Fidesz: a patikák a patikusoké lesznek - reagálás az MSZP-re, amely azt állítja, hogy a Fidesz államosítani akarja a patikákat
A Gyurcsány-Bajnai kormány liberalizációja következtében a gyógyszertárak egyre nagyobb köre került pénzügyi befektetők, köztük off-shore cégek kezébe. 2010-re minden negyedik gyógyszertár veszteséges lett.
A Fidesz-kormány célja, hogy a betegek biztonságos és folyamatos ellátásának érdekében a patikák a magyar patikusoké legyenek, ne a multiké és ne is az államé. Éppen ezért indult a többségi gyógyszerészi tulajdon elérését segítő patikai hitelprogram és tőkeprogram is.
Ha a gyógyszerészek nem élnek a vásárlási lehetőséggel, akkor az államé lehet a patikatulajdon elővásárlási joga, ez nem államosítási szándék, hanem az állam garanciális elemként léphet be, ideiglenesen, amíg a gyógyszerész tulajdont tud szerezni a patikában.
A 2330 közforgalmú gyógyszertár közül jelenleg 352-ben nincs meg az 50 százalékos gyógyszerészi tulajdon, 487 gyógyszertár esetében pedig még a 25 százalékos arányt sem érik el.
A már meglévő gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.
A közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdoni hányadának átruházása esetén elővásárlási jog illeti meg az érintett gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerészt, a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészt, a működési nyilvántartásban szereplő gyógyszerészt vagy az államot, de ebben a sorrendben.
Tehát mindezekből látszik, hogy az állami elővásárlási jog célja a gyógyszerészi tulajdonszerzés elősegítése.
Patrióta Európa Mozgalom
Mi közük hozzá?
Új alaptörvényünk – melynek megalkotása az unió szabályai szerint tagállami hatáskör – a maga családfogalmával, a kereszténységre való utalással, a nemzeti múlt vállalásával vörös posztó a föderális Európáról álmodó brüsszeli bürokrácia és a véleményformáló médiaértelmiség vagy a nagykövetét az úgynevezett melegfelvonulásra elküldő washingtoni adminisztráció szemében.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
Fidesz: Keresztülhúzza a baloldal számításait az új földtörvény - reagálás az MSZP sajtótájékoztatójára
Érthetőek a baloldal kirohanásai, az új földtörvény nyilvánvalóan erősen keresztülhúzta a Gyurcsány-Bajnai-szövetség számításait. Véget ért egy korszak, amely a baloldal mögött álló zöldbáróknak, nagybirtokosoknak, spekulánsoknak kedvezett.
Ehelyett a magyar föld végre a magyar gazdák és a családi gazdaságok kezében lesz. Ezt a magyar gazdatársadalom is pontosan tudja, érti, megelégedéssel fogadja. A Magyar Gazdák Országos Szövetsége is kiállt a földtörvény mellett.
A szocialistáknak nyilván szúrja a szemüket, hogy vége van a zöldbárók - a gyakran egykori kommunista tsz-elnökökből lett földesurak - zavartalan földuralmának, akik annak idején könnyedén mentették az állami földeket saját maguknak és holdudvaraiknak. Szinte ingyen osztották szét maguk között a földeket akár 99 évre hektáronként 1-100 forintért.
Nem szerezhet többé földet olyan társaság sem, amely nem átlátható. Nem lépnek életbe a spekulánsok által kötött zsebszerződések sem. Ez a földpolitika kétségtelenül keresztülhúzza a Gyurcsány-Bajnai szövetség számításait, nehéz ebbe belenyugodniuk.
Ha rajtuk múlna, a magyar föld szabad préda lenne és Magyarországot végképp gyarmatosítani tudta volna a külföldi nagytőke.
A baloldal, ahogy minden más harcban, ezúttal is a spekulánsok és a nagybirtokosok mellé állt, szemben a magyar gazdákkal és a nemzeti érdekekkel. A magyar termőföldet a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák művelik mostantól.
A kis családi gazdaságok száma növekszik, a nagybirtokok száma pedig radikálisan visszaszorul. A mostani 50-50%-os arány helyett a magyar földek legalább 80%-át végre családi gazdaságok művelik és legfeljebb 20%-a lesz csak nagybirtok.
Földet venni szigorú feltételekkel lehet, a szerződéskötés körülményei szigorúak és átláthatóak lesznek. A magyar földet végre a magyar gazdák művelhetik.
Patrióta Európa Mozgalom
Újjászervezik a takarékszövetkezeti rendszert - formálódik, erősödik a bankrendszer magyar tulajdonú része
A kormány elfogadta a takarékszövetkezeti rendszer stratégiai átalakításáról szóló koncepciót, az újjászervezésre 100 milliárd forintot biztosítanak. Az átalakítással a cél az, hogy a takarékszövetkezeti szektor mostani piaci részesedését 2-3 szorosára növeljék 10 éven belül. Ennek fontos lépése volt, hogy tavaly ősszel a Magyar Fejlesztési Bank tulajdont szerzett a Takarékbankban.
A magyarországi takarékszövetkezeti rendszer napjainkban nagyon széttagolt. Éppen ezért az átalakítással azt is szeretnék elérni, hogy az integrált takarékszövetkezeti szektor megfeleljen a fokozatosan szigorodó európai tőkekövetelményeknek, ki lehessen használni az integráció előnyeit, emellett fontos cél az is, hogy az integráción belül javuljon az üzleti együttműködés.
A létrejövő takarékszövetkezeti integráció szorosabb együttműködést alakít majd ki a Magyar Postával, már csak azért is, mert napjainkban mintegy 1000 hazai településen csak a takarékszövetkezetek vannak jelen a pénzintézetek közül, amelyek ezeken a helyeken már most is együttműködnek a postával.
A takarékszövetkezeti rendszer átalakítása során az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez, amit a szektor átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére fordít, majd pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.
Patrióta Európa Mozgalom
A gyűlölködés és magyarellenesség hazai bajnokai
A gyűlölködő, humortalan humorista (Farkasházy) kerti partiján összegyűlt dísztelen társaság jellemzésére elég megtekinteni a helyszínen készült fényképeket és elolvasni a baráti kommentárokat, a szánalmasság és nevetségesség már nem fokozható.
Egyvalamit azonban meg kell jegyeznünk: ez a négyszáz ember jelentős szerepet játszott Magyarország tönkretételében, és ezt a munkát szívesen folytatná.
Mostanában arról panaszkodnak, hogy kettészakadt az ország, pedig ők a béke barátai, és örömmel kiegyeznének, miként tették 1990 után. Szerencsére vagyunk még néhányan, akik jól emlékszünk erre a nagy békére, kiegyezésre és méltányosságra, az MSZP és az SZDSZ „progresszív” kormányzásának ciklusaira és arra a kíméletlenségre, amellyel mindenre lecsaptak, ami keresztény és magyar.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Van-e kapcsolat a Hajdú-Bét csődje és a Bajnai család bécsi cégének sikere között?
Múlt héten Bajnai Gordon ismét lebukott. Újabb ügyben derült ki, hogy a magyar emberek szemébe hazudott. Egy hetilap oknyomozó riportjából kellett megtudniuk a magyar embereknek, hogy Bajnai Gordonnak és családjának komoly üzleti érdekeltségei vannak külföldön, egy átláthatatlan osztrák cégháló veszi őt körül.
Egy egész Bajnai cégbirodalom működik Bécsben. A Bajnai család úgy döntött, a cégein keresztül inkább adózik Ausztriában, mint hogy a magyar államkasszát gyarapítsa.
De van egy másik igen elgondolkodtató szál is ebben a történetben. Az osztrák cégháló egyik vállalata egy olyan vállalat, amelynek egyik fő tevékenysége a LIBA, KACSA, CSIRKE termékek kereskedelme Közép-Európa és Távol-Kelet között.
A vállalat tulajdonosa a Bajnai család. A vállalatot 1990-ben alapították. A vállalat jogelődje, a magyarországi WALLIS bécsi irodájaként kezdett működni. A LIBA, KACSA, CSIRKE hús kereskedelemmel foglalkozó vállalat tehát a Wallis bécsi irodájából nőtte ki magát. (1995-ben adta át Veres Tibor, Wallis alapító a céget a Bajnai-családnak).
Magyarországon eközben az ország legnagyobb baromfifeldolgozóját, a LIBA, KACSA, CSIRKE feldolgozásával foglalkozó Hajdú-Bétet megveszi a Bajnai vezette WALLIS.
A Hajdú-Bét szépen lassan csődbe ment, felszívódott, mintha sohase lett volna, megszűnt bárkinek, bárminek a versenytársa lenni. Miközben 500 magyar család tönkremegy ebben a történetben, a WALLIS kimentette a vagyont a Hajdú-Bétből.
Miközben Bécsben a Bajnai-család baromfikereskedelme egyre nagyobb sikereket ér el, ezalatt Magyarországon a Bajnai vezette Wallis tulajdonában lévő legnagyobb baromfifeldolgozó csődbe megy és vagyonát a Wallishoz mentették…
Velünk együtt sok magyar ember szeretne arra a kérdésre választ kapni, hogy van-e kapcsolat a Hajdú-Bét csődbevitele és a Bajnai család bécsi cégének felfutása között?
Patrióta Európa Mozgalom
Reding túllépte hatáskörét Magyarországgal kapcsolatban
Viviane Reding és a Bilderberg-csoport Magyarország elleni akciójáról ír a francia Nouvelles de France portál „Az európai intézmények egyre allergiásabbak a választási eredményekre” címmel – olvasható Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár által a legnagyobb közösségi portálon közzétett bejegyzésben.
Kumin Ferenc Facebook-bejegyzése szerint a Nouvelles de France cikke felidézi a múlt heti Tavares-jelentés elfogadását, amely a legutóbbi magyar alkotmánymódosításokat kritizálta. Kumin a bejegyzésében kitér arra is, hogy június 6. és 9. között találkozott a Bilderberg-csoport Hertfordshire-ben, ahol a Magyar Nemzet információi szerint az Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding is megjelent.
Az uniós politikus a Magyarországról szóló negyedórás megbeszélésen arról biztosította az egybegyűlteket, hogy mindent megtesz a jövő évi országos választások eredménye legitimitásának gyengítése érdekében, arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merik majd kifejezni akaratukat. Surján László fideszes EP-képviselő szerint ez lehet az Európai Unió legnagyobb botránya. A biztos később tagadta a vele kapcsolatos híreszteléseket.
A francia portál cikkére hivatkozva a helyettes államtitkár azt írja: „Reding asszony biztosi hatáskörét túllépve agresszív lejárató kampányt folytat Orbán Viktor kormányával szemben. A bizottság alelnöke nem először tesz így, hiszen Nicolas Sarkozy idején hasonló megnyilvánulásai voltak.”
A Nouvelles de France cikke kifejti, az Orbán-kormány komoly európai ellenszélben kénytelen működni annak ellenére, hogy az államháztartási hiányt sikerült az unió által megkövetelt küszöb alá csökkenteni, a növekedést pedig beindítani. Utóbbi pozitív gazdasági eredményeket a közvélemény-kutatások is tükrözik: a társadalom 49 százaléka szavazna a Fideszre, 27 százaléka a szocialistákra, 8 százaléka az Együtt 2014-re és 12 százaléka a Jobbikra.
A Wall Street Journal is beszámolt arról, hogy a Civil Összefogás Fóruma által megalapított Szellemi Honvédelem Mozgalom nyílt levélben szólította fel Viviane Redinget a lemondásra, hiszen nem volt képes bizonyítani annak ellenkezőjét, miszerint gyengíti a jövő évi választások legitimitását.
A lap megjegyzi, a civil szerveződés szerint Reding aláássa 2014-es parlamenti választásokat.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Megszűnik a magyarok kollektív bűnössége Szerbiában
A szerb kormány soron következő ülésén helyezi hatályon kívül a kollektív háborús bűnösséget kimondó II. világháborús határozatot, amely egyes délvidéki magyar települések lakóira is vonatkozott – jelentette be kedden Belgrádban Áder János köztársasági elnök az 1941–48-as vérengzéseket feltáró magyar–szerb akadémiai vegyes bizottság tagjainak részvételével rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Áder János előzőleg tárgyalt Ivica Dacic szerb kormányfővel, s ő tájékoztatta erről. A köztársasági elnök szerint Dacic azt mondta, hogy már csak technikai akadálya van a szóban forgó határozat hatályon kívül helyezésének.
Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt lezárásában történészekre és politikusokra egyaránt felelősség hárul. A történészeknek kell feltárniuk azt, ami a Szerbiában és a Délvidéken történt a II. világháború alatt és után, hogy ezzel is elősegítsék a későbbi nemzedékek megemlékezéseit, és okulással szolgáljanak a következő generációknak.
Áder János szerint a politikusoknak is van felelősségük ebben, és ezt ismerték fel tavaly novemberben Budapesten Tomislav Nikolictyal, amikor elhatározták, hogy közös megemlékezés keretében fejet hajtanak a II. világháború ártatlanul meggyilkolt szerb és magyar áldozatai emléke előtt, és lezárják a múlt egy tragikus fejezetét.
A magyar köztársasági elnök szerint a múltat három lépésben zárják le. Az első lépés volt a szerb parlament által múlt pénteken elfogadott nyilatkozat, amely elítélte az 1944–45-ös délvidéki vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat.
Áder János úgy fogalmazott, hogy „sokan és nagyon régóta vártak erre a pillanatra”. Megismételte, hogy ezzel a döntéssel Szerbia nem uniós országként példát mutatott nagyon sok európai uniós tagországnak.
Az államfő szerint a múlt e tragikus fejezetének a lezárásban a második lépés lesz a szerdai csúrogi megemlékezés, s a harmadik lépést egy soron következő ülésén teszi meg szerb kormány, érvénytelenítve a háborús bűnösséget kimondó, hét évtizede hozott határozatot. Ezzel befejeződik az a munka, amely a politikusokra tartozik – mondta Áder János, s hozzátette, hogy a történészek felelősségi körébe tartozó munka még folytatódik.
Tomislav Nikolic arról beszélt a vegyes bizottság ülésén, hogy nem szabad megfeledkezni az ártatlanul meggyilkolt polgárokról, méltón kell rájuk emlékezni, ez civilizációs és emberi kötelesség.
„Kötelességünk, hogy nevükön nevezzük a bűncselekmények elkövetőit, nem terhelve a népeinket egyesek által elkövetett bűnökkel. Népeink között voltak példák bátor hőstettekre is, voltak olyanok, akik áldozatot hoztak a más népekhez és vallásokhoz tartozókért. A mi missziónk az, hogy ne hagyjunk terhet a gyerekeink vállán” – hangoztatta Nikolic, hozzátéve hogy ezért fog Áder Jánossal együtt szerdán a szerb és a magyar nép nevében fejet hajtani az ártatlanul kivégzettek csúrogi vesztőhelyén, és ezért helyez el koszorút az emlékükre.
A második világháborúban, 1942-ben Újvidéken és a környező településeken vezetőik önhatalmú utasítására magyarok mintegy 3300-3800 szerb és zsidó embert gyilkoltak meg a szerb partizánok ellen indított razziában. Szakály Sándor történész megállapítása szerint – a közkeletű vélekedéssel ellentétben – a csendőrök részéről nem történt jogszerűtlen fegyverhasználat. Az önkényes kivégzésekért néhány alacsonyabb rendfokozatú katonatiszt volt a felelős.
A háború végén a szerb partizánok módszeresen gyilkolták a magyar lakosságot: becslések szerint 30-50 ezer lehet az áldozatok száma. Az etnikai arányokat jelentősen megváltoztató, hihetetlenül kegyetlen módszereket felsorakoztató tömeggyilkosságokat évtizedeken át elhallgatták Jugoszláviában, a tömegsírokba, csatornákba, dögkutakba dobált áldozatokra emlékezni is tilos volt. A partizánok a magyarság ellen elkövetett népirtása 20. századi történelmünk egyik legnagyobb tragédiája. A szerbek közellenségként tekintettek a horvát, a német és a magyar lakosságra; ahogyan Kamarás Mihály ferences szerzetes írta naplójában: Tito katonái számára maga a magyarság volt a bűn.
A mintegy 40 ezer lemészárolt és 85 ezer, szülőföldjéről elüldözött magyar kálváriáját eddig jobbára csak újságírók és más helyi értelmiségiek által megjelentetett kisebb-nagyobb publikációk tárták fel. Hogy mi történt a nagyobb városok magyar – és német – polgáraival a rettegés hónapjaiban, azzal kapcsolatban egyáltalán nincsenek szaktudományos szintű kutatások, hangzott el az MTA dísztermében Matuska Márton szakújságíró tavaly novemberben tartott előadásában. Ennek csak az egyik, el nem fogadható indoka lehet az, hogy a szerb hatalom minden eszközzel akadályozta és akadályozza máig az ilyen irányú történelmi feltáró munkát, de Szabadkán még a temetőbeli kegyhely kialakítását is.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Nem indul eljárás Magyarország ellen - az MSZP-s, bolsevik Szabó Vilmos láthatóan nehezen viselte, hogy nem bélyegezték meg hazánkat
Olyan kompromisszumos módosító javaslatot szavazott meg kedden Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Magyarországgal kapcsolatban, amely a megfigyelési eljárás hivatalos megindítása helyett csupán azt mondja ki, hogy „szoros figyelemmel kísérik” a helyzet alakulását.
Nagy sikernek nevezte Braun Márton fideszes országgyűlési képviselő a Magyarországgal kapcsolatos keddi strasbourgi szavazás kimenetelét. Szabó Vilmos szocialista képviselő ugyanakkor azt emelte ki, hogy ha nem is nevezik monitoring eljárásnak, az Európa Tanács továbbra is figyelemmel kíséri a demokrácia helyzetét.
Különböző országokhoz tartozó és különböző pártállású képviselők a további magyarországi fejlemények szoros figyelemmel kísérését, majd – időhatár nélkül – a hazánknak tett javaslatok megvalósításának áttekintését helyezi kilátásba.
Az elfogadott módosító indítvány mellett a benyújtók egyike, Mike Hancock brit liberális képviselő egyfelől azzal érvelt a vitában, hogy a dokumentum egyetlen szóval sem tér ki arra, mi lenne a megfigyelési eljárás megindításának a várható haszna. Hancock és mások úgy vélekedtek, hogy a magyarországi helyzet nem indokolja ennek a súlyos, az országot megalázó lépésnek a megtételét.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a bizottsági jelentésről azt mondta, az Európa Tanács nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmazott meg. Szerinte az eljárás arra volt példa, hogy „mintha megint előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás”. Hozzátette: kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket.
A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről.
A jelentéstevők előzőleg több tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, legutóbb idén februárban. Fischerová azonban ezután lemondott társjelentéstevői tisztségéről, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Így több gyermek jöhet világra
Rugalmas gyed bevezetését javasolja a kormányfő családpolitikai tanácsadója. Révész Máriusz erről beszélt. A fideszes képviselő azt mondta, társadalompolitikai cél, hogy több gyermek szülessen, ezért a népességpolitikai intézkedéscsomag részeként a több gyermeket vállalók esetében különböző kedvezmények bevezetését is javasolják. Két év járulékmentesség járna például azoknak a kismamáknak, akik gyedről mennek vissza dolgozni.
Révész komoly problémának nevezte, hogy egyre későbbi életkorban szülik meg a nők első gyermeküket. Ez különösen igaz a felsőoktatási végzettségűekre – tette hozzá. Javaslata szerint a gyed szempontjából az egyetemen töltött időt is munkaviszonynak tekintenék, valamint az egyetemet, főiskolát végzetteknél ezt az időszakot diplomás minimálbérrel vennék figyelembe. A gyermekes egyetemisták számára pedig kollégiumi és lakástámogatási kedvezményeket kellene adni – sorolta a kormányfő tanácsadója.
Egy másik elképzelés szerint az első gyermek születését 228 ezer forinttal támogatnák a mostani 64 ezer forint helyett. Szlovákiában ez az összeg nagyjából ezer euró – mondta Révész, célnak nevezve, hogy minden 18 évnél idősebb, gyermeket szülő magyar állampolgár megkapja ezt az összeget.
A javaslatcsomag szerint a jelenleginek a másfél-kétszeresére nőne a szociálpolitikai támogatás, ismertebb nevén szocpol összege. Révész tájékoztatása szerint így az a jelenlegi 800 ezer forint helyett 1,6 millió forintról indulna és – a gyermekek számától függően – elérhetné 5,6 millió forintot is.
Révész korábban közölte, a csomag elsődleges célja az, hogy rugalmasabb legyen a mostani merev családpolitikai szabályozás, így a tervezet segíti a nők munkába való visszatérését, és támogatja a gyermekvállalást.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom