„Azt tartom értelmiséginek, aki megérti, hogy annak, aki többet kapott, többet is kell adnia”
A nemzeti önbecsülés olyan önbecsülés, amely másokat nem becsül le, és nem becsül alá – ez szintén fontos elemét képviseli irodalmi tevékenységének – hangzott el Jókai Annáról. Az író ugyanis az Emberi Méltóságért kitüntetést vehette át. Lapunknak a díjazott elmondta: az emberi méltóság elkopott fogalom lett zűrzavaros, gyűlöletre szoktatott világunkban. Megtudtuk azt is, hogy jelenleg emlékiratának előkészítésével foglalkozik.
„Az igazság szeretet nélkül csupán sebet ejt, de a szeretet igazság nélkül tévútra vezet. Jókai Anna művészetét ez a bölcsesség hatja át, és ezért lett ő a magyarság élő lelkiismerete” – kezdte köszöntőbeszédét Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
„A nemzeti önbecsülés olyan önbecsülés, amely másokat nem becsül le, és nem becsül alá – ez szintén fontos elemét képviseli irodalmi tevékenységének” – tette hozzá a fővárosban rendezett ünnepségen az elnök.
Jókai Annai lapunk kérdésére, hogy mit jelent neki az emberi méltóság, kifejtette: ez a fogalom elkopott a zűrzavaros, gyűlöletre szoktatott világunkban. „Különlegesen fontosnak érzem tehát hangsúlyozni, hogy az ember az egyedüli lény, amelynek szabad akarata van, abban a különleges megbecsülésben részesül, hogy a jót és rosszat választva is részt vehet a világ munkájában. Nem azt jelenti tehát mindez, hogy gőgösnek kell lenni, hanem tudnunk kell, hogy mindannyian, akik itt élünk a nehéz sorsú, de nagyra hivatott Földön – és ezen belül a mi hazánkban –, valójában egy közös emberi feladatra érkeztünk” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: nem csak írásainak szellemiségében, hanem mindennapi megszólalásaiban, a magatartásában, a cselekedeteiben ott kell lennie a méltóság tiszteletének. „Amikor együtt tesz azért a közösség, hogy sem magyarságában, sem hitében ne alázhassanak meg senkit, akkor isteni parancsot teljesítünk” – vélekedett.
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
A tizenegy két méter magas oszlopon Isten, Haza, Család, Anyanyelv, Oktatás, Jog, Kultúra, Hagyomány, Egység, Szabadság és Jövő szavak, valamint a magyar történelem egy-egy fontos évszáma olvasható.
Az oszlopokon látható jelek: hit, Föld, Hold, anya, víz, apa, Nap, lány, fiú, tűz és csillag.
A CNN ex-riportere, Amber Lyon arról beszél, hogy manipulálták a szír és az iráni híreket. Irán elleni támadást készíti elő a hazudozó amerikai média.
A hírcsatornánál végzett munkája során több alkalommal kapott utasítást valótlan "hírek" közlésére és egyes, az amerikai kormányzatnak nem kedvező események elhallgatására. A több díjjal is kitüntetett riporter szerint a kormány célja a közhangulat olyanná alakítása, mely lehetővé tesz egy Irán és Szíria elleni agressziót. Megismétlik az iraki támadás előtti forgatókönyvet, ezúttal azonban Irán és Szíria a folyamatos démonizálás célpontja - mutatott rá.
A csatorna olyan megbízásokat kapott, hogy hamis híreket adjon le, hogy a közvéleményt az USA mellé állítsák egy esetleges katonai inváziót is támogatva. A mainstream amerikai média szándékosan azon dolgozott, hogy elferdítse az igazságot.
Amber Lyon egykori CNN dolgozó, háromszoros Emmy díjas riporter, és oknyomozó, aki az emberi jogokért is küzd.
Lyon szavait egy vezető szlovák híroldal, majd a prágai hírügynökség idézte.
A riporter nem először leplezi le a média propagandisztikus működését. Az alábbi videóban például arról beszél, hogy az ENSZ-közgyűlésről tudósító CNN, miközben teljes terjedelmében közölte Netanjahu beszédét, durván megvágta Ahmadinezsád felszólalását, fontos részeket hagyva ki belőle: http://youtu.be/
A kisebbségi politikában csak a nyers erő számít; nem lehet gyáván, vagy engedékenyen eredményt elérni, ezért sürgettem határozottabb anyaországi fellépést Tusnádfürdőn – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Népszabadságnak. Beszélt magyar összefogásról, és arról is, hogy Bukarestnek szakítania kell az évszázados nagyromán sovinizmussal.
Tőkés az interjúban elmondta: erő felmutatása nélkül nem lehet Erdélyben politizálni. Az önfeladás korszakának véget kell vetni: túl sokszor csapták már be az erdélyi magyar politikusokat román kollégáik, és túl sok egyoldalú gesztust tettek már a romániai magyarság képviselői, és Budapest is a szocialista kormányzat alatt románoknak.
Szerencsére elkezdődött valami változás: az európai parlamenti képviselő kitért arra, hogy a kormány végre határozottabban kiáll a határon túli magyarság mellett, mint a szocialisták idejében, és hogy a Fidesz is támogatja a döcögve, de lassan talán révbe érő erdélyi magyar összefogást.
Basescu színjátéka
El volt döntve, hogy belekötnek majd valamibe – kommentálta a Bálványosi Szabadegyetemen történteket Tőkés. Mint ismert, az EMNT elnöke a tusnádfürdői rendezvényen felvetette: Magyarország vállalhatna védhatalmi státust Erdély fölött, ahogy Ausztria tette Dél-Tirol fölött. Tőkés Orbán Viktor beszéde után ismertette ezt az elképzelését, a magyar miniszterelnök akkor még úgy vélte, hogy a magyar és román kormány viszonya „alakulófélben van”, Traian Basescuval pedig „nyílt, őszinte, hazafias együttműködésben állunk”.
Tőkés kifejtette: a román államelnök sokáig megértő arcát mutatta a magyarok felé, akik Erdélyben „ki vannak éhezve arra, hogy emberszámba vegyék őket”. Ennek azonban kizárólag politikai célja volt: a magyarok szavazataival került hatalomra, majd a magyarok passzivitásával tarthatta meg azt. Azonban mióta a politikai süllyesztő közelébe került, ő is elővette a magyar kártyát – erre következtettek politikai elemzők is.
Magyarellenes a román politikai elit
A román államelnök a tusványosi események után „pofátlannak” nevezte a magyarországi politikusokat, Tusnádfürdő betiltását, és Tőkés román állampolgárságától, valamint állami kitüntetésétől való megfosztását is javasolta – ez utóbbival egyébként Victor Ponta miniszterelnök is egyetértett.
Tőkés az interjúban ezekre annyit reagált: nem kitüntetésekért szálltak harcba a kommunista diktatúrával a nyolcvanas években, ha az ezért járó Románia Csillaga kitüntetését elveszik, az a román politikusokat minősíti.
Tőkés elmondta: Basescu és Ponta éppúgy magyarellenes, ahogy a szenátus elnöke is az; és az államelnökhöz hasonlóan bármelyikük kész elővenni a magyar kártyát, ha érdeke úgy kívánja. Ebben nincs különbség a politikai oldalak között, bár a probléma sokkal régebbi és mélyebb gyökerű a napi politikai csörtéknél.
A román és a magyar félnek is van szerepe abban, hogy idáig jutottak a két ország közötti kapcsolatok, de a majd' évszázados erőszakos román nagynemzeti politikához képest mi legfeljebb napi hibákat követhetünk el – tette hozzá a püspök.
Ne bántsd a magyart!
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Bukarestnek be kell fejeznie Erdély elrománosítását, ha jobb viszonyra akar törekedni Magyarországgal. Románia kilencven éve dolgozik az erdélyi magyarság elsorvasztásán, beolvasztásán, folyamatosan fokozott kisebbségi helyzetbe szorítják és hátrányosan megkülönböztetik a magyarokat. Romániának abba kell hagynia a történelmi sérelmekre való hivatkozást is, és bocsánatot kell kérniük a magyaroktól az azóta elkövetett bűnökért: „ami Trianon előtt történt, az történelem, ami pedig Trianon óta történik, az folyamatos jelen” – foglalta össze Tőkés.
A püspök elmondta azt is, hogy nincs alapja a román félelmeknek: az erdélyi magyarok lojálisak a román államhoz, és Budapestnek sincsenek revíziós törekvései. Tehát Erdéllyel kapcsolatban a magyaroknak nincsenek mögöttes szándékai, pusztán a jogaikat és önrendelkezésüket akarják kivívni.
Jól áll nekik az ellenzékiség
A püspök kitért az RMDSZ-szel való viszonyára is: szerinte az RMDSZ csúcsvezetősége nem hajlandó felismerni, hogy már nem ők az erdélyi magyarság egyedüli képviselői; ha a párt le tud mondani egyeduralmi törekvéseiről, a romániai magyarság méltó képviselethez juthat az EP-választások által Brüsszelben is. Amire még szüksége lenne a romániai magyar pártnak, az egy szemléletváltás: Tőkés szerint nem szabad csak a román kormánytól – és az abban esetleg betölthető kormányzati pozícióktól – várni a változásokat. „ne Bukarest felől nézzük a világot, hanem Erdély felől nézzük Bukarestet, Budapestet és Brüsszelt.”
Még mindig vannak ellentétek, de az egyeztetéseknek, nyílt vitáknak köszönhetően a helyzet folyamatosan javul. Tőkés kifejezetten jónak értékelte az RMDSZ regionalizációval kapcsolatos politikáját. A pártból a „lehető legjobbat hozza ki az ellenzéki állapot”, közelebb kerültek az emberekhez, és ez megteremtette a lehetőséget az együttműködésre – tette hozzá. A régióátszervezés elleni nagy, októberi demonstráción már minden nagyobb erdélyi magyar politikai formáció együtt fog menetelni.
MNO, Népszabadság
"Félelmet nem ismerve és hűséggel"
A magas talapzaton álló bronz, 6-os huszárok emlékművet a világháborúban (1914-1918) elesett Császári és Királyi 6-os Württembergi huszárok hősi emlékére emeltette a volt Cs. és Kir. 6-os Württembergi Huszárezred tisztikara, Heves Vármegye és Gyöngyös város közönsége
kattints a rövid VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=4CfPYmyjXs0
Daher Rashed az ELTE arab tanszékének oktatója szerint nem az Aszad-rezsim áll a fegyveres támadás mögött. Teljesen logikátlan lenne, ha a damaszkuszi kormány néhány nappal az ENSZ ellenőreinek érkezése után ilyen akciót követne el.
Katonailag nincs értelme, hiszen Aszad egységei most jobban állnak, mint a felkelők, napról, napra számolják fel a lázadók állásait.
Az akciót vélhetőleg olyan erők követték el, amelyek a nemzetközi beavatkozás kiprovokálása áll érdekében.
Lehetséges, hogy az al-Kaidához köthető terrorista csoportok. Damaszkusz érdeke, hogy együttműködjön a nemzetközi közösséggel, és Oroszország is erre utasította őket. Ha az Egyesült Államok be akar avatkozni, akkor most adódik a lehetőség. Szíria beengedte a vegyi fegyveres támadások helyszínére az ENSZ szakértőit.
Népszabadság
A CIA olyan dokumentumokat tett elérhetővé, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy Washingtonnak kulcsszerepe volt az 1953-as iráni katonai puccsban, amellyel megdöntötték a perzsa állam első szabadon választott miniszterelnökét, Mohamed Moszadeket.
Magyar Hírlap
Egyelőre nem tudni ki fizeti ki az SZDSZ félmilliárdnyi tartozását a Magyar Fejlesztési Banknak. (…)A félmilliárdos tartozás egyébként most lett igazán érdekes. (Balla György fideszes képviselő vette elő kedden napirend előtt: „A liberális párt még halálában is kárt okoz... “) Ugyanis miközben a leharcolt liberális frontemberek mind sűrűbben bukkannak föl, s jelentik be, újra ringbe szállnak, pártot alapítanak, fölvirágoztatják az országot stb. - egyetlen fölvirágoztató sem beszél arról, hogy mára pártszékház is a zálogházban van…
Pilhál György
Magyar Nemzet
Van egy újság, a Népszabadság. (1993. szeptember 1-jétől 1994. májusig dolgoztam ott, mert elhittem Esterházy szavait, amelyek szerint a Népszabadságban már csak a nevével van baj. Aztán győztek Hornék, és soha többé nem mentem be a szerkesztőségbe. Mindezt a kurucinfós és egyéb kretének kedvéért mondom csak el, akik előszeretettel értekeznek arról, hogy én a Népszabadság munkatársa voltam a szocializmusban, sőt, akkoriban bármiféle funkci is voltam, sőt, párttitkár is voltam, meg KISZ- és MSZMP-tag. Nem voltam egyik sem.)
Kilenc hónapot töltöttem a szerkesztőségben „Fidesz-engedéllyel” – és amúgy sok szép emlékem van egyes kollégákról, mindenekelőtt Tamás Ervinről. De most itt ez az újság, ez a Népszabadság, és arról értekezik, hogy „tömegével kapnak magyar állampolgárságot erdélyi románok”. A lap egy bizonyos Hupka Félixre hivatkozik, aki szerint mintegy tizenkétezer máramarosi és avasi nyújtott már be honosítási kérelmet, s ezek többsége román. Meg is neveznek egy bizonyos Ovidiu Silaghit, aki ráadásul közlekedési miniszter is volt. Elmondják továbbá, hogy a jelentkezők nem tudnak magyarul, de könnyű átmenni a magyar nyelv-vizsgán, „elég megtanulni az eskü szövegét, mint a verset”. A cikket a lap azoknak a csángóknak a fotójával illusztrálja, akik tavaly tették le az állampolgári esküt.
Nos, kedves Népszabadság!
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a ti lapotok a múltban, negyven éven keresztül azon ügyködött, azért dolgozott, hogy a határon túli és a határon belüli magyarok ne is tudjanak egymásról.
Ti voltatok a zászlóshajói a „szocialista internacionalizmusnak”, ami – mint azóta kiderült – nem egyszerűen önmagában volt ideológiai szörnyszülött és gazemberség, hanem egyszersmind előfutára volt napjaink másik gnómjának, a globalizációnak. Ti közületek került ki az a Hajdú János, aki a kor egyik legnagyobb gazembereként a nacionalizmus vádjával illette Duray Miklóst, aki fel merészelt sikoltani a Csehszlovákiába szorult magyarság sanyarú sorsa, elnyomatása és erőszakos asszimilációja miatt.
Ti voltatok azok, akiknek mindig többet jelentett a szocialista „testvériség”, mint a nemzet. Igen, ti voltatok azok, akiknek semmit sem jelentett a nemzet. Ti voltatok az E. Fehér Pálok és a Miklós Gáborok szellemi otthona – és vagytok ma is. És most jöttök, és nekiálltok azon aggódni, vajon mennyire beszélnek jól magyarul a honosítást kérelmezők.
Szögezzük le ezt is: ha rajtatok múlt volna, ma már senki sem lenne Erdélyben és a Partiumban, aki egyáltalán és bárhogyan beszél magyarul.
Hiszen ez volt a küldetésetek, sok egyéb disznóság mellett. És tudjátok, ti ott a Népszabadságnál, még az is lehet, hogy van sok honosításért folyamodó, aki rosszul beszél magyarul. Például azok a csángók, akiket volt pofátok e mellé az aljas cikk mellé betenni illusztrációként, biztosan nem beszélik az irodalmi nyelvet.
Viszont azon a képen életük legnagyobb és legszentebb pillanata van megörökítve – kár volt ezt is bemocskolnotok. Továbbá mindaz, amiről beszéltek, bizonyítja, hogy a magyar állampolgársági törvény nem „vérségi alapon” szelektál, hanem modern és európai jogszabály, bármit is jelentsen ez. Gondoljatok csak az általatok példaként felhozott Ovidiu Silaghira. Ugye nektek is gyanús a „Szilágyi” hangzás? S akkor vajon a mi Ovidiu barátunk magyar volt-e egykoron? S vajon vannak-e magyar felmenői, s vajon ő az első, akit elrománosítottak az iszonyat évtizedei alatt? És akkor neki joga van-e magyar állampolgárságért folyamodni?
S azon túl, hogy a választások közeledtével ismét elérkezettnek látjátok az időt egy kicsit „huszonhárommillió románozni”, ahogyan annak idején kitalálta az a rohadt gazember, ti pedig boldogan szekundáltatok hozzá, nos ezen túl mi bajotok ezzel az egésszel?
Miért nem fogjátok fel ésszel, hogy a jelenlegi demográfiai mutatókat figyelembe véve húsz-harminc év múlva alig kétmillió munkavállalónak kell majd eltartania egy hatalmas, inaktív és egy hatalmas, mindenre alkalmatlan tömeget?
S hogy ebben a helyzetben egyszerűen páratlan lehetőség a magyarság számára, hogy „önmagával” pótolhatja fogyó nemzetét, és nem kell idegeneket befogadnia. Mi a bajotok ezzel? Vagy szerintetek megkérdezik a szerbek, a horvátok, a németek, a franciák a hozzájuk igyekvő nemzettársaikat, akik esetleg már egy másik országban születtek, hogy mondd csak, testvér, beszéled te az irodalmi nyelvet? Vagy felteszik a zsidók a kérdést az aliázóknak, hogy mondd csak, beszélsz-e ivritül?
Hogy nem? Akkor ti megint beleestetek a diszkrimináció bűnébe, ti ott, a Népszabadságnál. De nem lehetne egyszer, csak egyetlenegyszer, véletlenül, hogy ne a magyarokat diszkrimináljátok? Ti még nem unjátok? Mert mi már nagyon unjuk.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap