Karácsony
Európa ez!
Milyen ünnep a karácsony?
A karácsony a húsvét után a legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékezünk. .
Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte.
Ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.
Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.
Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként.
A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.
A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek.
Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalom-szerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett.
A feldíszített karácsonyfa a karácsony ünnepének egyik szimbóluma. Karácsonyfa-állításra először a 16. században, a Német-római Birodalomban került sor.
A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta.
A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni.
A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették. A római császárkorban december 25-én a szoláris jellegű Mithrász ünnepét tartották, amelyen kötelező volt részt venni. A keresztények számára az jelentette a kiutat ebből, hogy ezen a napon Mithrász helyett Jézus születésnapját ünnepelték.
Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án epifánia (Epiphaneia) néven vízkereszt ünnepén.
Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján. Ezen a zsinaton fogadták el a Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanumot, ami a kereszténység legfontosabb hitvallásává vált. I. Constantinus római császár kiadta a milánói ediktumot és ezek a fontos lépések a kereszténység elterjedését és államvallássá válását segítették.
fotón: Ferdinand Theodor Hildebrandt- német festőművész (1804-1974) - Gyermekek várják a karácsonyfát
2023. December 24. 00:00
Karácsonyi magyar népszokások - betlehemezés - Kormorán - Betlehemi királyok - VIDEÓ!
Karácsonyi magyar népszokások: betlehemezés
Kormorán együttes: Betlehemi királyok - VIDEÓ!
Betlehemezés:
Jézus születésének történetét bemutató, ma is élő, egyházi eredetű népi játék.
Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra.
Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit.
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!:
http://www.youtube.com/watch?v=6SRBkPyi3BA
2023. December 23. 00:00
"Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga" - gondolatok Teller Edéről
"Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga" - gondolatok Teller Edéről
Illyés Gyula örök érvényű tiszta mondata pontos eligazítást ad a kérdésre: mit jelent magyarnak lenni?
"Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga."
Márai Sándor pedig így fogalmazott:
"Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás!"
Teller Ede Magyarországról Amerikába emigrált zsidó származású világhírű atomfizikus élete, munkássága és minden megnyilvánulása Illyés és Márai állításait igazolják.
Teller Ede a XX. századnak nemcsak egyik legjelentősebb kutatója volt, hanem korunk egyik legnagyobb tudós magyar hazafija is.
Szerette magyar "testvéreit", "véreit" - ahogyan emlegette szülőhazája népét - és büszke volt magyarságára.
Gyakran mondogatta, hogyha ő nem Ady Endre nyelvén tanul gondolkodni, akkor belőle legföljebb csak egy közepesnél valamivel jobb fizikatanár lett volna.
Idős korában így fogalmazott anyanyelvéről:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem:a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."
Halála előtt pár évvel pedig ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."
2023. November 11. 00:00