. Az újságíróik pedig azt írják rólam, amit akarnak anélkül, hogy idéznének. Ez az a Belgium, amelyik sajtószabadság ügyében más országoknak akar leckét adni.
- Most egy olyan kérdést teszek fel, amelytől – és ezt nyolc éves itteni tapasztalatom alapján jelentem ki – Belgiumban rettegnek. Belgiumnak gyarmatai voltak. Kongóban a 19-ik-20-ik század fordulóján 10 millió ottani embert öltek meg. Erről totális a hallgatás Belgiumban - is. A holokausztról pedig naponta hallunk. Mi ennek az oka?
- A történelem előtt mindenki egyenlő. A holokauszt katasztrófa volt, amelyet mélységesen el kell ítélni. És naponta el is ítéljük. Ezzel szemben a gyarmatosítás áldozatairól soha nincs szó. Ezt egyszerűen nem tartom normális jelenségnek. Nekem egy kongói halála pontosan olyan fontos, mint egy zsidó halála.
- Ezek szerint ön nem rasszista…
- Egyáltalán nem. Ma valaki cionistának mondhatja magát anélkül, hogy rasszistának kiáltanák ki. Pedig ennek az ideológiának nevében foglalták el a palesztin területeket és nyomják el az ott élőket.
Belgiumban nem szabad a gyarmatosításról beszélni. A belga parlamentben nagyjából egy évvel ezelőtt javasoltam, hogy hozzanak egy olyan határozatot, amely elismerné, hogy Belgium II. Lipót király idején népirtást követett el Kongóban a gyarmatosítás során, valamint elítélné az akkor ott alkalmazott rabszolgamunkát.
Képviselőtársaim azzal utasították el javaslatomat, hogy a politika nem a történelemről szól.
De más esetben persze a politika naponta szól a történelemről. Egy hónappal ezelőtt a belga szenátus elismerte Belgium felelősségét a zsidók belgiumi deportálásáért. Minden olyan monumentális emlékmű épületet, amelyet ma Belgiumban lát, Kongó nélkül nem épült volna fel!
A királyi palotától a Cinquantanaire-ig. A királyi család vagyonáig. Belgium Kongó miatt lett nagyhatalom a kilencszázas évek elején. Amely országot elpusztítottunk, mielőtt 1960-ban elhagytuk. És ma könnyű azt mondani, hogy Kongó nem működik, noha mi vagyunk ezért a felelősek. Miközben mindent megteszünk, hogy ebből az állapotából ne is tudjon kikeveredni. Kongó rendkívül gazdag ország. Mérhetetlen, páratlan természeti kincsei vannak. Miközben az ország fejlettség tekintetében a világ utolsó előtti helyét foglalja el. Ahelyett, hogy gazdagságában úszna. Mert mi nem az ottani emberek érdekét védjük, hanem a nyugati pénzérdekeket. Ami ma ott történik, az álarc mögé rejtett újgyarmatosítás.
- A Belgiumban élő kongói közösség nem követel jóvátételt a népirtásért?
- De. Csakhogy a kongói közösség olyan, mint egy ellenzéki politikai párt. Egy évvel ezelőtt Brüsszel afrikai negyedében, a Matongében tüntettek, de az hamarosan elfajult. Egyrészt a rendőrség magatartása miatt, de a beszivárgott provokátorok miatt is, akik kirakatüvegeket törtek be, és hasonló vandál tetteket hajtottak végre.
A kongóiak nagyon békés emberek. Kerülik az erőszakot. A kongói demonstrációk mindig kellemesek. Énekelnek, táncolnak – ellentétesen azzal, ahogyan a nyugati országokban zajlanak le ezek a tiltakozó megmozdulások. A tüntetők Étienne Tcishekedi mellett és Joseph Cabila ellen tiltakoztak, mert az utóbbi – a Nyugat embere – nyerte csalással a választásokat.
Akit Louis Michel korábbi belga külügyminiszter tett a kongóiak nyakába. A sajtó azután igen csúnya képet festett a kongóiakról, akik törnek-zúznak. Ami után egy csapásra a közvéleményt ellenük fordította. A média tehát ugyanazt teszi, mint ellenem: ellenfeleiről a sátán képét rajzolja.
- Milyen világban élünk, ami a demokráciát illeti?
- Egy olyan világban, ahol nincs demokrácia. Nemzetek fölötti manipuláció korában. A valóságot eltorzítják úgy, hogy azok, akik itt élnek, ne vegyék észre, valójában diktatúra uralkodik fölöttük.
A nyugati világ vezetői teremtenek itt diktatúrát. Az európai vezetők, akik elfogadják, hogy nincs demokrácia; akik megakadályozzák, hogy a polgárok a saját fejükkel gondolkodjanak. Az eurokraták, akik az adófizetőktől kisajtolt mesés pénzekért manipulálják a sajtótól a szociális hálózatokig mindent, csakhogy elnyomják az euroszkepticizmust is.
Mi a különbség akkor a mai vezetők és a múlt század harmincas évek vezetői, azaz Hitler és Mussolini korszakának vezetői vagy a kommunista vezetők között? Amikor ma Olaszországban Beppe Grillo nulláról indulva fantasztikus eredményt ér el, miként jelenik meg a médiában? Populistaként. Vagyis negatív figuraként.
Amint megjelenik egy újfajta hatalom a színpadon, azt el akarják pusztítani. Márpedig az eddigi út, a költségvetési szigor, a megszorítások útja nem járható. Amely állítólag kivezet bennünket a válságból. Milyen válságból? Ki teremtette a válságot? Vezetőink!
Akik ma folyamatosan a válságot hibáztatják. De hogy kik okozták a válságot, arról hallgatnak. Ez a „válság utáni helyzet” nagyon kényelmes nekik. A válság, amelyből soha nem fogunk kilábalni. Dolgozzunk többet, hogy keressünk kevesebbet! Hátrafelé megyünk, mégpedig példa nélkül állóan.
Azt akarják, hogy egyre jobban meghúzzuk derekunk körül a nadrágszíjat és mindebből kik a nyertesek? A multinacionális cégek, a pénzügyi érdekkörök, az őket támogató lobbik és a politikai vezetők. Miközben feltartják a kezüket, hogy mindezért nem ők, hanem a válság a felelős. Holott nem a válság, hanem vezetőink a felelősek, akik a saját és a pénzügyi érdekeket védelmezik.
Lovas Iatván
Magyar Nemzet
Isten nem hagy el minket, sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja
Erdei Árva István ítra Szamoskóródról - Partiumból:
Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, a ki nem hagy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek 1 Kor 10,13
Pál apostol intő példaként sorolja fel az Egyiptomból kiszabadult zsidók bűneit, azzal a céllal, hogy rámutasson a korintusi keresztyének elbizakodottságára.
Összesen öt bűnt sorol fel, amelytől óvva inti a gyülekezetet: gonosz kívánság, bálványimádás, paráznaság, istenkísértés, zúgolódás. A pusztai vándorlás során a választott nép közül sokan meghaltak, mert elfordultak Istentől, ugyanez a veszély pedig fenyegeti a mindenkori keresztyéneket is.
Pál a 13. versben elmondja, hogy mindez csupán emberi kísértés, amely bárkivel megesik és pontosan az elbizakodottságuk miatt buktak el némelyek a korintusiak közül.
Velünk is gyakran megtörténik, hogy túlzott magabiztosságtól fűtve eltávolodunk Istentől. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha jól alakulnak a dolgaink, gazdagabbak esetleg tanultabbak vagyunk másoknál, akkor reánk nézve sok igei figyelmeztetés nem érvényes.
Istentől elhajlott állapotunkban áldássá lehet az, ha felismerjük és elfogadjuk az Úr megszégyenítését: csak emberi kísértés esett rajtatok, tegyük hozzá: mégis elbuktatok.
Az áldás abban mutatkozik meg, hogy Isten nem hagy el minket a kísértések idején sem, sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja.
Imádkozzunk, hogy utunk során észrevegyük a mennyei figyelmeztetést és alázattal tudjunk engedelmeskedni.
Ámen!
refszatmar.hu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Miért is fáj az az MSZP-nek, hogy az emberek sorsán könnyít a kormány? - A Fidesz-frakció közleménye
Az MSZP naponta elmondja, miért nem jó a rezsicsökkentés a magyar embereknek Érthetetlen, ahogy az MSZP nap mint nap azt próbálja elmagyarázni, miért nem jó a rezsicsökkentés.
A magyar emberek többségével együtt mi úgy gondoljuk, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok rezsiemelő politikájával szemben a rezsicsökkentés segíti a lakosságot.
A szocialistákkal ellentétben, akik kormányzásuk alatt háromszorosára emelték a gáz árát, megduplázták a villany árát, és családok százezreinek megélhetését sodorták veszélybe, a Fidesz-kormány kontroll alá vonta a rezsiárakat, és elkötelezett abban is, hogy érvényesítse a rezsicsökkentést az önkormányzati energiaszolgáltatásoknál is.
A Fidesz kitart a rezsicsökkentés mellett, és minden eszközzel megvédi azt a baloldaltól és a Magyarországot támadó külföldi nyomástól.
