A próféta és rajongói
Saul D. Alinsky Chichagóban született, az ottani egyetemre járt, kriminalisztikát tanult, szakdolgozatát Al Capone bandájának tevékenységéből írta. Később maga beszélt baráti kapcsolatáról a chichagói maffiával, és a hatalom megszerzéséhez legitimnek tartotta akár a gyilkosságot is. Sőt a maffiát mint követendő modellt felvette a szegények harci eszközei közé.
...Aki egy őszinte anarchista, egyben ördögi megnyilvánulást akar olvasni, vegye kezébe Alinsky a Radikalizmus tizenkét szabálya című katekizmusát.
Ebben a gyűjteményben nem az a rémisztő, hogy a hatalom megragadásához gátlástalanul propagálja a hazugságot, az erkölcstelenséget, az erőszakot. Hanem, hogy a mit sem sejtő polgár, aki évek óta nem tud rájönni a rendszerváltás másnapjától dúló békétlenség, viszályszítás, gyűlölködés és embervadászat mozgatórugóira, hirtelen szembesül azzal, hogy hiszen megvan a recept.
Ez az Alinsky nevezetű pofa már rég feltalálta a harcmodort, és mindegy, hogy milyen pénzemberek, ideológusok, világpolgárok közvetítésével került hozzánk, itt van, működik, hatásos és felettébb pusztító.
Seszták Ágnes
Magyar Nemzet
Eddig és ne tovább!
Szóval néhány nappal ezelőtt az ENSZ is beállt az aggódók sorába. Vagyis, mondjuk ki bátran, ízlelgessük a mondatot: az ENSZ napirendjére vette a magyar ügyet. Tudják mit jelent ez? Tudják, mikor volt erre példa az ENSZ történetében? Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után!
A Szovjetunió brutális katonai akciója megszüntette a demokratikus törekvéseket Magyarországon, s ezt a tényt az ENSZ nem hagyhatta figyelmen kívül.
...Eltelt ötven év, s az ENSZ ismét "magyarkérdésről" beszél. Ezúttal azért, mert egy demokratikusan kétharmados többséggel megválasztott kormány parlamenti többsége végre leváltotta a régi, a diktatúrában keletkezett alkotmányt, és új alaptörvényt hozott létre, majd azt merészelte módosítani.
E kormánytöbbséget adó pártszövetség ma is elsöprő bizalmat élvez a választók körében, amit tesz, legitim, és az állampolgárok egyetértésével teszi.
És az ENSZ aggódik a demokrácia miatt. Uraim, hová jutottak 1956-tól napjainkig? Mi történik itt?
Fricz Tamás
Magyar Nemzet
Kilóg a lóláb
De a sajtószabadság kérdésében sem állnak sokkal erősebb lábakon az ellenzéki hangok, és ebben a témában csak külföldön van keresnivalójuk, ugyanis csak az hiheti, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, aki nem itt él. Aki emlékszik a Nap-kelte bármelyik adására, pontosan tudja, mit jelent a közszolgálatiság és sajtószabadság a „demokratáknak”. Kilóg a lóláb, amikor a „független” nemzetközi szervezetek ölelésre emelt karjába rohan a sajtószabadság védelmében az a hazai „független” értelmiségi kör, amely olyan csöndben lapított, amikor lovas rendőrök taposták az ellenzéket az Astoriánál, amikor a kormánypárt politikusai újságírókat lökdöstek a parlament folyosóin.
Érdemes megnézni tehát az említett videót Szájer József washingtoni beszédéről, mert láthatjuk, hogy egy amerikai szenátor pontosan annyit tud mondani a konkrétumokról, a sajtószabadság megszűnéséről, a fékek és ellensúlyok rendszerének felborításáról, a jogállam megszűnéséről, a rasszizmus és antiszemitizmus, azaz a szélsőségek terjedéséről, mint bármelyik hazai „demokrata” vitapartnerünk: semmit!
Knopf Alexandra
Magyar Hírlap
Az igazság nevében?
Azt pedig minden jó érzésű magyar nevében kikérem magunknak, hogy Magyarország ugyanúgy az instabilitás forrása lehet Európában, mint volt a múlt század 30-as éveinek végén.
A Paul Shapiro, az amerikai Holocaust Memorial Museum igazgatója által az amerikai Helsinki Bizottság minapi meghallgatásán az igazság nevében vont párhuzam éppoly sértő, mint néha egyes honfitársaink elborult hőbörgése.
S ezen az sem változtat, ha a tanúságtevőt félretájékoztatták. Egy népet vagy akár csak annak vezetőit ugyanis nem lehet félinformációk alapján azzal vádolni, hogy az igazságszolgáltatás tudatos meggyengítésével a náci tömeggyilkosságok felé tartó útra lépett.
Olyan súlyos szavak ezek, amelyeket kétszer is meg kell gondolni, mielőtt kimondaná az ember. Arról nem is beszélve, hogy mint Christopher Smith republikánus honatya, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke is leszögezte, az amerikai kormány nincs ma abban a helyzetben, hogy Magyarországot a demokrácia megsértésével gyanúsíthassa.
Gondoljunk csak a tíz éve kezdődött iraki agressziót alátámasztó állítólagos okokra, a CIA-börtönökre, Guantánamóra, a terrorizmus nevében kibővített megfigyelésre vagy a drónok civilek elleni alkalmazására.
De jogszerűségből a ciprusi bankbetétek tervezett megvágása után az EU sem nagyon oktathat másokat.
Stier Gábor
Magyar Nemzet
Meddig kell még várni, hogy az Unió, és főleg Németország belássák: amihez ragaszkodnak, az egyre jobban szembeállítja az unió gazdagabb országait a szegényebbekkel
Niall Ferguson és Nouriel Roubini a Spiegelben megjelent tanulmányukban az európai meg nem értés veszélyeire utalnak. Az Európai Uniót azért hozták létre, hogy el lehessen kerülni az 1930-as évek katasztrófájának megismétlődését, de az összes ország közül épp Németország felejtett el tanulni a történtekből.
Az euróválság kiteljesedésével Berlinnek emlékeznie kellene, hogy az 1931-es bankválság hogyan járult hozzá a demokráciák összeomlásához Európában.
Sürgős cselekvésre van szükség, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát. Lóránt Károly szerint felvetődik a kérdés, meddig kell még várni, amíg az unió, illetve Németország vezetői belátják, hogy amihez ragaszkodnak az semmi másra nem alkalmas, minthogy szembeállítsa az unió gazdagabb országait a szegényebbekkel.
Magyar Nemzet
Franciaország és Olaszország elérte, hogy az EU-csúcs kissé átértelmezze az unió szigorú költségvetési szabályait, némi teret adjon a gazdasági növekedés serkentésének. Szakértők szerint Spanyolországgal kiegészülve a szeptemberi németországi választások után akarnak jelentősebb könnyítéseket kiharcolni.
Napi Gazdaság
Semmibe vett nemzeti szuverenitás
Már nemcsak Európában, de a tengeren túl is elindult a hazai baloldal által támogatott lejárató kampány, miután a hét elején az amerikai kongresszusban tartottak meghallgatást a magyar demokrácia állapotáról. Washingtonban egyebek mellett az új magyar alkotmány legitimitása is napirendre került, amivel egyes hozzászólók gyakorlatilag Magyarország nemzeti szuverenitását kérdőjelezték meg.
Az amerikai politikai elit ugyanakkor nem támogatja egységesen a Magyarországot érintő kritikákat. Christopher H. Smith republikánus politikus, az Amerikai Helsinki Bizottság társelnöke szerint méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban.
A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít címmel tartott meghallgatást kedden az amerikai kongresszusban az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága. Cikkünkben Teljes terjedelmében közöljük Szájer József, Christopher H. Smith republikánus politikus, a bizottság társelnöke és Paul A. Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma kutatóközpontjának igazgatójának felszólását.
Magyarországot Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti magyar képviselője, az alaptörvény szövegezési bizottságának volt elnöke és Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője képviselte Washingtonban.
Szájer a meghallgatáson leszögezte: Magyarország alkotmányos demokrácia, amely tiszteletben tartja a jogállamiságot és az állampolgári jogokat a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás óta. – Bárkit, aki ennek az ellenkezőjét állítja, szívesen látunk Magyarországon, hogy saját tapasztalatot szerezzen – mondta a fideszes EP-képviselő. Hangsúlyozta, hogy „meghallgatjuk a jó szándékú tanácsot, és tanulunk mások tapasztalataiból […] Az önálló döntés jogához azonban ragaszkodunk.”
Megkérdőjelezett értékek
Szájer kifejtette: egy új alkotmány már régóta esedékes volt Magyarországon, a Fidesz 2010-ben meg is kapta a választóktól az ehhez szükséges felhatalmazást.
Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt-emlékmúzeuma kutatóközpontjának igazgatója a meghallgatáson később erre úgy reagált, „vannak, akik azt gondolják, hogy azért következett be ez a változás, hogy elnyerjék a Jobbik-szavazók tetszését, és így a jelenlegi, 52 százalékos teljesítményhez képest jobb kilátásokat biztosítsanak a jövőbeni választási győzelem tekintetében. Mások kevésbé pusztán politikai manőverként értékelték a váltást, és inkább úgy gondolják, hogy a Fidesz saját belső előítéleteit és hitét tükrözi.
” Magyarország mint az unió és a szélesebb euroatlanti közösség tagja, olyan alkotmánnyal rendelkezik, amely tiszteletben tartja és előmozdítja a demokrácia és a jogállamiság értékeit – hangsúlyozta Szájer.
Negyedik alkotmánymódosítás
A magyar képviselő beszédének legfőbb gondolata az volt, hogy a legújabb módosítás sem tartalmaz semmi olyan lényegi elemet, amelyet korábban ne próbáltak volna már ki a kompetens európai intézmények, és szükség esetén ne módosítottak volna. Hangsúlyozta: a külföldi híradásokkal szemben a negyedik módosítás nem csökkenti, sőt bővíti az Alkotmánybíróság hatáskörét.
Az EP-képviselő tételesen is cáfolta, hogy Magyarországon korlátoznák a testület működését.
Shapiro ezt figyelmen kívül hagyva úgy reagált, „a magyar kormány lépeseket tett az igazságszolgáltatás politikai manipulálására és függetlensége csorbítására, most pedig az alkotmánymódosítással alá kívánja ásni az igazságszolgáltatás azon jogát, hogy felülvizsgálja a kormány által alkotott törvényeket és rendeleteket”. Majd felidézte a náci Németország által az igazságszolgáltatás meggyengítésére tett lépéseket.
Zéró tolerancia
Az egyházak jogállásáról Szájer megjegyezte, a kritizált törvénynek nincs köze a vallásszabadságoz vagy a valláshoz. A médiatörvényt érintő módosításról azt mondta, ha valaki elolvassa a kormányt kritizáló cikkeket, egyértelművé válik, hogy semmiféle cenzúra nincs hazánkban.
Az antiszemita és rasszista megnyilvánulások aggodalomra adnak okot Magyarországon – ismerte el Szájer. Hozzátette, ez nem új keletű jelenség, a magyar kormány pedig meg tud felelni a kihívásnak. Orbán Viktor több alkalommal is megerősítette, a „zéró tolerancia” pártján áll az antiszemitizmus kérdésében – hangsúlyozta a fideszes politikus.
Shapiro szerint a formális jogi tiltás ellenére a Magyar Gárda egységei továbbra is gyülekezhetnek és felvonulhatnak a zsidók és a romák megfélemlítésére. Szerinte „az elmúlt három évben a holokauszt történetének trivializálására vagy eltorzítására tett kísérletek […] szabad folyást engedtek a nyílt antiszemita megnyilvánulásoknak.
Liberális amerikai törvények
A magyar képviselő felidézte azt is, az első Orbán-kormány volt az, amely létrehozta a Holokauszt-emlékközpontot Budapesten, bevezette a holokauszt-emléknapot, s az iskolai alaptantervbe is belevette a holokauszt oktatását.
Shapiro ehhez képest azt kérdezte: „Magyarország újra az instabilitás forrása lesz Európában, ez alkalommal az Európai Unió szívében, amint az volt a harmincas évek végén?”; vagy „Ez az ország, amely valaha egy több mint 800 000 lelket számláló zsidó népességnek adott otthont, trivializálni fogja vajon a holokausztot és az európai antiszemita fellendülés élére fog vajon állni?”
Szájer beszélt arról is, hogy meg kell találniuk az egyensúlyt a gyűlöletbeszéd elleni harc és a véleménynyilvánítás szabadságának védelme között.
Emlékeztetett arra, magyarországi zsidó közösségek, amelyek évtizedekig vártak erősebb jogi eszközökre a gyűlöletbeszéddel szemben, üdvözölték a magyar hatóságok Egyesült Államokhoz intézett kérését a Kuruc.info bezárásával kapcsolatban. – A válasz mindig az volt, ez nem lehetséges a liberálisabb amerikai törvények szerint. A politikus hangsúlyozta, szívesen fogadják a kritikájukat, ha azok tényeken, érveken alapulnak. – Mi betartjuk az európai intézmények szabályait és ugyanezt várjuk el mindenki mástól is – mondta Szájer.
Kettős mérce
Az Egyesült Államokban ma nincs nemzeti egyetértés a magyarországi politika vonatkozásában, mert a republikánus vélemények élesen eltérnek a demokrata párti adminisztrációétól – erről Gulyás Gergely beszélt tegnapi budapesti tájékoztatóján.
A Fidesz képviselője ugyanakkor hangsúlyozta: ennek ellenére azt szeretnék, ha minden félreértést korrekt módon meg lehetne tárgyalni. Felhívta a figyelmet Christopher H. Smith republikánus képviselőnek, az Amerikai Helsinki Bizottság társelnökének csütörtöki nyilatkozatára, miszerint méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azon bírálatok, melyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban. Gulyás szerint elfogadhatatlannak tartotta, hogy külföldi sajtóorgánumok, nemzetközi szervezetek vagy kormányzat a magyar ellenzék oldalán kívánjon belpolitikai kérdésekbe beavatkozni.
mno.hu
A gyerekvállalást ösztönző intézkedésekre készül a kormányzat
A fiatalok gyerekvállalását ösztönző intézkedésekre készül a kormányzat, a "komoly szociálpolitikai akcióban" a diplomás nők gyermek- és munkavállalását kívánják segíteni - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője egy, a témában rendezett konferencián.
Balog Zoltán a tervezett intézkedések részleteiről nem kívánt a kormánydöntés előtt nyilatkozni, ám azt jelezte, hogy azok kidolgozásában segítségükre voltak a Népesedési Kerekasztal és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom javaslatai.
Utalt arra, mindkét szervezet abban vállal ösztönző, segítő szerepet, hogy Magyarországon valóban megszülethessenek a tervezett és kívánt gyermekek, ezért a fiatalok előtt álló különböző típusú akadályok lebontására dolgoznak ki javaslatokat, programokat.
A miniszter azt hangoztatta, a kormány olyan család- és munkaerő-politikát kíván folytatni, amelyben a családok megerősödhetnek.
Arról beszélt, hogy a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom középosztályt célzó tevékenysége - és általában is a középosztály megerősítése - az egész ország jövője miatt fontos feladat, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyerekek 22 százaléka mély szegénységbe születik, és hogy az egyik legnagyobb szegénységi kockázat ma a gyermekvállalás.
Székely András, a mozgalom vezetője a miniszter szavaira reagálva arról beszélt, azért elsősorban a középosztálybelieket célozták meg programjaikkal, mert ők azok, akiknél nem születnek meg a várt és tervezett gyerekek, a szegényebbeknél és a gazdagabbaknál jobb ez az arány.
Soltész Miklós, a tárca szociális államtitkára a miniszter által jelzett várható intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, a kormányzat azoknak az egyetemista korosztályba tartozóknak kíván segítséget nyújtani, akik gyereket szeretnének vállalni, akár már az egyetemi éveik alatt is. Ez, mint mondta, részben érintheti a diákhitelt is.
A tervezett döntés okaként emlékeztetett arra, hogy a fiatalok házasságának és gyerekvállalásának az ideje az elmúlt két évtizedben fokozatosan kitolódott.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy szerinte azok a nemzetközi támadások, amelyek Magyarországot érik, "messze nem arról szólnak", ami a híradásokban megjelenik. Véleménye szerint a magyar kormány családdal, családi élettel kapcsolatos "értékek melletti abszolút kiállása" miatt is támadják az országot, ám örömtelinek nevezte, hogy eközben sok ország családvédő vagy tudományos szervezetei kiállnak mellettük.
MTI, Demokrata, Patrióta Európa Mozgalom
A Balaton '48-as hősei
Mint minden térségnek, a balatoni régiónak is megvoltak a maga hősei. Nemcsak a hidat lebontató bíró vagy a később kivégzett Noszlopy, hanem Gaál György kiliti református lelkipásztor is emblematikus figurává vált. A szabadságharc idején elmondott, a Habsburg-házat ostorozó beszédei miatt 1849-ben feljelentették. Szónoklatainak hevessége és a győzelembe vetett hite hat év börtönt jelentett a lelkésznek, Kufsteinben.
A térség – ahogy a nemzet sem – nem feledte el az 1848-as időket. Ez lett egyébiránt Ferenc József nagy büntetése. Kossuth Lajos, a magyarok Mózesének kultusza az egész világon elterjedt. És a régió hű maradt kormányzójához. Az első köztéri Kossuth-szobrot a világon, a magyar tengertől pár kilométerre, Siómarosan állították, 1894-ben. A sort Balatonkenese folytatta, az országban másodikként. Az emlékmű felirata a Kossuth-nóták sorát is gazdagítja: „A szép Balatonnál légy hű néped őre./Nyiss utat, vezérelj boldogabb jövőre./ Óh, ragyogj előttünk mint szent égő oltár./ Aki bilincsoldó Messiásunk voltál!”
Kovács Emőke
Magyar Hírlap
Az igazi gyűlölet
Amnestyék magasról tesznek rá, hogyan ütik-verik a magyarokat Kárpátalján, Délvidéken, elveszik az állampolgárságukat felvidéki magyaroknak – mindez nem téma számukra.
Pilhál Tamás
Magyar Nemzet
Bayer Zsolt: Bagolyköpet
„A baglyok elsősorban kis termetű rágcsálókkal, énekesmadarakkal és nagyobb termetű ízeltlábúakkal táplálkoznak. Az elfogyasztott táplálék emészthetetlen részeit, mint a csontok, toll, szőr, rovarok kitinpáncélja, egy tömör, úgynevezett köpet formájában kiöklendezik. A bagolyköpetek fajspecifikusak, vagyis adott fajra jellemzők (tehát más alakú köpete van a gyöngybagolynak, mint az erdei fülesbagolynak, vagy mint a macskabagolynak stb.), ez alapján a bagoly látványa nélkül is megállapíthatjuk, hogy az adott területen mely bagolyfaj fordul elő.” (www.vadaszmester.hu)
A bennünket körülvevő bagolyköpetek nem mutatnak semmiféle változatosságot. Gazdáik felzabálták a liberalizmus, neoliberalizmus minden fellelhető formáját, torz, beteg, legyengült, önmagából kifordult, sérült, fertőzött, mérgező, rusnya és undorító „példányát”, de még a dögöket is megették, majd megpróbálták megemészteni. De mert lényegében az egész emészthetetlen, hát naponta ideköpik a lábunk elé.
Ott van a bennünket körülvevő bagolyköpetekben a másság kultusza, a rend és a fegyelem elvetése, a szabályok összekeverése a diktatúrával, a beteges és undorító vallásellenesség - különösképpen a kereszténység gyűlölete -, a kirívó és példátlan magyargyűlölet, a hagyományok, kultuszok megbélyegzése és kiröhögése, a múlt örök megtagadása, vérfertőzés, bűnpártolás és bűnmegértés, a nemzet megsemmisítésének igénye és akarása, a hagyományos településformák, hagyományos közösségi formák, a családok megvetése, cinizmus, gyermektelenség, abortuszpártiság, devianciakultusz, szexuális kicsapongás, libertárius elmebaj, Lautréamont-dicséret, bűn, bűn, bűn és vad sakálröhögés.
A német közszolgálati televízió idiótái rajzfilmben hazudoznak a „magyar helyzetről” a német gyerekeknek: bagolyköpet.
Benne van a végtelen ostobaság, a végtelen német agymosottság. Benne van a pillanat, ahogy a németországi futball-világbajnokság idején ugyanezek az alakok arról vitáztak a sajtójukban, nem lesz-e abból baj, hogy a németek nemzetiszínű zászlókkal járnak tömegesen a meccsekre buzdítani a nemzeti válogatottat. Benne van szegény Martin Walzer tragédiája és Ignaz Bubis bagolyköpete. Benne van minden.
„Ideje felfüggeszteni Orbán szavazati jogát az EU-ban” - írja Guy Verhofstadt, az európai „liberálisok” vezetője az EUobserver című lapban. Igazi bagolyköpet. Pont olyan, mint a szerző maga. Elcsépelt, semmirevaló hülyeségek seregszemléje, rossz külsejű, beteges ócskaság.
Hazugság, hazugság, hazugság: Guy Verhofstadt. S mindez miért?
Pénzért. Benne van minden bagolyköpetükben a pénz, pénz, pénz. Pénzért árulnak hazát, tisztességet, múltat, népeket, jövőt, elveket, eszméket - s mert a messzi homályból még rémlik nekik, hogy ez undorító, hát inkább megteszik a pénzt legfőbb eszmének. S aki a pénzüket sérti, azt kiátkozzák. Mert gazemberek, egytől egyig.
És meggyőződésük, hogy nekik ezt is lehet, nekik mindent lehet. Nagyköveteik veszik maguknak a bátorságot, hogy odaítélt díjakba ugassanak bele. Úgy viselkednek éppen, mint a Nyugat-indiai meg a Kelet-indiai Társaság egykoron a bennszülöttekkel. (S ha nem elég világos az itthoni példák özöne, hát mondtam már: vigyázó szemetek Ciprusra vessétek!)
S ha akad végre egy tisztességes hang is a kórusban, ha akad valami értékes és megszívlelendő és emberi a bagolyköpetek között, azt azonnal összemocskolják.
Christofer H. Smith republikánus képviselő, a Helsinki Bizottság társelnöke azt írta tegnap, hogy „méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban”. S milyen címet ad ennek a hírnek idehaza a HVG? Ilyet: „Magyarországot ajnározza egy amerikai republikánus”. HVG: aljasság, bűn, undorító bagolyköpet.
S ha a magyar kormány kikéri magának a német közszolgálati televízió idiótáinak rajzfilmjét, miképpen számol be erről az Index? Így: „Kumin Ferenc kiborult egy rajzfilmen”.
Index: aljasság, bűn, undorító bagolyköpet.
De nem baj.
Látták Mel Gibson Apocalyptóját? (Ha nem, sürgősen pótolják! És ne feledjék azt sem, miképpen akarták kicsinálni Mel Gibsont a bagolyköpetesek!) Nos, van a filmben egy jelenet, amikor az áldozatra szánt, de menekülő Jaguár Mancs leugrik a vízesés tetejéről, majd partra úszva így kiált oda üldözőinek, miközben törli le magáról azt a nagyon jellegzetesen kék festéket, amellyel bekenik az áldozatra szántakat: „Én Jaguár Mancs vagyok! És ez az erdő itt az enyém! Itt vadászott már a nagyapám is, és itt fognak vadászni a gyermekeim is, ha én elmegyek!”
Ezt fogjátok fel végre, bagolyköpetgyártók: ez az erdő itt a miénk.
És most töröljük le magunkról a kék festéket. Világos?!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap