A maffiabaloldal újra egybeborulásának alkalmából...

                        „A magyarnak mindenkor is most is legnagyobb ellensége, - a magyar.” Gróf Széchenyi István

Bayer Zsolt: Kuss!

                          Bajnai Gordon akkori miniszterelnök 2010. február 26-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az MVM kihelyezett igazgatósági ülésén „fontos döntések születtek az atomerőmű jövőjéről”. Bajnai „nemzeti, stratégiai ügynek nevezte a Paksi Atomerőmű bővítését”, és külön örömét fejezte ki amiatt, hogy „szokatlanul egységes, széles körű politikai konszenzus alakult ki a kérdésben”. Innen indult a történet. Illetve már egy évvel korábbról, amikor Gyurcsány – még miniszterelnökként – a parlamentben jelentette be a Paksi Atomerőmű bővítésének megindítását mint elengedhetetlenül fontos és szükséges energetikai beruházást. Ettől a kezdettől jutottunk el a mostani ellenzéki szemétkedésig. Láttunk már ilyet. Annak idején a parlamenti bizottságokban, majd az Országgyűlésben a szocialisták támogatták az úgynevezett magyarigazolványok megadását a határon túli magyaroknak, majd amikor elindult a program, felállt Kovács László, és elmondta a 23 millió románról szóló beszédét, s elindult az első igazán aljas és undorító kampány a nemzet ellen, amelyet akkor ugyanezek vezényeltek le. Most pontosan ugyanez a forgatókönyv valósul meg. A Paksi Atomerőmű bővítéséről kialakult teljes konszenzustól eljutottunk addig, hogy a DK-s Molnár Csaba arról merészel öblögetni, miszerint Kádár harminc évre, Orbán viszont száz évre hívta be az oroszokat. Mesterházy pedig hazaárulózik. Tényleg: miképpen a Jobbegyenes szerzője találóan megjegyezte, „huszonnégy óra alatt (…) tízmillió energetikai szakértő és közgazdász országává is váltunk”. A baj csak az, hogy ebből a kórusból kivétel nélkül mindenkinek be kellene fogni a pofáját. Hogy miért? Lássuk csak! Először is, nagy lendülettel hiányolják a „szakma” véleményét. Nos, a Magyar Mérnöki Kamara állásfoglalást adott ki az ügyben, ebből idézek: „A magyarországi villamosenergia-ellátás forrásai között nélkülözhetetlen az atomenergia. A megvalósításban való részvétel nagy lehetőség és nagy kihívás a hazai mérnöktársadalom számára. Az orosz–magyar kormányközi megállapodás a nukleáris energetikai együttműködésről megszünteti a bizonytalanságot a Paksi Atomerőmű termelőkapacitásának hosszú távú fenntartását illetően. A Magyar Mérnöki Kamara üdvözli a paksi nukleáriserőmű-kapacitás fenntartásáról szóló megállapodást. (…) A fejlesztés 60 éves üzemidőt céloz meg. Ezért a finanszírozás a kockázatkerülő, rövid idejű és biztos megtérülésre számító kereskedelmi banki környezetben nehezen vagy csak igen drágán oldható meg. Ezen segít a kormányközi megállapodás, a felelős politikai tényezők stratégiai kötelezettségvállalása.” Innentől kezdve teljesen felesleges is bármiről beszélni. Hát nem teljesen mindegy, hogy ehhez képest mit pofázik ez a sok semmihez sem értő, ócska kis gazember? De, teljesen mindegy. Éppen ezért pusztán az öröm végett jegyezzük még meg a következőket: most ez a sok semmihez sem értő ócska kis gazember mind előveszi húgyfoltos sliccéből a Nagy Politikait (copyright by Petri György). Az meg arról szól, hogy Orbán Európa helyett Moszkvát választotta, hajjaj… Persze. Az a méltóságos Európa eközben minden skrupulus nélkül választja ugyanezt. Főméltóságú Gerhard Schröder egykorvolt német kancellár meg sem állt a Gazprom igazgatótanácsáig, s lett imigyen Putyin pincsije, igaz? Annak a Németországnak volt ő a kancellárja, amely Németország minden szinten össze van kötve Oroszországgal, s legfőképpen energetikai vonalon. Ez sem számít, persze. Ami számít, hogy Magyarországnak szüksége van atomenergiára; hogy Paksot az oroszok építették, idióták lennénk, ha nem velük bővíttetnénk. (Voltunk már ilyen idióták, amikor az oroszok felajánlották, hogy az államadósságuk terhére megépítik a metrónkat. Az nem kellett, épült helyette csilliárdmilliárd forintért soha el nem készülő metró minekünk – tényleg, Demszky hogy a fenébe maradt ki a húgyfoltos sliccből előhúzott ellenzéki összeborulásból?). Az számít, hogy a megállapodás alapján hitelbe kapott pénz több mint tíz százaléka közvetlenül a magyar gazdaságba kerül (300 milliárdról beszélünk), hogy a hitel alacsony kamatozású és harminc év alatt kell visszafizetni. (Gyurcsányék ezt a pénzt az IMF-től négy évre vették fel, aztán odaadták a bankoknak az egészet, amelyek meg kitolták az anyabankjaiknak.) Az számít, hogy a beruházás tízezer munkahelyet teremt. S még egy apróság: most nagy kéjjel hivatkoznak Orbán 2008-ban elmondott szavaira, amikor is ezt mondta: „A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen.” Orbán azt bírálta a kijelentésével, hogy a kormány egyelőre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal „a 21. századot és a teljes Kárpát-medencei magyar nép életét meghatározó” energiakérdésben. S tudják, mi volt akkor Gyurcsányék válasza? Ez: „sehol a világon, így Európában sem szokás ilyen tárgyalásokról az aláírás előtt információkat kiadni, mivel az idő előtti kiszivárgás rontotta volna a magyar kormány tárgyalási pozícióját”. Az a szomorú helyzet, hogy akkor a kormánynak volt igaza. Úgyhogy befogjátok a pofátokat, és takarodtok a helyetekre. Vagy ahogy Gyurcsány a minap közölte az övéivel: „Nyugszik! Fekszik!” Bayer Zsolt Magyar Hírlap  

A kettős mérce, avagy az állítólagos elviselhetetlen antiszemitizmus Magyarországon csak ürügyül szolgál hazánk "megleckéztetésére" - rövid lapszemle

                                        Pelle János szerint afölött nehéz napirendre térni, hogy Ukrajnában, ahol a legtöbb zsidót gyilkolták meg 1941 és 1944 között , egy olyan ellenzéki vezető élvezi a Nyugat, sőt személy szerint Soros György támogatását, aki jó kapcsolatot ápol a német neonáci NPD-vel, meg a francia Nemzeti Fronttal, és 2004-ben nyilvánosan kijelentette, hogy a „moszkvai zsidómaffia uralma” ellen harcol. Pedig Oleh Tyahnyibok, a Szvoboda (Szabadság) párt elnöke és parlamenti képviselője ilyen ember. Az Oroszországgal való teljes szakításra törekvő, a melegek és a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok ellen is kirohanó ukrán nacionalista politikus Sztyepán Bandera kultuszát ápolja, aki uszításával meghatározó szerepet játszott a németek által megszállt területeken a holokauszt előkészítésében, abban, hogy az ukránok sorozatos pogromokat rendeztek a zsidók ellen. Az antiszemita kijelentések a kijevi EU-párti tüntetéseket szervező politikai erők részéről bocsánatos bűnnek számítanak, viszont a brüsszeli szervezettel és lobbistáival szemben fenntartásokat hangoztató, a saját érdekeit előtérbe helyező Magyarországon a legkisebb gyanús jel is okot ad a megbélyegzésre. Heti Válasz

Elfogadhatatlan - Amerika egyre arcátlanabbul avatkozik be a szuverén magyar állam ügyeibe

                    Washingtoni idő szerint csütörtök délután Colleen Bradley Bellt, az Egyesült Államok következő budapesti nagykövetét hallgatták meg az amerikai szenátus külügyi bizottságában. A hollywoodi producer asszony, aki Barack Obama amerikai elnök nagykövetjelöltje, meghallgatásának nyitóbeszédében durván beavatkozott a magyar belügyekbe, és borúlátóan nyilvánult meg a jövőről is. Mint mondta, várhatóan „nem könnyű, de szükséges párbeszédet” fog folytatni az Orbán-kormánnyal a demokráciáról. A hozzánk érkezett amerikai nagykövetek 23 és fél éve véletlenségből mindig jobbközép kormányok idején avatkoznak be a magyar politikába, illetve bírálják azt. De most fordult elő először, hogy ezt egy nagykövet(jelölt) az állomáshelye elfoglalása előtt tenné. 2001 novemberében, az első Orbán-kormány idején Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövet legalább várt egy hónapot, mielőtt kimondta, hogy „Magyarországon növekedik az antiszemitizmus és idegengyűlölet”, hozzátéve: „sehol máshol ilyet nem tapasztaltam”, ami annyira igaz, mint az, hogy hófehér címlap jellemzi nálunk a sajtószabadságot. Annak ellenére, hogy nálunk az ellenzéki sajtóban bárki kifejtheti bármilyen véleményét, akár olyan durván is a kormányról, mint ami globálisan példátlan. Bell nagykövetjelölt azonban nem állt meg baljós nehézségei megfogalmazásánál. Legfontosabb célkitűzései között említette a biztonsági, a bűnüldözési, a kereskedelmi, valamint az energiaellátási függetlenség terén történő együttműködés erősítését. Ami nem nagyon rejtett utalás a Roszatom–Paks és a Déli Áramlat földgázvezeték ügyekre. Amelyek amerikai részről elkezdődő piszkálása az eddiginél is nagyobb árnyékot vethet majd a magyar–amerikai viszonyra. Bell asszonyt – akár elődjeit jobbközép kormányok évadján – ugyancsak „külön” aggasztja „a szélsőséges pártok megerősödése Magyarországon”. (Azt, hogy miért a többes szám, csak ő tudhatja: a Jobbik mellett talán visszamenőleg bírálja így a DK-t, amelynek elnöke, Gyurcsány, s akinek miniszterelnöksége alatt békés magyar emberek szemét lőtték ki rendőrök, ennek ellenére az amerikai nagykövetség elfelejtette megdorgálni a kormányfőt.) Amennyiben megerősítik jelöltségét, mondta, „a tolerancia védelme és előmozdítása lesz prioritásaim egyike”. Ami folyamatos prioritása az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének. Eltérően a bukaresti, a pozsonyi vagy a belgrádi amerikai nagykövetségektől, amelyeknek honlapján nem buzdítja az ottani kormányt, hogy tolerálják az őshonos magyar kisebbséget, legalább anyanyelve szabad használata elérése érdekében. Washington úgy érzi, hogy Magyarországgal mindent megtehet. Vajon mikor figyelmeztette utoljára egy rijádi amerikai nagykövet a szaúdi kormányt, hogy jó lenne végre bevezetni az emberi jogokat az olajkirályságban? Mikor fejezte ki aggodalmát a szomszédos Izraelben állomásozó amerikai nagykövet az ottani kormánynak, hogy legyen toleráns a palesztinokkal? Jobbközép kormányaink azt hiszik, fogadkozásokkal, netán igen költséges engesztelő programokkal megvehetik a simogatást. Nem tudják, az országok közötti kapcsolatok alakulását nem Queensberry őrgróf bokszszabályai határozzák meg. Amerika vezető külpolitikai magazinja januári–februári számában interjút közöl Ólafur Ragnar Grímssonnal. A 320 ezres Izland elnöke elmondta, kirúgta országából az FBI-t (a 320 milliós Egyesült Államok nyomozó hatóságát), mert „egy szuverén országba ne küldjenek idegen rendőri erőket”. Abba az Izlandba, amelyet az elődje által okozott csőd után hatalmas kínai hitel mentett meg. Interjúját azzal zárta, hogy „ha kicsik vagyunk és sikeresek akarunk lenni […] nincs határa annak, amit meg ne tehetnénk”. Szavaira – láss csodát – mégsem dőlt össze a világ, benne a nyugati szövetség, amelynek Izland hű tagja. Lovas István Magyar Nemzet

Galambóc vára - Al-Duna - Délvidék

Ajánljuk az álbaloldali összefogás pártjainak, szereplőinek a figyelmébe!

                                      "Csak azok számíthatnak a nemzet elitjéhez, akik erkölcsileg magasabban állnak, illetőleg, akik erkölcsileg ott állnak, ahol minden embernek állnia kell. Aki erkölcsileg nem áll ott, az nem tartozik a nemzet elitjéhez, akármilyen állást vagy rangot töltsön is be, bármiféle funkciót végezzen, bárminő ruhában járjon és bármelyik helyén lakjon is az országnak." Teleki Pál - (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja  

Déry mintha ma élne - semmi nem változott

                              "A magyar nyelv kiált segítségért. Ha nem hallgatjuk meg, elpusztul. Mind rosszabbul beszélünk és írunk, azaz lassanként megöljük a nyelvet. Mintegy hű és pontos tükörben nyomon követhetjük a nyelvben a közszellem ijesztő hanyatlását, a társadalmi fegyelem felbomlását. A könyv tükre a léleknek. Soha olyan lomposan nem beszéltek az emberek, mint manapság. A napi sajtó stílusa a pongyolaság; közleményeiben, híreiben egymást érik a legsúlyosabb nyelvtani hibák, hirdetései szűrő nélkül kerülnek a lapba. A mozi, a köznyelv másik nagy nevelője, nem marad el a versenyben, a képfeliratokat kísérő szövegeket a nép legádázabb ellenségei találják ki, kik még az elemi iskola próbáját sem állnák meg. A rádió is tetézi a hanyagságot. A könyv is megrontja a nyelvet, nem beszélve az élmény-irodalomról, amelynél szennyesebb hullám nem söpört végig a magyar irodalmon. Az idegen művek tolmácsolásában olykor nem találni egyetlen mondatot sem, amely a legelemibb mondattani vagy nyelvtani szabályokat megtartaná. A politikusok és a tudós előadók is nyomorítják a nyelvet ..." Déry Tibor -  1945

Egyesek szerint Dunának Oltnak soha nem volt egy a hangja - de hogy mára nem egy, az biztos - rövid lapszemle

                      Ozsváth Sándor művelődéstörténész szerint a tace si face (hallgass és cselekedj!) népi életelve jó ideje a hivatalos román politika rangjára emelkedett, országos és nemzetközi méretekben művelik, mégpedig rendkívül hatékonyan! Köznapi gyakorlatában legfontosabb a szolidaritás egymással, mindig, minden körülmények között. Erdélyben például egy román hivatalnok vagy gyári munkás egymás után hozta/hozza be intézményébe, üzletébe, üzemébe a nemzetbelijeit, aztán a nagyfőnök mellett a kisfőnök is román lesz, szomszédjába rokonai, barátai költöznek, felvásárolják az elkótyavetyélt magyar földtulajdonokat, rátemetkeznek halottainkra, s egykor színmagyar erdélyi és partiumi falvak, magyar többségű városok tűnnek el lassan így az etnikai térképről. Kőkemény nemzeti szempontok vezérlik a politikusokat mindenütt, különösen körülünk. Bármily szép is volt Ady ideája, a Dunának, Oltnak már nem egy a hangja! Ideje hát egyet-mást eltanulni szomszédjainktól, főként a románoktól. Magyar Hírlap   Csak a románok által használt módszerekhez hasonló eszközök "bevetésével" maradhatunk fent a térképépen - lássuk be,  az utódállamok igaz, fegyeverek nélküli, de permanens háborút folytatnak a magyarság megsemmisítéséért - rajtunk múlik, hogy ezt tétlenül hagyjuk-e

Hazánk mára "fekete bárányból" mintaországgá vált Európában - rövid lapszemle

                            Kiszelly Zoltán szerint a hazai és nemzetközi balliberális média és a „szakértők” 2010 óta mást sem mondanak, mint hogy az IMF és a megszorítások nélkül nem lehet a magyar költségvetés egyensúlyát helyreállítani. Ezeket a mondatokat az a cinikus remény is kísérhette, hogy a második Orbán-kormányt is ugyanúgy elsöpri a megszorítások miatti népharag, mint 2010 óta egy tucat más uniós tagországok hasonló helyzetben lévő kormányát. A nem ortodox gazdaságpolitika néven ismertté vált válságkezelés 2013-ra hozta meg látványos eredményét. A hitelminősítő intézetek leminősítése és nemzetközi balliberális média támadásai ellenére is finanszírozható az ország. Magyarország kormánya a komoly és hosszú távon gondolkodó cégekkel stratégiai megállapodásokat kötött. A magyar utat azért is figyelik sokan, mert újszerű alternatívát jelent a görög út mellett, ami az IMF és Brüsszel elvárásai mentén a hanyatlásba a nemzeti szuverenitás feladásához, és a társadalom tartós elszegényedéséhez vezet. A polgári Magyarország küzdelmét a liberális és baloldali össztűz mellett erős szimpátia is övezi Európában és világszerte. Ennek oka, hogy a magyarok előtt álló kihívások nagyon hasonlóak számos európai bajba jutott ország dilemmáival. Miután Magyarország sok konfliktus árán keresztülvitt valamit, már mások is követik a példánkat. Szlovákia a bankadónál, Lengyelország a magánynyugdíj-pénztárak állami tulajdonba vételénél, Anglia a „segélyért munkát” elv alkalmazásánál tanult tőlünk. Nem igaz, hogy hazánk számkivetettként áll Európában. Az EU-ban mozgó szövetségek vannak, amelyek egy-egy téma mentén alakulnak. Az agrártámogatások terén a franciákkal, az olaszokkal, a spanyolokkal, a lengyelekkel alkottunk egy sikeres érdekcsoportot. Budapest abban is sikeres, hogy a Brüsszel által indított kötelezettségszegési eljárásoknál egy- egy nagy tagország vonatkozó példáját hozta fel védekezésnél. A telekommunikációs különadó kérdése volt az egyik leglátványosabb. Ha minket elmarasztalnak, marasztalják el a hasonló gyakorlatot folytató Spanyolországot, Franciaországot is. Brüsszel, nem mert a költségvetési szakadék szélén táncoló két nagy ország ellen dönteni, inkább elismerte a Budapest által is követett gyakorlat jogosságát. Magyar Nemzet

Befellegzett a zsebszerződéseknek - rövid lapszemle

                          Az osztrák mezőgazdasági miniszter szerint a földvásárlást szabályozó magyar rendelkezés olyan osztrák parasztokat is érint, akik minden szabályt betartva jutottak földhöz és előre fizettek. Az aggodalmat feltételezhetően az váltotta ki, hogy az új jogszabály jövő évi életbe lépésével lehetetlenné válik zsebszerződések életbe léptetése. A Vidékfejlesztési MInisztérium szerint Magyarország jogállam, így azoknak, akik betartják a törvényeket, nincs félnivalójuk, az ország területén szerzett tulajdonhoz fűződő jogukat maximálisan biztosítják, de alapvető jogelv, hogy senki sem legalizálhat törvénytelenül szerzett tulajdont. Magyar Nemzet