Lázár felfedte a kormány tervét
Az állam ügyei lassan rendbe jönnek, az új állami struktúra kialakítása lezárult, így Magyarország készen áll arra, hogy nyisson az Öböl-térség országai felé – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy nemzetközi konferencián.
Lázár János az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont által Magyarország és az Öböl-térség kapcsolatainak perspektívái címmel rendezett tanácskozáson kiemelte: „a keleti nyitás nem jelent nyugati zárást”. Magyarország csak élni akar a lehetőségekkel, átveszi azt a nyugati gyakorlatot, hogy más kultúrákat elfogadva felveszi a kapcsolatot a térség országaival – közölte.
Azt mondta: a kormánynak az a terve, hogy külgazdasági és külpolitikai kapcsolatait átszervezve jelentős lépéseket tesz Ázsia országai felé, és amikor Kelet felé nyit, ezek az országok kulturális hagyományait, társadalmi-politikai berendezkedését tiszteletben tartja.
Szijjártó Kínában tárgyal
Szijjártó Péter a Kínai Vállalatok Külföldi Befektetési Konferenciáján a magyarországi befektetési környezetről tart előadást, majd tárgyal Csiang Jao-ping kínai kereskedelmi miniszterhelyettessel, valamint a Kínai Fejlesztési Bank és a Kínai Vasútépítési Vállalat (CCECC) vezetőivel a „V0” Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű finanszírozási és kivitelezési lehetőségeiről. Megbeszélést folytat továbbá a kínai Eximbank vezetőivel a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztéséről.
mno.hu
Daniel Cohn-Bendit rátámadt a Lánchíd Rádió riporterére
A hazánk elleni kirohanásairól ismert európai zöldek frakcióvezetője közölte: nem hajlandó Magyarországról nyilatkozni. Amikor pedig meglátta, hogy a Lánchíd Rádió Strasbourgban lévő munkatársának diktafonja be van kapcsolva, azt kitépte a kezéből, s azzal fenyegetőzött, hogy a rendőrségre viszi a hangfelvételt.
Daniel-Cohn Bendit volt az, aki ordítva szidalmazta Orbán Viktort, amikor a miniszterelnök a magyar uniós elnökség programját ismertette még két évvel ezelőtt Strasbourgban.
A francia politikus egy évvel később pedig az igazságszolgáltatási reformot kifogásolta, de szavaiból kiderült, hogy az alapvető tényekkel sincs tisztában. A frakcióvezetőnek egyébként nem ez volt az első összetűzése magyar tudósítókkal. Amikor legutóbb a Hír TV riportere mutatott rá tévedésére, Cohn-Bendit a magyar újságírókat kezdte szidni, amiért azok védik a kormányt.
Cohn-Bendit büszkén vállalja, hogy gyerekeket fogdosott
Számtalan gyermekvédő és társadalmi szervezet, felháborodott polgárok és politikusok tiltakoztak márciusban az NSZK első elnökének emlékét idéző alapítvány elnökségének terve ellen, hogy az európai zöldeket képviselő „Vörös Dani” megkapja az 1965-ben alapított Theodor Heuss-díjat.
A tiltakozók szerint e magas kitüntetés nem egyeztethető össze Cohn-Bendit múltjával. Mint ismeretes, a politikus a róla megjelent életrajzban elfogadhatatlan módon nyilatkozott a felnőttek és a gyerekek közötti szexuális kapcsolatról.
A gyerekboltokban dolgozó Cohn-Bendit – saját bevallása szerint – ötesztendős lányokkal is flörtölt, és ezek a kapcsolatok hamarosan erotikus formát öltöttek. Nadrágján keresztül hagyta magát simogatni, s ő is hasonlóan cirógatta a gyerekeket.
mno.hu
Jelöltjelölés
Történelmi jelentőségű kijelentést tett Bajnai Gordon, jelezve, hogy cégek, pártok, nemzetek vezénylésének nemcsak a gyakorlatban virtuóza, hanem az elmélet is a kisujjában van, alig győzi kirázni onnan. Szólt vala pedig a bölcs szentencia ekképpen: „Miniszterelnök az lesz, akit erre az ellenzék nagy többsége felkér. Önjelöltből általában nem lesz jelölt.”
...Többnyire választások kellenek hozzá, amelyen – az ellenzék szempontjából sajnálatos módon – a kormánypártiak is részt vehetnek, ami jelentős mértékben korlátozhatja az ellenzéki elképzeléseket.
