Valódi tömeg
Jól látszik, mennyire nincs valódi tömeg, amely a kormányt meg tudná buktatni. A Bajnai köré szervezett ellenzéki csoportocskák egymás között is marakodnak a remélt zsíros pozíciókért. Az utcákon, tereken eközben akciózó fiatalokat használják fel arra, hogy tartsák a frontot és szárazon a puskaport.
Torkos Matild
Magyar Nemzet
Fricz Tamás: "Frankenstein szörnye" akar tanítani bennünket demokráciára?
Nemrég „biztos forrásokból” tudhattuk meg, hogy az Európai Unió szervezete, illetve a magyar alkotmány olyan, mint Frankenstein szörnye.
Az egyikről, Magyarország alkotmányáról (alaptörvényéről) az Orbán-kormányt legendásan utáló Kim Lane Scheppele asszony, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora jelentette ki, hogy Frankenstein szörnyéhez hasonlít.
Tette ezt a napokban azon az amerikai szenátusi meghallgatáson, amely szokás szerint a „magyar üggyel” foglalkozott, és aggodalmaskodott a demokrácia magyarországi helyzete miatt. Ugyanakkor a Fidesszel és Orbán Viktorral szemben legendásan előítéletes Scheppele véleménye senkit nem lepett meg, és a helyén lehet kezelni. Különösen az után, hogy a meghallgatást levezénylő Amerikai Helsinki Bizottság társelnöke – mintegy elhatárolódva a meghallgatás erős kritikai hangvételétől, sőt a bizottság elnökétől – kijelentette, hogy méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban.
Megítélése szerint Magyarországon az alkotmányos fékek rendszere él és virul. Vagyis Magyarország kapcsán még egy bizottságban is élesen megoszlanak a vélemények, Kim Lane Scheppele asszony pedig nem a tárgyilagosság szobra hazánkkal kapcsolatban, egyszóval ez ügyben nem kell komolyan venni.
Ezzel szemben a másikról, az Európai Unióról, pontosabban annak szervezeti berendezkedéséről és működéséről nem kisebb potentát, mint maga Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke egy hamburgi nemzetközi konferencián jelentette ki a fentieket. Konkrétan azt mondta, hogy az EU szervezeti–hatalmi rendszere olyan, mint a nevezetes torzsszülött, mert többek között nem működik benne a hatalommegosztás demokratikus rendszere, amely egyébként a tagországok alapvető sajátossága.
Utóbbi esetben tehát az egész európai konglomerátum egyik vezetője fejtett ki lesújtó véleményt saját intézményrendszeréről. S ez az éles bíráló hang mintegy a jéghegy csúcsa, hiszen az Európai Unió egésze, de különösen az Európai Bizottság működése ma már széles körű kritikák tárgya.
Számos elemzés készült az unió és a bizottság intézményeinek áttekinthetetlenségéről, bürokratizmusáról és főleg ellenőrizhetetlenségéről, arról, hogy demokratikus felhatalmazás nélkül hoz olyan döntéseket, amelyek csökkentik, korlátozzák a tagállamok önállóságát, szuverenitását, kiüresítik demokratikus intézményeiket.
A kritikai vélemények az EU kapcsán a „demokratikus deficit” fogalmat használják általában, azonban helyesebb lenne inkább demokráciahiányról beszélni. Vagyis, visszatérve a szörny-példára: az EU-ban látszólag működő- és életképes egységekből végül is egy – demokratikus szempontból – működésképtelen képződmény jött létre.
Ezzel szemben viszont azt látjuk, halljuk, hogy az Európai Unió vezetői – s persze amerikai és általában nyugati politikusok, médiumok, elemzők stb. stb. – unos-untalan belénk rúgnak, újra és újra elmondják, hogy Magyarországon veszélyben a demokrácia, megszűnt a hatalommegosztás, nincs sajtószabadság, tombol a rasszizmus, a fasizmus és nácizmus, sőt hogy Fábry Sándort némileg átalakítva idézzem, az EU vezetői szerint az Orbán-kormány minden EU-s értékkel szembemegy, „obstruál, destruál és menstruál”.
Ha most a Holdról ideszáll valaki és próbál tájékozódni, azt kell megállapítsa, hogy a világ összes gonoszsága, ördögi pokla és iszonyata Európa szívében, Magyarországon koncentrálódik. Lássuk be: egy ilyen országnak pusztulnia kell, nincs mese. Hiszen ezt akarja Neelie Kroes biztos asszony és Guy Verhofstadt, a liberális frakció „szimpatikus” vezetője, s ha ekkora orákulumok mondják, akkor legjobb, ha azonnal elássuk magunkat mi, szegény magyarok.
Egyetlen költői kérdésem marad csupán: hiteles és helyes az, hogy a demokráciahiánnyal küszködő Európai Unió, „Frankenstein szörnye” akar fellépni a demokráciával védelmében Magyarországgal szemben?
Gondoljátok ezt meg, polgártársak.
Fricz Tamás
Magyar Nemzet
Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…
ÖSSZETARTOZUNK – Örökségül – 6. rész Kedves Barátaink! Az elmúlt hetekben új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítója, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a hatodik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála Édes haza, édes anyanyelv A hungarikumok: magyar életünket meghatározó tárgyak, fogalmak, jelképek - nemzetünk, történetünk, életünk lenyomatai. A haza megannyi részecskéje, darabja. Most a legfontosabbról, az egyes számú hungarikumról, Európa nyelvi térképének a közepén található szigetről, a magyar nyelvről szeretnék szót ejteni. A kőszikláról, nemzeti létünk alapjáról. Két évvel ezelőtt szerkesztettük Szőcs Gézával Kiáltás című kötetünket (alcíme Üzenet az utódoknak), melynek előszavában egy levelet írtam gyermekeimnek, unokáimnak nemzetről, hazáról, jelképeinkről Örökségül címmel. A második hungarikumokkal foglalkozó konferenciához kapcsolódóan ebből idézek fel egy a magyar nyelvről szóló részletet: Ha a nemzet összetartó elemeit kutatnánk, nyilván a nyelv lenne az első a sorban. Az édes anyanyelv – az édesanya-nyelv. A magyarság számára a nyelv alapkérdés: a kultúráját is ez adja, a lelkét is ez határozza meg. Mivel álnok, igazságtalan békediktátumok szétszabdalták országunkat, mi, magyarok immár egy „kulturális nemzet” vagyunk, ahol a legfőbb értékünk éppen a nemzet kohézióját jelentő anyanyelv. Őrizzétek, mint az életet adó lángot! 
Nyelvünk a legfontosabb közösségképző erőnk, a múltunk, az identitásunk, de a jövőnk záloga is, és nemzeti tudatunk közvetítője. A nyelvünk nem elválaszt másoktól, inkább erőssé, méltóvá teszi nemzetünket az önálló életre, s így megtartja azt a világ számára. Jól jegyezzétek meg: Kárpát-hazánkban csak úgy, s csak akkor van létjogosultsága a magyarnak, ha nyelvét megtartva erős nemzet marad. Csak így lehet méltó, hogy más népek fiaival: szerbekkel, románokkal, szlovákokkal, ruszinokkal, cigányokkal, horvátokkal együtt belakja a közös kárpáti hont. Amelyik világban magyart a magyartól államhatárok választanak el, ahol más népek jogot formálhatnak arra, hogy magyarokat a szülőföldjükön másod-, sőt harmadrendű polgárokká fokozzanak le, ott közös hazánk az édes anyanyelvünk, ott jogaink visszaszerzéséért folytatott küzdelmeink elsőrendű célja az anyanyelv védelme, a kulturális autonómia kiharcolása. Ne felejtsétek el, hogy csak magyarul „izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája”, miközben minden más nemzet fia is pontosan tudja, hogy a galagonyabokor ősszel piroslik. Nyelvünk végtelen gazdagsága a nagy lehetőségünk, hogy szépen élhessük meg összetartozásunkat egymással, más népekkel, a világgal, a természettel. A nyelv a közvetítője annak, ahogyan élünk, ahogyan gondolkodunk. A nyelv - nemzeti lelkünk tükre. A ránk zúduló kultúrmocsok világában a tisztán beszélt, őrzött nyelv az egyetlen kincsünk, a tiszta forrás. Abban a globalizált világban, amelyben a minden értéket, minden tradíciót szétrágó gondolkodásmód, életideál, beszédmód a meghatározó, ott életet adó oázis, a nemzetet megtartó erő csak az a nyelv lehet, amelyen a költő ilyen hexametereket vethetett papírra: Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik, buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad. Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra. Ezzel a gyönyörű anyanyelvvel lehet s kell nemzetet menteni, megtartani, őrizni. Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából Ez a részlet elhangzott a Parlament épületében is a 2010. január 23-án megtartott Hungarikum konferencián Folytatjuk!
Római Katolikus Plébániatemplom a Petőfi-szobor sziluettjével - Beregszász - Kárpátalja
Béke kápolnája - Karlóca - Délvidék
A Karlóca fölé magasodó domb tetején található a Béke kápolnaként ismert Béke Királynője templom, melyet a karlócai békekötés helyszínére építettek.
Az 1699. január 26-án aláírt karlócai béke az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző osztrák-oszmán háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult.
Az aláíró felek egyrészről az Oszmán Birodalom, másrészről a Habsburg Monarchiát, a Lengyel-Litván államot, a Velencei Köztársaságot és Oroszországot magában foglaló Szent Liga voltak. Az oszmánok átengedték az osztrákoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát.
Nyirő József a székelyekről
Nemessé a király tehet valakit, de székellyé csak az Isten...
Nyirő József
fotó:Székelyföldi Legény oldal
Megrendítették a bizalmat a teljes európai bankrendszerben - rövid lapszemle a ciprusi válságról
Egyes elemzők szerint veszélyes precedenst teremthet a ciprusi megoldás. „A bizalomnak már lőttek, amit egyszer meg lehet tenni, azt máskor is meg lehet” – mondta a dán Saxo Bank elnöke. A Commerzbank elemzői szerint érthető, hogy a nemzetközi közösség ehhez az eddig nem használt eszközhöz nyúlt, miután a ciprusi bankrendszer pénzmosás elleni szabályozása igen laza.
Az Eurogroup által elfogadott intézkedés azonban nem tesz különbséget, egyaránt vonatkozik a ciprusi kisnyugdíjasra és az orosz oligarchákra
Világ Gazdaság
Torba Tamás szerint az unió vezetői láthatólag nincsenek tisztában azzal, hogy mit műveltek. Megrendítették a bizalmat a teljes európai bankrendszerben. A ciprusi forgatókönyvet ezután bármikor bármely euróövezeti országban elő lehet venni. Csak megfelelő ürügyre van szükség. A betétesek bankrészvényekkel kártalanítása hihetetlen cinizmusról tanúskodik.
Magyar Nemzet
Az útra kelő magyar vagyonok kiköthetnek Svájcban vagy Luxemburgban. A korábban Ciprusra kivitt honi kötődésű pénzek így nemigen jönnek haza.
Magyar Nemzet
Szabó Anna szerint az euróövezet pénzügyminiszterei jóvátehetetlen károkat és talán visszafordíthatatlan csődhullámot idéztek elő, amikor jóváhagyták, hogy a ciprusi bankrendszert a lakosságtól elkobzott pénzeken menthetnék meg.
Nincs mit ezen szépíteni, szemérmetlen lopásról van szó.
Korábban az EU és az IMF döntött úgy, hogy Görögország államadósságának felét elengedik. Amit azonban a nyugat-európai óriásbankok még elviseltek, abba a ciprusi pénzintézetek belerokkantak: így az adósságleírás áldozatai ők lettek. Majd a hitelminősítők rúgtak bele Nicosiába, így került Ciprus is a bóvli kategóriába.
Magyar Nemzet
Böjte Csaba a lét szépségéről
Merjünk időt adni a létünknek, és hosszan nézni, ahogyan ez a gyermek felnő, hogy ő is gyermeket vállal, és már mint nagyszülő megérezni a létnek a maga szépségét.
Böjte Csaba
Csípős túrót vegyenek! - Udvarhelyszéki gyermekjátékok könyvben
