Országgyűlési Határozat - A Magyarországot megillető elbánásról
1 . Mi, magyarok, több mint ezer éve az államalapítással, a kereszténység felvételével beléptünk az európai népek családjába. Mi, magyarok, sokszor kiálltunk az európai értékekért. Volt idő, amikor vérünkkel védtük ezeket az értékeket külső támadásokkal szemben . 1956-ban fegyvert fogtunk a kommunista diktatúra ellen. 1989-ben hozzájárultunk Európa újraegyesítéséhez a vasfüggöny lebontásával.
Mi, magyarok, szabad akaratunkból léptünk be az Európai Unióba. Tettük ezt abban a reményben, hogy a jog, az igazságosság és a szabadság alapján áll ó közösséghez csatlakozunk.
Mi, magyarok, nem akarunk többet olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat .
A vasfüggöny mögött eltöltött 40 év alatt elegünk lett a diktátumokból.
Mi, magyarok, mindig tiszteletben tartottuk, ha az Európai Unió erre feljogosított intézményei párbeszédet kezdeményeztek, és mindig készen álltunk az ésszerűség jegyében fogant megállapodásokra.
Ezért joggal várjuk el az Európai Unió intézményeitől a Magyarországnak kijáró tiszteletet és egyenlő elbánást. Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot .
A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot, hogy az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel az Európai Parlament túllépi hatáskörét.
Önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.
Ezzel az Európai Parlament szembemegy az európai értékekkel és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.
További aggodalomra ad okot, hogy a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött üzleti érdekek húzódnak meg .
Magyarország csökkenti a magyar családok által felhasznált energia árát. Ez sértheti több európa i nagyvállalat érdekeit, akik monopol helyzetük révén hosszú éveken át extraprofitot termeltek Magyarországon. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament ezeknek a nagyvállalatoknak az érdekében próbál nyomást gyakorolni hazánkra .
A magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha az üzleti csoportok érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat .
A mai napon határozatot fogadunk el annak érdekében, hogy megvédjük Magyarország szuverenitását és a magyar emberek egyenjogúságát Európában .
Felszólítjuk Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az Európai Unió nyomásának, ne hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, és folytassa a magyar családok életét megkönnyítő politikáját!
2 . Ez az országgy űlési határozat a közzétételét követő napon lép hatályba .
Indokolás
A magyar választópolgárok 2003 . április 12-én népszavazáson óriási többséggel döntöttek az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja . A csatlakozással a magyar állam a tagságból adódó új jogosultságokra tett szert és kötelezettségeket vállalt . Ahogyan az Alaptörvény E) cikkének (1) bekezdése fogalmaz :
„Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedés e érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében” . Az E) cikk (2) bekezdése szerint :
„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. ”
A hatáskörök többi tagállammal közös, az európai unió intézményei útján történ ő gyakorlásának korlátja tehát az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének szükséges mértéke.
Az alkotmányozás joga az Európai Unió valamennyi tagállamában kizárólag a nemzeti törvényhozást illeti meg. Az Európai Unióról szóló szerződés
3 . cikk (6) bekezdése szerint az Unió a célkitűzéseit „a megfelel ő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg” . A 4. cikk (1) bekezdése szerint „minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad .” Ezért minden olyan ügyben, ahol az Európai Unió bármely intézménye az alkotmányozással összefüggő kérdésbe avatkozik be, túllépi azokat az átruházott hatásköröket, amelyeket a tagállamokkal közösen az Európai Unió intézményei jogosultak gyakorolni.
Az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés egyszerre jelent durva hatáskörelvonást és hatáskör-túllépést. Hatáskörelvonást, mert a Szerződések őre nem az Európai Parlament, hanem a Bizottság, ezért az Európai Uniós intézmények közül az Európai Bizottság jogosult fellépni minden olyan esetben, amikor az Európai Unió vagy annak bármely intézménye azt vélelmezi, hogy valamely nemzeti szabályozás közösségi jogot sért.
Hatáskör-túllépést, mert a jelentés számtalan olyan megállapítást tesz, amely kizárólag a nemzeti törvényhozás tárgya és különösen azért, mert olyan intézményt állít fel a vélelmezett közösségi jogsértések vizsgálatára, mely az alapító szerződésekben nem létezik.
A 2009 . december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés megalkotásában és elfogadásában Magyarország már teljes jogú tagként vett részt .
Az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikke egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió működését szabályozó Szerződések módosítására bármely tagállam, az Európai Parlament vagy a Bizottság tehet javaslatot a Tanácsnak. A Tanács a javaslatot a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak továbbítja és arról egyidejűleg a nemzeti parlamenteket is értesíti. Amennyiben az Európai Tanács a javasolt módosítás megvitatása mellett dönt, elnöke konventet hív össze, amely a nemzeti parlamenteknek, a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a képviselőiből áll.
A további lépésekből álló eljárás végén az Európai Unió alapját képező szerződéseket csak akkor lehet módosítani, ha a módosításokat – alkotmányos követelményeinek megfelelően – valamennyi tagállam megerősítette. A magyar Alaptörvény E) 3. cikk (4) bekezdése ehhez valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását írja elő.
Az Európai Parlament részéről még kezdeményezés sem volt annak érdekében, hogy a koppenhágai kritériumok teljesítésének vizsgálatára új uniós testület jöjjön létre, ezért egy jogi kötőerő nélküli jelentés nem helyettesítheti az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikkében rögzített eljárást.
Az Európai Parlament által elfogadott ún . Tavares-jelentés nem csupán valótlan és sértő állításokat fogalmaz meg Magyarországról, de durván megsérti a közösségi jogot, amikor az Európai Unióra át nem ruházott hatáskört a Szerződésekben nem létező testületre telepít.
A hatalommal való önkényes visszaélés és a nemzeti szuverenitással ellentétes közösségi jogsértés ezen egyedülállóan durva példájára a magyar Országgyűlés – a szubszidiaritás elvére is figyelemmel – saját hatáskörében eljárva ezen határozattal hívja fel a magyar és az európai közvélemény figyelmét .
Szövetségbe forrt...
Szóval, ők akarnak újra jönni. Nem az ország „megmentésére”, a nemzet élére, hanem csak a hatalomba, a kasszakulcsért. Ahogy a képaláírások sorrendben tanúsítják: „Bajnai, Somogyi, Ujhelyi, Medgyessy, Mérai házaspár, Debreczeni, Tamás Ervin, Vágó, Ungvári, Magyar, Gálvölgyi, Hernádi” – és ez még csak az első lap…
Nem folytatom, hanem azon merengek, hogy ezt a hallatlanul színes társaságot mi is foghatja össze. Hiszen kiderült és naponta újra meg újra bebizonyosodik, hogy semmi olyan tulajdonsággal vagy értékkel nem rendelkeznek, amivel jogosultságot szerezhetnének egy ország vezetésére. Ki emlékezik egy Bajnai-gondolatra? Ki egy nemes Lendvai- (Paul vagy Ildikó mindegy) mondatra?
Alexa Károly
Magyar Hírlap
Kémkedési ügyben rács mögé kerülhet Szilvásy György, Laborc Sándor és Galambos Lajos
A kémkedési perként ismert büntetőügyben hirdetett elsőfokú ítéletet pénteken a Debreceni Törvényszék: Galambos Lajos és Szilvásy György letöltendő, Laborc Sándor felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Galambos Lajos elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedésért két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, és három évre eltiltotta a közügyektől.
Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért szintén két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték, és három évre eltiltották a közügyektől. Mindkettőjük esetében beszámítják a börtönbüntetésbe az előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt.
Laborc Sándor negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette.
P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. Az ügy iratanyagát nyolcvan évre titkosították. A pénteki ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg, csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános.
Példa nélküli ügy
A rendszerváltozás óta példa nélkül álló ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel, azonban a történteket vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztálya 2041-ig az eljárás minden részletét államtitoknak minősítette. A tavaly március 12-én megnyitott büntetőperben az ügyészség Galambos Lajost a bűncselekmény elkövetésével, Szilvásy Györgyöt felbujtással, P. Lászlót bűnsegédlettel, Laborc Sándort pedig bűnpártolással vádolta meg.
Az ügy részleteiről olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek szerint az előző kormányzati ciklusban bolgár szakembereknek álcázott orosz különítmény érkezett Budapestre, hogy átvilágítsa a polgári elhárítás munkatársait, s az NBH központját ezzel technikai támadás is érhette.
A Heti Válasz közölte, az átvilágításhoz az álbolgárok saját technikai hátteret telepítettek a hivatal székházába, amely a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül, az NBH repülőtéri kirendeltségének és a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök Kft. munkatársainak segítségével jutott az országba.
MTI, Magyar Nemzet, MNO, Patrióta Európa Mozgalom
Ebből nem kérnek többé a magyarok - Országgyűlési határozat a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadására válaszul
Határozatot fogadott el pénteken az Országgyűlés, amiben a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadására válaszul kimondta: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót
A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról című, három kormánypárti képviselő, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté által kezdeményezett határozati javaslatot 269 igen szavazattal és 6 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.
A magyarok nem kérnek a korlátozott szabadságból
A határozat rögzíti: a magyarok nem akarnak többé olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, ahol a nagyobb visszaél hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. „Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot” – olvasható az dokumentumban.
Tavares-jelentés
A Tavares-jelentés elfogadása figyelmeztető lövés, mely arról szól, lehet-e bármely európai intézménynek beleszólni egy uniós ország ügyeibe – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában. Orbán Viktor európai baloldali akciónak tartja a jelentés európai parlamenti elfogadását.
Az Európai Parlamentben szerdán fogadták el a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentést, melyről kedden vitáztak is az uniós képviselők.
„A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot – fogalmaz a határozat –, hogy az EP olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga és amellyel túllépi hatáskörét, önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.”
A Fidesz szerint a magyar Országgyűlés méltó választ adott az Európai Parlamentnek a Tavares-jelentésre a Magyarországot megillető egyenlő elbánásról szóló, pénteken elfogadott határozattal. Rogán Antal frakcióvezető a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatón elmondta, az Országgyűlés megvédte Magyarország szuverenitását és a nagyvállalati érdekekkel szemben a rezsicsökkentést is, amikor 269 igen és 6 nem szavazattal elfogadta a határozatot.
A kormánypárti politikus azt mondta, csodálkozik az MSZP-s képviselőkön, mivel „nem éreztek elég bátorságot magukban ahhoz, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban”, és a magyar választók előtt világossá tegyék a véleményüket. Hozzátette: a szocialisták nem voltak bent a döntéskor az ülésteremben, csak a szavazás befejezése után mentek vissza. Az EP-ben a magyar szocialista képviselők is megszavazták a Tavares-jelentést – tette hozzá. Kifejtette: az Európai Parlament azzal, hogy olyan döntést hozott Magyarországról, amihez nem volt joga, megsértette az ország szuverenitását. „Ezt egyetlenegy európai uniós tagállam sem engedheti meg, ezért a magyar Országgyűlésnek válaszolnia kellett” – fogalmazott.
MTI, mno.hu
A magyar modell teljesen demokratikus
Orbán Viktor a nemzetek Európáját vizionálja, amelyben Európa népei úgy egyesülnek, hogy közben nem veszítik el sajátosságukat, és megtartják nemzeti szuverenitásukat. Ez teljesen demokratikus, követendő modell, és Orbán Viktor elképzelésének sok támogatója van Nagy-Britanniában és másutt.
Sir Edward Leigh, brit konzervatív politikus
Magyar Nemzet
Nem csak az MSZP-ből, de Bajnaiból és alakulatából sem kérnek az erdélyi magyarok - nem felejtették el 2004. december 5-i nemzetárulást
A Magyar Nemzet egyébként úgy tudja, Bajnai a kolozsvári Kisebbségkutató Intézetnél az erdélyi magyarok anyaországi pártpreferenciáit mérő kutatásainak eredményeire is kíváncsi volt. Ez azonban egyáltalán nem hízelgő az Együtt-PM-re nézve, amelyre a kettős állampolgárok alig két százaléka adná a voksát, bár szakértők még ezt is túlzó adatnak tartják.
Magyar Nemzet
Tájékozódni kell az erdélyi magyaroknak! - mert ugye "Romániában mindenki román" mondta Szanyi Tibor, MSZP elnökségi tagja
Erdélyben minden baloldalinak tájékozódnia kell, mert sokan el vannak tájolva. A magyarság ügyeire különösen jellemző, hogy az MSZP egyik legjelesebb képviselője, Szanyi Tibor úgy véli, a partiumi magyaroknak román az anyanyelve.
De 1998-ban, majd 2004-ben is a Romániában élő magyaroknak adandó magyar jogokról úgy gondolták a baloldalon, hogy azokat románok kapnák.
Egyedül a Medgyessy volt jól tájékozott erdélyi kérdésekben, ő például pontosan tudta, mikor van Románia nemzeti ünnepe, még azt is, hogy milyen eseményt ünnepelnek (Erdély Magyarországtól való elszakítását), ment is nagy vidáman koccintgatni az okkal dajdajozó románokkal.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Portik bármit el tudott intézni a rendőrségnél
Egy védett tanú állítása szerint Portik Tamás, az 1996-os Prisztás-gyilkosság elsőrendű vádlottja rendőri vezetőkkel állt kapcsolatban.
A tanú a Fővárosi Törvényszéken tartott szerdai tárgyaláson egy másik helyiségből, zárt láncú videorendszeren tett vallomást, a képmása torzított, felismerhetetlen volt. A bíróság már az előző tárgyaláson meghallgatta őt, szerdán pedig Portik Tamás tehetett fel kérdéseket. Portik azzal kezdte, hogy néven nevezte a védett tanút.
A tanú közlése szerint a vádlott egyebek között azzal fenyegette: ha bemegy a rendőrségre, hogy beszéljen, még ki sem jön, és ő már tudja, miről beszélt a rendőröknek. Továbbá Portik Tamás el tudta intézni, hogy másfél évtizeden át, a magas rangú rendőri korrupció gyanújával V. László és társai ellen folyó nyomozás megindulásáig senki ne kérdezze a tanút a vádbeli cselekményekkel kapcsolatban.
Sugallt információkkal vezették félre a rendőrséget
A tanú elmondta azt is, hogy Portik Tamásnak a vádbeli időszakban fizetett vamzerei voltak, piti tolvajok, drogosok, akik néhány tízezer forintért a Portik által sugallt információkkal vezették félre a rendőrséget, például a vádbeli gyilkosság ügyében emiatt indultak el az orosz szálon a nyomozók, és a fals információk akkoriban újságokban is napvilágot láttak. Portik Tamás több ismert bűnügyi újságíróval is jó kapcsolatokat tartott fenn, és ennek köszönhetően egyoldalú cikkek jelentek meg róla – tette hozzá.
Mint korábban a Hír TV Célpont című műsorában elhangzott: Orbán Viktorról próbált terhelő adatokat szerezni Portik Magyar Róberttől, a fekete sereg egykori vezetőjétől. Portik Tamás a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjétől, Laborc Sándortól kapott megbízást arra, hogy gyűjtsön olyan információkat, amelyekkel le lehet járatni az ellenzéket.
Portik Tamás a tanú állítása szerint még azt is megmondta, ki védje egy büntetőperben a tanút, és ki is fizette ezeket az ügyvédi költségeket. Arra a kérdésre, hogy miért nem beszélt eddig mindarról, amit tudott, a tanú azt mondta: „mert ez volt az életbiztosításom”.
Portik azt hangoztatta: hamisan vádolják, ártatlan. Egyik vádlott-társa kijelentette a védett tanúnak: egy éve ül a vallomása miatt, pedig ártatlan. Erre a védett tanú megerősítette, hogy vallomása nem valótlan, továbbra is fenntartja.
A tárgyaláson az elsőrendű vádlott és a tanú közötti szóváltásban felmerült, hogy a maffia bankáraként emlegetett, évek óta ismeretlen helyen tartózkodó Lakatos Andrást nemrégiben igazoltatták a rendőrök, majd elengedték. Ezzel kapcsolatban a bíróság elmondta, hogy Lakatos András ellen a magyar és a román hatóságok is európai elfogatóparancsot bocsátottak ki.
A tárgyalás rendkívüli biztonsági intézkedések közepette zajlott, a bíróság épületébe belépőket többször is átvizsgálták, Portik Tamásra tucatnyi géppisztolyos, maszkos kommandós vigyázott. Az eljárás során mindhárom vádlott tagadta bűnösségét. A büntetőper tanúk meghallgatásával folytatódik.
MTI, mno.hu
Bocsánatkérés Orbán Viktortól! - Jacek Olgierd Kurski lengyel néppárti képviselő szavai - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=bmdfMeupDEc
A Fidelitas szerint felháborítóak a baloldal lejárató akciói
A Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség közleményében felháborodását fejezi ki néhány magyar EP-képviselő felszólalása miatt.
A Fidelitas és az IKSZ közleményében hangsúlyozza: nehezen találnak szavakat arra, hogy Göncz Kinga és Tabajdi Csaba az EP tegnapi plenáris ülésén konkrét példák említése nélkül kétségbe vonták a magyar demokrácia létét és a felügyeleti rendszer mellett érveltek. Emellett döbbenetesnek tartják Bokros Lajos szavait is, aki az ülésen azt mondta, hogy Magyarország nem osztja az európai érdekeket. Tette mindezt úgy, hogy közben a jobboldal képviselőjének mondta magát.
Kitérnek még arra, hogy a baloldali képviselők nem számoltak el azzal, hogy sokéves ámokfutásuk eredményeként az ország 2010-re a szakadék szélére került. Ehelyett – ahogy írják – továbbra is külföldre rohangálnak és lejáratják az országot.
Azok, akiknek brüsszeli tevékenysége kimerül a Magyarországot lejárató határozatok kezdeményezésében és valótlanságok terjesztésében, nem méltóak az ország képviseletére – zárul a közlemény.
MTI