Petőfi Sándor-mellszobrot avattak Macedóniában. Pető Hunor képzőművész alkotását L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke leplezte le az Ohridi-tó partján fekvő Sztrugában, az 52. nemzetközi költészeti fesztivál nyitányaként.
L. Simon László elmondta, hogy a bronzszobor Magyarország ajándéka Macedóniának. Az ajándékozás ötlete Bencze József szkopjei magyar nagykövettől származik, a pénzt a szoborra miniszteri támogatással az Nemzeti Kulturális Alap keretből kapták.
A magyar politikus Szkopjéba hivatalos macedóniai látogatásra érkezett és találkozott a macedón kulturális miniszterrel. Mint elmondta, megbeszélésükön szó volt a két ország kulturális kapcsolatainak megújításáról és az együttműködés erősítéséről.
A szkopjei magyar nagykövetség honlapjáról kiderül, hogy nemrégiben megjelent Petőfi Sándor 170 versből álló macedón nyelvű antológiája a Világirodalom Csillagai elnevezésű irodalmi sorozatban, amelyet a macedón kulturális minisztérium anyagilag támogat. A verseket Paszkal Gilevszki fordította, és ő írta az ajánlást is a kötethez.
Petőfi a legismertebb magyar költő Macedóniában. 2012 tavasza óta emléktáblája van Szkopjéban, a főváros egyik kerületének róla elnevezett utcájában.
Sztrugában, az Ohridi-tó partján fekvő festői városkában 1962 óta rendezik meg a Sztrugai Költészeti Estek elnevezezésű költőtalálkozót, amely 1966-tól vált nemzetközi kulturális eseménnyé. A korábbi estek vendége volt többek között Pablo Neruda chilei, Bulat Okudzsava orosz, Miroslav Krleža horvát és Allen Ginsberg amerikai költő. Olyan nagy magyar költő vett részt rajta és kapta meg az Aranykoszorú-díjat, mint Nagy László 1968-ban. rugai költészeti fesztiválra, amely augusztus 27-ig tartott.
MTI, VajdaságMa
Szegedet és Zentát időtlen idők óta összeköti a Tisza. De a történelem során élénk kulturális és kereskedelmi kapcsolatok is kialakultak a két város között. Most a szegedi Belvárosi Plébánia és a Thurzó Lajos Művelődési és Oktatási Központ összefogásával színvonalas programsorozat valósult meg, amelynek során rengeteg zenei élményt kínálnak az érdeklődőknek.
A közös projekt talán legfőbb eleme, hogy elkészül a zentai Jézus Szíve templom orgonájának rég várt rekonstrukciója, amely újabb lehetőséget jelent a zenei sokszínűség megteremtésében, a szegedi dóm híres orgonáját pedig mind szélesebb közönségréteg ismerheti meg.
Határon átnyúló orgonakoncertet szerveztek a Dómban augusztus 19-én. A „Zene határok nélkül” orgonakoncert-sorozat részeként Szabó Balázs világhírű orgonaművész adott koncertet. Az előadáson többek között Richard Wagner, Edwin Henry Lemare, Giuseppe Verdi, Max Reger, Richard Wagner és Liszt Ferenc egy-egy műve csendült fel.
Az orgonakoncert-sorozat következő, s egyben utolsó előadását szeptember 14-én, szombaton este rendezik meg, amikor Kosóczki Tamás orgonaművész ad hangversenyt. A rangos kulturális rendezvény minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes.
VajdaságMa
Szegedet és Zentát időtlen idők óta összeköti a Tisza. De a történelem során élénk kulturális és kereskedelmi kapcsolatok is kialakultak a két város között. Most a szegedi Belvárosi Plébánia és a Thurzó Lajos Művelődési és Oktatási Központ összefogásával színvonalas programsorozat valósul meg, amelynek során rengeteg zenei élményt kínálnak az érdeklődőknek. A közös projekt talán legfőbb eleme, hogy elkészül a zentai Jézus Szíve templom orgonájának rég várt rekonstrukciója, amely újabb lehetőséget jelent a zenei sokszínűség megteremtésében, a szegedi dóm híres orgonáját pedig mind szélesebb közönségréteg ismerheti meg. Határon átnyúló orgonakoncertet szerveznek a Dómban augusztus 19-én, hétfőn este 7 órától. A „Zene határok nélkül” orgonakoncert-sorozat részeként Szabó Balázs világhírű orgonaművész ad koncertet. Az előadáson többek között Richard Wagner, Edwin Henry Lemare, Giuseppe Verdi, Max Reger, Richard Wagner és Liszt Ferenc egy-egy műve csendül majd fel. Az orgonakoncert-sorozat következő, s egyben utolsó előadását szeptember 14-én, szombaton este rendezik meg, amikor Kosóczki Tamás orgonaművész ad hangversenyt. A rangos kulturális rendezvény minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes. tuti
Csóti György szerint az István, a király előadása jól megrendezett, látványos előadás volt. Profi a rendező tele ötletekkel. Az első üzenet a drasztikus kemény egyházellenesség. Asztrik püspök uralja az egész előadást. Gestapo-főnökként jelenik meg a legelején, és úgy köszön el a nézőktől. Végtelenül ellenszenves, kegyetlen, érzelmek nélküli uralkodó diktátor.
