Kövér: Az alaptörvény módosítása csak ürügy a támadásokra

                              Kövér László szerint az alaptörvény negyedik módosítása újabb ürügyet adott az Orbán-kormány elleni nemzetközi puccskísérletre, az ingerültséget azonban nem ez a „korábbiakhoz képest jelentéktelen változásokat hozó” alkotmánymódosítás, hanem a rezsicsökkentés váltotta ki.   „Ha mi befognánk a szánkat, aztán csinálnánk ugyanazt, mint amit a Bajnaiék csináltak, akkor mi mintademokrácia lehetnénk, a kutya nem ugatná meg a kétharmados törvényeinket és az alaptörvényünket” – fogalmazott a házelnök az M1 A Lényeg című műsorában nyilatkozva. Kiemelte, a magyar kormány inkább vállalja a bukás kockázatát úgy, hogy az emberek javát szolgálva vállal „olyan konfliktusokat, amelyek fölébünk nőnek”, mintsem hogy ne hajtsa végre korábbi ígéreteit. A siker egyetlen útja, ha Magyarországot és gazdaságát kiszabadítjuk abból az adósrabszolgaságból, amelybe „Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, meg a többiek” döntötték – emelte ki Kövér László. Aláhúzta emellett, hogy a kabinet befektető- és tőkebarát, ha az munkahelyteremtéssel jár együtt. A Horn-kormánnyal kötött szerződések alapján Nyugat-Európában nem látott mértékű profitra szert tevő gáz- és áramszolgáltatóknak azonban szerinte be kell látniuk: érdemes beszélgetni arról, hogy ne a magyar emberek fizessék a legmagasabb rezsit az unióban.   Több okból támadják a kormányt A kormánypárti politikus úgy látja, most is lehet tapasztalni ugyanazokat a jeleket, mint a Magyarország és kormánya elleni korábbi puccskísérlet alatt, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök is beszámolt. Kövér László szerint sokan, sokféle okból támadják a magyar kabinetet: az érdekeiben sértett tőke és a külföldi vállalatok mellett pártpolitikai elfogultságból, vagy gyűlöletből is. A házelnök hangsúlyozta, Európában „szabályos antikeresztes háború” folyik a keresztény értékekkel szemben. „Itt aki nem akarja föladni hitbéli meggyőződését, nem akarja föladni nemzeti kultúráját, nem lelkesedik eléggé a multikulti, meg a minden normát félresöprő új világrend iránt, az előbb utóbb valamilyen bélyeget kap a homlokára” – mondta. Kövér László otromba gesztusként értékelte, hogy európai párttársa, a bajor parlament elnöke lemondta előre egyeztetett németországi találkozójukat. Szerinte a magyar alkotmánymódosítást külföldről bíráló jobboldali politikusok nem a tényekből indulnak ki, pedig ha akarnák, szóban vagy írásban is kérhetnének a valóságnak megfelelő tájékoztatást akár tőle, akár a kormányfőtől. „Nagyon kedélyesen elbeszélgetünk, megveregetik a lapockánkat, és elmondják, hogy mennyire jól csináljuk, mennyire kiváló a mi alaptörvényünk, olvasták, és hát milyen jó lenne ha az ő országukban is egy ilyen lenne. Csak amikor egy ülésteremben, együtt vannak a csaholó baloldaliakkal, akkor őket arról lehet megismerni, hogy hallgatnak bölcsen és mélyenszántóan a mi érdekünkben” – fogalmazott a házelnök.   Megint az a bizonyos kettős mérce   Az európai baloldalról szólva érthetetlennek nevezte, hogy az Európai Parlament szocialista elnökéhez hasonlóan egyszerre vádolják demokráciadeficittel az Európai Uniót és az Orbán-kormányt. Miközben baloldali politikusok európai értékekről „papolnak”, addig nagyvonalúan átsiklanak az olyan román történéseken, amelyek a magyar közösség jogai mellett a román alkotmánybíróságot és köztársasági elnököt támadták – mutatott rá Kövér László. Hozzátette: ez az „unalomig ismételt kettős mérce”, amelynek jegyében Románia nem kap olyan negatív megítélést az EU-ban, mint Magyarország, pedig ott „lenne mit keresni és találni”. Kövér László megfogalmazása szerint utóbbira azért nem kerül sor, mert a román politikusok pártállástól függetlenül vezényszóra nyúzzák le saját állampolgáraik bőrét a multik és külföldi pénzügyi csoportok érdekében.   Az Országgyűlés elnöke a székely autonómiatörekvésre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, Basescu román államfőnek figyelmesebben kellene végigolvasnia országa történelmi dokumentumait, mert az 1920 körüli években születtek olyan passzusok, amelyek megteremtik az elszakított nemzetrészek önrendelkezésének lehetőségét.   Kövér nem felejt A Fidesz-székház előtti tüntetésről szólva Kövér László úgy fogalmazott, az ott elhangzott kritikákkal szemben nem felejtette el fiatalkori önmagát, amikor – mondta – a most tüntető fiatal baloldaliak „apukái” ellen követelt demokráciát, azzal az igen nagy különbséggel, hogy akkor kommunista diktatúra volt, most pedig demokrácia van. Kövér László emlékeztetett: abban az időben sokuknak jogosan kellett félniük a rendőrségtől, míg a mostani tüntetők ellen akkor sem léptek fel, amikor törvénysértő módon betörték a Fidesz-székház ablakát. Megjegyezte, hogy a tüntetők feljelentéséről nem kérték ki a véleményét, de maga is ezt követelte volna, ha nem teszik meg. „Azt a precedenst nem szabad megengedni senkinek, hogy úgy érezze, büntetlenül megsértheti a törvényt” – mutatott rá az Országgyűlés elnöke. mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Tavasz virágai - Kakasmandikó

Bencsik András: Dolgoznak a Lenin-fiúk

                          Ha most áprilisban lennének a választások, az agresszív ellenzéki kampánystratégia láttán lehetne aggódni, de nem most lesznek, hanem egy évvel később. A szélsőbal és a szélsőjobb túl korán kezdett. Ha így folytatják, akcióikkal gyakorlatilag azt az eredményt érik el, mint egy jó sportvezető, kiképzik a nemzeti tábort. Akcióiknak olyan a hatásuk, mint egy kemény erőnléti edzésé: a jobboldalt felkészítik a nagy ütközetre.     Persze nem ez az akciók célja, melyek szemlátomást egy stratégiát követnek: a liberális kereskedelmi média jelenlétében provokálni a fennálló rendet, kierőltetni néhány ideges és dühös reagálást, néhány túl heves polgári szót, kemény rendőri fellépést s azokról felvételeket készíteni, majd világgá röpíteni a hírt, hogy Magyarországon tombol a diktatúra, mielőbb meg kell buktatni a kormányt. Ha másként nem megy, tönkre kell tenni a forintot, össze kell roppantani a gazdaságot, mert vesszen el akár egész Magyarország, de a fasizmusnak meg kell buknia… Ismerős, ugye? Mintha Kun Bélát hallanánk. A Fidesz-székház elleni ostrom célja ugyanaz volt, mint az MSZP-gyűlés előtti jobbikos tüntetésé, kiprovokálni a rendőrökből az agresszív fellépést. Mindent megtettek ennek érdekében, de egyik sem jött össze. Mellesleg az is közös nevező, hogy sem a szélsőbal, sem a szélsőjobb nem képes tömegeket mozgósítani. Csupán pár száz, szerencsés esetben pár ezer embert képesek az utcára vinni, de olyan médiafigyelem közepette, mintha millióan lennének. Eközben a magyar bírói kar szégyenére egy bírói tanács a rezsicsökkentésről hozott kormánydöntést megsemmisítette és a multinacionális cégeknek adott igazat… A neobolsevizmus hadat üzent Magyarországnak. A bolsevikok sosem voltak sokan, de szervezettek voltak, és mindig jó volt a médiájuk. És mindig vérben, gyűlöletben, hazaárulásban gondolkodtak. Idézzünk csak fel két jellegzetes arcot közülük, s ne lepődjünk meg, ha lelki rokonaikat ma is látjuk. Linder Béla: „…ezer és ezer halál kellett, hogy egy új győzelmes élet támadjon fel… Ez az új győzelmes élet a pacifizmus jegyében születik meg… Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!” Szamuely Tibor: „A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába… Most szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér… Ki fogjuk irtani, ha kell, az egész burzsoáziát!” A technika azóta finomodott, a cél azonban változatlan, a mindenfajta értéket és mértéket elutasító csőcseléket rázúdítani a polgárságra. Száz éve patakokban folyt a vér, és miattuk veszett oda az ország kétharmada. Most sincs más cél, csak más módszer, mert időközben föltalálták a nemzetközi balliberális médiahálózatot, mely összefonódott a nemzetközi pénzvilággal. A forintunk árfolyama hipp-hopp, a mélybe zuhant, mert a nemzeti bank éléről távozott egy alkalmatlan ember és más lépett a helyére. Még semmi más nem történt. Mégis beszakadt a forint? Milyen érdekes összefüggés! Most ezért higgadtnak kell lennünk, erősnek és egységesnek. És barátokat kell találnunk, akik mellénk állnak az újbolsevikok elleni küzdelemben: lengyeleket, horvátokat, németeket, olaszokat, oroszokat és mindazokat, akiket egyszer már megkínozott a bolsevizmus vírusa. Bencsik András Demokrata

Kemény válasz a felháborodásokra - Szaniszló Ferenc díjazásáról az Echo Tv-ben

                        A kommunista rendszer egykori derék kiszolgálóinak semmiféle erkölcsi alapjuk nincsen kritizálni azt, hogy a Szaniszló Ferenc szerkesztő-műsorvezető Táncsics-díjban részesült– szögezte le Tóth Gy. László politológus az Echo Tv Korrektúra című műsorában.   A héten Táncsics Mihály-díjban részesült Szaniszló Ferenc újságíró, az Echo Tv Világ-panoráma című műsorának szerkesztője. A döntés miatt több újságíró úgy döntött, hogy visszaadja Táncsics-díját, az MSZP sajtótagozata pedig egyenesen felháborodását fejezte ki. Az ügyben nyilatkozatot adott ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is, aki azt közölte, hogy nem volt tudomása az egyik Táncsics-díjazott sértő megnyilvánulásairól. A tárca vezetője közölte: 2013. március 15-e alkalmából egy újságírói szervezet javaslatára Táncsics Mihály-díjat adományoztam Szaniszló Ferenc újságírónak. Ezt a döntést úgy hoztam meg, hogy nem volt tudomásom a korábban komoly szakmai színvonalon dolgozó külpolitikai szerkesztő és újságíró elmúlt időszakban tett, az emberi méltóságot sértő nyilatkozatairól. Ezek mind személyes hitvallásommal, mind a kormány értékrendjével összeegyeztethetetlenek. Balog Zoltán miniszter nyilatkozatára reagálva Tóth Gy. László politológus az Echo Tv Korrektúra című műsorában kijelentette: valószínűleg a tanácsadók véleményét tükrözi a miniszteri nyilatkozat, amely tipikusan balliberális álláspont. „Egy plurális demokráciában a vélemények sokszínűségének helye van. Ahol véleményszabadság van, ott minden elhangozhat, ami nem alkotmánysértő” – szögezte le Tóth Gy. László, akinek szavai szerint Szaniszló Ferenc egy nagyon érdekes jelenség a jobboldali médiakultúrában, aki sajátos nézőpontból tárgyalja az eseményeket, amit ő képvisel az világszerte elfogadott. „Amerikában napi gyakorlat a hasonló vélemények megfogalmazása” – tette hozzá. A politológus nevetségesnek nevezte, hogy – mint fogalmazott – olyanok tiltakoznak a Táncsics-díj odaítélése ellen, és olyanok követelik a díj visszaadását, akiknek erre semmiféle erkölcsi alapjuk nincs. Többek között visszaadta 1995-ben kapott Táncsics-díját, Németh Péter a Népszava főszerkesztője is. A Klubrádió két munkatársa, Rangos Katalin és Bolgár György, valamint Vince Mátyás az MTI volt elnöke is úgy döntött, hogy visszaadják a saját Táncsics-díjukat. „Ezek az emberek a posztkommunista rendszer és a kommunista rendszer egykori derék kiszolgálói, emellett egy sajátos belvárosi értelmiségi szubkultúrához tartoznak mindannyian. Ennek meglehetősen militáns képviselői” – jelentette ki Tóth Gy. László. A publicista legfőképpen azt kifogásolja, hogy annak idején többek között pont Németh Péter kaphatott Táncsics-díjat. A politológus hozzátette: Németh Péternek, aki a Kádár-rendszerben párttitkár volt, besúgó volt, kommunista párttag volt, semmilyen erkölcsi alapja nincs arra, hogy ő kifogásolja mások Táncsics-díját. „Az a tragédia, hogy 1995-ben, amikor az országnak egy pufajkás kommunista miniszterelnöke volt, az ilyen emberek, mint Németh Péter ahelyett, hogy átnevelő táborba kerültek volna, Táncsics-díjat kaptak” – hangoztatta Tóth Gy. László, aki azt is hozzátette, hogy vállalja radikális kijelentéseit. Zárug Péter Farkas politológus a Korrektúra című műsorunkban úgy fogalmazott, hogy a ’90-es években gyomorforgató kitüntetési rendszer alakult ki. MHO/Echotv.hu    

Más-más a beszéd a politika színpadán, és a színfalak - mögött rövid sajtószemle

                          Az EU részéről rövid távon nem várható semmilyen konkrét következmény, mert a szervezet működése ezt nem teszi lehetővé. Az alkotmánymódosítás miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat ugyan, de ez több évig tartó bírósági procedúrába torkollhat. Rövidebb távon az EU annyit tehet, hogy nem függeszti fel az év első felében a túlzott-deficit eljárást.   A brüsszeli hangulatot azonban érzékeltetheti, hogy a liberális frakció vezetőjének, Guy Verhofstadtnak nem sikerült elérnie, hogy az Európai Parlament eheti ülésének napirendjére felkerüljön a „magyar ügy”. Nem valószínű, hogy Orbánnak kényelmetlen kérdésekkel kellene szembenéznie brüsszeli tárgyalásai során. Kormánytagok rendszeresen azt kommunikálják, hogy négyszemközti tárgyalásokon még olyan uniós vezetők, külföldi miniszterek, miniszterelnökök is Orbán lépései iránti rokonszenvükről biztosítják őket, akik a sajtóban egyébként kritikus hangokat ütnek meg. Egy kormányzati forrás szerint Herman Van Rompuy is azt mondta Budapesten Orbánnak, hogy volt kormányfőként megérti, ha egy a gazdaságpolitikáját támogató jegybankelnököt szeretne magának. Egy független forrás szerint Donald Tusk is mély rokonszenvvel figyeli Orbán gazdaságpolitikai lépéseit, és csak azt sajnálja, hogy kétharmados többség híján neki kisebb a mozgástere. Az energiaszolgáltatók rezignáltan vették tudomásul Orbán „kirohanását”, és a meghirdetett újabb rezsicsökkentő intézkedéseket. Egy iparági szereplő szerint „még perspektivikusan sem vetődött fel, hogy valamelyik nagy cég tulajdonosa esetleg kivonul a piacról”. A magyar piacot még a jelenlegi helyzetben is egy fontos, megtartandó terepnek tartják, ahol lehet profitot elérni. hvg.hu  

„Izzó gyűlölet”: magyar iskolásokra támadtak Ungváron

                              Szombaton dél körül helyi ukránok magyar diákokat támadtak meg Ungváron, az Ung folyó hídjánál. Ugyanezen a napon egy másik súlyos magyarellenes incidensre is sor került a városban. Varju Zoltán, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum kollégiumi igazgatója az esetről az MNO-nak elmondta, hogy egyre több a magyarellenes megnyilvánulás Kárpátalján.   A miskolci Selyemréti Általános Iskola tanulói, és a Határtalanul program keretében látogattak Kárpátaljára. A 7-8. osztályos iskolások március 15-e alkalmából kirándultak Kárpátaljára, így mindenki kokárdát viselt. A közelben tartózkodó, megvadult ukrán nacionalisták, akik aznap a mindössze egy napig fennálló Kárpát-Ukrajna nevű bábállam megalakulásának 74. évfordulóját „méltatták”, valamennyiükről letépték a kokárdákat. Egy másik súlyos incidensre is sor került ugyanaznap, ugyanott, szintén magyarországi iskolások sérelmére. Varju Zoltán, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum kollégiumi igazgatója az esetről elmondta, hogy a Győri és a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumból érkeztek a vendégeik. Pedagógus családokról van szó, akik nemzeti ünnepünk alkalmából Kárpátalja nevezetességeit tekintették meg – tette hozzá. A csoportban 7 felnőtt és 5 kiskorú gyermek (9-től 16 éves korig) volt. Egy 16 éves lány sírva fakadt „Úgy találtuk legbölcsebbnek, mivel gyermekek is voltak velünk, hogy megpróbálunk a bazilikába menekülni. Ekkor már, látva a felfokozott hangulatunkat, nem állták utunkat. A bazilika lépcsőjéről visszatekintve a kanyarból még egy darabig figyeltek, majd eliszkoltak” – ismertette az eseményeket a kollégium vezetője. A támadást követően mindenki döbbenten meg volt dermedve, egy 16 éves lány sírva is fakadt. Ezt követően Varju felhívta Tóth István beregszászi főkonzult, s bejelentést téve elpanaszolta a történteket. „Ő rögvest értesítette az ungvári magyar konzulátust, ahonnan néhány perc elteltével személyesen felkerestek bennünket, felajánlották a konzuli védelmet, mellyel nem kívántunk élni” – közölte az igazgató. Varju az MNO-nak azt is elmondta, hogy a konzulátuson rögvest cselekedtek és minden segítséget megadtak, amit külön megköszönt nekik. Szólt arról is, hogy szombat este a Szvoboda nevezetű ukrán szélsőséges soviniszta párt egy százfős tüntetést tartott a beregszászi Petőfi-szobornál, ahol összetűzésbe keveredtek a rendőrséggel is. Reméli, hogy a jövőben nem kerül sor hasonló eseményre, „mivel jól tudjuk, hogy az ukránok többsége nem azonosul ezekkel a nézetekkel”. Varju elmondta, hogy hamarosan közleményt adnak ki az eseményekkel kapcsolatban, amiben arra kérik az ukrán közvéleményt, ítélje el ezeket a cselekményeket. A kollégium igazgatója beszámolt arról is, hogy a Szvoboda egyáltalán nem leplezi magyarellenes politikáját, és minden nagyobb kárpátaljai akciójuk után a helyi magyarság felháborodik. Ezek az akciók nagyrészt a Vereckei-hágónál lévő emlékmű ellen irányulnak. A Szvoboda akciói és viselkedése a Szovjetunió legsötétebb múltját juttatja a kárpátaljai magyarság eszébe – zárta szavait Varju. mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Tavasz virágai - Fekete kökörcsin

Máté T. Gyula: Rozsdás bringák - Egy ráadás - Ady: Muszáj Herkules c. verse - VIDEÓ!

                                Orbán Viktor a föld, a víz és a szél ura! A magyarok miniszterelnöke ezenkívül még közeli rokonságban van Poszeidónnal és Aiolosszal, és minden bizonnyal Szent Péter is személyes ismerőse. Legalábbis a magyarok demokratái szerint. Mesterházy, Bajnai és Gyurcsány főtribunok ugyanis azt követelték tegnap, hogy Orbán cselekedjen, állítsa le a szelet, és személyesen mentse ki az embereket a hóviharból. Ezenkívül meg természetesen mondjon le, mert milyen kormányfő az, aki nem látja előre és nem akadályozza meg a természeti katasztrófákat – speciel ilyenkor eszébe jut az embernek egy bizonyos budapesti augusztus 20., amikor öten vesztették életüket, de hát a politika nem a memória művészete. A frappáns közlemények megfogalmazására tegnap bőven jutott idő, hiszen a pártmítingeket elmosta a természet. Ilyenkor az egyszeri demokrata egyik szeme sír, a másik nevet. Hiszen egyfelől ugyan elmarad a menetrendszerű március 15-i tünti, ugyanakkor a melegből, előre hozott vasárnapi rántott hús mellől mégiscsak jobb a kormányt szidni. Pedig a demokraták most nagyon készültek, ütősebbnél ütősebb jelszavakkal. Hiszen ki az a megfáradt hazafi, aki nem rozsdamentesíti LMP-s zászlaja rúdját az „ide veled, régi bringánk!” lózungra? Fővárosi forradalmár lenne az, aki nem felel Bajnai hívó szavára, amikor a nép ludas milliárdosa az „Orbán–Simicska-ház” megdöntésére hív? S ki az az elvetemült, aki nem rántja elő ifjúságát, ha megpillantja a „Szabadság, szerelem, MSZP” transzparenst? Ezt fújta el a fránya hóvihar… A Milla persze erre is talált megoldást, Juhász Péterék egy technokolfüggő pragmatizmusával közölték: ha március 15-én rossz az idő, akkor március 17-én ünnepelnek majd március 15-ét. Nem hagyják kárba veszni a nagyszerű tünticímet: Azért a víz az úr! Na most, kedves olvasó, ne gondolja azt, hogy a leírt betű ugyanazt jelenti önnek, egyszerű polgárnak és a demokratikus ellenzékinek. Nem. Ön Petőfi sorairól a forradalomra, a néphatalomra asszociál. A magyarországi demokrata ennél cizelláltabb elme: először is erről is, mint mindenről, az jut eszébe, hogy „vesszen Orbán”. A kötelező ellenzéki mantra után jön a mondat tényleges értelmezése: mivel tényleg a víz az úr, meg kell védeni a szolgáltatókat, a multinacionálisan vezérelt piacgazdaságot. A harmadik gondolat pedig az, hogy fel kell tárcsázni a brüsszeli ismerőst, mert veszélyben vannak a demokraták. Összefoglalva: takarodjon Orbán, mert akkor megőrizhető a baráti multik haszonkulcsa, s ehhez vegyünk igénybe minden létező külföldi segítséget. Ennyi a patrióta demokratikus ellenzék politikai krédója. Orbán Viktor most Brüsszelben ismét megtapasztalhatta az ellenzéki hitvallás harmadik elemét. A „magyar demokrácia barátai” újra harcba lendültek, néha úgy tűnhetett, hogy a pár pontos pesti alkotmánymódosításnál nincs is nagyobb baj az uniós családban. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke már szankciókat is vizionált. A német szociáldemokrata politikusnak a „magyarországi önkény” egyébként is kedvenc témája, ennél nagyobb hévvel csak a melegek házasságáról és afrikai országok demokratává bombázásáról tud szónokolni. Csatlakozott hozzá még vagy fél tucat uniós képviselő, és kétségeit fejezte ki a magyar alkotmányozással kapcsolatban az Európai Parlament büféjének kurd segédtakarítója is. Tényszerű állásfoglalásukban egy a közös: mikroszkópnyi büdös tény sincs benne. Martonyi János külügyminiszter a minap találóan jegyezte meg Brüsszelben: kérem, legalább egyszer olvassák el, mi van a magyar alaptörvényben, s utána beszéljenek róla. Azonban az olvasás macerás, ráadásul az alkotmányokban rendszerint sok az összetett szó, ami megerőlteti az agyat. Meg hát nem is ez a lényeg. A brüsszeli demokráciaféltés rendre akkor erősödik fel, amikor a kormány idehaza a multikhoz nyúl. Gyurcsány letiportathatta fél Budapestet, az unióban elnéző mosolyt kapott, hiszen nem sértett gazdasági érdeket. Orbán március 15-i kokárdája a magyar nacionalizmus rikító példájává válik abban a pillanatban, amikor szóba kerül a rezsicsökkentés. Kimondani ezt persze nyíltan nem lehet, hiszen ott a fránya nép a kényelmetlen igazságérzetével. Ezért kell az alkotmányos duma, az uniós szakértői tiltakozás, a hazai profi civil spontánra kiképzett tüntetése. S igen, ehhez kell Petőfi szavainak bajnais privatizációja is. Az ellenzék közleményháborújának tanulságát amúgy egy órákat a viharban töltő autós fogalmazta meg a legjobban tegnap az interneten: sok a demokrata, kevés a hólapát. Máté T. Gyula Magyar Hírlap FIGYELEM!   Kattints Ady: Muszáj Herkules c. versére! - VIDEÓ: Előadó: Latinovics Zoltán http://www.youtube.com/watch?v=Tnyl9kVelAY  

Régi magyar filmcsillagok - Benkő Gyula

A nap verse - Füzesi Magda: Gondban

                                  Gondban   Napsugárral hímzik a sorsom: reggel madár, délben kötél, este hétsingnyi szemfedél, ha árnyék lép rá, elszakad.   Behintem hajnallal magam: nem bujdokolhat szüntelen a lelke rejtelmeiben kinek hazányi gondja van.   Füzesi Magda   Forrás: Füzesi Magda: Táj gesztenyékkel című kötete, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum kiadó, Budapest-Beregszász, 1998