Újratemették Skultéty László földi maradványait felvidéki Hegyesmajtényban - a magyar-kormány tiltakozását követően Magyarország hivatalos képviselőit is meghívták a szertartásra
A Háry János alakját ihlető magyar huszár földi maradványait májusban a romániai Újaradon hantolták ki. Az újratemetésen Magyarországot Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes és Balogh Csaba pozsonyi nagykövet képviselte.
Nincs két történelem, nincs külön szlovák és külön magyar történelem, csak magyarok, szlovákok és a velük együtt Közép-Európában élő népek közös történelme létezik, amely összeköti őket, mert közösen élték és élik meg azt – hangoztatta Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes az újratemetésen mondott beszédében, hozzátéve: a magyar huszár élete is ezt bizonyítja, hiszen nemcsak anyanyelvén, magyarul beszélt, hanem németül, latinul és szülőfaluja többségének nyelvén, szlovákul is.
A vezérkarifőnök-helyettes elmondta: nagyra értékeli a meghívást, amit szép gesztusnak tart, amely csökkenti annak a sajnálatos lépésnek a súlyát, hogy a magyar felet nem vonták be az előkészületekbe. Mint mondta, reméli, Skultéty László hazatérése egy új korszak kezdetét jelenti, ami a Szlovákiában lévő magyar hadisírok gondozását illeti.
Skultéty László földi maradványait a huszár támogatásával épült hegyesmajtényi templom kertjében épített új síremlék sírkamrájában helyezték végső nyugalomra. A síremléken Skultéty László rövid életrajzát megjelenítő emléktáblákat is elhelyeztek, négy nyelven, szlovákul, magyarul, németül és angolul. A magyar nyelvű emléktábla szövegében több helyesírási hiba és elírás van.
A magyar hadseregben rekordideig – 81 éven át – szolgált Skultéty László földi maradványainak újratemetésére közel egy hónappal azután került sor, hogy a magyar huszár földi maradványait a szlovák és a román hatóságok megegyezése alapján kihantolták a katona újaradi sírjából, és elszállították Szlovákiába, Magyarország elől eltitkolva az eseményt.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, mno.hu
Orbán Viktor részt vesz az Európai Parlament ülésén
Orbán Viktor miniszterelnök július 2-án Strasbourgban részt vesz azon a vitán, amelyet az Európai Parlamentben tartanak a Magyarországgal kapcsolatos Tavares-jelentésről.
A vitára kedd délután három órakor lesz.
Az Európai Parlament állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) múlt szerdán fogadta el az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló jelentéstervezetet, amelyet a portugál zöldpárti EP-képviselő, Rui Tavares készített.
Ezen a héten csütörtökön és pénteken Brüsszelben az EU-csúcson vesz részt Orbán Viktor, az eredményekről péntek délután ad tájékoztatást.
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődött találkozóján a munkanélküliség, különösen a fiatalok munkanélkülisége és a gazdaság hosszú távú finanszírozása a két legfontosabb napirendi pont.
Patrióta Európa Mozgalom
Fidesz: a patikák a patikusoké lesznek - reagálás az MSZP-re, amely azt állítja, hogy a Fidesz államosítani akarja a patikákat
A Gyurcsány-Bajnai kormány liberalizációja következtében a gyógyszertárak egyre nagyobb köre került pénzügyi befektetők, köztük off-shore cégek kezébe. 2010-re minden negyedik gyógyszertár veszteséges lett.
A Fidesz-kormány célja, hogy a betegek biztonságos és folyamatos ellátásának érdekében a patikák a magyar patikusoké legyenek, ne a multiké és ne is az államé. Éppen ezért indult a többségi gyógyszerészi tulajdon elérését segítő patikai hitelprogram és tőkeprogram is.
Ha a gyógyszerészek nem élnek a vásárlási lehetőséggel, akkor az államé lehet a patikatulajdon elővásárlási joga, ez nem államosítási szándék, hanem az állam garanciális elemként léphet be, ideiglenesen, amíg a gyógyszerész tulajdont tud szerezni a patikában.
