Mária-kegyhely - Szentkút - Doroszló - Délvidék
Mária-kegyhely - Szentkút - Doroszló - Délvidék
A doroszlói Szentkút a délvidéki római katolikus hívek által látogatott Mária-kegyhely Doroszló faluban a Délvidéken.
A kegyhely ma Doroszló déli szélén, a falut átszelő Zombor-Hódság műút Rácmillitics felőli oldalán található.
A kegyhely pár hektáros parkosított területe és a műút illetve a Duna–Tisza–Duna-csatorna között terül el. A
Doroszlói Szentkutat évente 15–20 ezer zarándok keresi fel Kisboldogasszony napján - szeptember 8-án. A hívek már előző nap megérkeznek.
A kétnapos búcsú során körmenetet, ifjúsági-szentmisét, illetve horvát-, német- ,szlovák -és magyar nyelvű szentmiséket celebrálnak a megjelent nagyszámú egyházi méltóságok (papok, püspök).
A zarándokok főleg délvidéki magyarok, de ide látogatnak más délvidéki római katolikus nemzetiségek tagjai is.
Szentkúton búcsújárás tartanak Pünkösd illetve Nagyboldogasszony - augusztus 15 - napján is.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 12. 00:00
A Sugár úti palota - A Magyar Állami Operaház - Budapest - Videó!
kattints a Videóra és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=aucwqFya-TE
2020. February 09. 00:00
Magyarország az én hazám
Magyarország az én hazám
Ezt minden magyar embernek érdemes meghallgatnia!
Kóti Jánoska csodálatos hangját vigye a nagyvilágba Balogh Sándor zeneszerző-karmester zenei köntösében a szeretet.
Kérünk mindenkit népszerűsítse a klipet. A zene gyógyító ereje láthatóvá válik ebben a pár percben.
Énekeljünk együtt Jánoskával, akitől megtanulhatjuk milyen csodálatos érzés őszintének lenni.
Elleshetjük ennek a vak kisgyermeknek kitartását, fantasztikus erejét-hogy mi is olyanok lehessünk mint ő.
Egy igaz ember.
kattints a VIDEÓRA - fontos - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=0BnWnfuFKig
2020. February 07. 00:00
Nagy László (1925-1978) - költő, műfordító Adjon az isten - elmondja a költő
Nagy László (1925-1978) - költő, műfordító
Adjon az isten - elmondja a költő
kattints a videóra:
https://www.youtube.com/watch?v=pkGDk1zqwZ8
2020. February 05. 00:00
Székely László (1877–1934) - építész
Székely László (Nagyszalonta, 1877 - Temesvár, 1934) építész, közel két évtizeden át Temesvár főépítésze, a magyarországi szecesszió egyik legnagyobb mestere.
2020. February 05. 00:00
Balassagyarmat – Civitas Fortissima - Legbátrabb Város
Palócország fővárosa - Balassagyarmat – Északi-középhegység
Trianon ide, Trianon oda a gyarmatikat kiverték az országból, a fogukat a magyar városra fenő cseheket, mint a kutyát!
Balassagyarmat – Civitas Fortissima – Legbátrabb Város Balassagyarmat város Nógrád megyében, az Ipoly folyó bal partján, határátkelőhely Felvidék felé.
A Balassagyarmati járás központja. A település az első világháború és az azt követő forradalmak idején fontos szerepet játszott.
A 16. gyalogezredbe besorozott balassagyarmati és környékbeli katonák elsősorban az orosz frontra kerültek, különösen a mai Lengyelország területén harcoltak sokat.
Nekik állít emléket a 16-os honvéd szobra a Hősök terén. 1919-ben (január 29-én) a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára, ezt nevezi a helyi köznyelv csehkiverésnek -a mi szószerint kifejezi a történteket.
Az eseménynek emléktörvény állít emléket, mellyel a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést adományozták a városnak, 2009 novemberében pedig a helyi születésű Matúz Gábor filmet készített róla.
Patrióta Európa Mozgalom
2020. February 04. 00:00
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Lechner Ödön és Vágó József Szent László Gimnázium - Kőbánya - Budapest
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Lechner Ödön és Vágó József - Szent László Gimnázium - Kőbánya - Budapest
A gimnázium épülete 1914 és 1915 között épült Lechner Ödön és Vágó József tervei alapján, szecessziós stílusban.
A Kőrösi Csoma Sándor út és az Ónodi utca mellett húzódó két háromemeletes szárnyat egy íves sarokszárny kapcsolja össze. Földszintjén egy nyitott előcsarnok, míg fölötte két emeletnyi magasan a Díszterem található.
Az 1910-es évek első felében Vágó hajdani mestere, Lechner Ödön munkatársaként dolgozott egészen annak 1914-es haláláig.
Vágó nem csupán munkatársként segítette az idős, erre az időszakra a nagy megbízásokból méltatlanul kizárt mestert: lakást szerzett neki a Gutenberg-otthonban
2020. February 03. 00:00
Őshonos háziállataink - Kisbéri félvér ló
Őshonos háziállataink - Kisbéri félvér ló
A kisbéri félvér egyike őshonos lófajtáinknak. A 18-19. században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén.
Ez volt az az idő, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel.
Eredetileg angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetővé a Monarchia anyagi helyzete. Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel.
A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az első időben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált.
Hogy elkerüljék a telivérekre jellemző finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idő után mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, és 1904-től már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is.
Az első világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megőrizte eleganciáját, gyorsaságát.
Az 1940-es évek elején hosszas keresés után három trakehneni mén érkezett Kisbérre, kiválasztásukkor lényeges szempont volt, hogy a trakehneni fajta állt a legközelebb a kisbérihez.
Széplak (Goldlack sz. 1927.) és Formás (Format sz. 1936.) értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek ma is léteznek.
A második világháború megtizedelte az állományt. Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek.
Fajtatiszta tenyésztésük az 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnek köszönhetően mindmáig fennmaradt. A megmaradt 150 kisbéri ló a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került.
Ezekkel a kancákkal és a magánménesek állományából álló sárvári ménes kancáival kezdődött a fajta regenerálása.
A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Az angol telivérhez igen hasonló, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű hátasló, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas.
A kancák marmagassága bottal 163-179 cm. Leggyakoribb színe a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében is.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 03. 00:00
Magyar népszokások - Február 3. - Szent Balázs napja - "Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender..."
Magyar népszokások - Február 3. - Szent Balázs napja - "Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender..."
Február 3 a kultuszban, névadásban, népszokásokban, az oly népszerű legendás Szent Balázs napja.
A hagyomány szerint örmény volt a kis-ázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából.
Más alkalommal egy asszonynak visszaadta a disznaját, melyet egy farkas rabolt el. Az asszony hálából gyertyát adott neki és „kóstolót” a disznó húsából.
A szent püspök az üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. A római helytartó azonban ott sem hagyta békén a remete püspököt: az oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége sem menthette meg, mert nem engedte harcolni őket. 316 táján végezték ki.
Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra, majd vízbe fojtották: belefojtották a szuszt.
Legendáinak minden mozzanata – de kultusza és a nevéhez fűződő szokások is – a téli ünnepkörrel kapcsolatos ősi hiedelmeket tükröznek.
Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje (keleten a VI., nyugaton a IX. századtól). Erre utal a halszálkától megmentett gyermek legendája is.
A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus és görög vallású anyák Szent Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a Balázs-áldás szavait mormolta.
Ez volt a balázsolás.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)
2020. February 02. 00:00
Nagy László saját versét mondja - Adjon az Isten - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓ-ra! https://www.youtube.com/watch?v=evruMWPRWcI Adjon az Isten "Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne dűljön, adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet - nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem."
2020. January 31. 00:00