A vörösen izzó keresztek fegyverré válnak, velük veri, ölik, döngölik földbe a magyarokat a csuklyás szerzetesek.
A második üzenet a magyarok primitívek, tehetségtelenek, aljasok és nevetséges bohócok. Koppány népe négykézláb állva a földről eszik, mint az állatok. A táltos gusztustalan, drogos alak. A magyarok, István népe, Koppány emberei egyaránt, tehetetlen csorda, akiket fekete ruhás gárdisták vagy vörös kereszttel fenyegető papok lökdösnek, jobbra-balra.
Ellenállás nincs, csak menekülés, földre zuhanás, megadás. Tehetetlen, mindenre alkalmatlan tömeg. A magyarok aljasak: Sur, Solt és Bese, a három főúr „reprezentálja” a magyar elitet: csak ők viselnek bocskaihoz hasonló zsinóros kabátot, senki más. A magyarok nevetséges bohócok: amikor két regős kiszáll az 1938-as rendszámú Trabantból, kitör a harsány nevetés a nézőtéren.
Ez az előadás teljes mértékben történelmietlen. Istvánt tehetetlen, akarat nélküli, az anyja és Asztrik püspök között vergődő, szánalomra méltó alaknak állítja be. Még királlyá koronázásakor sem emeli fel a fejét.
Alföldi Róbertet egyáltalán nem zavarja, hogy István létrehozott egy birodalmat, amely ötszáz évig Európa meghatározó hatalma volt. Úgy állítja be az ezer év előtti eseményeket, mintha a kegyetlen németek leigázták volna, és rabszíjra fűzték volna elődeinket.
Magyar Nemzet
Ma annyit látunk, hogy az állam fenntartható oktatási rendszert épít ki, amelyben a feladatkiosztás és a finanszírozás egy kézben összpontosul. Az újraeladósodásnak így kisebb az esélye. A stabilizálódó környezetben a pedagógusok döntő többségének nő a keresménye. Holott az ország épp csak kidugta fejét a súlyos válságból. A pár tízezer forintos nettó fizetésemelkedés ezért több egyszerű gesztusnál. Az oktatás és az oktatók fontosságának elismerése.
Borókai Gábor
Heti Válasz
Ha optimista akarok lenni, úgy fogom fel a "legföljebb felfüggesztett börtönbüntetést", hogy az igazságszolgáltatás is tudja: Gergényiék perével nem zárulhat le a 2006-os dosszié. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy szimpla kötelességmulasztással meg van magyarázva minden. Hogy néhány felfüggesztett börtönévvel kipipálható egy brutális, véres és előre eltervezett embervadászat... Jó lenne hinni: a Gergényi-pert követi majd az igazi. Az igazi vádlottakkal.
Pilhál György
Magyar Nemzet
A költségvetés jelenlegi helyzetét tekintve biztosak lehetünk abban, hogy olyan könnyítéshez nehezen adja áldását a büdzsén őrködő nemzetgazdasági tárca, ahol a kieső bevétel idővel nem térül meg. A tervezett áfacsökkentésből – az államkassza szempontjából – ugyanakkor még többletbevétel is lehet.
A kevesebb adó eltitkolásáért már nem érdemes annyit kockáztatni, ezért a feketezónából várhatóan sokan a legális útra lépnek majd, és befizetik a közterheket. Másrészt a termelés fellendülése is – egyes számítások szerint – munkahelyek tízezreit hozhatja létre, amelyek a költségvetésnek újabb adózó polgárokat jelentenek.
Úgy tűnik, mindenki jól jár tehát, a változás pofonegyszerű – már csak az a kérdés: miért kellett ennyit várni a kormány döntésére? Elsősorban azért, mert az áfacsökkentés a bevezetése után egy darabig érezhető kiesést jelent a büdzsének. Csak olyan költségvetés mellett vállalható ez a kockázat, amely stabil lábakon áll. Mostanra elérkeztünk ide, és meglehet, az adómérséklés később más élelmiszereket is érinthet.
Nánási Tamás
Magyar Nemzet
Hazug ígéreteteket egyedül a szocialisták tettek az egészségügyi dolgozóknak. Míg a Gyurcsány-Bajnai-kormány teljes létbizonytalanságba taszította és elüldözte az országból az ápolókat és az orvosokat, a Fidesz-kormány sorra teljesíti az egészségügyi dolgozóknak tett vállalásait is.
A Fidesz nemcsak beszél a béremelésről, hanem meg is csinálja azt. A tavalyi fizetésemeléseket követően ezekben a napokban kapja meg januárig visszamenőleg minden fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozó a 10-40 ezer forinttal magasabb fizetését, és további béremelésben fognak részesülni a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, az alapellátásban dolgozó fogorvosok és a védőnők is.
Még az idén hatmilliárd forinttal megemelik az alapellátásban dolgozók finanszírozására fordítható összeget. Béremelésben részesülnek majd a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és az alapellátásban dolgozó fogorvosok.
Annak érdekében, hogy a védőnők mindenképpen kapjanak béremelést, külön jogszabályt alkotott az államtitkárság. A háziorvosoknál emelni fogják a finanszírozást, amely lehetővé teszi majd az ott dolgozók béremelését.
Szeptemberben mintegy 95 ezer egészségügyi dolgozó kapta meg januárig visszamenőlegesen a béremelését - ez nagyjából 30 milliárd forintot tesz ki. A további béremeléseknek is meglesz a fedezete – jövedéki és népegészségügyi adókból befolyó összegből különítik el a szükséges forrást.
A béremelésnek és a szakorvosok által igénybe vehető különböző ösztöndíjaknak köszönhetően jelentősen csökkent az orvosok kivándorlása.
A kormány prioritásként kezeli az egészségügyet és ’régi adósságot’ törlesztett a béremelésekkel.
Patrióta Európa Mozgalom
Szíriai lázadók bevallották: ők használtak vegyi fegyvereket Aleppó mellett, videofelvétel is készült a fegyverarzenáljukról. Még mindig nem tudni, ki felelős a Damaszkusz melletti tömegmészárlásért, de az amerikaiak már állig felfegyverkezve készülnek lecsapni Aszad kormányára, természetesen az emberi jogok védelmében. Sokan úgy vélik, az Egyesült Államok újra megrendezte a saját háborúját.
Gleiwitznél a németek lengyel egyenruhába bújtatott ügynökökkel eljátszottak egy lengyel támadást Németország ellen. Berlin természetesen nem tűrhette a „lengyel” agressziót, és kitört a második világháború.
Amerika történelme a Lusitania cirkáló óta különösen gazdag olyan háborúkban, amelyekbe finoman szólva sem tisztázott ürügyekkel szállt be. Szíria esetében a vegyifegyver-támadás a casus belli. Az amerikai külügyminiszter már egyértelműen jelezte, hogy akárki használta is, Aszad a hibás – mondta el Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Megnyerni a nyugati közvéleményt
A polgárháború váltakozó szerencsével zajlott, most úgy tűnik, hogy Aszad erői állnak győzelemre. A felkelők ezért Líbiához hasonlóan itt is a nyugati hatalmak szimpátiájára hajtanak, bármilyen eszközzel. „Eddig bárhol, ahol az Egyesült Államok közbelépett, a külföldi migránsok összevissza hazudtak” – mondta el korábban a szíriai konfliktus kapcsán Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
ENSZ-felhatalmazás és a közvélemény támogatása híján a nyugatiak és Amerika eddig csak sűrűn intézett felhívásokat Aszad kormányához, hogy szüntesse be az erőszakot. Egy vegyifegyver-támadás tömeges polgári áldozatokkal viszont elég megrázó lehet a nyugati demokráciák szavazói számára ahhoz, hogy újra támogassák Amerika csendőrködését a Közel-Keleten. Kérdés, hogy mennyi civil áldozatra van ehhez szükség.
A helyzet fokozódik
A vegyifegyver-téma Szíria kapcsán decemberben került elő, amikor Washington aggódott amiatt, hogy Aszad rendszere „egyre gonoszabb fegyverekhez nyúl”, esetleg majd vegyi fegyvert is használhat.
Januárban a francia Le Monde már tudni vélte, hogy Aszadék Homsznál vegyi fegyvert vetettek be, márciusban pedig Aleppónál halt meg két tucatnyi ember harci gázoktól úgy, hogy a nyugati sajtó evidenciaként kezelte: a szír kormányzat tette. Obama újra és újra sietett figyelmeztetni Szíriát és Iránt: ha Aszad vegyi fegyvert vet be, Amerika megtorolja; a NATO pedig ugrásra készen várta az ENSZ jóváhagyását a támadáshoz.
Az ENSZ azonban nem szállított bizonyítékot a beavatkozáshoz, a megtorlásról szóló határozatot pedig Kína és az oroszok májusban újra megvétózták. A szír elnök ekkor azt nyilatkozta: sosem használna vegyi fegyvert a saját népe ellen, ha azonban mégis bevetette volna, annak nem tíz, vagy húsz, hanem több ezer áldozata lett volna.
Több halott kell? Megoldjuk!
Csaknem 1500 halottja volt az augusztus 21-én, Damaszkusz közelében történt harci gáztámadásnak. Az agresszor kiléte a mai napig ismeretlen, de Amerika és szövetségesei megint egyből Aszadot vették elő. Úgy tűnt, ennyi áldozatra már érzékenyen reagál a nyugati közvélemény is, és ha Obamának sikerül megnyernie a kongresszus támogatását, hétfőtől megindulhatnak az első légicsapások.
Aszadnak nem érdeke
Bassár el-Aszad nem követne el ilyen ostobaságot – kommentálta a helyzetet Nógrádi. A biztonságpolitikai szakértő kifejtette: a kormányerők mindenütt győzelemre álltak, szorították vissza a lázadókat, azok minden külföldi segítsége ellenére. A szír elnöknek egyáltalán nem állt érdekében vegyi fegyvert bevetni a sajt népe ellen, a felkelőknek – és az őket támogató nyugati és arab országoknak – annál inkább, hiszen csak így provokálhattak ki egy amerikai beavatkozást; egyébként Damaszkusz esetében már bevallották, hogy ők voltak.
Egy ideje videó is kering a világhálón, amelyen a felirat tanúsága szerint a lázadók készülődnek a vegyi fegyverek bevetésére, sőt és egy ágyút el is sütnek a film végén.
Szíriai lázadók, szaúdi vegyi fegyver, amerikai kiképzés
„A felkelőknek bőven vannak vegyi fegyvereik – jelentette ki Nógrádi –, Katartól és Szaúd-Arábiától kapják, amely államok szintén Aszad megdöntésében érdekeltek. Emellett minden nap özönlenek az »önkéntesek« a jordán–szír határon, akiket az amerikai és brit titkosszolgálat képez ki és fegyverez fel.”
Veczán Zoltán
MTI. mno.hu, HVG
A szíriai konfliktus békés megoldását sürgette Ferenc pápa Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett levelében, mely egyben a G20-as csoport csütörtökön kezdődött csúcstalálkozója részvevőihez is szól.
A pápa arra kérte a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő csoport vezetőit, hogy ne maradjanak tétlenek a szíriai válságban. A szíriai nép már túl régóta éli meg e tragédiát, amely újabb szenvedéseket hozhat a békére vágyó térség számára - fogalmazott a katolikus egyházfő a Vatikán honlapján közölt levelében.
A "világ lakosságának kétharmadát és a nemzetközi GDP 90 százalékát" képviselő G20-as csoport vezetőihez intézett üzenetében az egyházfő mindenekelőtt igazságosabb és szolidárisabb világot sürgetett és aláhúzta, hogy "béke nélkül nem létezik gazdasági fejlődés...az erőszak sohasem vezet békéhez".
"Sajnos túl sok egyéni érdek kerekedett felül a szíriai konfliktus kezdete óta, ami megakadályozta a felesleges mészárlás megállítását..." - írta Ferenc pápa, aki a G20-csoport egészéhez és külön-külön a vezetőihez is felhívást intézett, hogy tárgyalásokon keresztül találjanak békés megoldást és tegyenek félre minden fegyveres beavatkozást.
Az egyházfő a világ kormányai "erkölcsi kötelességének" nevezte a konfliktus miatt Szíriában és annak határain kívül szenvedők humanitárius megsegítését.
MTI