Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Az Árpád-házi királyok családi zászlaja
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Az Árpád-házi királyok családi zászlaja
A vörössel és ezüsttel sávozott zászló I. Imre uralkodása alatt jelenik meg részint mint zászló, részint mint címer. Eredetéről több elképzelés létezik, egyes vélemények szerint keleti motívum tűnik fel a zászlóban, általánosabban elfogadott nézet szerint Imre király feleségének - az aragóniai királylánynak - kapcsolatai tükröződnek a címeren tekintettel arra, hogy az aragóniai címer függőlegesen sávozott.
Az Árpád-házi királyok kettős keresztes címere (és zászlaja), illetve sávozott családi címere és zászlaja párhuzamosan létezett a XVI. század végig. A vegyesházi királyok minden esetben a családi, tehát a sávozott zászlót, illetve címerrészt használtak, ezzel jelezték rokonságukat az Árpádokkal.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Árpád-házi királyi zászló a 12. sz. végétől
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Árpád-házi királyi zászló a 12. sz. végétől
A zászló, amely a jellegzetes hármas gótikus ívű talapzaton áll, III. Béla idején jelent meg. A kettős kereszt ebben az esetben bizánci jelkép (III. Béla hosszú ideig a bizánci udvarban élt), és az uralkodó kettős: világi és transzcendentális hatalmát jelképezi. Eredendően a kettős kereszt lebegett a címerpajzson, illetve a zászlólapon, a későbbiekben hozzá csatlakozó hármas ív az országot, majd a Golgota hegyét jelképezte, a XVII. századtól kapcsolódik hozzá a magyar királyság területének geográfiája.
A zászló formája jellegzetesen lovagkori, úgynevezett banner típus, a hosszú, fanonnak nevezett zászlószalaggal. Ez az ábrázolás a Képes krónikában maradt fenn, a zászló maga ennek alapján készült rekonstrukció.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Honfoglalás-kori fejedelmi zászló
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Honfoglalás-kori fejedelmi zászló
A IX. század korában a fejedelmi szín mind a pusztai népeknél, mind a nyugati keresztény civilizációkban a vörös volt, és a vonatkozó jelképeket mindig a zászló csúcsán használták, ebben a római birodalmi hadi jelvények hagyománya él tovább. Esetünkben a klasszikus fejedelmi szín, a vörös jelenik meg, amely egyben a későbbi magyar címer alapszíne is. A zászló csúcsán a vezető törzs (Árpád törzsének) szent állata, a turul háromdimenziós figurája található. A mitikus madár alakját a rekonstrukció a híres rakamazi korong után ábrázolja.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Szózat
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Szózat
Írta:Vörösmarty Mihály - zenéjéz szerezte: Egressy Béni
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Himnusz
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Himnusz
A Himnusz - kéziratának első oldala - Kölcsey Ferenc
A dallamát Erkel Ferenc írta
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely himnusz
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely himnusz
A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon. Mára a tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely zászló
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely zászló
A székely zászló a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hivatalos zászlója és lobogója, mely az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes 1601-ből ismert névjeles zászlaja alapján égszínkék mezőben arany csíkkal készült, a névjegy helyett a székely szimbólumokkal Nap és Hold, a Nap csillagváltozata díszítve.
Így a nyolcágú Nap-csillag a jelenlegi nyolc székely szék (Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Miklósvár-Bardócszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék) egységének a jelképe, a telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének és bizakodásának szimbóluma.
A 16. század végéről fennmaradt zászlók és egyenruhák tanúsága szerint, a székelység által használt az arany-égszínkék-ezüst, valamint a vörös és fekete a kimondottan székely szimbólumszínek.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely címerek
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely címerek
A székely címerek a legkorábbi címereink közé tartoznak. Az első ismert rajzolatok Zsigmond király uralkodásának időszakára, az 1387-1437 közötti évekre esnek.
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Lyukas zászló
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Lyukas zászló
1956 októberében, a forradalom idején a sztálinista vörös csillagos címert kivágták a felkelők a zászlóból, és így jött létre a forradalom egyik szimbóluma, a lyukas zászló
Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Alaptörvény