Törvények garantálják a rezsicsökkentés teljesülését,
Magyarország visszaszerezte a földgázellátás feletti kontrollt, és ezt további intézkedések fogják követni. Minden állampolgár támogató aláírására számítunk, aki a Gyurcsány-Bajnai-szövetséggel ellentétben úgy gondolja, hogy a rezsicsökkentés segíti a mindennapi megélhetését, és nem kér többet azoknak a pofátlan tanácsaiból, akik szerint a háromszoros gázár jó az embereknek.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
A baloldal még az emberek, az ország szorult helyzetében is a saját pecsenyéjét próbálja sütögetni - Fidesz: a baloldal fejezze be a politikai haszonlesést!
A Fidesz arra szólítja fel a baloldalt, fejezze be az ízléstelen politikai haszonlesést a rendkívüli időjárás okozta problémákkal kapcsolatban.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, felelős kormánynak nyoma sem volt, a katasztrófavédelem új szervezete és vezetője pedig megbukott az elmúlt 36 órában. A Demokratikus Koalíció politikusa, Vadai Ágnes pedig arról beszélt, hogy míg a polgárok és a hivatásos állományok tagjai jelesre vizsgáztak, addig a kabinet megbukott a rendkívüli hóhelyzet kezelésében. Mindkét ellenzéki politikus parlamenti vizsgálatot sürgetett.
Erre reagálva a Fidesz-frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: miközben ma is tízezrek dolgoznak azon, hogy a rendkívüli időjárás miatti helyzetben keletkezett károkat elhárítsák, és segítsenek a bajbajutottakon, "a magyar emberek többségével együtt elképedve tapasztaljuk azt, hogy a baloldalt továbbra is csak a gátlástalan politikai haszonlesés érdekli".
A kormánypárti képviselőcsoport álláspontja az, hogy a kialakult katasztrófahelyzet a felelősen gondolkodó politikai és kormányzati erők összefogását követeli meg.
A Fidesz közleményében megköszönte a kormányzati szervek, a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédők, a mentők és a civilek munkáját, amelyet a csütörtökön kezdődő rendkívüli időjárás nyomán kialakult helyzet rendezése érdekében végeztek.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
Az MSZP politikai haszonszerzés reményében a hóviharral kapcsolatban is össze-vissza hazudozik
A közmédia csütörtökön azonnal reagált az országban kialakult katasztrófahelyzetre - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szombaton az MTI-vel, válaszul az MSZP elnökének szavaira.
Mesterházy Attila pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány későn reagált az ítéletidőre, későn hirdette ki a vészhelyzetet. Felrótta, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban nem hangzott el megfelelő tájékoztatás azoknak, akik autójukban rekedtek, és azoknak sem, akik otthon aggódtak hozzátartozóikért.
Az MTVA szerint Mesterházy Attila valótlanságot állított pénteki tájékoztatóján, a szocialista párt pedig a katasztrófahelyzetből is politikát csinál.
A valóság az, hogy a közmédia azonnal reagált az országban kialakult katasztrófahelyzetre - írta az MTVA, jelezve, hogy az M1 a korábban tervezett napi híradásait megsokszorozva óránkénti híradásokkal jelentkezett, amelyeket átvett a Duna Televízió és a Duna World is.
A híradások időpontjára az éppen futó műsorok alatt feliratokban hívták fel a nézők figyelmét, és egyben ismertették az aktuális híreket, jelentéseket.
Élőben kapcsolták továbbá Pintér Sándor belügyminiszter sajtótájékoztatóját, és szombat reggel is extra híradóval jelentkezett az M1 - sorolták.
A Kossuth Rádió is folyamatosan beszámolt a kialakult helyzetről, az Ünnep reggelén című műsorban, majd ezt követően műsorváltozással 8 és 9 óra között is egy kizárólag ezzel a helyzettel foglalkozó élő műsort sugároztak.
Ezt követte a Napközben és a Krónika, amelyben ugyancsak az aktuális helyzet volt a szinte egyetlen téma.
Délután és este a Krónika rendkívüli kiadással jelentkezett.
A Kossuth és a Petőfi Rádióban egész éjszaka 30 percenként aktuális híreket sugároztak - írta közleményében az MTVA.
A közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálján, a hirado.hu-n közel negyedmillió olvasó követte figyelemmel a híreket.
A közmédia online felületein összesen 1,6 milliónál is több oldalletöltést mértek - közölte az MTVA.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
Erő, hűség és remény – piros, fehér, zöld, a Délvidéken
Szabadkán a Népkör Magyar Művelődési Központ és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar közös megemlékezést tartott március 15-én a kar dísztermében, majd a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács és az önkormányzat képviselőivel együtt megkoszorúzták a Kossuth-szobrot.
A megemlékezésen a leendő tanítók és óvodapedagógusok egy tantermi jelenetben elevenítették fel a szabadságharc jelképeinek és mozzanatainak történetét, versekkel, kórusművekkel és hangszeres zenével adtak keretet a néptáncosok összeállításának.
Gyermekeink identitástudatának megerősítésében nemzeti ünnepeink méltó megünneplése komoly szeret játszik, így a pedagógusok szerepe ebben a tekintetben a kisebbségi oktatás terén még jelentősebbé válik – vallják a hallgatók.
VajdasáMa, Patrióta Európa Mozgalom
A pártokon felül áll a nemzet egysége - Erdélyben is ünnepeltek a magyarok
A nemzet pártok fölötti egységének a szükségességéről beszélt Bánffyhunyadon az erdélyi magyar ellenzék március 15-i főrendezvényén Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
Toró T. Tibor szerint voltaképpen 1848-ban is az volt, ma is az a központi kérdés, milyen a közösség viszonya a központi hatalomhoz. „Ma is a kurucok egyet gondolnak, a labancok mást cselekednek" – jelentette ki Toró.
Az EMNP elnöke egy Kossuth-idézettel példázta, hogy a sasnak a testére és a szárnyára egyaránt szüksége van ahhoz, hogy repüljön, és hogy a verebek és a varjak sasnak lássák.
Úgy vélte, a vasárnapi marosvásárhelyi autonómiatüntetés a közösség saját elöljáróinak is megüzente: „csak együtt tudunk repülni".
MTI, erdélyma, Patrióta Európa Mozgalom
Új magyar állampolgárokat avattak - Észak-Amerikában is ünnepelnek
Koszorúzással, emléktábla-avatással, közös imával, ünnepségekkel és állampolgársági eskütétellel emlékeztek meg az amerikai és kanadai magyarok, valamint a két országban működő magyar külképviseletek az 1848-as forradalom és szabadságharc 165. évfordulójáról.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken az amerikai kongresszusban koszorút helyezett el Kossuth Lajos mellszobránál, valamint az arlingtoni katonai temetőben Asbóth Sándor és Számwald-Stahel Gyula sírjánál, akik a magyar szabadságharcban tisztként, az amerikai polgárháborúban pedig tábornokként harcoltak.
A keleti partvidék ünnepi eseményeit Washingtonban március 9-én az Amerikai Magyar Szövetségnek (AHF) a Wesley Teológiai Szeminárium kápolnájában tartott megemlékezés nyitotta meg. Itt beszédet mondott Koszorús Ferenc, az AHF elnöke és Várallyay Gyula, az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) elnökségének tagja.
A nemzeti ünnep alkalmából március 9. és 14. között a New York-i magyar főkonzulátus szervezésében Minneapolisban 10, Chicagóban 23, New Yorkban pedig újabb 12 új magyar állampolgárt avattak.
A New Jersey állambeli Passaicban 10-én ünnepelt a helyi magyarság. A New York-i magyar főkonzulátuson csütörtök este fogadást tartottak. Szombaton a Prudential Centerben Dán Károly nagykövet, New York-i főkonzul és Lendvai-Lintner Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke helyez el koszorút Kossuth Lajos New York-i szobránál.
Vasárnap Petőfi Sándor-emléktáblát avatnak fel a bostoni Prudential Center télikertjében a városban működő tiszteletbeli magyar konzul, Garai Gábor, valamint a Boston Panorama World Club és a Massachusettsi Magyar Társaság összefogásának jóvoltából.
Nyugati part és Kanada
A nyugati parti magyarság megemlékezés-sorozata március 9-én a kaliforniai Laguna Woods-ban, az Orange County Magyar Klubban kezdődött, ahol fellépett az Egyesült Államokban turnézó Rajkó zenekar is. Március 16-án a San Diegó-i Magyar Házban, március 17-én a Los Angeles-i Egyesült Magyar Házban, San Francisco körzetében pedig a woodside-i szerzetesházban tartanak megemlékezéseket. A rendezvények szónokai között szerepel Kálmán László Los Angeles-i magyar főkonzul, illetve a helyettese, Pintér Olivér is.
Kanadában március 10-én a montreali magyar közösség emlékezett meg elsőként a 165. évfordulóról. Az ottawai magyar nagykövetség az Ottawai Magyar Házzal immár harmadik éve közös ünnepi megemlékezését március 17-én tartják. Az eseményen beszédet mond Bede-Fazekas Zsolt, a torontói Független Magyar Rádió főszerkesztője. A Cambridge-i Kossuth Házban az ünnepi beszédet Pordány László nagykövet mondja.
A Montreali Magyar Otthonban pénteken, Edmontonban szombaton és Vancouverben vasárnap Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos mond ünnepi beszédet.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
