Remsey Jenő (1885-1980) festőművész képeiből
Remsey Jenő (1885-1980) festőművész képeiből
Középiskoláit Budapesten végezte. Első munkái Rippl-Rónai hatásáról tanúskodnak. 1909-től öt évet töltött az akkor virágkorát élő Gödöllői Művésztelepen, ahol Kőrösfői Kriesch Aladár irányításával biblikus témákat és a magyar mondavilág témakörét elevenítette meg.
Számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt (Budapest, Berlin, Düsseldorf, Bécs, Drezda, Lipcse, Nürnberg, Genf), és több kiállítás díjazott művésze. Ezt a korszakot markáns megfogalmazású táblaképek, monumentális alkotások, színes ablakok, gobelinek jellemzik.
1924-ben létrehozta a Spirituális Művészek Társaságát, majd 1932-ben a Spirituális Művészek Szövetségének lapját, a szecessziós művészet továbbélését ápoló Fáklyát, amelyet két év után betiltottak.
Az 1938-ban Győr város felkérésére készített nagyméretű gobelinjét a New York-i világkiállításon mutaták be. 1937-41 között a katolikus és szabadelvű polgári sajtóorgánum, a Nemzeti Figyelő munkatársa lett.
1921-40, között három verseskötete és néhány színműve is megjelent. 1942-43-ban festette a Lónyai utcai református főgimnázium dísztermének freskóját, A magyar reformáció szellemtörténetét.
Az 1944. évi országos műcsarnoki tárlaton történelmi művével Benczúr-díjat nyert. 1957-ben Párizsban, a Magyar Házban volt sikeres egyéni gyűjteményes kiállítása.
A szecesszióban gyökerező stílusát expresszionizmus, olykor patetikus hangvétel, illetve groteszk ábrázolás kíséri.
kattints a képekre - érdemes!
2020. March 05. 00:00
Egyéb
,
Baditz Ottó (1849-1936) festőművész képeiből
Baditz Ottó (1849-1936) festőművész képeiből
Az 1860-as évek második felében a pozsonyi jogakadémia hallgatója volt, egyúttal Sopronban Steinacker Károlytól festészetet tanult. Jogi diplomájának megszerzése után Eötvös Lajos biztatására felsőfokú művészeti tanulmányokba kezdett.
1870-től két évig a bécsi képzőművészeti akadémián Karl Wurzinger, majd a müncheni képzőművészeti akadémián Wilhelm Diez tanítványa lett. 1872-től 1890-ig Münchenben élt.
Az akadémia elvégzése után saját műtermet nyitott, és innen küldte festményeit kezdetben müncheni és budapesti, később bécsi, párizsi és londoni kiállításokra.
Egy ideig közös műteremben alkotott Spányi Bélával. Számos díjat nyert és a korabeli szaklapok is elismeréssel írtak munkáiról, így hamarosan jómódú, sokat foglalkoztatott festőművésszé vált. 1879-től 1882-ig elnöke volt a müncheni Magyar Egyesületnek.
Részt vett a főváros művészeti életében, tagja volt az Országos Magyar
Képzőművészeti Társulatnak és rövid ideig a Nemzeti Szalon igazgatójaként is tevékenykedett. 1911-ben visszaköltözött szülőfalujába és haláláig ottani birtokán élt.
Pályája kezdetén elsősorban akadémikus stílusú népies tárgyú életképei tették ismertté. Korai művein mestere, Wilhelm Diez hatása érződik.
Későbbi munkáin festészete oldottabbá vált, derült, világos színei a természet közvetlen tanulmányozására utalnak, a plein air festészetig azonban nem jutott el.
1881-ben Párizsban a Falu rossza című képével aranyérmet nyert, majd 1882-ben Karácsony éjjele című festményével elnyerte a magyar vallásalap egyházfestészeti díját. Hazatérése után portré- és szentképfestészettel, illetve könyvillusztrációval is foglalkozott.
Az 1890-es években a főváros egyik legkeresettebb gyermekportré-festője volt. Az életképek festésével sem hagyott fel,
1891-ben Kihallgatás című képével elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat téli kiállítási díját.
Műveivel minden évben részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. 1899-ben a budapesti tavaszi nemzetközi kiállításon Krisztus-fej című képére megkapta a Műbarátok Körének díját. Részt vett az 1900. évi párizsi és az 1908. évi londoni világkiállításon, utóbbin elnyerte a világkiállítás nagydíját.
Pályája késői szakaszára erősen hatott Munkácsy Mihály művészete. Utoljára 1921-ben szerepelt kiállításon. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria, illetve soproni, miskolci és aradi múzeumok őrzik.
2020. March 02. 00:00
Mészöly Géza (1844-1887) - festőművész képeiből
Mészöly Géza (1844-1887) - festőművész képeiből
Kezdetben joghallgatóként magyar mesterek tájképeit másolta. 1869-től a bécsi akadémiát látogatta, miközben Ligeti Antal pártfogoltja volt.
1872-től felváltva élt Münchenben és Magyarországon: alföldi és Tisza vidéki nyári motívumkörútjai után képeit Németországban dolgozta ki.
1877-ben Székesfehérváron telepedett le, majd 1885-től a fővárosi Női Festőiskolában tájkép- és csendéletfestészetet tanított. Lírai hangvételű képeinek gyakori szereplői az alföldi tájak, a balatoni és folyóparti halászok.
Műveit gyakran a barbizoni mesterek és Corot festészetével rokonítják
kattints a képekre - érdemes!
2020. March 01. 00:00
Markó Ferenc (1832-1874) festőművész képeiből
Markó Ferenc (1832-1874) festőművész képeiből
Tájképfestő. Markó Károly (1791 - 1860) fia, atyjának tanítványa és utánzója volt. 1853-tól Pesten élt.
Számos tájképe van magántulajdonban és az MNG ben (Magyar táj, Eszményi táj, Cigány putri). Műveit gyakran összetévesztik apja munkáival.
Itáliában is tanult, Firenzében az Accademia delle Belle Arti tanulójaként főleg aktokat készített.
Itáliát később el kellett hagynia, mivel Garibaldi szabadságharcában is részt vett. Ezután Pesten élt, számos tájképe ma a Magyar Nemzeti Galériában van.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 22. 00:00
Egyéb
,
Marastoni Jakab (1804-1860) festőművész munkáiból
Marastoni Jakab (1804-1860) festőművész munkáiból
festő, litográfus, az Első Magyar Festészeti Akadémia létrehozója, Marastoni József apja.
Velencei művészként 1834-ben Bécsbe került, majd 1836-ban Pesten telepedett le. Rövidesen Barabás Miklós mellett Magyarországon az egyik legkeresettebb portréfestővé vált.
1846-ban a mai Deák Ferenc utcában létrehozta az Első Magyar Festészeti Akadémiát, amely a magyar művészképzés történetében az első ilyen képzésre vállalkozó iskola volt.
Az iskola magánintézményként működött, de számos – többek között Fáy András, Döbrentei Gábor és István nádor – pártfogója volt. Az oktatás feltételeinek javítására „gyámolító társaság” alakult, amely részvények kibocsátásával és egyéb módokon is közreműködött az oktatás feltételeinek javításában.
A magyar festészet számos kiváló képviselője – köztük Lotz Károly, Zichy Mihály és Kovács Mihály – Marastoni Jakab akadémiájában kezdte képzőművészeti tanulmányait.
A növendékek egy része Pest város ösztöndíjával látogatta az intézményt. 1846-ban a város Marastoni Jakabot díszpolgárává választotta.
Élete utolsó éveiben – az elsők között Magyarországon – dagerrotipistaként is dolgozott.
1859-ben egészségi állapota rohamosan romlani kezdett, ezért az iskola további vezetését nem tudta vállalni. Megvakult és röviddel ezután meghalt.
Fia Székesfehérváron, majd Bécsben ismert portréfestővé és litográfussá vált. Marastoni Jakab akadémiája az alapító halála után nem működött tovább.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 21. 00:00
Béke kápolnája - Karlóca - Délvidék
Béke kápolnája - Karlóca - Délvidék
A Karlóca fölé magasodó domb tetején található a Béke kápolnaként ismert Béke Királynője templom, melyet a karlócai békekötés helyszínére építettek.
Eredetileg egy fából épült kápolna állt a dombtetőn. A napjainkban is látható templomot 1817-ben építették. Az 1699. január 26-án aláírt karlócai béke az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző osztrák-oszmán háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult.
Az oszmánok átengedték az osztrákoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát.
A karlócai békével Magyarország nagy részén megszűnt az oszmán hódoltság, a nagyrészt lakatlan Temesköz kivételével.
A békekötés megszabta többek között azt is, hogy Törökországban a keresztények szabadon gyakorolhassák vallásukat, és hogy a foglyokat kicserélik, a felek a határszéli várak jó állapotát fenntarthatják, de újakat nem építhetnek.
2020. February 21. 00:00
Feledhetetlen színésznőink - Pap Vera (1956-2015)
Feledhetetlen színésznőink - Pap Vera (1956-2015)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1979-ben (1975-től), és azóta volt a fővárosi Vígszínház társulatának tagja. Több filmben is emlékezetes alakítást nyújtott. 2002. március 15-én az ő főszereplésével nyílt meg az új Nemzeti Színház.
2012-től küzdütt súlyos betegségével, bízott felépülésében. Kezelései alatt szinte kihagyás nélkül játszott a színpadon.
2015. február 8-án lépett utoljára színpadra, Heather Raffo Fátyol nélkül című drámájában, amiben Hudát alakította. 2015 tavaszán egy ausztriai klinikán vett részt kezelésen, amely sikertelennek bizonyult. 2015. április 9-én csendesen hunyt el.
Pap Verát a Vígszínház és az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekintette. Halála estéjén a Duna televízió a Csapd le csacsi! című filmet vetítette le a művésznő emlékére.
2015. április 24-én barátai, kollégái, tisztelői búcsúztatták a Vígszínház nagyszínpadán, felelevenítve a korszakos, kiemelkedő színészi pályafutásának emlékezetes pillanatait és páratlan személyiségét.
Szűk családi körben temették el.
„Amikor felmegy a függöny, akkor ki kell állni és játszani kell, nincs mese! Olyankor kint kell hagynom az öltözőben az összes nyomoromat, az összes fájdalmamat, és tennem kell a dolgom a színpadon. A legnehezebb helyzetekben is ott kell lennem, minden porcikámmal jelen kell lennem.”
– Pap Vera
A Színházi szerepei:
Madách Imre: Az ember tragédiája... Éva
Molnár Ferenc: Üvegcipő... Irma
Shaffer: Amadeus... Constanze Weber
Caragiale: Farsang... Mica
Williams: A vágy villamosa... Stella
Gorkij: Éjjeli menedékhely... Natasa
Büchner: Leonce és Léna... Léna
Kárpáti Péter: Az út végén a folyó... Jutka
Shakespeare: Ahogy tetszik... Célia
Molnár Ferenc: Liliom... Mari
Weingarten: A nyár... Lorette
Dosztojevszkij: Ördögök – Marja Lebjadkina
Fejes Endre: Cserepes Margit házassága... Cserepes Margit
Kroetz: A vadászat... Hanni
Shaffer: Amadeus... Constanze
Kornis: Kozma... Hédi
Szomory Dezső: Györgyike drága gyermek... Györgyike
Shakespeare: Szentivánéji álom... Hermia, Titánia
Móricz Zsigmond: Úri muri... Rozika
George Bernard Shaw: Megtört szívek háza... Ellie
Russell: Rita és Frank... Rita
Goldoni: Két úr szolgája... Beatrice
Heinrich von Kleist: Amphitryon... Charis
Walker: A büntető kéz... Júlia
Ionesco: Rinocéroszok... Daisy
Ödön von Horváth – Traugott Krischk: Pollinger kisasszony és a férfiak... Ágnes
Leonard Bernstein: West Side Story... Akárkié
Orton: Szórakozzon, Mr. Sloane... Kathy
Durang: Bolond szél... Prudence
Stoppard: Ez az igazi... Annie
Csehov: Ivanov... Anna Petrovna
Molière: Dandin György... Angélique
Labiche: Olasz szalmakalap... Champigny bárónő
Martin McDonagh: Leenane szépe... Maureen
Arthur Miller: A salemi boszorkányok... Elizabeth Proctor
Csehov: Lakodalom... Nasztaszja Tyimofejevna
Ilf és Petrov: Érzéki szenvedély... Nata Marhockaja-Lifsic
Bertold Brecht: Kurázsi mama... Yvette Pottier
Genet: Cselédek... Solange
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés... Katyerina Ivanovna
Kárpáti: Pájinkás János... Vénasszony
Gorkij: Nyaralók... Olga
Grumberg: Varrónők... Laurance asszony
Ion Luca Caragiale: Zûrzavaros éjszaka... Veta
Gogol: A revizor... Anna Andrejevna
Osztrovszkij: Négy lába van a lónak, mégis megbotlik... Mamajeva
Örkény: Rózsakiállítás... Mikóné
Feydeau: Bolha a fülbe... Homenides de Histangua
Tracy Letts: Augusztus Oklahomában... Violet Weston
Hadar Galron: Mikve... Sosana
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde... Mirígy
Nina Rain: Billy világa... Anya
Játékfilmei:
Angi Vera (1979) (Pap Veronika néven)
Csontváry (1980) (szinkronhang)
Fehérlófia (1981) - Aranyhajú nyár-szépe / Rézhajú ősz-szépe / Ezüsthajú tavasz-szépe (hangja)
Víkendszerelem (1981)
Dögkeselyű (1982)
Az Óriás (1984)
Uramisten (1985)
Rejtőzködő (1986)
Macskafogó (1986) - Chino-san (hangja)
Isten veletek, barátaim (1987)
Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1987)
Csapd le csacsi! (1992)
Roncsfilm (1992)
Esti Kornél csodálatos utazása (1995)
Félválófél (1999)
Randevú (2006)
Prima Primavera (2009)
A vizsga (2011)
Az éjszakám a nappalod (2014)
Tévéfilmjei:
A Danton-ügy (1978)
Cseresznyéskert (1979)
Egy hónap falun (1980)
A névtelen vár 1-6. (1982)
Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
Róza néni elintézi (1982)
Három szabólegények (1982)
Liszt Ferenc (1983)
Mint oldott kéve 1-7. (1983)
In memoriam Ö.I. (1983)
Rómeó, Júlia és a sötétség (1984)
A láperdő szelleme (1984)
Boldogtalanok (1984)
Illatszertár (1987)
Utazás az öreg autóval (1987)
Ítéletidő (1987)
A fazék (1988)
Nem érsz a halálodig (1990)
Sivatagi nemzedék (1991)
Nem válok el (1992)
A pályaudvar lovagja (1992)
A végzetes szerelem játéka (1994)
Kisváros (1995)
Üstökös (1998)
Millenniumi mesék (2000)
Családi album (2001)
Tengerszem (2002)
Bányató (2006)
Presszó (2008)
2020. February 18. 00:00
Burchard-Bélaváry István (1864-1933) festőművész képeiből
Burchard-Bélaváry István (1864-1933) festőművész képeiből
Bécsben kezdte tanulmányait, majd 1887-ben Amerikába ment, ahol San Franciscóban a School of Artban tanult.
Európába visszatérve, 1895-96-ban Münchenben Azbenél, 1897-98-ban Párizsban Colorossinál képezte magát.
Hosszabb firenzei tartózkodás után Debrecenben és Budapesten tevékenykedett.
Végül Pozsonyban telepedett le, ahol festőiskolát működtetett.
kattints a képekre - érdemes
2020. February 18. 00:00
Geiger Richárd (1870 - 1945) festőművész képeiből
Geiger Richárd (1870 - 1945) festőművész képeiből
Festő, grafikus. Bécsben és Párizsban végezte tanulmányait.
1893-ban Budapestre költözött. Munkáival a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain szerepelt.
2020. February 17. 00:00
Őshonos lófajtáink - shagya-arab ló
Őshonos lófajtáink - shagya-arab ló
A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amelyet országgyűlési határozat nyilvánított nemzeti kinccsé.
Ez a melegvérű lófajta a bábolnai és a radautzi ménes által tenyésztett arab lófajta és különböző nemzetek zárt törzskönyve alapján továbbtenyésztett változata.
A 18. század végétől a hadsereg egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt. A lovaknak nemcsak gyorsnak és kitartónak, hanem elegánsnak is kellett lennie. A tenyésztés célja eredetileg egy katonamén létrehozása volt.
A tenyésztést rendelkezésekkel szabályozták. II. József 1789-ben Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári és Királyi Ménest, ahova küllem és teljesítmény szerinti válogatás után kerülhettek be a lovak.
1806-ban a Ferenc császár által kiadott rendeletére „kiváló és nemes” állomány tenyésztése lett a feladat.
Báró Csekonics (Csekonits) József méneskapitány elsősorban mezőhegyesi kancákkal, néhány spanyol és egy arab ménnel olyan alapállományt hozott létre, ami megfelelt a kiemelkedő minőségű lóállomány előállítására.
1816-ban született határozat szerint a magas arab vérhányadú bábolnai kancákat csak arab mének fedezhetik, és létrejött a bábolnai arab.
1836-ban érkezett Szíriából Bábolnára a fajta névadója, Shagya Senior.
Az 1878. és az 1900. évi párizsi világkiállításokon a shagya-arabok nagy sikert arattak.
Az első világháború során az állomány szétszóródott a trianoni békediktátumot követően kialakult államokba. Ezeknek a lovaknak egy része visszakerült Magyarországra, azonban a szétszóródott lovakat külföldön fogták tenyésztésbe.
De a baromfitenyészet hozott annyi pénzt, hogy mellette a ménest is fenntarthatták. Két változatot tenyésztettek, az arab telivéreket és az arabfajtát, azaz a shagya-arabot.
Az 1967-ben megalakult WAHO, az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége csak azt a lovat fogadta el arabnak, melynek minden őse Arábiából származik.
Ekkor kezdődött a jó hírű bábolnai arab lovak eladása külföldre. A shagya arabot különálló fajtaként a WAHO 1978-ban ismerte el.
Arab jellegű, egy kissé tömegesebb fajta.
Bottal mért marmagassága 155–160 cm. Élénk vérmérsékletű, szelíd, jóindulatú természetű, a tanulékony és könnyűen kezelhető. Hátaslóként és fogatlóként is bevált.
Általában szürke, de a tarka kivételével minden más szín is előfordulhat. Feje egyenes, száraz csuka fej, kint ülő, élénk, értelmet sugárzó szemek.
Nyaka magasan illesztett, marja jól izmolt, törzse mély, háta középhosszú, fara izmos. Ízületei többnyire szárazak. Későn érő, hosszú élettartalmú fajta. Nem ideges, nyugodt természetű.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 16. 00:00