A 2330 közforgalmú gyógyszertár közül jelenleg 352-ben nincs meg az 50 százalékos gyógyszerészi tulajdon, 487 gyógyszertár esetében pedig még a 25 százalékos arányt sem érik el.
A már meglévő gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.
A közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdoni hányadának átruházása esetén elővásárlási jog illeti meg az érintett gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerészt, a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészt, a működési nyilvántartásban szereplő gyógyszerészt vagy az államot, de ebben a sorrendben.
Tehát mindezekből látszik, hogy az állami elővásárlási jog célja a gyógyszerészi tulajdonszerzés elősegítése.
Patrióta Európa Mozgalom
Mi közük hozzá?
Új alaptörvényünk – melynek megalkotása az unió szabályai szerint tagállami hatáskör – a maga családfogalmával, a kereszténységre való utalással, a nemzeti múlt vállalásával vörös posztó a föderális Európáról álmodó brüsszeli bürokrácia és a véleményformáló médiaértelmiség vagy a nagykövetét az úgynevezett melegfelvonulásra elküldő washingtoni adminisztráció szemében.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
Fidesz: Keresztülhúzza a baloldal számításait az új földtörvény - reagálás az MSZP sajtótájékoztatójára
Érthetőek a baloldal kirohanásai, az új földtörvény nyilvánvalóan erősen keresztülhúzta a Gyurcsány-Bajnai-szövetség számításait. Véget ért egy korszak, amely a baloldal mögött álló zöldbáróknak, nagybirtokosoknak, spekulánsoknak kedvezett.
Ehelyett a magyar föld végre a magyar gazdák és a családi gazdaságok kezében lesz. Ezt a magyar gazdatársadalom is pontosan tudja, érti, megelégedéssel fogadja. A Magyar Gazdák Országos Szövetsége is kiállt a földtörvény mellett.
A szocialistáknak nyilván szúrja a szemüket, hogy vége van a zöldbárók - a gyakran egykori kommunista tsz-elnökökből lett földesurak - zavartalan földuralmának, akik annak idején könnyedén mentették az állami földeket saját maguknak és holdudvaraiknak. Szinte ingyen osztották szét maguk között a földeket akár 99 évre hektáronként 1-100 forintért.
Nem szerezhet többé földet olyan társaság sem, amely nem átlátható. Nem lépnek életbe a spekulánsok által kötött zsebszerződések sem. Ez a földpolitika kétségtelenül keresztülhúzza a Gyurcsány-Bajnai szövetség számításait, nehéz ebbe belenyugodniuk.
Ha rajtuk múlna, a magyar föld szabad préda lenne és Magyarországot végképp gyarmatosítani tudta volna a külföldi nagytőke.
A baloldal, ahogy minden más harcban, ezúttal is a spekulánsok és a nagybirtokosok mellé állt, szemben a magyar gazdákkal és a nemzeti érdekekkel. A magyar termőföldet a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák művelik mostantól.
A kis családi gazdaságok száma növekszik, a nagybirtokok száma pedig radikálisan visszaszorul. A mostani 50-50%-os arány helyett a magyar földek legalább 80%-át végre családi gazdaságok művelik és legfeljebb 20%-a lesz csak nagybirtok.
Földet venni szigorú feltételekkel lehet, a szerződéskötés körülményei szigorúak és átláthatóak lesznek. A magyar földet végre a magyar gazdák művelhetik.
Patrióta Európa Mozgalom
Újjászervezik a takarékszövetkezeti rendszert - formálódik, erősödik a bankrendszer magyar tulajdonú része
A kormány elfogadta a takarékszövetkezeti rendszer stratégiai átalakításáról szóló koncepciót, az újjászervezésre 100 milliárd forintot biztosítanak. Az átalakítással a cél az, hogy a takarékszövetkezeti szektor mostani piaci részesedését 2-3 szorosára növeljék 10 éven belül. Ennek fontos lépése volt, hogy tavaly ősszel a Magyar Fejlesztési Bank tulajdont szerzett a Takarékbankban.
A magyarországi takarékszövetkezeti rendszer napjainkban nagyon széttagolt. Éppen ezért az átalakítással azt is szeretnék elérni, hogy az integrált takarékszövetkezeti szektor megfeleljen a fokozatosan szigorodó európai tőkekövetelményeknek, ki lehessen használni az integráció előnyeit, emellett fontos cél az is, hogy az integráción belül javuljon az üzleti együttműködés.
A létrejövő takarékszövetkezeti integráció szorosabb együttműködést alakít majd ki a Magyar Postával, már csak azért is, mert napjainkban mintegy 1000 hazai településen csak a takarékszövetkezetek vannak jelen a pénzintézetek közül, amelyek ezeken a helyeken már most is együttműködnek a postával.
A takarékszövetkezeti rendszer átalakítása során az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez, amit a szektor átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére fordít, majd pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.
Patrióta Európa Mozgalom
A gyűlölködés és magyarellenesség hazai bajnokai
A gyűlölködő, humortalan humorista (Farkasházy) kerti partiján összegyűlt dísztelen társaság jellemzésére elég megtekinteni a helyszínen készült fényképeket és elolvasni a baráti kommentárokat, a szánalmasság és nevetségesség már nem fokozható.
Egyvalamit azonban meg kell jegyeznünk: ez a négyszáz ember jelentős szerepet játszott Magyarország tönkretételében, és ezt a munkát szívesen folytatná.
Mostanában arról panaszkodnak, hogy kettészakadt az ország, pedig ők a béke barátai, és örömmel kiegyeznének, miként tették 1990 után. Szerencsére vagyunk még néhányan, akik jól emlékszünk erre a nagy békére, kiegyezésre és méltányosságra, az MSZP és az SZDSZ „progresszív” kormányzásának ciklusaira és arra a kíméletlenségre, amellyel mindenre lecsaptak, ami keresztény és magyar.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Van-e kapcsolat a Hajdú-Bét csődje és a Bajnai család bécsi cégének sikere között?
Múlt héten Bajnai Gordon ismét lebukott. Újabb ügyben derült ki, hogy a magyar emberek szemébe hazudott. Egy hetilap oknyomozó riportjából kellett megtudniuk a magyar embereknek, hogy Bajnai Gordonnak és családjának komoly üzleti érdekeltségei vannak külföldön, egy átláthatatlan osztrák cégháló veszi őt körül.
Egy egész Bajnai cégbirodalom működik Bécsben. A Bajnai család úgy döntött, a cégein keresztül inkább adózik Ausztriában, mint hogy a magyar államkasszát gyarapítsa.
De van egy másik igen elgondolkodtató szál is ebben a történetben. Az osztrák cégháló egyik vállalata egy olyan vállalat, amelynek egyik fő tevékenysége a LIBA, KACSA, CSIRKE termékek kereskedelme Közép-Európa és Távol-Kelet között.
A vállalat tulajdonosa a Bajnai család. A vállalatot 1990-ben alapították. A vállalat jogelődje, a magyarországi WALLIS bécsi irodájaként kezdett működni. A LIBA, KACSA, CSIRKE hús kereskedelemmel foglalkozó vállalat tehát a Wallis bécsi irodájából nőtte ki magát. (1995-ben adta át Veres Tibor, Wallis alapító a céget a Bajnai-családnak).
Magyarországon eközben az ország legnagyobb baromfifeldolgozóját, a LIBA, KACSA, CSIRKE feldolgozásával foglalkozó Hajdú-Bétet megveszi a Bajnai vezette WALLIS.
A Hajdú-Bét szépen lassan csődbe ment, felszívódott, mintha sohase lett volna, megszűnt bárkinek, bárminek a versenytársa lenni. Miközben 500 magyar család tönkremegy ebben a történetben, a WALLIS kimentette a vagyont a Hajdú-Bétből.
Miközben Bécsben a Bajnai-család baromfikereskedelme egyre nagyobb sikereket ér el, ezalatt Magyarországon a Bajnai vezette Wallis tulajdonában lévő legnagyobb baromfifeldolgozó csődbe megy és vagyonát a Wallishoz mentették…
Velünk együtt sok magyar ember szeretne arra a kérdésre választ kapni, hogy van-e kapcsolat a Hajdú-Bét csődbevitele és a Bajnai család bécsi cégének felfutása között?
Patrióta Európa Mozgalom
Reding túllépte hatáskörét Magyarországgal kapcsolatban
Viviane Reding és a Bilderberg-csoport Magyarország elleni akciójáról ír a francia Nouvelles de France portál „Az európai intézmények egyre allergiásabbak a választási eredményekre” címmel – olvasható Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár által a legnagyobb közösségi portálon közzétett bejegyzésben.
Kumin Ferenc Facebook-bejegyzése szerint a Nouvelles de France cikke felidézi a múlt heti Tavares-jelentés elfogadását, amely a legutóbbi magyar alkotmánymódosításokat kritizálta. Kumin a bejegyzésében kitér arra is, hogy június 6. és 9. között találkozott a Bilderberg-csoport Hertfordshire-ben, ahol a Magyar Nemzet információi szerint az Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding is megjelent.
Az uniós politikus a Magyarországról szóló negyedórás megbeszélésen arról biztosította az egybegyűlteket, hogy mindent megtesz a jövő évi országos választások eredménye legitimitásának gyengítése érdekében, arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merik majd kifejezni akaratukat. Surján László fideszes EP-képviselő szerint ez lehet az Európai Unió legnagyobb botránya. A biztos később tagadta a vele kapcsolatos híreszteléseket.
A francia portál cikkére hivatkozva a helyettes államtitkár azt írja: „Reding asszony biztosi hatáskörét túllépve agresszív lejárató kampányt folytat Orbán Viktor kormányával szemben. A bizottság alelnöke nem először tesz így, hiszen Nicolas Sarkozy idején hasonló megnyilvánulásai voltak.”
A Nouvelles de France cikke kifejti, az Orbán-kormány komoly európai ellenszélben kénytelen működni annak ellenére, hogy az államháztartási hiányt sikerült az unió által megkövetelt küszöb alá csökkenteni, a növekedést pedig beindítani. Utóbbi pozitív gazdasági eredményeket a közvélemény-kutatások is tükrözik: a társadalom 49 százaléka szavazna a Fideszre, 27 százaléka a szocialistákra, 8 százaléka az Együtt 2014-re és 12 százaléka a Jobbikra.
A Wall Street Journal is beszámolt arról, hogy a Civil Összefogás Fóruma által megalapított Szellemi Honvédelem Mozgalom nyílt levélben szólította fel Viviane Redinget a lemondásra, hiszen nem volt képes bizonyítani annak ellenkezőjét, miszerint gyengíti a jövő évi választások legitimitását.
A lap megjegyzi, a civil szerveződés szerint Reding aláássa 2014-es parlamenti választásokat.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Megszűnik a magyarok kollektív bűnössége Szerbiában
A szerb kormány soron következő ülésén helyezi hatályon kívül a kollektív háborús bűnösséget kimondó II. világháborús határozatot, amely egyes délvidéki magyar települések lakóira is vonatkozott – jelentette be kedden Belgrádban Áder János köztársasági elnök az 1941–48-as vérengzéseket feltáró magyar–szerb akadémiai vegyes bizottság tagjainak részvételével rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Áder János előzőleg tárgyalt Ivica Dacic szerb kormányfővel, s ő tájékoztatta erről. A köztársasági elnök szerint Dacic azt mondta, hogy már csak technikai akadálya van a szóban forgó határozat hatályon kívül helyezésének.
Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt lezárásában történészekre és politikusokra egyaránt felelősség hárul. A történészeknek kell feltárniuk azt, ami a Szerbiában és a Délvidéken történt a II. világháború alatt és után, hogy ezzel is elősegítsék a későbbi nemzedékek megemlékezéseit, és okulással szolgáljanak a következő generációknak.
Áder János szerint a politikusoknak is van felelősségük ebben, és ezt ismerték fel tavaly novemberben Budapesten Tomislav Nikolictyal, amikor elhatározták, hogy közös megemlékezés keretében fejet hajtanak a II. világháború ártatlanul meggyilkolt szerb és magyar áldozatai emléke előtt, és lezárják a múlt egy tragikus fejezetét.
A magyar köztársasági elnök szerint a múltat három lépésben zárják le. Az első lépés volt a szerb parlament által múlt pénteken elfogadott nyilatkozat, amely elítélte az 1944–45-ös délvidéki vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat.
Áder János úgy fogalmazott, hogy „sokan és nagyon régóta vártak erre a pillanatra”. Megismételte, hogy ezzel a döntéssel Szerbia nem uniós országként példát mutatott nagyon sok európai uniós tagországnak.
Az államfő szerint a múlt e tragikus fejezetének a lezárásban a második lépés lesz a szerdai csúrogi megemlékezés, s a harmadik lépést egy soron következő ülésén teszi meg szerb kormány, érvénytelenítve a háborús bűnösséget kimondó, hét évtizede hozott határozatot. Ezzel befejeződik az a munka, amely a politikusokra tartozik – mondta Áder János, s hozzátette, hogy a történészek felelősségi körébe tartozó munka még folytatódik.
Tomislav Nikolic arról beszélt a vegyes bizottság ülésén, hogy nem szabad megfeledkezni az ártatlanul meggyilkolt polgárokról, méltón kell rájuk emlékezni, ez civilizációs és emberi kötelesség.
„Kötelességünk, hogy nevükön nevezzük a bűncselekmények elkövetőit, nem terhelve a népeinket egyesek által elkövetett bűnökkel. Népeink között voltak példák bátor hőstettekre is, voltak olyanok, akik áldozatot hoztak a más népekhez és vallásokhoz tartozókért. A mi missziónk az, hogy ne hagyjunk terhet a gyerekeink vállán” – hangoztatta Nikolic, hozzátéve hogy ezért fog Áder Jánossal együtt szerdán a szerb és a magyar nép nevében fejet hajtani az ártatlanul kivégzettek csúrogi vesztőhelyén, és ezért helyez el koszorút az emlékükre.
A második világháborúban, 1942-ben Újvidéken és a környező településeken vezetőik önhatalmú utasítására magyarok mintegy 3300-3800 szerb és zsidó embert gyilkoltak meg a szerb partizánok ellen indított razziában. Szakály Sándor történész megállapítása szerint – a közkeletű vélekedéssel ellentétben – a csendőrök részéről nem történt jogszerűtlen fegyverhasználat. Az önkényes kivégzésekért néhány alacsonyabb rendfokozatú katonatiszt volt a felelős.
A háború végén a szerb partizánok módszeresen gyilkolták a magyar lakosságot: becslések szerint 30-50 ezer lehet az áldozatok száma. Az etnikai arányokat jelentősen megváltoztató, hihetetlenül kegyetlen módszereket felsorakoztató tömeggyilkosságokat évtizedeken át elhallgatták Jugoszláviában, a tömegsírokba, csatornákba, dögkutakba dobált áldozatokra emlékezni is tilos volt. A partizánok a magyarság ellen elkövetett népirtása 20. századi történelmünk egyik legnagyobb tragédiája. A szerbek közellenségként tekintettek a horvát, a német és a magyar lakosságra; ahogyan Kamarás Mihály ferences szerzetes írta naplójában: Tito katonái számára maga a magyarság volt a bűn.
A mintegy 40 ezer lemészárolt és 85 ezer, szülőföldjéről elüldözött magyar kálváriáját eddig jobbára csak újságírók és más helyi értelmiségiek által megjelentetett kisebb-nagyobb publikációk tárták fel. Hogy mi történt a nagyobb városok magyar – és német – polgáraival a rettegés hónapjaiban, azzal kapcsolatban egyáltalán nincsenek szaktudományos szintű kutatások, hangzott el az MTA dísztermében Matuska Márton szakújságíró tavaly novemberben tartott előadásában. Ennek csak az egyik, el nem fogadható indoka lehet az, hogy a szerb hatalom minden eszközzel akadályozta és akadályozza máig az ilyen irányú történelmi feltáró munkát, de Szabadkán még a temetőbeli kegyhely kialakítását is.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom