László Fülöp (1869-1937) festőművész képeiből
László Fülöp (1869-1937) festőművész képeiből
Budapesten Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt a Mintarajziskolában, majd 1890 és 1892 között, Münchenben, Liezen-Mayer Sándor osztályában folytatta művészeti stúdiumait.
Később Budapesten, majd 1901 és 1907 között Bécsben működött, végül 1907-ben Londonba költözött, ahol a Royal Art School tanára lett.
Portréfestőként rendkívül sikeres pályát mondhatott magáénak. Akadémikus stílusú, idealizáló portréival az uralkodó osztályok legdivatosabb, világszerte ismert festője lett. Európa és az USA számos közéleti személyiségének arcképét elkészítette.
Tárlatai voltak többek között Berlinben (1897, 1900, 1909), Budapesten (1907, 1925), Londonban (1907, 1908, 1927, 1929), New Yorkban (1925) és Párizsban (1931).
kattints a képekre - érdemes!
2020. January 03. 00:00
Papp Lajos
Csak annyit pusztíts, annyit használj, ami a te életedet védi! Minden oktalanul leszakított virág, minden oktalanul elpusztított állat a mi életünket rövidíti meg
Papp Lajos (1948) - orvos, író
2020. January 03. 00:00
Csurka István - (1934-2012) - író, dramaturg, politikus
Csurka az elsők között mondta ki ezt is - így ő lett az egyik legnagyobb "közellenség"
"S mihez ragaszkodik leginkább az SZDSZ és az MSZP, illetve a mögötte álló, és őket mozgató nemzetközi bankárkaszt?
A sajtóuralomhoz. Ez mindennek az alapja. A hazugság termelésének és terjesztésének a privilégiuma. A leütendő ellenfél pedig mindig az, aki fellebbenti a fátylat, aki megszakítja a hazugság áradását."
Csurka István - (1934-2012) - író, dramaturg, politikus
2020. January 02. 00:00
Ausztria! Hátrább az agarakkal!
A magyarországi származású Lendvai Pál vezérletével, a véleménydiktátor osztrák "liberális" értelmiségnek, valamint jelentős befolyású politikai köröknek a történelmi tényekkel kellene foglalkozniuk, nem pedig a hamis beállításon alapuló színvonaltalan magyar gyalázással.
Az igazolhatóan toleráns, befogadó magyar nemzet lenácizása helyett, azzal kellene foglalkozniuk, hogy miképpen is történhetett meg 1938-ban, az anschluss idején, hogy Ausztria lakosságának szinte száz százaléka kitörő örömmel, boldogságban úszva, virág esővel ünnepelte a Hitleri Németországgal történő egybeolvadásukat.
E tények elhallgatása, a magyarok lenácizása pontosan annyira történelmietlen, mint az, hogy az osztrákok legnagyobb felmutatható teljesítménye - azon túl, hogy valahogyan a sorsdöntő pillanatokban az "élet" mindig a jó oldalra sodorta őket - az, hogy el tudták hitetni a világgal a legnagyobb hazugságot, miszerint a német Beethoven osztrák volt, az osztrák Hitler, pedig német.
És akkor még egy szót sem ejtettünk arról a nem mellékes tényről, hogy Ausztria több száz éve gyarmati függőségben, kizsákmányolásban tartja keleti szomszédait, így hazánkat is. Mindenek előtt tükörbe kellene nézniük, mert abban valóban egy randa képet láthatnának!
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
fotón: A hitleri német csapatok bevonulását Ausztria szerte óriási ovációval fogadták az emberek
2020. January 02. 00:00
A magunk kis lépésével előbbre vihetjük a társadalmunkat
Az örökös siránkozás helyett, magunk kis lépéseivel is előbbre vihetjük a társadalmunkat
Mindennapi munkánkban ne csupán az évezredek mozgásának fáradt inerciája vigyen előre, ne becsületből játszódjuk végig az életet, mint egy "vesztes meccset", hanem higgyünk a holnapban, higgyünk abban, hogy az emberiség nagy tortájában, a mi generációnk által megvívandó mérkőzést igenis megnyerhetjük.
Igen, a magunk kis lépésével előbbre vihetjük a társadalmunkat, egy tisztább, nyugodtabb, verejtékes munkánk által is szépülő világot hagyhatunk a gyermekeinkre
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
2020. January 02. 00:00
Jakobey Károly (1826 - 1891) festőművész képeiből
Jakobey Károly (1826 - 1891) festőművész képeiből - II. album
Az Első Magyar Festészeti Akadémián tanult Marastoni Jakab keze alatt, majd 1845-ben a bécsi akadémiára ment, ezután pedig F. Waldmüller szabadiskolájába járt.
1850 körül költözött Pestre, a Pesti Műegylet tárlatain rendszeresen szerepelt alkotásaival. Munkái között megtalálhatóak történelmi arcképek, megrendelésre készített portrék, állatábrázolások, allegorikus- és tájképek, csendéletek, valamint népies és humoros-anekdotikus művek.
Számtalan oltár- és falképet készített egyházi megrendelésre, ami tovább öregbítette hírnevét.
Egyik alapító tagja volt az 1861-ben alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak egészen haláláig. Jelentősebb portréi: a szabadságharcban részt vett Muraközy J. honvéd (1850), Nagy Ignác író (1854), Liszt Ferenc (1859), gróf Széchenyi István (1860) és gróf Károlyi Lajos (1864) arcképe. Romantikus táj híddal, Tájkép romokkal című képeit, valamint felesége (a későbbi Lotz Károlyné) arcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
2020. January 01. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)
Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt fizikus, űrkutató, a marsjáró egyik megalkotója.
Az Ercsihez tartozó Sinatelepen született. Gyermekkorát a mai Besnyő területén, Göböljáráson töltötte, ahol édesapja, Bejczy Jenő főintéző volt. Középiskolába Kalocsára, a jezsuitákhoz járt.
1948-ban osztályelsőként ő mondta a ballagási beszédet, amelynek demokratikus hangvétele miatt egy napra bevitték a rendőrségre.
Egyetemre nem mehetett, gyárban helyezkedett el szakmunkásként. Később esti tagozaton a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának hallgatója lett.
1956-ban elhagyta az országot. Először Norvégiában telepedett le, ott folytatta tanulmányait. Diplomájának megszerzése után három éven át az oslói egyetemen tanított.
1966-ban az USA-ba ment, ott elkezdett foglalkozni a Marson történő leszállás problematikájával.
1969-től nyugdíjazásáig, 32 éven át dolgozott a világhírű kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatójaként a távoli űrkutatás témáiban. Hajtóművekkel, űrhajóvezérléssel, telerobotikával foglalkozott. E mellett, a St. Louis-i Washington Egyetem robotika tanszékét vezette.
1997-ben mutatkozott be fő műve, a Marsjáró. A Sojourner több héten keresztül küldte az adatokat a Földre arról a körülbelül 100 négyzetméteres területről, amelyet bejárt.
Hat robotikai szabadalom és több mint negyven újítás fűződik a nevéhez. Százhetven tudományos cikk szerzője, több könyv szerzője és társszerzője, több tucat tudományos konferencia előadója.
2010. március 20-án ő vette át a külföldön élő magyarok nevében a Magyar Örökség-díjat, amelyet "a nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel", tehát a magyar űrkutatók közössége kapott.
2019. December 30. 00:00
A nagyhatalmak és kis népek viszonya is éppen ilyen
A nagyhatalmak és kis népek viszonya is éppen ilyen
Lépett már hangyabolyba? A maga számára nem jelent sokat. Csupán egy elhibázott lépés. Mindössze valami puha a lába alatt, amit a következő másodpercben már el is felejt, ahogy halad tovább a maga útján. De a hangyák, azok nem tudják elfelejteni. Az ő számukra egy világ dőlt össze
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
2019. December 30. 00:00
A szeretet gyümölcse a szolgálat
A csend gyümölcse az ima. Az imádság gyümölcs a hit. A hit gyümölcse a szeretet. A szeretet gyümölcse a szolgálat" Kalkuttai Boldog Teréz (1910-1997) - Nobel-békedíjas római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója
2019. December 30. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Fried Vilmos a világhírű magyar filmes szakember herendi porcelánba égetett örök érvényű mondata - Hollywood - USA
Magyar emlékek a nagyvilágban - Fried Vilmos a világhírű magyar filmes szakember herendi porcelánba égetett örök érvényű mondata - Hollywood - USA
A XX. században számos magyar próbált szerencsét az amerikai filmgyártás álomvárosában. A legenda szerint az egyik, természetesen ugyancsak magyar filmmogul, irodájának ajtajára kiragasztott feliraton figyelmeztette honfitársait: nem elég, hogy magyarok, tehetségesnek is kell lenniük.
Mint arról Hollywood története tanúskodik, ebben sem volt hiány. Számos magyar születésű vagy származású színész, rendező, operatőr, zeneszerző és a szakma sok más művelője járult hozzá a maga tudásával és talentumával az amerikai film diadalútjához.
1929 óta csaknem 140 alkalommal jelöltek magyar gyökerekkel rendelkező művészt Oscar-díjra, és harminc esetben meg is kapták ezt a legmagasabb elismerést az amerikai filmakadémiától.
A filmszínészek sora Lugosi Bélától Tony Curtisig terjed, az operatőrök közül kiemelkedik Zsigmond Vilmos és Kovács László, a rendezők skáláját olyan nevek gazdagítják, mint George Cukor, Kertész Mihály (Michael Curtiz) vagy Pál György (George Pal), a sci-fi műfajának hatszoros Oscar-díjas megteremtője.
Számos producert is jegyez a krónika, a közelmúltban elhunyt Andrew Vajnájától visszafelé, egészen Joe Pasternakig. Adolph Zukor volt a Paramount birodalom megalapítója, legnagyobb hollywoodi filmzene-szerzőként pedig a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklóst tartja számon a szakma.
William Fox, a 20th Century Fox “szülőatyja", aki Fried Vilmosként (1879-1952) a hegyaljai Tolcsván látta meg a napvilágot, és még gyermekként került ki Amerikába, mindenek előtt filmgyártóként, stúdióvezetőként írta be a nevét a mozgókép krónikájába.
1927-ben a Fox stúdióban készült Hetedik mennyország című alkotásnak ez volt a nyitómondata: “Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk".
Ez a gondolat ékesíti - angol és magyar nyelven - azt a reprezentatív kivitelű, Herenden készült porcelán emléktáblát is, amelyet a Fox filmgyár nagyvetítőjének falán helyeztek el az alapító tiszteletére.
2019. December 30. 00:00