Persze, nem mindig szükségeltetnek választások a kormányfői címhez, maga Bajnai a példa rá, olykor csak kinevezik az embert a kormány élére, de azt általában a kormánypártok teszik.
Ugyanakkor lehet, hogy Bajnait azok a kusza emlékek zavarták meg, mikoron még a baloldali miniszterelnököt elég volt felkérni és kinevezni, szó sem volt jelöltségről, csak kijelölésről, választásról, csak kontraszelekcióról. Az egyetlen párt kormánypárt és ellenzék is volt egyben, pozitív diszkriminációra érdemes kisebbség és elsöprő többség.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Észbontó, agyrém. Ha hagyjuk, meg is érdemeljük - rövid lapszemle
Nem emelik fel hangjukat a nők jogait védő és bántalmazásuk ellen harcoló liberális civil szervezetek a két aláírásgyűjtő női aktivistát ért bántalmazás ellen, akik a rezsicsökkentés támogatásáért gyűjtöttel aláírást.
Ilyen esetben akkor tudnának foglalkozni, ha az áldozatokat a támadó férfi azért ütötte volna meg, mert nők, és nem azért, mert olyan papírt tettek elé, amit nem kedvelt.
Magyar Nemzet
Bayer Zsolt felidézi, hogy az Egyesült Államok elnöke nyilvános bocsánatkérésre kényszerül, mert szépnek nevezett egy nőt. Bayer Zsolt szerint a nyugati világban ez szexista megnyilvánulás, s mint ilyen tolerálhatatlan.
De ebben a világban tolerálnunk kell az életünkre törő másságot, kisebbséget, devianciát. Ha hagyjuk, meg is érdemeljük.
Magyar Hírlap
Keresztény értékek nélkül nem létezhet Európa
Orbán Viktor miniszterelnök Bilbaóban, kétnapos spanyolországi látogatásának első állomásán hétfőn előadást tartott a keresztény értékek fontosságáról. Két lap, a Deia és az El Mundo összefoglalta az általa legfontosabbnak tartott gondolatokat.
Orbán Viktor nyitotta meg a Van okunk hinni című előadássorozatot, amelyen a fiatalok hitéről, a tanulásról, a megtérésről és Európa újjászületéséről folytattak párbeszédet. A magyar kormányfő már előadása elején leszögezte, hogy „keresztény értékek nélkül nem létezhet Európa”, és szükségesnek tartja, hogy a keresztények összefogjanak egymással.
Nem pénzügyi válság, hanem erkölcsi válság sújtja most Európát, de éppen ez az időszak ad alkalmat egy új Európa végiggondolására, de ebben már nem a gazdasági intézkedések jelentik a megoldást – hangsúlyozta.
A hallgatóság elé tárta azt a jelenséget, hogy a politikusok döntő többsége meggyőződéssel hiszi, hogy a világ létezhet a tízparancsolat nélkül is. Orbán szerint fájdalmas tény, hogy Európa hátat fordított a keresztény gyökereknek.
Ezért tartja nagyon fontosnak a társadalom olyan alapvető építőelemeit, mint a család, a nemzeti kultúra és a munka értékének tiszteletben tartása. Ebből következően pedig szeretné megfékezni a pénzügyi spekulációt is.
Sajnos Európában eluralkodott az az egyén szerepét túlhangsúlyozó liberális nézet, hogy nem léteznek az említett alkotóelemek – mondta a miniszterelnök. A keresztény megújulást ajánlotta megoldásként a válság ellen, különben Európa gazdasági téren sem állja majd a versenyt a világban – vonta le végkövetkeztetését.
Orbán reméli, hogy enyhülnek a támadások
Az El Mundo és a Deia egyaránt foglalkozott a hazánk alkotmányával kapcsolatos uniós vitával is. A Deia röviden kitért a magyar kormányfő érveire az alaptörvény negyedik módosításának védelmében. Orbán rossz viccnek nevezte, hogy az EB a lisszaboni szerződés hetedik cikkelyére hivatkozik ezzel kapcsolatban.
Magyarország szegény ország, de az alkotmány módosítását keresztény alapokat figyelembe véve végezték el – szögezte le Orbán, és hozzátette, hogy az ország gazdasága növekedési pályára állt. A költségvetési hiánycél 2 százalék felé tart, és a munkanélküliség is csökken. Végezetül kifejezte azon reményét, hogy a következő viták során majd enyhülnek a támadások is, hiszen ezek a gazdasági sikerek sokat számítanak.
Sobieski Tamás
mno.hu
Áder János miként köszönthetett volna egy rasszista nézeteket hangoztató írót? - rövid lapszemle
Lovas István felidézi Konrád György néhány korábbi nyilatkozatát. Konrád szerint a zsidók „az egyetlen világnép és ebből fakad rendeltetése is ... A zsidók nem lesznek utcaseprők, mert a sok évezred alatt felhalmozódott intellektuális tőke tovább öröklődik az utódokra. Az érzékenységet, az alkatot és valószínűleg intelligenciánk természetét is összeadjuk abban a génkoktélban, amik a gyerekeink. Hordozható örökség ez és bárhol működtethető.”
Az író máskor önkéntes numerus clausust ajánlott: „Indokolt, hogy a zsidók ne tóduljanak be a politikai osztályba, és hogy a teljesítményük legyen minél inkább személyes. A zsidók gyakoroljanak némi rezervált önkorlátozást, ami olyan emberhez illik, aki tudomásul veszi, hogy az emberek többsége őt mint kisebbségit szemléli”.
Lovas szerint „a kérdés tehát nem az, hogy Áder János miként nem köszöntötte az írót 80-ik születésnapjára, hanem az, hogy miként köszönthetett volna egy rasszista nézeteket hangoztató írót? Hogy azután Konrád maga jelentse fel őt ezért a Die Zeit-ben?”
Magyar Nemzet
A Négy Mancs a globális pénz- és gazdasági hatalom "állatvédő" tagozata - rövid lapszemle
A Négy Mancs alapítvány újabb, nagyméretű lejárató kampánnyal készül a magyarországi hízott kacsa- és libamájat előállító termelők ellen. Tóthné Kecskés Mária, a Hungerit Zrt. belkereskedelmi és marketingigazgatója szerint a Négy Mancs törleszteni akar, amiért beperelték.
Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a Négy Mancs mögött német gazdasági érdekcsoportok állnak, amelyek az elmúlt években nem kevés pénzt fektettek a lengyelországi liba- és kacsatenyésztésbe.
Az ő érdekük a lejáratás, hogy a magyar lúdtenyésztés meggyengüljön.
Magyar Hírlap
A XXI. század egyháza
XXI. század egyházától sem kell digitális forradalmat várni, hanem azzal újul meg, hogy visszanyúl a múlthoz, a falusi plébániákat helyezi előtérbe. Jó papokat képez, s figyel azokra, akik életüket Istennek ajánlották, nehogy visszaéljenek a bizalommal.
Ferenc pápa egyháza egyelőre csak körvonalazódik, de az biztos, hogy ezeket a körvonalakat nem a templomok fogják kijelölni, hanem a városok, a terek, a kávézók, a repülőterek, a mobiltelefonok.
Sitkei Levente
Magyar Nemzet
Európa, és az ő "komoly" harca az "offshore-lovagok" ellen
Úgy tűnik, Európában is maradtak helyek, ahová az adózatlan pénzek szívesen vándorolnak. de mit gondoljunk az újra fellángoló, eltökélt offshore-ellenes harcokról, amikor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési bank alelnöki posztjára egy "adóoptimalizálásáról" elhíresült volt jegybankelnököt, bizonyos Simor Andrást neveznek ki?
Pósa Tibor
Magyar Nemzet
Orbán Viktor: A stabilitás érték
Az alaptörvény negyedik módosítása nem érint lényeges kérdéseket, és nem szűkíti, hanem bővíti az Alkotmánybíróság jogkörét - mondta Orbán Viktor a Die Weltben és a Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) kedden megjelent interjúban.
A két német konzervatív lapban hasonló terjedelmű interjú jelent meg a miniszterelnökkel. A Die Welt "Az EU rugalmatlan és doktriner" címmel közölte Boris Kálnoky interjúját, a FAZ pedig Nem vagyunk helyes fiúk címmel közölte Stephan Löwenstein anyagát. A FAZ elsősorban az alkotmánymódosításra vonatkozó részeket emelte ki a kormányfővel folytatott beszélgetésből, amelyen az osztrák Kurier egy munkatársa is részt vett, míg a Die Welt az EU-val kapcsolatos mondatokból és más gondolatokból is idézett.
Orbán Viktor mindkét német interjú szerint hangsúlyozta: a magyar kormány sok mindenben eltér a "régi Nyugat-Európa" megoldásaitól. "Nem vagyunk mi helyes fiúk a mainstreamből (fősodorból)" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a Fideszt mindig akkor "hívták a választók", amikor "csődbe jutott a régi rendszer", ezért "közösségünkben erős a küldetéstudat".
A választók nem is arra hatalmazták fel őt, hogy "fősodorbeli" politikát folytasson, hanem arra, hogy szembesítse az országot "a legnehezebb kérdésekkel", és megoldást ajánljon - emelte ki.
A Die Welt interjúja szerint Orbán Viktor elmondta: a kormány új társadalmi-gazdasági modellt épít, és eredményes az EU számára fontos területeken, de közben "állandóan azt kell bizonygatnom, hogy nem vagyok fekete bárány, és tudok késsel-villával enni".
A magyar próbálkozás a válság megoldására "teljesen legitim próbálkozás", és "európai sikertörténet" is.
"Nem értjük, hogy miközben Ciprustól Görögországig mindenhonnan csak kudarcról érkeznek jelentések, miért nem akar senki egy sikertörténetet" - mondta a miniszterelnök.
A Die Weltnek arra a kérdésére, hogy a magyar recepten vajon államosítást és központosítást kell-e érteni, kifejtette: az európai modell nem működőképes, és ami helyette az egyik államban beválhat, nem biztos, hogy egy másik országban is működik, Brüsszelnek ezért "doktrinerség helyett rugalmasan" kell viszonyulnia a nemzeti modellekhez. "Ez ma hiányzik az EU kultúrájából" - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a "tagállamoknak nem adják meg a nemzetállamoknak járó tiszteletet", ami "gazdaságilag is irracionális".
Arra a kérdésre, hogy maradtak-e fékek és ellensúlyok a magyar politikai rendszerben, elmondta, hogy ebből a szempontból 1990 óta nem történt változás, és Európában azért tűnik furcsának a helyzet, mert "kétharmados többség van a parlamentben". Hozzátette: ezt kifejezetten jónak találja, nem lát benne problémát. "Sajnos ilyen rendkívüli helyzet csak nagyon ritkán alakul ki" - mondta Orbán Viktor.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a jelenlegi döntések "bebetonozása" más parlamenti erőviszonyok között alkotmányos válságot okozhat, kifejtette: minden politikai erő elérheti a kétharmados többséget, ennek hiányában pedig valóban nem lehet megváltoztatni az alkotmányos rend alapját. "Ezt azonban nem bebetonozásnak, hanem az alkotmányos rendszer stabilitásának nevezném" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a stabilitás érték".
Arra a felvetésre, hogy a parlament a kétharmados többséggel, katasztrófákat megakadályozandó, akár a kínzás szabadságát is rögzítheti az alkotmányban, és az Alkotmánybíróság nem tehetne ellene semmit, hangsúlyozta: ez így van, de az ilyen parlamentet "legkésőbb a következő választáson elzavarnák", hiszen "a demokrácia biztosítéka nem az alkotmány és nem is a törvényhozás, hanem maga a nép", a magyar pedig demokratikus nép és nem tűri az antidemokratikus megoldásokat.
A kormányfő az alkotmány legutóbbi módosításáról a FAZ interjúja szerint elmondta: "mi nem akartuk az alaptörvény negyedik módosítását". A módosítás az Ab döntésének következtében vált szükségessé, és volt még néhány tisztázatlan kérdés, így végül "a szokásosnál nagyobb módosító csomag jött létre" - fejtette ki.
Mindkét interjú szerint hangsúlyozta a kormányfő egyebek között azt, hogy a negyedik módosítása nem érinti jelentősen az Alkotmánybíróságot, és bizonyos területeken bővíti az intézmény jogkörét.
A Die Welt interjúja szerint azzal kapcsolatban, hogy beszámolók alapján fideszes politikusok és rokonaik előnyt szerzenek állami földek elosztása során, a miniszterelnök hangsúlyozta: állami földet csak haszonbérletbe lehet adni, és az eljárást mindenkire egyformán kötelező előírások szabályozzák.
MTI, fidesz.hu