Gulyás Gergely: Alátámasztás nélkül fogalmaznak meg durva kritikát
Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint az amerikai politikai elit nem támogatja egységesen azokat a kritikákat, amelyeket az amerikai kormány fogalmaz meg Magyarországgal kapcsolatban.
A kormánypárti politikus pénteki sajtótájékoztatóján Christopher H. Smith republikánus képviselőnek, az amerikai Helsinki Bizottság társelnökének csütörtöki nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amely szerint méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban.
A fideszes képviselő úgy értékelte: az Egyesült Államokban ma nem áll fenn nemzeti egyetértés a magyarországi politika vonatkozásában, mert a republikánus vélemények élesen eltérnek attól, mint amit a demokrata párti adminisztráció kizárólagosként feltüntet.
Ugyanakkor hangsúlyozta: ennek ellenére azt szeretnék, ha minden félreértést korrekt módon meg lehetne tárgyalni. Nem érdekünk ezeknek a helyzeteknek még élesebbé válása, ugyanakkor a magyar kormány és a kormánypártok semmilyen vita elől nem fognak meghátrálni – jelentette ki.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány minden uniós kritika közepette világossá tette, hogy Magyarországnak egyértelmű érdeke az európai uniós tagság és jó transzatlanti kapcsolatok.
Gulyás idézte a republikánus képviselő nyilatkozatát, amiben a politikus azt írta: az Orbán-kormánynak igaza van, amikor azt mondja, a bírálatok között sok a méltánytalan, amelyek kettős mércét, félreértelmezést és pontatlan információt tartalmaznak.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Smith kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Obama-kormánynak van-e erkölcsi alapja az ilyen bírálatok megfogalmazásához, illetve méltatta a magyar alkotmányos szabályozást az adósságplafonnal és a magzati élet védelmével kapcsolatban.
Beavatkozás
A fideszes képviselő szerint az elmúlt hónapokban azt tapasztalható, hogy vannak olyan külföldi sajtóorgánumok, nemzetközi szervezetek és kormányzati adminisztrációk, amelyek nem érvek és tények összevetésén alapuló higgadt párbeszédben érdekeltek, hanem Magyarországgal kapcsolatosan minden alátámasztás nélkül fogalmaznak meg erős, durva kritikát.
Ezzel kapcsolatban elfogadhatatlannak tartotta, hogy bármely külföldi sajtóorgánum, nemzetközi szervezet vagy kormányzat a magyar ellenzék oldalán kívánjon belpolitikai kérdésekbe beavatkozni.
Kijelentette: attól tartanak, hogy ezek a kritikák azért is károsak, mert valójában nem a magyar választópolgárokat állítják szembe a magyar kormánnyal, hanem a nemzetközi szervezetekkel és adott országokkal fordítják szembe a magyarokat.
A német közszolgálati tévécsatorna Magyarországgal kapcsolatos rajzfilmjéről Gulyás kérdésre válaszolva azt monda: ha Németországban van bármilyen sajtóetika, akkor egy ilyen jellegű, teljesen alaptalan, egy másik nemzet lejáratását célzó, gyermekek körében fogalmazott reklámnak kell, hogy legyen következménye.
Szerinte a németországi sajtó hosszabb ideje olyan információkat jelentet meg Magyarországról, amelyeknek nincs valóságalapjuk. Az önkényuralmi jelképek használatának szabályozásról a fideszes szakpolitikus kérdésre válaszolva azt mondta: személyes véleménye szerint a szabálysértési jog keretében lehetne ezt a kérdést rendezni.
Magyarország is elvárja ezt
Ismert: a magyar parlament március 11-én 265 igen szavazattal 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.
Rövidített formában bekerült az alaptörvény szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.
Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce – jelentette ki kedden Washingtonban Szájer József magyar néppárti EP-képviselő az amerikai Helsinki Bizottság hétfői, A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásán. A bizottság előtt Gulyás is megjelent.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Christopher H. Smith az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke: Él és virul a magyar alkotmányos rendszer
Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban, foglalt állást az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke.
Christopher H. Smith úgy látja, Magyarországon „az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszere él és virul”. A képviselő megállapította: sok civil szervezet és néhány kormány is bírálta Magyarországot a demokrácia és az emberi jogok állapotával kapcsolatban, amit a magyar kormány és támogatói határozottan visszautasítottak.
„Miután mindkét oldal anyagait tanulmányoztam, azt kell mondanom, hogy az Orbán-kormánynak igaza van, amikor azt mondja, a bírálatok között sok a méltánytalan, amelyek kettős mércét, félreértelmezést és pontatlan információt tartalmaznak” - hangoztatta a politikus állásfoglalásában.
A képviselő emlékeztetett rá, kevesebb mint egy hónappal ezelőtt ő elnökölt az Antiszemitizmus: növekvő fenyegetés minden hit számára című külügyi albizottsági meghallgatáson. Az eseményen meghallgatták az Orbán-kormány volt miniszterét, Fellegi Tamást is. Smith azt írta, Fellegi beszámolója nagy benyomást tett rá, csakúgy mint az a hosszú lista, amely azokat a jelentős intézkedéseket sorolja fel, amelyeket az Orbán-kormány a magyar társadalomban jelentkező antiszemitizmus leküzdése érdekében tett.
Az amerikai kormány, amikor az Orbán-kormányt bírálta az új alkotmány elfogadása miatt, egy dokumentumban azt állította, hogy „alapvető” kérdésekben átfogó társadalmi konszenzusra van szükség, mintsem csak a kormánykoalíció nézeteinek tükrözésére, és „a társadalom különböző szektoraival való komoly konzultáció hiánya nem jelentette a demokrácia szellemének tiszteletét”.
Smith kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Obama-kormánynak van-e erkölcsi alapja az ilyen bírálatok megfogalmazásához: „bárki megkérdőjelezheti, aki tisztában van az Obamacare (egészségügyi törvény) elfogadásával, hogy vajon a kormány ideális helyzetben van-e ahhoz, hogy ilyen üzenetet küldjön”. Hozzáfűzte, hogy az ilyen üzeneteket mégis meg kell fogalmazni: „nem szabad meghátrálnunk a saját kormányunk vagy bármely más kormány kudarca által gerjesztett cinizmus előtt”.
„De sokkal szerényebbeknek kell lennünk - különösen ha egy olyan országgal van dolgunk, mint Magyarország, ahol az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszere él és virul, ahol egy demokratikus párt, amely példátlan, minősített többségét és felhatalmazását szabad és igazságos választások útján nyerte el, demokratikus alkotmányt fogadott el és nyitottnak mutatkozik az iránt, hogy másokkal együttműködjön az új törvényeiben mutatkozó hibák kiigazításában és javításában”, írja a képviselő.
„Ez egy egyenlők között folytatott párbeszéd és mi sokat tanulhatunk Magyarországtól. Különösen az államadósság alkotmányos korlátozására és arra a rendelkezésre gondolok, amely megvédelmezi a méhen belüli életet”, fogalmaz Smith.
Christopher Smith gratulált a magyar kormánynak, amiért az új alkotmány olyan dicséretes, az emberi jogokat előmozdító elemeket tartalmaz, mint amilyen az emberkereskedelem és a reproduktív klónozás tilalma, valamint az élet kultúrájának támogatása.
MTI,. mandiner.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Kövér László: Ők a nemzet sírásói
Kövér László szerint semmit nem tanult a történelemből az, aki azt hiszi, az örökös meghunyászkodás hoz biztonságos életet. Küzdelemmel, kockázattal és sokszor áldozatokkal jár az „elemi jogainkért és a tisztességes bánásmódért” való kiállás – hangoztatta a házelnök a berettyóújfalui városházán a székely zászló kitűzése alkalmából és Orbán Balázs egykori városi parlamenti képviselő emlékére szervezett pénteki ünnepségen. Véleménye szerint azt sem Brüsszelben, sem a Székelyföldön nem adják ingyen.
„Aki azt hiszi, hogy az örökös meghunyászkodás (...) hoz biztonságos életet, az semmit nem tanult a történelemből” – mondta Kövér László, hozzáfűzve: aki mindezt politikusként hirdeti, az a nemzet sírásója.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, a magyarok 1918–1919 „honvesztő történései” idején és a 2004-es népszavazáskor is azt gondolták, hogy egyéni boldogulásuk, túlélésük ára a közösséghez tartozásukról való lemondás. Hozzátette: mindig bajt hoz a jövő, ha a magyarok egymást tehernek érzik.
Ez tartotta a lelket a magyarokban
A politikus óva intett attól, hogy megismétlődjön a történelem, hogy 1918–1919-hez és 2004-hez hasonlóan a magyarok ismét egymás ellen forduljanak. Kitért arra, hogy akkor is székely zászlók lengtek a havas szélben, amikor 1918 decemberében az akkori székely nemzeti tanács felhívással fordult a frontról hazatérő székely katonákhoz.
A hazát és a nemzeti önbecsülést megtartani akaró magyarokban csak a nemzeti lobogó és a székely zászló tartotta akkor a lelket – hangoztatta Kövér László.
Rámutatott: bár a magyar és székely honvédők az első világháború után nem tudták megakadályozni a történelmi Magyarország szétszabdalását, napjainkban az egységesülő Európa – „megannyi ellentmondása mellett is” – lassan, de biztosan felszámolja a magyarokat egymástól elválasztó országhatárokat.
Hozzátette: a 2010-ben alakult Országgyűlés megteremtette a közjogi lehetőségét a magyarok egymásra találásának.
„Figyelünk a velünk összetartozókra”
Kövér László végezetül azt mondta: a székely zászló kitűzése Magyarországon azt jelenti, hogy „figyelünk a velünk összetartozókra, hogy támogatjuk a székelység küzdelmét az autonómiáért, a kulturális önrendelkezésért, az Erdélyből és Székelyföldről 90 éve szakadatlanul folyó forráskivonás befejezéséért, a tisztességes és méltó, az alapvető emberi értékekre épülő közös élet megteremtésének lehetőségéért”.
A városházán ünnepi műsorral emlékeztek meg a „legnagyobb székelyről”, Orbán Balázs íróról, néprajzkutatóról, akit Berettyóújfaluból választottak 1881-ben parlamenti képviselővé.
Kövér László Vitányi István (Fidesz) országgyűlési képviselő és Muraközi István (Fidesz) polgármester társaságában tűzte ki a székely zászlót a városháza homlokzatára.
mno.hu
Képmutató ellenzék és holdudvara - rövid lapszemle
Bayer Zsolt szerint az országos katasztrófavédelem már 14-én délelőtt piros riasztást adott ki az ország nagy részére. Senki nem mondhatja, hogy nem értesült, nem értesítették a várható ítéletidőről és a veszélyekről. Ezt követően a lakosság jelentős része – a hosszú hétvégét kihasználandó – útnak eredt, hogy még egy utolsót síeljen Ausztriában vagy Szlovákiában, vagy wellness-szállodákba igyekezett.
Aki tudja, hogy milyen ítéletidő várható, és ennek ellenére útnak indul, az utóbbi legalább ne reklamáljon.
Az ellenzék és sajtója az állampolgári felelősségről szokott értekezni, amikor szóba kerül a devizahitelesek ügye. A devizahitelesek esetében fennáll az állampolgári felelősség és mindenki vessen magára. De amikor piros riasztás ellenére autóba ülnek a gyerekeikkel, aztán ott rekedtek az úton, akkor nincs állampolgári felelősség, akkor csak az állam van, amelynek haladéktalanul meg kell érkeznie minden emberhez forró teával, meleg élelemmel, egy külön bejáratú lánctalpassal, egy luxusszállodai szobafelajánlással a közelben és Orbán Viktor személyes bocsánatkérésével a rossz idő miatt.
Magyar Hírlap
A lakosság egy részének és az MSZP-nek a mérhetetlen felelőtlenségéről tanúskodtak a hóvihar eseményei - rövid lapszemle
Csütörtök délután ötven autó rohant egymásba az M7-es autópályán Nagykanizsa közelében, később húsz kilométerenként történt nagy karambol, volt, ahol a roncsok szó szerint egymás hegyén-hátán álltak.
A megtorpanó autókat rövid idő alatt hótorlaszok vették körbe.
Népszabadság
Az M7-es autópályán felelőtlenül nyári gumikkal indultak el, és 5-10 méteres látótávolságnál olyan sebességgel haladtak, hogy képtelenek voltak megállni.
Magyar Nemzet
Késő délutánra már Zala, Vas és Somogy Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében is használhatatlanná vált az utak jelentős része. A hó és a szél miatt 57 település megközelíthetetlenné vált, és százezernél is több háztartásban nem volt áram. Péntek reggel – hiába menekítettek ki ekkorra már melegedőhelyekre hatezer embert – még mindig autósok százai várták hiába a segítséget. Több helyen a honvédség lánctalpas járművei is elakadtak. A viharos szélben nem tudtak felszállni a mentőhelikopterek.
Népszabadság
Néhány perc alatt eltemette a hó a kocsikat, így az, aki egyszer megállt, segítség nélkül már nem tudott továbbmenni.
Népszabadság
Juhász Imre lesz az új alkotmánybíró
Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét jelölték alkotmánybírónak a visszavonuló Holló András helyére. A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték, az MSZP nem vett részt a bizottsági döntésben.
hvg.hu
A náci Németország után a náci Románia felelős a legtöbb zsidó áldozatért - rövid lapszemle
Létezett egy náci Románia, és ezzel az utókornak szembe kell néznie – véli Florin Iepan, akinek Odessza című filmjét a héten mutatták be a bukaresti dokumentumfilm-fesztiválon. 1941-ben Odesszában levegőbe röpült a hadparancsnokság épülete, megölve vagy megsebesítve 135 román és német tisztet.
Az épület korábban az NKVD székhelye volt, vélhetőleg szovjetek aknázták alá. Ion Antonescu marsall utasította Nicolae Macici tábornokot, hogy végeztesse ki az összes odesszai zsidót.
22 ezer zsidót raktárakba zárták, majd ezeket felgyújtották vagy felrobbantották.
A rendezőt személyes motiváció vezette a dokumentumfilm megalkotásakor; 2006-ban ugyanis a közszolgálati televízió Nagy románok című műsorában amellett érvelt, hogy Antonescu marsall neve kerüljön a legnagyobb románok lajstromának az élére.
Utólag tudta meg, hogy a 2006-ban még nagyszerű hazafinak és kommunistaellenes harcosnak tartott egykori kormányfő több mint 300 ezer civil, többségében romániai és ukrajnai zsidó és roma haláláért felelős. Valójában a náci Németország után a náci Románia felelős a legtöbb zsidó áldozatért – vallja ma Iepan, aki szerint ezzel a ténnyel honfitársainak is szembe kell nézniük.
Az odesszai mészárlás a második világháború egyik legnagyobb tömeggyilkossága volt, azóta egyetlen román vezető sem vette magának a fáradságot, hogy az áldozatok emléke előtt tisztelegjen.
Népszabadság
Azt soha nem fogjuk elfogadni, hogy választásokon nem legitimált testület, az Alkotmánybíróság váljék szuverenitásunk letéteményesévé - rövid lapszemle
Techet Péter szerint a jelenlegi alaptörvény kritikusainak szempontjai önkényesek. A liberális jogállam hívei jogállamfelfogása nem jogi érveken alapszik, hanem egy általuk favorizált elven, mely szerint: azon országokban, amelyek a liberális jogállam mellett döntöttek, rendszerint az egyéni érdek élvez prioritást a közösségivel szemben. ,
A liberális jogelvek eleinte a korlátlan uralkodó hatalmát akarták korlátozni, majd okulva a nácizmus és a fasizmus tapasztalataiból, a parlamenti többséget is. Erre szolgálnak azok a liberális jogelvek (emberi jogok, alapvető jogok), amelyeket inkább szakmailag és kevéssé demokratikusan legitimált alkotmányvédő testületek hivatottak felismerni, védeni és kikényszeríteni. Akár a többséggel szemben is, akár a parlament vagy a nép akaratával szemben is.
Mindez a népszuverenitás és parlamenti szuverenitás eszméjével tökéletesen ellenkezik.
Nem nevezhető tehát antidemokratikusnak azon törekvések, amelyek parlamenti és népszuverenitást erősítenék.
A nép ugyanis önmagában legitim. Ámde mi a legitimitása egy Alkotmánybíróságnak? Mi a legitimitásuk azon liberális jogelveknek, amelyeket ezen kisszámú testületek ismerhetnek csak fel?
Azok a körök, amelyek a mai alaptörvényt bírálják, nem a demokratikus legitimitást hiányolják, hanem a liberális jogállamiságot és védelmének biztosítását. Az alaptörvény híveinek a jogállam az az állam, ahol a parlamenti többség jogalkotó tevékenységét semmi nem korlátozza.
A radikáldemokrata baloldal szerint az a jogállam, ahol a nép közvetlenül határozhatja meg a reá vonatkozó jogszabályok tatalmát. A liberálisok szerint az a jogállam, ahol az egyén érdekeit védelmező jogelvek uralják és határozzák meg – akár a többség akaratával szemben is – a politikai közösséget.
Amennyiben azonban az alkotmánybírák értelmezése a végső szó az alkotmány jelentéséről folytatott vitában, akkor valójában nem a parlament, nem is nép, hanem az Alkotmánybíróság válik a szuverenitás letéteményesévé.
Magyar Nemzet
Rög-eszme - avagy amit ő rögnek emleget, az másnak a haza
Elsőre azt hinné az ember, valamiféle oktatáspolitikai vitája van Mendrey Lászlónak a tárcával, ezért háborog oly kitartóan a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének élén. Ám ennél is többről lehet szó: Mendrey magával a kormányzattal sincs kibékülve, ugyanis ott látni minden komolyabb ellenzéki dzsemborin
...Legutóbb Azért a víz az úr! tüntetésen mondott beszédet az érdekvédő ember; sodró erejű szózatában többek közt kijelentette, a maga részéről nem kér a "retró oktatásirányításból", ugyanis akkor nem látná a "szellem napvilágát".
Felszólalásából természetesen nem maradhatott ki a "röghöz kötés" kezdetű fordulat sem (ez roppant hatásos, valamire való ellenzéki ilyenkor okvetlenül pfujolni kezd), bár nem kizárt, a szakszervezeti ember maga is tudja, amit ő rögnek emleget, az másnak a haza. Neki rög. Rögeszme.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Sajtószabadság
A sajtószabadság jelszava mára, a pénztőke korlátlan világában olyanná vált, mint a többi nemes, ám értelmezhetetlen fogalom, mert csak a tulajdonosok jóindulatán és tisztességén múlik annak létezése. A pénzkór olyanná tette a világot, hogy ma már azt sem lehet tudni, hogy egy közszereplő hitből, meggyőződésből, kultúrából eredően érvel, vagy szimplán megfizetik. Egy szabadságunk maradt meg korlátlanul, hogy mindenki használhatja a józan eszét, vagy hisz annak, akit szeret.
Kövér Tibor
Magyar Hírlap