Sok hűhó voksokért

                                        Szekeres (Vidám) Imre egykori védelmi miniszter elemezte minap a magyar honvédség elmúlt napokban végzett munkáját. (...) A vidám politikus jászsági aktivitása nem újkeletű, emberünket erős szálak kötik a vidékhez, hajdan (2010-es csúfos szereplése előtt) ciklusokon át a körzet országgyűlési képviselőjeként vette föl fizetését a parlamentben - a voksolás előtti időkben előfordult, hogy a választókat is fölkereste. Mostani jászsági felbukkanását sokan azzal magyarázzák: itt érzi magát biztonságban. Itt nem ismerik. Pilhál György Magyar Nemzet

Budapest szárnyai

                          Példaértékű lehet Orbán Viktor és Tarlós István Budapest fejlődéséről és megújulásáért aláírt márciusi megállapodása. Ha csak a felét teljesítenék a következő hónapokban kötendő fejlesztési szerződéseknek, már akkor is többet tennének a fővárosért, mint balliberális elődeik húsz év alatt. Szabó Zsolt Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom

Örök ürügy a vádaskodásra

                      Miközben jogállamot meg demokráciát kérnek számon most is, egyetlen számításba vehető érvük sincs. Eszébe sem jut senkinek a támadók közül, hogy feltegye magának a kérdést: miről van szó tulajdonképpen? Bíró Zoltán Magyar Hírlap

Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…

                                        ÖSSZETARTOZUNK – Örökségül – 5. rész Kedves Barátaink! Két hete új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítójának, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a ötödik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála   A csíkszentdomokosi vonatfütty   Van ám olyan is, hogy személyesen találkozunk a szabadsággal, vagy az együvé tartozással, sőt az is megeshet, persze csak igen ritkán, hogy egyszerre mindkettővel.   Ha az ember lelkében egyébként mindkettő honos – s ha olyan szerencsés, mint amilyenek mi voltunk édesanyátokkal, nagymamátokkal, amikor a Gyergyóból Szeredába vezető, csíkszentdomokosi műúton haladtunk –, még ez is megeshet vele. A magyarokat leginkább elnyomó kommunista, diktatúra idején, a nyolcvanas évek elején egy hófehér, havas, igazi csikorgós csíki hideg estén autóztunk utunkon, mellyel párhuzamosan ötven-száz méteres távolságra fut a még a „magyar világban” épített vasúti pálya. Lassan vezettem, hiszen jeges volt az út. Egyszerre csak mellénk zakatolt egy teherszerelvény, hatalmas csattogással. Oldalra nézvén láttam, hogy integet a masiniszta. Észrevette, hogy magyarországi autóval van dolga, s csókot dobott, majd két kézzel mutatta a szeretetét irántunk. Lelkesen visszaintegettünk, mint jó testvérhez illik, s hasonlatosan az övéhez, megtelt lelkünk iránta való szeretettel, így, ismeretlenül is. Beálltunk azonos sebességre, és egymás mellett haladhattunk kilométereken keresztül, mígnem szinte mindketten egyszerre kezdtük el gépeink tülkét nyomni. Úgy szólt az ő hatalmas, levegőt megrezgető mozdonyfüttye s Dáciánk éles kürtje hosszú perceken át, hogy olyat még nem hallott a csíki haza. Eggyé váltunk a nagy, havas, székely éjszakában, s olyan erőssé lettünk, hogy még a mit sem sejtő diktatúra is beleremegett volna – ha vonatunk nem „kényszerpályán” zakatol. Dánfalvához értünk ugyanis, ahol eltávolodik s más irányt vesz a vasúti pálya. Így kényszerűen elváltunk egymástól, de még sokáig hallottuk az egyre halkuló, de nem szűnő vonatfüttyöt. Fizikailag eltérítette őt tőlünk a sínpálya, de lélekben örökre eggyé lettünk. Ez a pár perc, ez a pillanatnyi idő szinte egy életre erőt adott. Tudom, hogy belül ő is így érezhet. Ő, akivel ott, a csíki fagyos hidegben, a diktatúra kellős közepén is olyan szabadok voltunk, mint a turulmadár.   Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából  Folytatjuk!

Zrínyi várkastély - Csáktornya – Muraköz

Az MSZP-sek nem hólapátot, hanem csak mikrofonállványt fogtak

                          A Fidesz-KDNP frakciószövetség köszönetet mond mindenkinek, aki az elmúlt napokban részt vett a bajba jutott emberek mentésében, ugyanakkor bírálja az MSZP-t, amiért egy ilyen helyzetben segítség helyett „politikai haszonlesőként” lépett fel.   Kósa Lajos , a Fidesz alelnöke a Parlamentben elmondta, hogy az emberek kitűnőre vizsgáztak a rendkívüli helyzetben a múlt hét végén. Felszólalását Vadai Ágnes közbekiabálása miatt Kövér Lászlónak kellett egy pillanatra megállítani. Kósa összeszámolta, március 12-től, 14-ig 884 hírforrás jelezte, hogy rendkívüli helyzet lesz, és írta, hogy ne induljanak útnak, ezért az MSZP figyelmeztetést hiányoló szólamai szerinte oktalanok. „A katasztrófavédelem új működési mechanizmusa jól vizsgázott”, szögezte le, hozzátéve, nálunk sokkal jobb helyzetben lévő államokban történtek a miénknél sokkal nagyobb problémák, senki élete nem forgott veszélyben. Itt az egész országra kiterjedően azonnal intézkedett a kormány – mondta el a parlamentben napirend előtt a Fidesz ügyvezető alelnöke. Tanulságként megemlítette: az emberek 99 százaléka hólapátot fogott, az MSZP-s politikusok mikrofonállványt. Válaszul Pintér Sándor következett megint, aki az ellenzéknek szegezte a kérdést: kik fogtak hólapátot a rendkívüli helyzetben? mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Bukarestbe kellene vinni a székely jelképeket

                        Három termet betöltő, székely jelképekből álló nagy ­szabású címer-, pecsét- és zászlótörténeti kiállítás nyílt március idusa előestéjén Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. Az alkalomra három, Sepsi­szentgyörgyön már bemutatott kiállítást ötvöztek.   Egyik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által, Zepeczaner Jenő kurátorságával összeállított Üzenet a múltból – Székelyföldi címerek és pecsétek – székelyföldi múzeumok (köztük jelentős mértékben a Székely Nemzeti Múzeum) anyagából válogatott pecsétnyomók, címerek, céhes zászlók és a tárlat ékessége: a székely nemzet napot és holdat ábrázoló ezüst pecsétnyomója. Felhasználták továbbá a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport – Mihály János, Pál-Antal Sándor, Szekeres Attila István és Zepeczaner Jenő – munkáját, a Címer és pecsét a Székelyföldön című vándortárlatot és a Székely Történelmi Zászlósort. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, a felújított Mikó-várnak nem hivatalos avatója is egyben a kiállításmegnyitó, s felhívást intézett, hogy szeptember 15-ig minél többen látogassák meg az értékes tárlatot. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere felhívta a figyelmet, a kiállított székely jelképeket minél nagyobb közönségnek kell megmutatni, reményét fejezte ki, hogy a fél év alatt sok turista és székelyföldi diák tekinti meg, s külön meghívta a román sajtó képviselőit. Hozzátette, a kiállítást át kellene vinni a Kárpátokon, egészen a fővárosig, Bukarestig hogy lássák a történelmi bizonyítékokat azok, akik kétségbe vonják a székely jelképeket. Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei önkormányzati képviselő hangsúlyozta, amit a székelység történetét bemutató alternatív tankönyvben rajzban és szövegben megjelentettek, az most itt megtekinthető. A kiállítást rendező Csergő Tibor muzeológus azt hangoztatta, hogy miután bejárta a Székelyföldet, a tárlatot be kell mutatni Bukarestben is. Pál-Antal Sándor történész, akadémikus a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport munkáját ismertette, s bemutatta annak frissen megjelent, harmadik tanulmánykötetét: Címer és pecsét a Székelyföldön.   Madarasi István Háromszék, erdély.ma, Patrióta Európa Mozgalom

Zenóbia, a nyugati magyarok székely nagykövete

                            A színészeknek kell megkeresni a közönséget, állítja Zorkóczy Zenóbia előadóművész, aki alkotói szabadságáért vállalja az önálló estékkel járó nehézségeket. Ő ma egyszemélyes színházi intézményként járja előadásaival Erdélyt, és a nagyvilágot, ezért is tartják őt a nyugati magyarok székely nagykövetének.   A szabadúszó színésznő arról beszélt, hogy az életben nagyon leredukálódnak a dolgok, és a színpadon lehetőség van olyan dolgokat elmondani, megmutatni, amiről az életben nem beszélünk. A szív dolgairól sem beszélünk eleget, vallja Zenóbia, ezért állított össze egy műsort a magyar irodalom szerelmi lírájából. A színésznő előadásaival bejárta Európát, a szabadságharcról készült darabot, pedig elvitte a kanadai magyarokhoz is. A sok munka, az utazás megtérül, a közönség nagyon hálás, nagyon fel tudják őt tölteni, mondja Zenóbia. Szerinte a szabadság a legfontosabb ezen a pályán, hiszen a dramaturgiától, a jelmezekig és a díszletig, minden az ő alkotása, és ez jelenti számára a színészi munka örömét. erdély.ma, Patrióta Európa Mozgalom  

Ismét bírálja a román Adevarul a Székelység története című kézikönyvet

                        Újabb cikkben bírálta a román Adevarul című román lap a Székelység története című iskolai kézikönyvet, amelyet szeptember óta használnak segédeszközként az azonos nevű választható tantárgy oktatásához a székelyföldi általános iskolák felső tagozatán.   A Ciprian Stoleru és Oana Craciun által jegyzett cikk címe szerint „a Székelység története tankönyvet Budapestről írták". Magyarázatképpen a szerzők hozzáteszik: a könyv egyik szerzője, Pál-Antal Sándor történész a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja. Az írás meg is szólaltatja a kutatót, de nem árulja el az olvasóknak, hogy – a címben szereplő állítással ellentétben – Pál-Antal Sándor Marosvásárhelyen él és dolgozik, fél évszázados szakmai tevékenységét a marosvásárhelyi levéltárban fejtette ki, és ennek elismeréseképpen választották 2010-ben az MTA külső tagjává. Az Adevarul már korábban is több cikket közölt arról, hogy a kiadvány állítólag úgy mutatja be a székelyföldi románokat, mint a székelyek szolgáit. A lap román történészeket idézve azt is történelemhamisításnak nevezte, hogy a román hadsereg az első világháború idején, erdélyi bevonulásakor kirabolta és megrongálta volna a székelyek házait. Az Adevarulban a csíki születésű Pál-Antal Sándor kifejti, a székelyföldi plébániákon fellelhető dokumentumok igazolják a könyv állításait; dédnagyapját is falutársaival együtt civilként hurcolták kényszermunkára a román csapatok. A levéltáros-történész – akit a budapesti akadémia képviselőjeként emlegetnek a szerzők – leszögezte, hogy a Székelység története nem tankönyv, hanem választható tantárgyak oktatására és szakkörökben használható kézikönyv, így kiadásához nem volt szükség a bukaresti oktatási tárca jóváhagyására. erdely.ma, Patrióta Európa Mozgalom  

Sarkosan fogalmazva

                          „Az ellenzéké lesz az ünnepi főváros” – harsogta az egyik napilap címe, de végül az időjárás döntött, és Magyarország (Magyar Köztársaság) a hó foglya lett. Tekinthetjük ezt nyugalomra és alázatra intő isteni jelnek is, komoly figyelmeztetésnek. Az ellenzék amúgy sem ünnepelni, hanem tüntetni akart Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap