Ha a románok valóban szeretnék az egyesülést Moldovával, akkor először le kell mondaniuk az idegengyűlöletről - rövid lapszemle
Ha a románok szeretnék az egyesülést a Moldvai Köztársasággal, akkor első lépésként teljesíteniük kell a magyar kisebbség elvárásait – vélekedett az Adevarul internetes kiadásában Cezar Maroti.
A politikus azt fejtegette, hogy az esetleges egyesülés útjában az orosz ajkú kisebbség jelenti az egyetlen komoly akadályt.
S amíg Romániának gondot okoz, hogy tiszteletben tartsa a magyar kisebbség elvárásait, addig nehezen hihető, hogy jobban fog viszonyulni az orosz kisebbséghez. Úgyhogy, ha a románok valóban szeretnék az egyesülést, akkor első lépésként le kell mondaniuk az idegengyűlöletről.
Magyar Nemzet
Az autonómia kérdéséről rendezett nemzetközi konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet. Közleményében kiemeli: a területi autonómia a kisebbségvédelem egyik lehetséges, optimális eszköze, nem irányul senki ellen, kialakítása és működése mindenkinek jó.
Magyar Hírlap
Irányváltás a hazai jegybanknál
Több szempontból is gyökeresen más helyzetet teremt az országban a jegybank három elemből álló, új növekedési programja. Ennek keretében két százalék körüli kamattal juthatnak forráshoz azok a hazai kis- és közepes vállalkozások, amelyeket eddig a kerekedelmi bankok tízszázalékos ráta felett hiteleztek.
Összesen ötszázmilliárd forintnyi pénz kerülhet a gazdaságba, amelyet a cégek munkahelyteremtő beruházásokra, uniós pénz lehívásához szükséges önrészre vagy devizahitelük forintosítására igényelhetnek.
Nem szükséges magyarázni, hogy ez mekkora lehetőség a fejlődni akaró társaságok számára, amelyek eddig kudarcra voltak ítélve a magukat devizaalapon két-három százalékon finanszírozó multinacionális versenytársakhoz képest.
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Nemzet
Tények nélküli vádak
A magyar kormány jóhiszeműen járt el az alkotmánymódosítással kapcsolatban, hiszen annak rendje és módja szerint lezajlott az országgyűlési vita, amelynek során egyébként az ellenzék, illetve az ellenzéki sajtó sem fogalmazott meg olyan éles bírálatot, mint amilyet aztán külföldről hallhattunk. A magyarországi közbeszédben akkor kezdett igazán témát jelenteni ez az ügy, amikor elhangzottak az első nemzetközi kritikák. Akkor jöttek a tüntetések, a nyilatkozatok, a felhívások. Számomra furcsa, hogy előbb kezdenek el az alapjogok megsértéséről beszélni a külföldi politikusok, mint az itt élők.
Erre egy magyarázatot tudok: valójában nem is azzal van baj, ami az Alaptörvény módosításában szerepel.
Szájer József
Demokrata
Hankiss Ágnes: Átfordult a hangulat - megtapsolták Orbán Viktort az Európai Néppártban
Tulajdonképpen az Európai Néppártot (EPP) bomlasztják az unió baloldali pártjai, amikor Magyarországot támadják – fejtette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Hankiss Ágnes. A fideszes európai parlamenti képviselő szerint ha nem ügyelünk, folyamatosan kabátlopásos ügyekbe kevernek bennünket.
Az európai néppárt frakcióülésén többen voltak, akik elismerték a kormány munkáját, mint akik aggályokat fogalmaztak meg.
– Valóban mi vagyunk az Európai Unió fenegyerekei?
– Most valóban az Európai Unió figyelmének középpontjában vagyunk, de én máshonnan közelíteném meg ezt a dolgot az elmúlt napok eseményei alapján. Az Európai Néppárt keddi frakcióülésének Orbán Viktor volt a vendége, ami azért is hasznos volt, mert elég furcsák az előzmények.
– Melyekre gondol?
– Ha áttekintjük a hírlapi kacsákat, amelyek a múlt héten megjelentek, ezek tulajdonképpen mind egy irányba mutattak: az EPP sorainak a bomlasztását célozták.
Ennek pedig a klasszikus eszköztárát vonultatta fel a múlt heti kampány. Érdemes felsorolni ezeket, mert előttünk áll egy év, amikor állandóan ez a módszer és technika fog visszaköszönni. A baloldal mára annyira összenőtt ezzel az eszköztárral, hogy állandóan előveszi, amikor politikai érdekei úgy kívánják.
Először megjelent egy hír a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez közel álló bukaresti Új Magyar Szóban, hogy egy állítólagos dubrovniki vacsorán a Fidesznek az EPP-ből való kizárásáról tárgyaltak.
Azóta kiderült, hogy ilyen vacsora nem volt, az egyik szereplő, az EPP főtitkára pedig még a város közelébe sem ment, ugyanakkor Joseph Daul frakcióvezető a legmesszebbmenőkig kiállt a magyar kormány és Orbán Viktor mellett. De említhetném azt, ami kedden reggel jelent meg az interneten, éspedig: Joseph Daul aznap nem találkozik Orbán Viktorral.
Ennek is az ellenkezője az igaz. Külön találkozóra is sor került a frakcióülés előtt, de számos más formában is. Megjelent az híresztelés is, hogy a Fidesz azt tervezi, átül az ECR-be, a döntően a britek által meghatározott konzervatív pártfrakcióba. Ez megint csak kacsa. Aminek külön humora és pikantériája, hogy az ECR tagja maga Bokros Lajos.
– Van tovább is?
– A brit The Guardian levelezőrovatában egy magyar ember tollából megjelent, hogy Margaret Thatcher temetésén nem látják szívesen Orbán Viktort. A levelezőrovatban! Amelynek az alján nagy betűkkel feltüntetik: a cikkek nem tükrözik a szerkesztőség véleményét. A magyar balliberális sajtó mégis telekürtölte a világot a hírrel.
Ugyanilyen módon próbálták szembeállítani velünk lengyel néppárti barátainkat, amikor megpróbálták elhitetni velük, hogy mi a Jaroslaw Kaczynski vezette, konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártjával szorosabb viszonyt ápolunk, mint velük.
Egyenesen megvádolták a magyar miniszterelnököt, hogy Kaczynskival találkozott Varsóban, ami egyfelől nem igaz, másfelől az égvilágon semmi rossz vagy szégyellnivaló nincs benne akkor sem, ha így történt volna. E kis történetek mind egy irányba mutatnak.
Most már a magyar kormány és az alkotmány támadása helyett alapvetően a néppárt bomlasztására törekszik az európai baloldal.
Ennek az eszköztárnak a politikában való felhasználása kifejezetten a kommunista titkosszolgálatokra jellemző. A baloldal ezt az örökséget nemhogy nem tudja magáról levetkőzni, hanem – gondolok itt hazai híveire – előszeretettel használja ma is politikai ellenfeleivel és riválisaival szemben.
– Viszont a Magyarországot szigorúan bíráló Viviane Reding biztos még csak nem is baloldali.
– Csak jusson eszébe mindenkinek, hogy amikor a francia választásokon a francia néppárt alulmaradt a szocialistákkal szemben, akkor a néppárti Reding biztos lelkesen üdvözölte az eredményeket. El tud ön képzelni olyan pártot, amely nem annyira toleráns, mint az Európai Néppárt, hogy ezt eltűrje?
El lehet képzelni mondjuk hazai viszonylatban, hogy akár a Fidesz, akár az MSZP egyik alelnöke annak örüljön, hogy saját pártja vesztett és a másik győzött? El lehet képzelni, hogy ez az ember ott maradjon a pártjában a demokrácia viszonyai között? Na most ehhez képest Reding néppárti színekben politizál most is. Nem is véletlen, hogy szerdán délelőtt a legvehemensebben a szocialisták frakcióvezetője, Hannes Swoboda vette őt védelmébe, és egyenesen a magyar kormány gyűlöletkampányának áldozataként tüntette fel.
– Milyennek látszott belülről a néppárti frakció ?
– Abszolút sikeresnek és megnyugtatónak értékelem. Nagyon békés és kiegyensúlyozott eszmecsere történt, amelyben még keményebb kritikák sem hangzottak el. Orbán Viktor miniszterelnök adott egy igen nagy ívű és átfogó áttekintést arról, hogy az ő kormánya milyen helyzetben vette át az országot a szocialistáktól, mennyire nem kapott segítséget az uniótól ahhoz, hogy a balliberális kormány által hátrahagyott romokat eltakarítsa, valamint az ország gazdaságát a kormánya talpra állítsa.
Ez nagyon tárgyszerű, meggyőző volt, és nagyon jól hatott az EPP-képviselőkre. Többen voltak, akik elismerték és bátorították a magyar kormány eddigi munkáját, mint akik aggályokat fogalmaztak meg. A végén pedig megtapsolták a miniszterelnök urat, tehát nagyon sikeres volt a találkozó, ami végképp eloszlatta a felvetést, hogy az EPP a Fidesz kizárásán gondolkodna.
Az egész frakcióülés a szolidaritás és akörül forgott, hogy mi kereszténydemokrata pártcsalád vagyunk, együvé tartozunk, közösek az értékeink, és segítenünk kell egymást túljutni a nehézségeken. Átfordult a hangulat az EPP-n belül.
– A szerdai plenáris hangulata viszont már nem volt ilyen egyértelmű.
– A magyarországi alkotmányos helyzetről tartott vitában az EP strasbourgi plenáris ülésén az Európai Tanács álláspontját az ügyben Lucinda Creighton, Írország Európa-ügyi minisztere ismertette, aki nagyon korrektül elmondta, hogy az ET Magyarországról nem tartott vitát és nem alakított ki közös álláspontot.
Lélektani értelemben azonban fordulatértékűnek nevezném, hogy az egyébként néppárti Frank Engel luxemburgi képviselő, aki eddig a legélesebb kritikákat fogalmazta meg velünk szemben, most rendkívül korrekt hozzászólást tartott, amelyben azt is kimondta: „Magyarország nem rosszabb európai, mint mi itt mindannyian, ezt tessék tudomásul venni!”
Egyébként az egész tanácskozás egy megfáradt, hisztérikus hangokkal sűrűn tarkított esemény volt, ami nem jelenti azt, hogy nem kapnak majd új erőre ellenfeleink. De a tegnapi plenáris ülésnek is a leglényegesebb üzenete az volt, hogy ma már az igazi indulatos kirohanások és a hisztéria a baloldal részéről az EPP ellen történik, és nem a Fidesz ellen.
Borzasztóan idegesíti őket az, hogy nem sikerült megbontani az EPP sorait, amely szolidáris maradt velünk.
– Elkezdődött az európai parlamenti választási kampány?
– Igen. A középpontjában pedig az EPP, valamint a kereszténydemokrata pártok meggyengítése áll. Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető például a parlamenti protokollhoz képest elég durván nekiment az ET-nek és az EPP-nek, felszólítva őket, hogy válasszanak Reding és az igazság vagy a magyar kormány között.
Ez elég vicces és egyben árulkodó. Az is jelzi, hogy a súlypont hazánkról átkerült az EPP-re, hogy a zöldek szónoka azon sajnálkozott, az EPP nem kér bocsánatot a Fidesz tetteiért. Humoros volt a pártállami és KISZ-es múltú Bokros Lajos felszólalása is, aki az európai konzervatív frakció nevében támadta ezerrel a hazáját, olyanokat mondva, hogy a magyar kormány keleti tekintélyuralmi rendszerekben látja a jövőt, vagy hogy annyira szabadon kezeljük az alkotmányt, hogy még elképzelhető: a Fidesz kormányoz húsz évig.
– Mi a teendő ezek után?
– Az a dolga a magyar jobboldalnak és a sajtónak, hogy a magyarok számára világossá tegye, a fent említett eszközök miként működnek. Mert ha az emberek ezt nem gondolják végig, folyamatosan „kabátlopásos ügybe” kevernek bennünket. A „nem zörög a haraszt” elvére építkeznek.
Orbán Viktort megtapsolta Európa
Hankiss Ágnes: A baloldali pártok a Fidesz pártcsaládjának meggyengítését tűzték ki célul. Tulajdonképpen az Európai Néppártot (EPP) bomlasztják az unió baloldali pártjai, amikor Magyarországot támadják – fejtette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Hankiss Ágnes. A fideszes európai parlamenti képviselő szerint ha nem ügyelünk, folyamatosan „kabátlopásos ügyekbe” kevernek bennünket, miközben eszköztáruk felhasználása a politikában kifejezetten a kommunista titkosszolgálatokra jellemző. A képviselő azt is elmondta, az EPP bátorítja a magyar kormány munkáját, és kedden megtapsolták Orbán Viktor miniszterelnököt. A strasbourgi frakcióülés a szolidaritás gondolata körül forgott, a hangulat pedig átfordult az EPP-n belül. Ezek után a magyar jobboldal és a sajtó dolga az marad, hogy „a magyar emberek számára minden esetben világossá tegyük, a fent említett eszközök miként működnek. Mert ha az emberek ezt nem gondolják végig, folyamatosan »kabátlopásos ügybe« kevernek bennünket azok, akik a »nem zörög a haraszt« elvére építkeznek”.
A magyar demokráciát féltők azok, akik antidemokraták
Ha egy biztos többséggel rendelkező kormány a nemzeti érdekeket védi, és a közjó szempontjából fontos lépéseket tesz, azonnal magára vonja a „populizmus” gyanúját, holott a jól működő demokráciának éppen az a feladata, hogy a lehetséges mértékben és módon gondoskodjék az állam polgárainak fizikai és szellemi jólétéről. A jelenlegi magyar kormány töretlen többségi támogatása egy évvel a választás előtt ezt a törekvést honorálja, és ez a jelenség okkal bosszantja az itthoni ellenzéket és Európa többi államának nem túl sikeres vezetőit. Paradox módon a magyar demokráciát féltők azok, akik antidemokraták, de természetesen ezt sosem fogják beismerni, ezzel be is fejeznék politikai pályafutásukat.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Az európai újdemokrata recept: ha egy kis ország sérti a gazdasági érdekeinket, akkor azt mondjuk rá, hogy nem jogállami, nem demokratikus, és egyébként meg antiszemita - rövid lapszemle
Az Európai Parlament állampolgári jogok bel- és igazságügyi bizottsága megvitatta azt a munkadokumentumot, amely a negyedik magyar alkotmánymódosítást elemzi. Különösen azt tartják aggályosnak, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag nem, csak formailag vizsgálhatja az alaptörvényt és annak módosításait.
Hankiss Ágnes első felszólalóként keményen bírálta a bizottság Magyarországon járt delegációját, amiért szerinte csak a kormánnyal szemben elfogult szervezeteket és embereket hallgattak meg.
A bírálók nem tudnak magyarul, így csak másodkézből informálódnak. Frank Engel luxemburgi képviselő közölte, pusztán jogi alapon nehéz megítélni, hogy mi történik Magyarországon.
Rui Tavares zöldpárti jelentéstevő közölte: nem kellenek konkrét jogsértések ahhoz, hogy az EU cselekedjen, azt kell megvizsgálni, hogy az alapjogok „rendszeresen nyomás alatt vannak-e”.
Az európai jogállam igen nagy dicsőségére ilyen „egzakt” fogalmak szolgálnak birodalmi megtorlás alapjául – már ha a renitens kormány gazdasági érdeksérelmet is okoz a „nagyoknak”…/PEM szerkesztő megjegyzése/
Népszabadság
A Guardianban Tibor Fischer a Magyarország elleni külföldi hangulatkeltés ellen emelt szót.
Mi lenne a reakció arra, ha egy magyar, aki nem beszél angolul és soha nem járt Nagy-Britanniában, szerkesztőségi cikkben esne neki az Egyesült Királyságnak, azon a címen, hogy ennek az országnak nincs igazi alkotmánya, és ezért nem is tekinthető igazi demokráciának?
Szerinte egy efféle írás köznevetség tárgyává válna.
A Zsidó Világszövetség elnöke szerint Magyarországon drámai mértékben emelkedett az antiszemita vagy romaellenes megnyilvánulások száma.
Ronald S. Lauder szerint Orbán Viktor a magyar nacionalizmus vezető ideológusa lett.
Magyar Hírlap
Orbán Viktor beszólt a riporternek - rövid lapszemle
A Frankfurter Allgemeine Zeitung interjúban Orbán Viktort a turul szimbólumáról és annak történetéről is megkérdezték, melyre némi éllel, a Németország zászlajában található sasra utalva úgy fogalmazott: „Ha jól emlékszem a turul, egy sólyomfajta, mely a magyar nemzettudat mitikus totemállata, és mint ilyen sokkal szerényebb, mint a sas."
Heti Válasz
Gyűlöletbeszéd gyerekcipőben
Veszélyesen infantilisek, gyerekesek, akik a legifjabb generációkra öntik a rengeteg politikai gyűlölködést. Hát mi köze lehet egy hamburgi vagy brémai óvodásnak a Magyarország elleni lejárató hadjárathoz?
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Fricz Tamás - Barroso úr, Reding asszony és a többiek: fejezzék be! - avagy Virág elvtárs visszatért?
Barroso EB-elnök úr, hogyan írhat ilyeneket egy szuverén, 2004 óta EU-tag Magyarország miniszterelnökének, hogy „nyomatékosan kérem Önt és a kormányát, hogy kezelje ezeket az aggályokat, és hogy határozottan és egyértelmű módon oldja meg azokat”?
Nem gondolja, hogy ez nem európai hangvétel? Nem gondolja, hogy a szuverén Magyarország kormányának lehet eltérő véleménye és álláspontja a negyedik alkotmánymódosításról az Önéhez, az Önökéhez képest? Nem gondolja, hogy ez a hang az a hang, amelyet „fejlett”, „demokratikus” és „szabad” országok afrikai és távol-keleti diktatúrák vezetőihez szoktak intézni? Vagy bocsánat, például a minden tekintetben mintademokrácia Kazahsztánnal szemben már nem is engednének meg maguknak…
Hiszen, ha jól emlékszem, Ön néhány évvel ezelőtt Iszlam Karimov üzbég államfővel tárgyalt kedélyesen, és kézfogásosan fotózkodott vele. Azzal a Karimovval, akinek első elnöki útja Észak-Koreába vezetett, aki 1999-ben az iszlamista ellenzékével Andizsánban leszámolt, szabályos vérfürdőt rendezve ott, az áldozatok száma elérhette az 500-at is. Ezzel, a mindenki által diktatórikusnak nevezett uralkodóval tárgyalt Ön kedélyesen. Fel is tette akkor a kérdést a nemzetközi sajtó: „vajon miért bízik az EU az Iszlam Karimovhoz hasonló diktátorokban?”
Mi van itten, hölgyeim és uraim? Vagy más stílusban – hiszen amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten –, Puzsér Róbertet Bagi-Nacsásan eltorzítva: mi ez a suttyóság, uraim? Mi ez a surmóság?
Mondja, Barroso úr – Hobót idézve –, ez már Európa?
Vagy esetleg valami más, Barroso úr? Ön, miután – a fentiekben idézetten – penetráns stílusban „nyomatékosítja” azt, amit Orbánnak tennie KELL, így folytatja: „Kétségtelen, hogy ez (mármint hogy vonja vissza vagy módosítsa az alkotmánymódosításokat – a szerző) szolgálja a legjobban Magyarország és Európa egészének érdekeit.”
Helyben vagyunk. Európa érdeke a magyar alkotmánymódosításokon múlik. Bravó, elnök úr, sőt háromszoros vivát!
E mondat nagy bölcsességre vall. Európa elsődleges érdeke tehát nem az, hogy a végtelenül tehetetlen és ötlettelen Európai Bizottság az Európai Központi Bankkal együtt végre érdemi lépéseket tegyen az euróválság, a pénzügyi válság és a gazdasági válság megfékezésére, hanem az, hogy Magyarországon a bírói hivatal elnöke ne rendelkezzen az ügyáthelyezés jogkörével. Igen, igen. Értjük. Vagyis igyekszünk érteni, de nem megy. Persze – valójában – mégiscsak értjük.
És Barroso levelének stílusa alapján eszünkbe jut a Tanú című film, amelyben a rákosista diktatúrát képviselő Virág elvtárs így okítja ki Pelikán József gátőrt, a miheztartás végett: „Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.”
Ez nem jó, hogy ide jutottunk. Ez kifejezetten rossz.
És az is rossz, hogy idejött szintén pénteken a Velencei Bizottság hattagú küldöttsége, és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, valamint Rétvári Bence államtitkár egybehangzó véleménye szerint cinikusak és ironikusak voltak. Répássy elmondása szerint azt kérték a testülettől, hogy az alkotmánymódosítás kapcsán részletesen tanulmányozzák át a kormány szakértői által írt, mintegy ötvenoldalas, angol nyelvű értelmezését, indoklását és magyarázatát, vessék össze az alkotmánymódosításokat a nemzetközi gyakorlattal, és ne alkalmazzanak kettős mércét Magyarországgal szemben, azaz jogi, és ne politikai vizsgálatot folytassanak. „Ez a kérésünk nem talált visszhangra a megbeszélésen” – közölte Répássy Róbert.
Elsőre nem akartam hinni annak, amit az államtitkár mondott. Talán csak téved, talán csak túloz. De Rétvári szavai mindezt alátámasztják, s ha megengedik, én úgy vagyok vele, hogy két államtitkár egybehangzó beszámolóját elhiszem.
Márpedig ha elhiszem – és ha Önök is így tesznek –, akkor függetlenül attól, hogy kinek van igaza az alkotmánymódosítás ügyében, példátlan és botrányos dolog történt Magyarországon, Budapesten, az Európai Unióban 2013 április 12-én. Az, hogy a Velencei Bizottság előbb megírta az ítéletet, s utána hallgatta meg a tanúvallomásokat.
Közben pedig Reding asszony, a biztosan szimpatikus biztos már arról beszél, hogy a legszigorúbban kell fellépni Magyarországgal szemben, érvényesíteni kell a 7. passzust, meg kell vonni a szavazati jogot az országtól.
S teszi ezt a vizsgálatok befejezése előtt.
Esetleg még arra is kész lenne, hogy új szabályt vezessen be az EU-ban, hogy ki lehessen zárni egy országot, természetesen Magyarországot. Az EU szerintem megsértette Magyarországgal szemben az uniós alapjogokat, ezek közül is különösképpen az egyenlőséghez, az egyenjogúsághoz, a nemzetek egyenrangúságához, a szabad véleménynyilvánításhoz, az egyenlő bánásmódhoz való jogokat.
Szerintem kötelességszegési eljárást kellene indítani az Európai Unióval szemben.
Fricz Tamás
mno.hu