Szerencséje van Stephan Götzlnek, hogy nem jobboldali magyar politikusnak született. A bajor bankszövetség vezetője a múlt héten lenácizta az Európai Bizottságot, azzal, hogy javaslatuk az egységes bankszanálási mechanizmusra olyan, mint az a törvény, amellyel Hitler 1933-ban magához ragadta a hatalmat.
Az Európai Bizottság lenácizását a testület azzal rázta le magáról, hogy „nem odavaló analógia”. A párhuzam a német nyelvű sajtót sem zavarta.
Arról a sajtóról van szó, amelynek napokig habzott a tolla egy olyan elhárító mondatért, amelyben a szuverén Magyarország miniszterelnöke tanácsolta a hazánk móresre tanításáról vitatkozó európai szuperhatalomnak, hogy ha lehet, ne küldjenek lovasságot hozzánk, mert az egyszer már nem vált be.
Lovas István
Magyar Nemzet
Ugyanazok, akik egyszer már tönkre tették az országot, alkudoznak egymással a hatalom megszerzése érdekében. Sok jót nem jelent a magyar emberek számára, ha a múlt koalíciója megpróbál életet lehelni saját magába - állítja a Fidesz.
Ez a múlt koalíciója. Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila és Bajnai Gordon egy emberként zárt össze a maffiabaloldal központi figurája, Szilvásy György mögött.
A múlt reflexei működnek. A baloldalon ugyanazok az emberek, ugyanazokkal a zűrös titkok, ugyanaz a veszélyes és szélsőséges gazdaságpolitika van, amellyel egyszer már egyszer tönkretették Magyarországot. A baloldali politikusok "zárt ajtók mögötti sumákolása" nem ad választ az embereket érintő kérdésekre, és ilyen körülmények között a magyar emberek számára csak káros alku születhet.
Az embereknek nem elvekre, jelöltállítási szempontokra, vagy ezredik egyeztetési alapdokumentumra van szükségük.
Nem adtak választ arra, Mesterházy Attila belement-e abba, hogy Bajnai Gordon eltörölje a rezsicsökkentést?
Tényleg leállítanánk a 60%-os pedagógusbér-emelési programot?
Mennyivel csökkentenék a fizetéseket? Mekkorára növelnék az adót: 20, 30, 32, 40 vagy 48 százalékosra?
Mi lenne a bankokkal való paktum ára?
Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor miniszterelnök a külképviselet-vezetők Külügyminisztériumban tartott értekezletén közölte: Magyarország erős, büszke és magabiztos ország, amely a „szabadságharcnak” nevezett törekvésében az Európai Unió jelenlegi egyensúlyáért küzd, azért, hogy Brüsszel ne „lopakodva” csökkentse a nemzetállamok hatáskörét. A kormányfő szerint csak a célzott gazdaságpolitika jelent kiutat a válságból.
Az elmúlt három évben háromszor keményebben kellett dolgoznunk, hogy megfordítsuk a rossz folyamatokat, és sikerült pályára állítanunk Magyarországot – mondta Orbán Viktor.
Sokan nem merik feltenni a legdöntőbb kérdést, hogy a 2008 óta tartó válság átmeneti lejtmenetnek bizonyul, vagy egy történelmi hosszúságú periódus kezdete – mondta a kormányfő, hozzátéve: az Európai Unión belül egyre erősebb az újratagolódás, az eurózónán belüli és azon kívüli országok közti különbségek intézményesülése. Hazánknak nem érdeke, hogy külön költségvetése legyen az eurózóna országainak, mivel a nagyok befolyása miatt ez azzal fog járni, hogy csökken a zónán kívüli országok költségvetése – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A kormányfő úgy vélekedett: az Európai Unió jelenleg Közép-Európának köszönheti a gazdasági növekedést, s jobb helyzetben is lehetne, ha korábban megvan a politikai akarat az unió bővítésére.
A magyar külpolitika célkitűzését nevezhetjük szabadságharcnak, de valójában a meglévő a status quót, az EU és a nemzetállamok jogosítványai közti egyensúlyt akarjuk megőrizni – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: nyitottak vagyunk a dinamikus egyensúly nyílt vitájára, a szerződés lopakodó megváltoztatása ellen azonban tiltakozunk. A miniszterelnök szerint hazánk a jól meghatározott jogi keretben érdekelt, a mindenkire vonatkozó szabályokban, a lopakodó központosítás ugyanis a nagyok befolyása miatt kettős mércéhez vezet.
Bár szeretjük azt gondolni, de nem vagyunk egyedül – szögezte le Orbán Viktor, példaként említve azt a javaslatcsomagot, amelyet a holland kormány készített az Európai Unió számára arról, hogy milyen kérdéseket kéne nemzeti hatáskörben tartani. Ha már az alapítók is kritikusak, azt mutatja, hogy baj van a rendszerrel – mondta a kormányfő, hozzátéve: a jelenlegi helyzetben akkor cselekszünk helyesen, ha vállaljuk a konfliktusokat.
A miniszterelnök a külképviseletek vezetőinek elmondta: Magyarország erős, büszke és magabiztos ország, s az őt képviselő diplomatáknak is ilyennek kell lenniük, amikor legfontosabb feladatukként tágítják hazánk gazdasági lehetőségeit, ugyanakkor bátran és harcosan kiállnak mellette, amikor szükséges.
Őry Mariann
Magyar Hírlap
A rezsicsökkentés elleni heves harcban a Bajnai Gordon által dróton rángatott PM valótlanságokat terjeszt - reagált a Fidesz az ellenzéki pártocska vádjaira
A tény az, hogy július 1-jétől a rezsicsökkentési programban újabb hat szolgáltatás, köztük a szemétszállítás díja is csökkent. Ennek köszönhetően már csak a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók.
A Fidesz-kormány célja, hogy olcsóbb, átláthatóbb és országszerte egységes legyen a szemétszállítás díja, ezáltal csökkenjen a lakosság kiszolgáltatottsága, hiszen eddig óriási eltérések és aránytalanságok voltak az ország különböző pontjain a szemétszállítási díjak között.
A szolgáltatók gyakran visszaéltek erőfölényükkel.
2014-től kizárólag nonprofit gazdasági társaság végezheti a szemétszállítást, és ennek díja teljes egészében arányos kell legyen az elvégzett munkával és az elszállított szemét mennyiségével.
Azokon a településeken, ahol a szolgáltató nem vállalja nonprofit alapon a szemétszállítást, az állam gondoskodik a szolgáltatás zavartalanságáról, hatósági eljárás keretében közérdekű szolgáltatót jelöl ki a hulladékgazdálkodási engedéllyel, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező szolgáltatók közül.
Patrióta Európa Mozgalom
Az IMF 2009 áprilisa óta tart fenn budapesti irodát. A kormány hamarosan dönthet arról, előre törlesszék-e a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban Gyurcsányék által felvett hitelt. A költségvetés pozíciója, a rendelkezésre álló, MNB-nél elhelyezett kormányzati tartalék összege lehetővé teszi"azt, hogy a 2014. március végéig fennálló IMF-adósságrészt ki tudjuk fizetni.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának bezárását kezdeményezte Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Magyarország várhatóan még idén előtörleszti a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét. Ezért nem indokolt az IMF budapesti irodájának további fenntartása.
A kormány strukturális reformjaival és konszolidációs intézkedéseivel tartósan 3 százalék alá szorította a magyar államháztartás hiányát, csökkentette az államadósságot, valamint előtörlesztéssel az IMF hitel nagy részét már visszafizette.
Magyarország rendezte a dolgait az IMF-fel.
A Gyurcsány-Bajnai kormány által felvett óriási IMF-hitelt kamatostul saját erőből fizetjük, sőt még ebben az évben egészében kifizetjük!
Magyarország ma már nem az az ország, ami volt 2010 előtt, hogy az IMF nélkül levegőt se tudunk venni.
Az IMF-nélkül a Gyurcsány-Bajnai- kormány se béreket, se nyugdíjakat nem tudott volna fizetni, akkor indokolt volt az IMF budapesti iroda.
Ma már ez nincs így. Amióta az ország elzavarta a Gyurcsány-Bajnai- szövetséget, azóta már saját lábunkra álltunk, külső segítség nélkül boldogulunk, megerősödtünk, úgyhogy sok dolguk már nincs az IMF-vel.
Patrióta Európa Mozgalom
A Sólyom Airways hat repülőgép lízingelésére írt alá szerződést Londonban – közölte Vágó József, a légitársaság vezetője, hozzátéve, hogy még augusztus 20-a előtt Budapestre érkezik az új magyar légitársaság első gépe.Kiemelte, hogy a Sólyom Airways már szerdán beköltözik irodáiba a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren, és még augusztusban megkezdi a jegyek értékesítését járataira.
Arra a kérdésre, hogy mikor indul az első járatuk, Vágó József elmondta: ez attól is függ, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól mikor kapják meg az engedélyeket.
A Sólyom Airways 6 repülőgéppel indul el még az idén, de 2017-re már 50 gépes flotta szerepel a terveikben – mondta Vágó József.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
A baloldal ismét veszélyhelyzetet teremtett. Az ezeréves jogfolytonosságra épülő alkotmány híján így továbbra is büntetlenül lehetett magyar földet eladni, zsebszerződésekkel átjátszani külföldieknek, lehetett a szocialista–szabaddemokrata kormányok alatt elkótyavetyélni stratégiai fontosságú energiaágazatainkat – szintén külföldi érdekeltségeknek –, vagy békés tüntetéskor gumilövedékkel az emberek közé lövetni.
Mi ez, ha nem a magyar nép érdekeinek, jogainak a semmibevétele? Ezért kellett, hogy most megszülessen Magyarország alaptörvénye.
Ez a törvény, ahogyan az ajánlás is hangsúlyozza: megvédi a nemzeti vagyont, a magyar földet, az előttünk járt nemzedékek által ránk hagyományozott kulturális örökséget, a magyar nyelvet.
Ez a törvény mindenki számára biztosítja a keresztény civilizáció alapját képező emberi jogokat, s megvédi jövőnk legfőbb zálogát: az értékmentő munkát és a munkát végző emberek megbecsülését.
Stefka István
Magyar Hírlap
Sajtójelentést tett közzé tegnap az Európai Unió ombudsmanja, amelyben kifogásolja, hogy Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, alapjogi biztos védnökségével a Nemzetközi Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok, Transzszexuálisok és Interszexuálisok Nemzetközi Társasága európai szervezetének, az ILGA Europe-nak a fotókiállításán nem tette egyértelművé, hogy a bizottság nem azonosul a kiállított felvételekkel és szövegekkel.
P. Nikoforosz Diamandurosz ombudsman sajtónyilatkozatával egy időben elérhetővé tette egy meg nem nevezett panaszos nyomán az ügyben 2011. augusztus 22-én megindított vizsgálatának 14 oldalas szövegét. A kiállítást 2011. május 10. és 20. között rendezték Brüsszelben, a Berlaymont épületében, ami az Európai Bizottság főhadiszállása. A Reding által szponzorált kiállítás a Különböző családok – ugyanaz a szerelem címet kapta.
2011. június 8-án az ombudsmanhoz érkezett panaszbeadvány azt is kifogásolta, hogy Viviane Reding az Európai Parlamentben tette szóvá, miszerint Magyarország uniós jogszabályt sértett azzal, hogy uniós pénzeket használt fel egy magyarországi abortuszellenes kampányhoz.
A panaszos értetlenségét fejezte ki, hogy míg Reding kifogásolta az abortuszt ellenző kampányhoz az uniós pénz felhasználását, miként adhatta nevét és uniós pénzt az egyneműek szexuális kapcsolatát felmagasztaló tárlathoz.
A panaszosnak Reding hivatala ezt megelőzően tagadta, hogy az ILGA Europe kapott volna pénzt az EB-től, noha ezt az ILGA Europe kifejezetten hirdette a szóban forgó fotókiállításon.
Proaktív válaszok kellenek
Az ombudsman vizsgálata megállapította, hogy Reding hivatalának válasza nem volt teljesen árnyalt, ugyanis míg az ILGA Europe valóban nem kapott pénzt kifejezetten a kiállítás megtartására, annak éves költségvetése 75 százalékát az EB fedezi. Ezért Diamandurosz azt javasolja, a jövőben a bizottság „proaktívan” – azaz az igazság minden részletét feltáróan – válaszoljon az ilyen kérdésekre.
Az ombudsman egyebekben arra a következtetésre jutott, hogy noha az EB-nek kötelessége a nemi irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni harc, van helye azon kételyeknek, amelyek szerint a tárlat egyes részei olyan dolgokkal foglalkoztak, amelyek nem feltétlenül tartoznak az EB illetékességi körébe.
Kínos kérdések
A Magyar Nemzet megkérdezte Reding hivatalát, késznek mutatkozna-e szponzorálni egy olyan fotókiállítást, amelyen a Magyarországon az uniós szabályozás szerint működő banki szektor intézményeinek „hibás termékei” miatt öngyilkosokká vált vagy öngyilkosságot megkísérelt magyarok fotói lennének láthatók.
A lap megkérdezte a jobboldali, konzervatív biztost arról is, ha annyira bántotta a Magyarországon az abortusz ellen uniós pénzből is folytatott kampány, hogy felszólalt ellene az Európai Parlamentben, a bizottság miért hallgatott arról, hogy a Gyurcsány-kormány rendőrsége – a 2006 őszén elkövetett tetteit követően – uniós forrásból szabályellenesen vásárolt a tömegek megfélemlítésére alkalmas eszközöket?
Például a 2006 decemberében 1,4 millió euró összegben megrendelt három izraeli vízágyút, amely eszközök árának visszatérítéséről tavaly hozott elsőfokú döntést a luxembourgi bíróság. A Magyar Nemzet kérdéseire lapzártáig nem érkezett válasz.
Lovas István
MNO
Mesterházy Attila, a szocialisták főnöke egyebek között a Politikatörténeti Alapítvány rendezvényén elmondta, hogy a 2014-es választási küzdelem nem szokványos kampány lesz, hanem élet-halál harc, a választások tétje leginkább az 1990-es, első szabad választásokéhoz hasonlítható a legjobban. Én arra kérném az elnök urat, hogy gondolja újra ezt a vélekedését, mert tévútra lépett.
Tévútra lépett, mert eltávolodott a demokrácia normáitól. Azok ugyanis megkövetelik, hogy a felelős politikai szereplők – politikusok, pártok és politikai csoportok – a demokratikus jogállam körülményei között egy rendes parlamenti választás kapcsán ne beszéljenek élet-halál harcról, a jó és a rossz közötti választásról, az egyik politikai párt győzelmének elengedhetetlen szükségességéről, s persze ne beszéljenek arról, hogy „ez a harc lesz a végső”.
Hiszen az utóbb idézett sor a Szocialista Internacionáléban szerepel. S valóban, a szocialisták-kommunisták nagyjából a 20. század közepéig még rendesen hittek abban, hogy a politikai csatát a jobboldallal – tudják, azzal a jobboldallal, amely mindig „sodródik a fasizmus-nácizmus felé” – a végsőkig el kell vinni, s le kell győzni (esetleg meg is kell semmisíteni) az ellenséget. Mert hogy a népnyúzókat, a diktatúrákat, az imperializmust győzik le, és ez által megvalósul a munkásosztály paradicsoma.
De ugye nem akar Mesterházy Attila osztályharcos, kommunista-szocialista alapállást felvenni?
Mesterházynak vannak érdemei: képes volt arra, hogy a szocialisták 2010-es súlyos választási veresége után ha szőrmentén is, de meakulpázzon, beismerje, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormány nem mindenben volt a világ legtökéletesebb kabinetje, s megújulást ígért. Napjainkra persze már elfelejtette a három évvel ezelőtti „realizmusát”.
Az is tény, hogy viszonylag csendben, de valamelyest megfiatalította a meglehetősen elaggott, ellendvaiildikósodott és elkovácslászlósodott pártot. Igaz, ez a fiatalítási folyamat finoman fogalmazva még nem fejeződött be – mintha ott látnám az első sorokban Szekerest, Kiss Pétert stb. –, másfelől Mesterházy pártja még mindig adós a magyar közvélemény előtt megteendő nagy bocsánatkéréssel a pártállami időszak súlyos vétkeiért.
Ugyancsak némi megértéssel figyelem, ahogyan nem enged a sötétségből felbukkant Bajnai elképesztően arrogáns élre ugrási szándékának.
Saját szempontjából joggal érzi azt, hogy a szocialista párt ezerszer többet tett azért, hogy a baloldalt vezesse, mint a kívülről irányított, felpumpált Bajnai, aki láthatóan messziről küldött ember, s külső, idegen gazdaságpolitikai elképzelések végrehajtója, helytartója lenne, ha ő irányíthatná az országot.
Ám nagyon nem vagyok megértő az élet-halál harcos retorikával kapcsolatban. Hogy Lenint parafrazeáljam: ez nem demokratikus, Mesterházy elvtárs! Ugyanis Ön csak egy esetben beszélhetne így: ha Magyarországon valóságos, kőkemény diktatúra vagy autokratikus rendszer uralkodna. Erre persze – nyilván – rögtön rávágják sokan: igen, itt diktatúra van, tehát jogos az elnök élethalálharc-retorikája.
De kérdem én: az nem baj, hogy ennek a mindennapi tapasztalatok ellentmondanak? S az nem számít, hogy az Európa Tanács nem indít monitoringeljárást ellenünk, tehát e szervezet elismeri a magyar demokráciát? Az sem számít, hogy az Európai Bizottság immáron csak három alkotmányos problémát tartott fenn, s abból már kettő megoldódni látszik? Csak az számít, hogy Mesterházyék szövetségesei az Európai Parlamentben a többségükre támaszkodva elítélték Magyarországot? És Amerikából csak a magyargyűlölő Scheppele asszony szava számít, Christofer Smith kongresszusi képviselőé – aki dicsérte a magyar demokráciát – semmit?
Maradjunk abban: a szocialisták irányában legmegengedőbb esetben is arról van szó, hogy bal- és jobboldaliak, közéleti szereplők vitatkoznak a magyar demokrácia és jogállamiság egyes részkérdéseiről, s a vélemények általában ideológiai beállítottság szerint megoszlanak.
Ezek a viták azonban szinte minden más országban is megfigyelhetők, hol hevesebben, hol enyhébb formában. De mindez hol van attól, ami még csak közelítené is Magyarországot mondjuk Fehéroroszországhoz?
Egyszóval, Mesterházy úr, beszéljünk arról, hogy jövőre nem élet-halál harc, hanem a demokráciákban szokásos választási küzdelem zajlik le a jobb- és a baloldal között, immáron
Fricz Tamás
mno.hu
Azt szeretnénk elérni, hogy a munkavállalók nettó fizetésének reálértéke a továbbiakban is megmaradjon, illetve lehetőség szerint emelkedjen. Vagyis folytatódjon az a kedvező tendencia, ami az év eddigi felében is: egyre többen dolgozzanak és egyre magasabb és értékállóbb fizetésekért - nyilatkozták a Fidesz szakpolitikusai.
A kormány elmúlt 3 évben tett erőfeszítéseinek, az új gazdaságpolitikának, a pénzügyi stabilitásnak és a rezsicsökkentésnek köszönhetően 40 éve nem látott alacsony infláció.
Ez pedig segítette azt, hogy a vártnál gyorsabban (4 % fölött) emelkedjenek a reálbérek. A kedvező tendencia mind a közszférában, mind a versenyszférában dolgozó munkavállalókra érvényes.
Ugyancsak emelkedtek a minimálbérek. A 2010-es kormányváltáskor 73.500 Ft volt a minimálbér, azóta minden évben emelte a kormány, jelenleg: 98.000 Ft. Ez a munkavállalók számára igen jó hír, hiszen azt jelenti számukra, hogy a fizetésük nemcsak hogy tartja az értékét, de többet is ér, többet is tudnak vásárolni, többet tudnak megtakarítani belőle.
A munkavállalók mindennapi megélhetését azonban más intézkedések is segítik.
Családi adórendszer - A 16%-os alacsony adókulcs és a családi adókedvezmény összességében a gyermeket nevelő munkavállalók számára magasabb fizetéseket jelent.
Béremelési programok - A Fidesz két olyan területen is indított béremelési programot, amely a Gyurcsány-Bajnai-kormány alatt az örök hitegetés és megszorítás áldozata volt.
Béremelési program indult a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók számára.
A tanévkezdés 150 ezer pedagógusnak hoz béremelést. 60%-os béremelési program kezdődik számukra, amelynek jó részét már a szeptemberi fizetésben is érzékelni fogják.
Akkor a mostani fizetésükhöz képest 34%-kal érkezik több a bankszámlájukra. Majd 2017-ig minden szeptemberben további 5-10%-os emelés várható. Hogy pontosan kinek mekkora emelésre számíthat azt az erről szóló kormányrendelet megjelenése (legkésőbb szeptember) után lehet majd látni, illetve a teljesítmény és a ledolgozott évek száma befolyásolja.
A másik kiemelt terület az egészségügyi dolgozók béremelési programja. 2011-ben és 2012-ben több tízezer egészségügyi dolgozó kapott fizetésemelést. Idén 95 000 egészségügyi dolgozó kap magasabb fizetést, akik szintén a szeptemberi fizetés kifizetésekor (tehát októberben) kapják kézhez a magasabb összeget. Az ő esetükben a béremelés januárig visszamenőleges.
Rezsicsökkentés ugyancsak a mindennapi megélhetést segíti.
Eddig 9 szolgáltatás ára csökkent: gáz, távhő, áram, szemét, víz, csatorna, kémény, PB gáz, szennyvízszippantás.
Mindezeket a munkavállalókat segítő intézkedéseket a baloldal erősen támadja.
Ha rajtuk múlna a munkavállalók ismét a megszorítások első számú célpontjai lennének.
A baloldali szervezetek programjában feketén-fehéren ott van, hogy eltörölnék a rezsicsökkentést és a családi adórendszert, 32 ezer forinttal csökkentenék a minimálbért. Bajnai Gordon nyilatkozataiból pedig az is következik, hogy a mostani 60%-os pedagógus béremelés is veszélybe kerülne.
Patrióta Európa Mozgalom