Ne bántsd a magyart! – Tégy a magyargyűlölet ellen!

 

Minden magyarnak, vallásra való tekintet nélkül, kötelessége felemelnie a hangját a magyargyűlölet ellen!

 

Tűrhetetlen, hogy ellenfeleink és ellenségeink a mai napig a legszemérmetlenebb módszerekkel gyalázzák, becsmérlik hazánkat, nemzetünket, és mindezekhez bőségesen találnak partnereket – árulókat - idehaza is, és Kárpát-medence szerte.

 

Ne bántsd a magyart!

Elég volt!

Meg kell védenünk magunkat! Megvédjük magunkat!

 

Tégy Te is a magyargyűlöltet ellen! Emeld fel a szavad, ha bántják a magyart!

Emeld fel a szavad, ha bántják országunkat, ha bántják nemzetünket!

"Ott hol mondhatja: szabad vagyok, ott hazáját fogja találni minden ember."

 

Eötvös József (1813-1871) - jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Kisfaludy Társaság elnöke

 

Különösen aktuális napjainkban Eötvös gondolata!

 

Amikor az utódállamok Kárpát-medence szerte a magyarok alapvető jogait folytatólagosan sárba tiporják: nyelvtörvényt, székely zászló botrányt, közigazgatási ürügyű erőszakos asszimilációt kreálva, magyar nemzetiségűekre fizikailag megtámadókat büntetlenül hagyva, alapvető emberi jogokat, a jogállami normákat sárba tiporva.

 

fotón: Barabás Miklós(1810-1898) - Eötvös József portréja - Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest

És világszerte egyre inkább közbeszól a magánember!

 

„A szakértők végül is oda juttatták a világot, ahová csakugyan eljutott. Mi lenne most, ha végre az egész vonalon megszólalna és közbeszólna a magánember?

 

Megszólalna és azt mondaná: »Kérem, rólam is szó van.« (...)

 

Mi lenne, ha végre közbeszólna a magánember Péter és János?

A szakember ezt feleli: »Óriási zavar lenne belőle.« De ez egyáltalán nem biztos.

 

Mert Európa pillanatnyi helyzetképe megint csak azt bizonyítja, hogy óriási zavar keletkezett világszerte a magánember közbeszólása nélkül is.”

 

Márai Sándor (1900-1989) - író, költő

Nyolcvan év múltán is igaz minden gondolata!

 

"Ha mi nem tartjuk meg magunk mivoltát, a magunk lelkiségét, a nemzetnek a maga mivoltáról vallott felfogását, amely itt ezen a helyén a világnak, ebben az időbeli és térbeli tájban az egyedüli lehető földrajzilag és népileg adott, abban az esetben megszűnik a nemzet, Európának egyik nemzete, alkotóeleme.

 

Akkor emberek leszünk csak, porszemek, széjjelhullunk és soha többé felismerhetők nem leszünk."

 

Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök

A magyar konyha ínyencségei - Kapros töltött tök

 

Hozzávalók:

2 db zsenge tök

30 dkg darált hús - sertés vagy pulyka

15 dkg nem teljesen megfőtt rizs

10 dkg vöröshagyma kockára vágva

2 csokor kapor összevágva

tejföl

só

bors

10-15 dkg reszelt sajt

esetleg 1 db piros színű paprika kockázva.

 

Elkészítés: Üvegesre dinszteljük a hagymát, majd beletesszük a darált húst. Sózzuk, esetleg egy kis ételízesítőt adunk hozzá. Fűszerezzük sóval és az apróra vágott kaporral.

 

Készre pároljuk, majd hozzáadjuk a közben megpárolt, nem teljesen puha rizst, és ízlés szerint megborsozzuk. Keverhetünk hozzá egy felkockázott piros paprikát.

 

A tököt megmossuk, levágjuk a végeit, meghámozni nem kell, mert még zsenge a héja. Hosszában kettévágjuk és kivájjuk a belsejét.

 

Megsózzuk, és az elkészített töltelékkel megtöltjük. Egy tepsibe tesszük a megtöltött tököket. Ízlés szerinti mennyiségű tejföllel fedjük be a tetejét. Kevés vizet öntünk alá, alufóliával lefedjük, és előmelegített 180 fokos sütőben 25 percig pároljuk.

 

Ekkor levesszük a róla a fóliát, megszórjuk a reszelt sajttal, és fólia nélkül visszahelyezzük a tepsibe - pirosra sütjük a tetejét.

 

Ez újabb 10-15 perc.

 

kattints a képekre - érdemes!

Olgyay Ferenc (1872-1939) festőművész alkotásaiból

 

Budapesten és Münchenben folytatott tanulmányokat.

 

A szolnoki művésztelep alapító mestereinek egyike volt. 1907-ben részt vett a MIÉNK megalakításában. 1911-ben Iványi Grünwald Béla hívására Kecskemétre ment, ahol a festés mellett a művésztelep nyári tanfolyamain korrigált.

 

1914-ben a szecessziós igazodású mesterek ellen fordult, de végül ő hagyta el a telepet.

A magyar konyha ínyencségei – Tárkonyos zöldbableves gazdagon

 

Hozzávalók:

50 dkg zöldbab - darabolva

40 dkg sertéslapocka - kockázva

1-1 szál sárgarépa és petrezselyemgyökér - aprítva

10 dkg vöröshagyma - finomra aprítva

1-2 szem burgonya - kis kockákra aprítva

3 gerezd fokhagyma - zúzva

1 zöldpaprika - aprítva

ételízesítő

2 dl tejföl

olaj

liszt

2 db babérlevél

őrölt pirospaprika

őrölt fekete bors

petrezselyem zöldje - aprítva

zeller zöldje

tárkony

citromlé

só

 

Elkészítés:

Felhevített olajban a a feldarabolt zöldségeket a vöröshagymával magas hőfokon folytonos kevergetéssel pár percig pirítjuk. Beledobjuk a húst, kicsit megkapatjuk.

 

Meghintjük liszttel, egyet-kettőt keverünk rajta, majd meghintjük a pirospaprikával is, és felengedjük vízzel.

 

Sózzuk, tárkonnyal ízesítjük, beletesszük a zeller levelet. Úgy 20 perc után beletesszük a krumplit is. Amikor a hús puhul, mehet bele a zöldbab és a zöldpaprika, fokhagyma, és a babérlevél, tárkony, felengedjük további vízzel attól függően, hogy milyen sűrűségű levest szeretnénk.

 

További sót, kevés ételízesítőt teszünk hozzá, lassú tűzön főzzük, amíg a bab megpuhul. A tejfölt fokozatosan kikeverjük kevés forró levessel, kevergetve a forrásban lévő leveshez adjuk.

 

Tálaláskor megszórjuk a petrezselyem zöldével. ízlés szerint, borssal, citromlével.

 

kattints a képekre - érdemes!

Ezer év alatt egy hatalmas cserfa nőtt a mi földünkből. Ez a cser maga a magyar nép.

 

A gyökere a paraszt, a törzse a régi nemességből lett és véle összeforrott értelmiség, a lombja az antik értelemben vett arisztokrácia, a kiválóság.

 

Minden ugyanaz: a gyökér, a törzs, a lomb és egyik a másik nélkül élni képtelen.

 

A fa elszárad, ha bármelyik beteg. Nem társadalmi osztályokról van a háromban szó, de fejlődési fokokról.

 

Más népek ezért nem értenek meg minket. A különbségekben ilyen hasonlatok nincsenek sehol.

 

Tormay Cécile (1876-1937) - írónő

 

A magyar konyha ínyencségei – Kapros-túrós lepény

 

Hozzávalók:

A tésztához:

40 dkg liszt

2 db tojássárgája

6 dkg cukor

1 csipet só

8 dkg olvasztott vaj

1 dl langyos tej

2 dkg élesztő

 

A töltelékhez:

50 dkg túró

3 db tojás + 2 kimaradt tojásfehérje

kevés só

2 dl tejföl

1 csokor frissen vágott kapor

10 dkg cukor

1 csomag vaníliás cukor, vagy vaníliarúd

 

Elkészítés: A langyos tejben kevés cukorral felfuttatjuk az élesztőt. A tészta hozzávalóival összegyúrjuk, majd meleg helyen kelni hagyjuk.

 

A tojások fehérjét szétválasztjuk a sárgájuktól. A töltelék hozzávalóit - a tojásfehérje kivételével - összekeverjük.

 

A tojásfehérjéből habot verünk, és óvatosan a túrókrémbe forgatjuk. A megkelt tésztát tepsibe nyújtjuk, és egyenletesen rákenjük a tölteléket.

 

Előmelegített sütőben 180 fokon megsütjük. (légkeverékes sütőben ez 25 perc) Ha kihűlt, vékonyan megszórjuk porcukorral, és kockákra vágva kínáljuk.

 

kattints a képekre - érdemes!