Magyar emlékek a a nagyvilágban - Guyon Richárd 1848-as tábornok sírja - Isztambul - Törökország - Emléktábla szülőházán - Bath - Anglia
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadosztályparancsnoka, Guyon Richárd (1813-1856) a délnyugat-angliai Bath városában, brit katonacsaládban született, ő maga is kemény kiképzésben részesült.
Húszéves korában lépett be az osztrák hadseregbe, de miután szembekerült a monarchiával, és a fegyveres erőknél uralkodó állapotokkal sem tudott megbékélni, leszerelt.
A forradalom hírére, 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez, és már szeptemberben őrnagyi rangot kapott. Részt vett a Jellasics elleni harcokban. A pákozdi és a schwechati csatákban tanúsított bátorságára Kossuth Lajos is felfigyelt, 1848. november 21-én ezredessé és a fel-dunai hadtest hadosztály-parancsnokává neveztette ki.
Legfőbb haditette, hogy kiűzte az addig bevehetetlennek tartott Branyiszkói szorosból az osztrák védőket.
Az Isztambul ázsiai részében található angol katonai temetőben nyugszik.
Halomra dőlnek a neoliberális közgazdászok évtizedes dogmái - rövid lapszemle
Boros Imre szerint halomra dőlnek a neoliberális közgazdászok évtizedes dogmái. A lekicsinylően unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikában mára kiderült, hogy a gazdasági növekedés nem okoz automatikusan deficitet, hiszen a növekedésnek indult gazdaság mellett sikerült a költségvetés egyensúlyát helyrehozni, a fizetési mérlegben pedig deficit helyett tartós többletet elérni.
Az sem kétséges mára már, hogy az exportvezérelt gazdaságpolitika egyedül nem képes tartós gazdasági növekedést adni. Ha nincs mellette belső dinamika, akkor mindig a külpiacoktól függünk. A dogmák leggonoszabbika, amely az infláció elleni harc zászlajára a magas kamatokat tűzte, ugyancsak romba dőlt. Az infláció éppen csökkenő kamatszint mellett süvített lefelé, elérve a negyven év alatt legalacsonyabb értéket. A monetáris alapdogmának nem a forint stabilitása volt a célja, hanem kizárólag az, hogy kellő összegben tartsanak itt idegen befektetők busás haszonnal és kockázat nélkül forintot, ráadásul a magyar adófizetők pénzén.
Magyar Hírlap
Olyan nagyságú pénzösszeggel verték át az embereket a bankok, hogy ha ezt vissza kell fizetni, akkor összeomolhat a bankrendszer? - rövid lapszemle
Léhmann György Bánáti János nyilatkozatát idézi: ha az összes devizalapú kölcsön hibás termék, mi lesz, ha összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer? Léhmann szerint Bánáti ezzel már akkor azt mondta: olyan nagyságú pénzösszeggel verték át szerinte is az embereket a bankok, hogy ha ezt vissza kell fizetni, akkor összeomolhat a bankrendszer, leáll a gazdasági élet. De nem fog itt összeomlani semmi attól, hogy a jogtalanul elszedett pénzt vissza kell adni a bankoknak, és az okozott kárt megtéríteni.
Somogyi Hírlap
Magyar emlékek a nagyvilágban - Balassi Bálint-emlékek – Krakkó - Lengyelország
A magyar nyelvű költészet első, valóban világirodalmi szintű, nagy formátumú művelője, Balassi Bálint (1554-1594) életének négy évtizedéből nyolc esztendőt töltött Lengyelországban. Élményeit, a szomszéd nép iránti rokonszenvét számos költeménye őrizte meg az utókor olvasóinak.
Balassi egyik kedvelt tartózkodási helye az akkori lengyel királyi székváros, Krakkó volt, itt készült 1572-ben első irodalmi értékű munkája, a németből magyarra fordított Beteg lelkeknek való füves kertecske.
A költő a XVI. század nyolcvanas éveinek végén gyakran megfordult a Szent Anna utcában, ahol Zarkándy Annáék házában “szívesen fogadott vendég" volt. A ház úrnőjéhez írt verseiben Celiának nevezi szerelmének tárgyát – Wesselényi Ferenc feleségét.
Az egykori épület helyén álló Potocki-palota falán ma bronz dombormű örökíti meg a költő emlékét. A művészi alkotást Boleslaw Chromy, a legjelesebb kortárs lengyel szobrász készítette, s 1995-ben avatták fel. Magyarországról érkező hivatalos vendégek és magánszemélyek gyakran emlékeznek meg itt egy-egy virágcsokorral a hányatott sorsú poétáról.
magyaremlek.nolblog
A magyar igazságszolgáltatás szégyene, az ellentmondásos ítéletek sora devizahites ügyekben - rövid lapszemle
A devizahiteles perekkel kapcsolatos megbeszélést tartottak a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség vezetőinek, képviselőinek részvételével.
Az ombudsman arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltozást követően az OTP-hitelek kapcsán az Alkotmánybíróság egyszer már döntött arról, hogy van lehetőség bizonyos adósok speciális jogszabályi kezelésére. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint a devizahiteles perek maguk alá temethetik a bíróságokat, mindenképpen el kell kerülni a polgári igazságszolgáltatás összeomlását. A devizahitelekkel kapcsolatos homlokegyenest ellentmondó bírói döntések miatt szükséges az ítélkezési gyakorlat egységesítése. Ugyanis ha továbbra is fennmarad a jelenlegi bizonytalanság ezeknek a jogvitáknak a bírósági megítélésében, akkor fennáll a veszélye annak, hogy indokolt jogérvényesítések maradhatnak el, illetve indokolatlan perlekedés indulhat be.
MTI
Amerikai álcivil szervezetek szuverén országok társadalmai ellen követnek el folyamatosan terrorcselekményeket - rövid lapszemle
A washingtoni Nemzeti Demokrácia Alapítvány a posztszovjet országokban a különféle „színes” forradalmakat segített elő helyi támogatottjain keresztül.
Ez az amerikai kormányzati szerv még a rendszerváltás előtt is több magyarországi balliberális ellenzéki szervezetet támogatott. A Fox News televízió egyik korábbi műsorvezetője, Glenn Beck azzal vádolta Sorost, hogy a Nyílt Társadalom alapítványát a társadalmak szándékos aláaknázására használja azért, hogy egységes, globális kormányt hozzon létre.
Talán érthető, hogy például Putyin elnök miként csapott le a külföldi támogatású civil szervezetekre. Ez szörnyülködést váltott ki Nyugaton. De vajon mi lenne, ha külföldi támogatású civil szervezetek akarnák megváltoztatni Amerikában a politikai tájképet? McAdams megnézte, mi történik a sajtó szerint Magyarországon.
A cikkek mintegy fele az antiszemitizmus növekedő hullámáról szólt. Az amerikai olvasók szinte csak akkor olvashatnak Magyarországról, ha „az antiszemitizmus hulláma nő”.
Magyar Nemzet
Kocsis Máté (Fidesz): Számoltassa el Bajnait az MSZP!
A Fidesz szerint köztudott, hogy homályos amerikai pénzügyi körök százmilliókkal pénzelik Bajnai Gordon pártját és annak holdudvarát, ezért felszólítják az MSZP-t, mint az Együtt–PM szövetségesét, hogy számoltassa el a volt kormányfőt ezekben a kérdésekben – jelentett be sajtótájékoztatóján Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Amióta Bajnai Gordon visszatért a közéletbe, csaknem félmillió dollár érkezett a Haza és Haladás Alapítványhoz, és további mintegy 500 millió forintot kaptak a holdudvarukhoz tartozó „álcivil szervezetek” és internetes oldalak amerikai spekuláns pénzügyi köröktől, az amerikaiak feltehetőleg politikai befolyásszerzésre törekednek – tette hozzá a kommunikációs igazgató.
Kocsis Máté emlékeztetett rá, hogy az MSZP szombati választmányi ülésére meghívták Bajnai Gordont is, így szerinte tisztázhatják vele a vitás kérdéseket. A kormánypárti politikus szerint elgondolkodtató, hogy miért éri meg Bajnai Gordont és körét pénzelni az amerikaiaknak és hogy ezért mit kérnek cserébe. „Ez nyilván nem karitatív támogatás” – fogalmazott.
Kocsis Máté választ vár arra is, hogy összesen mekkora összegű támogatás érkezett az amerikaiaktól és azt mire költötték. Egy kérdésre válaszolva a fideszes politikus elmondta, hogy ezek tisztázása elsősorban morális, nem jogi kérdés.
Egy másik témában feltett kérdésre válaszolva a Fidesz kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a volt SZDSZ félmilliárd forinttal tartozik az államnak és további pénzekkel az önkormányzatok, közszolgáltatók felé. Álláspontja szerint az egykori liberális politikusoknak előbb rendezniük kell tartozásaikat és csak ezután próbálkozni újabb szerepvállalással a közéletben a Bajnai-féle politikai alakulatban.
MNO
Orbán Viktor: Jó lenne, ha az igazságügyi rendszer igazságot szolgáltatna az embereknek - rövid lapszemle
Orbán Viktor az M1-nek adott interjújában kijelentette: „ha a fontos vitakérdésekben az igazságszolgáltatás az emberek oldalára áll, már nem a lakosságon kell majd segíteni, hanem megnézni, mit tudunk a bankoknak segíteni ahhoz, hogy teljesíthessék az emberekkel szembeni kötelességüket.
Ha azonban az igazságszolgáltatás nem áll az emberek oldalára, akkor a kormánynak kell ezt megtennie, és akkor nem a bankok, hanem az emberek szempontjából kell vizsgálnia az ügyet. Jó lenne azonban, ha az igazságügyi rendszer igazságot szolgáltatna az embereknek, és a kormánynak ezen igazságszolgáltatás következményeit kellene pénzügyileg kezelnie”.
stop.hu
Bayer Zsolt: Költők – de minek?
Hír: Náci szélsőségesek Radnóti-kötetet égettek Miskolc mellett. Radnóti Miklós az egyik legismertebb magyar költő. Nem tudhatom... című hazafias verse a szavalóversenyek örök darabja. A zsidó származású Glatter Miklósként született költő Szegeden került kapcsolatba Sík Sándorral, aki fiaként szerette, és fontos szerepe volt abban, hogy a költő megkeresztelkedett. Radnóti hazafias, katolikus (zsidó származású) költőként vált az ordas eszmékre épült embertelen rendszer áldozatává. /szerkesztő/
Gutenberg-galaxisom kicsike, lakatlan szigetén ülök. Van hegycsúcsom is, neve: elitizmus. Kezemben kötetek – kémlelek. Körülöttem kilátástalan kékség.
„Kemény a menny. A gally alól
bicegő cinke sírdogál.”
Ez a „like-dislike” nemzedék óceánja. Ez lett az antikvitás, a reneszánsz, a romantika, a klasszicizmus, a barokk, a romantika tágas, végtelenséget ígérő tereiből. Ez a mi horizontunk: az ív, amit befut egy máglyára hajított Radnóti kötet. Az ív, amit befut az alacsony homlokúak okoskodása, amellyel ebből megítélik a világot. És mindig csak a mi világunkat.
A lelkük befelé kunkorodik. De senkit sem érdekel. Hiszen győzött a disznófejű Nagyúr.
„Sertés testét, az undokot, én
Simogattam. Ő remegett.
„Nézd meg, ki vagyok” (súgtam neki)
S meglékeltem a fejemet,
Agyamba nézett s nevetett.”
Így volt valaha. Ma már nincsen így. Senki sem lékel fejet, mert odabent nincsenek agyak.
„Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet / és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését.” Ez is csak egykor volt így. Míg volt ész, lélek, öröm, bánat, harag, emberhez méltó gond, és igazi, fertelmes bűn is volt hozzá. Örök, emberrel egyidős, egylényegű bűn, amelytől meg lehet tisztulni, amelyet le lehet vezekelni. Ma már nincsen ilyen. Nincsen rá szükség, ahogy szögesdrótra sem. Egy egész generáció zárja be magát a gondolattalanság, lelketlenség és pitiáner vétkek börtönébe. A jövőt nem lehet megállítani? Ó, Istenem! Ha van még feladat, jó mulatság, férfimunka, hát akkor az nem lehet más, mint a jövőt megállítani. Azt a jövőt, ami ebből a jelenből felsejlik.
„Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra.”
Már ez sem igaz, Attila. Ha minden így marad, akkor ami lesz, az legfeljebb dögvirág. Mert téved mindenki, aki azt gondolja, az iszonyat nem változott, nem változik jottányit sem. Az iszonyat is romlik ám.
„a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor //
munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor.”
Ez talán állandó. S Tiszazug is állandó:
„Belül is pöttyös állatok,
ütődött, kékes öregek
guggolnak, mordulnak nagyot,
csupán hogy ne merengjenek.”
De ebből az iszonyatból egykor azért Sinka Istvánok jöttek el miközénk. Jött a Fekete bojtár, és az anyja balladát táncolt…
„Egyszer volt szép az anyám tánca,
mikor kendőjét gyepre hányta,
a Korhány vizénél, Pusztapándon,
s bokázó lába pásztortűznél,
öles apám örömére
szállt, mint illat a virágon.
De gyönyörű lábán víg figurát
eredő táncába ő se vitt,
csak mutatta ringó mozdúlattal
halálba járó őseit.
Mert ugyanaz sírt fel a flótán,
hogy meghaltak azok ima nélkül,
nagy szakállal, akasztófán.”
De ennek is vége. Van helyette a szűk horizont, ahol a tűzre vetett Radnóti kötet íve szab határt.
„Régi szelid esték, ti is emlékké nemesedtek!
Költőkkel s fiatal feleségekkel koszorúzott
tündöklő asztal, hova csúszol a múltak iszapján?
hol van az éj, amikor még vígan szürkebarátot
ittak a fürge barátok a szépszemü karcsu pohárból?”
No, hol, barátaim? Pedig a Radnótit tűzre vető nyomorult állatok anyja is felsírt örömében, amikor ivadéka világra jött és felsírt, és hitte mindenki: egészséges… Holott halott. Nincsen lelke. Létezésük értelme, mint rút varangyé.
„A rút varangyot véresen
megöltük. //
Ó iszonyú volt.
Vad háború volt.
A délután pokoli-sárga.
Nyakig a vérbe és a sárba
dolgoztunk, mint a hentesek,
s a kövér béka elesett.”
Így kell majd tennünk, hogy ránk ne köszöntsön az iszonyú jövendő? Ha így, hát így. Inkább, mint a félrenézés. Vagy még inkább a fertelmes beletörődés. Vagy ők a mi gyerekeink, nem csak undok varangyok? Vagy mi is felelősek vagyunk azért a létezésért, amelyből tettnek és megtisztulásnak tetszik Radnóti Miklós máglyára vetése? Őket is jobbá kell szeretnünk – vagy szeresse őket jobbá az Isten, de minél hamarabb?
Rávetették Radnótit a máglyára. Aztán hazamentek.
„Most itt vagyunk. A tiszta kisszobában.
Szép harc után. A szájunk mosolyog.
Maró fogunk az undort elharapja,
s gőggel emeljük a fejünk magasra,
mi hóhérok, mi törpe gyilkosok.”
S én nem tudom, hogy akarom-e látni ezeket igazán felnőni.
„Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,
horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”
Talán csak az a baj, hogy ezeknek a mi nyomorult állatainknak nem jutott csók elég, s maradt az örök, „féligszítt” cigaretta. De ez engem már nem érdekel.
„Nincs alku - én hadd legyek boldog!
Másként akárki meggyaláz
s megjelölnek pirosló foltok,
elissza nedveim a láz.”
És ezekkel együtt ez nem lesz lehetséges. Miképpen azokkal sem, akik szerint mi mindnyájan elkövetők vagyunk.
Mert nem vagyunk. Átkozottak.
Bayer Zsolt
Hálájuk jeléül Horthy portugáliai emigrációjában egy Magyarországról menekült zsidók pénzelte alapítvány támogatásából élt haláláig - rövid lapszemle
Czakó Gábor szerint tény, hogy Horthy Bethlen István személyében megtalálta azt a politikust, aki képes volt talpra állítani az országot tíz év alatt. Ennek ára volt egyebek mellett a nagybirtokrendszer fönntartása.
Tény, hogy Horthy hatalma idején, 1944. március 19-ig, az ország német megszállásig hazánk az egyetlen menedék volt a hitleri szövetségi övezetben.
Magyarország az ide menekülteket nem adta ki a náci Németországnak. Sehol ennyi túlélője nem volt üldözésnek. A német megszállással a magyar állami önállóság megszűnt. 1944 nyarára Horthy hatalma jelképesre szűkült, de a hozzá hű Koszorús Ferenc ezredes az ő parancsára katonáival 1944. július 6-án megakadályozta Baky Endre „csendőrpuccs”-át.
A kormányzó ekkor tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását. Ez volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt övezetben, hogy egy szövetséges ország hadereje zsidókat mentett. A németek ezért ősszel Szálasit ültették a hatalomba, Horthyt családostul internálták. A Nünbergi törvényszék nem emelt ellene vádat, ellentétben a tengelyhatalmak vezetőivel, akiknek többségét kivégezték. Még Sztálin sem szólt ellene.
Sőt, az üldözöttek serege is mérlegelte a lehetőségeket, és úgy döntött, hogy adott körülmények között ők sem érhettek el volna el jobb eredményt. Horthy Miklós és családja később Portugáliába költözött, ahol egy Magyarországról menekült zsidók pénzelte alapítvány támogatásából élt haláláig, 1957-ig.
Magyar Nemzet