Magyar népi díszítések - Baranyai pávás falvédő - Dunántúl

                          Baranyára jellemző sok olyan hímzésváltozat, mely másutt az országban nem lelhető fel. A megyében a magyar hímzőkultúra csaknem minden ága és igen sok stílusa megtalálható. Megjelenik a szűrposztó-féleségeken a vidékre jellemző formában a posztórátét is. A csipkefélék közül a varrott csipkék, a recefélék, a horgolások, valamint a kötött munkák szerepelnek a leggyakrabban. De kiemelt hely illeti Baranyát azért is, mert a máshonnan is ismert stílusokon túlmenően hímzéselemei, azok kompozíciós rendje, színezésbeli és technikai megoldásai között számos egészen sajátos akad, mely egyedül erre a tájra jellemző. A felhasznált alapanyag és készítők szerint különböztetjük meg a vászonhímzéseket, melyeket rendesen len-, kender-, pamutvászonra, gyolcsra, ritkábban valamilyen gyári szövetre varrnak, és a bőr- vagy szűcshímzéseket, melyeket a szűcsök és a szűrszabók bundák, ködmönök bőrére és a szűr posztójára alkalmaztak.

Egyedül a szabadság szeretete és a vágy, hazámat felmenteni az idegen járom alól, volt a célja minden tettemnek.

                                "Egyedül a szabadság szeretete és a vágy, hazámat felmenteni az idegen járom alól, volt a célja minden tettemnek." II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) - főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem

Stefka István: Mementó! - avagy nem bűnös nemzet a magyar

                                Mementó. Emlékeztető jel. Nem diadalív, nem a dicsőségről szól. Memento mori! – emlékezz a halálra! Erről van szó és ekörül van probléma. Kitört a hisztéria azért, mert a legyilkolt, meggyilkolt áldozatokról készül emlékmű. Ugyanis a magyar kormány az 1944. március 19-i német megszállás áldozatainak emlékére emlékművet állítana. Ezzel véget vetnénk az évtizedek óta tartó, tudatos, kommunista, balliberális indíttatású történelemhamisításnak, hazugságoknak, és a dolgokat, a történéseket a valódi helyzetükbe állítanánk. Minden más állítás félremagyarázás, belemagyarázás. A balos értelmiség egy kis hányada, kisebb vallási közösség, felkent liberális politikusok tiltakoznak arra hivatkozva, hogy ez nem is volt igazi megszállás. Szerintük ez az emlékmű felmentené Horthy Miklóst és kormányát, egyáltalán a magyarokat a második világháborúban viselt felelősség alól. Vegyük sorjában. A rendszerváltás után huszonnégy évvel még mindig vannak olyan történészek, politikusok, akik tovább hamisítanák a magyar történelmet, voltaképpen egy gyékényen árulnak Rákosi és Kádár elvakult történészeivel, és továbbra is a „bűnös nemzet” bélyegét akarnák a magyarságra ráragasztani. Ellenségként tekintenek a magyar népre, s lassan eljutunk odáig – ez a két kommunista diktatúra alatt sem történt meg –, hogy a második világháború kitöréséért, a fajelméletért, a szörnyű, pusztító táborokért a magyar nép a felelős. Az önző politika megint a higgadt történészi munka helyére lépett. Megfosztva a kutatást attól a lehetőségtől, hogy a történelemben többféle igazság létezik. Miről is van szó? Nézzük a tényeket. A hetven évvel ezelőtti náci katonai megszállással megszűnt Magyarország szuverenitása. Erre az Alaptörvény, a nemzeti hitvallás is kitér: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától (…) számítjuk.” Hiába működött a magyar bábparlament, az már nem volt független. Feloszlatták a baloldali és polgári ellenzéki pártokat, köztük a Független Kisgazdapártot és a Szociáldemokrata Pártot. Március és április folyamán a Gestapo a kollaboráns csendőrséggel háromezer személyt vett őrizetbe, a többi között Nagy Ferencet, Peyer Károlyt, Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Chorin Ferencet, Goldberger Leót, gróf Sigray Antalt, míg Kállay Miklós miniszterelnök a török követségen talált menedéket. Bethlen István volt miniszterelnököt is kereste az SS, akit Horthy Miklós kormányzó személyes kérésére bújtatott el gróf Bolza Antal testőrtiszt a herencséri birtokán. De hiába, a szovjetekkel tárgyalni akaró Bethlent később letartóztatták, és valahol egy moszkvai börtönben halt meg. Negyvenegy főispánból huszonkilencet cseréltek le. Betiltották a Magyar Nemzetet, a Népszavát is, és sorolhatnánk tovább. Mi ez, ha nem volt megszállás? A magyarországi zsidóság helyzetében is döntő változás állt be. Az eddig „béke szigetének” tartott Magyarországról – ahová a háború elől százezrek menekültek – elindultak az első vonatok 1944. május 15-én a németek által fenntartott megsemmisítő táborok felé. A német megszállás persze nem ad felmentést a hazai kollaboránsoknak, a nyilasoknak és azoknak sem, akik felelősek voltak több százezer honfitársunk haláláért Magyarországon, a harcmezőkön és a koncentrációs táborokban. De ezek a szörnyűségek a nácik nélkül nem történtek volna meg. Mégis. Miért nem lehet a német megszállás minden áldozata előtt tisztelegni és emlékezni vallási, faji, etnikai és ideológiai megkülönböztetés nélkül? Nem ember volt egyik is, másik is? Mementó sok nyugat- és kelet-európai országban van. Emlék, emlékeztetés arra, hogy soha többé ne történjék meg, ami megtörtént. Igen, ne történjék meg, hogy egy idegen ország az idegen ideológiájával megszállja hazánkat. Ez történt 1944. március 19-én és ez történt később, 1945. április 4-én a szovjet katonai megszállással. Ezekben a kérdésekben kell kiegyezni. Nekünk, magyaroknak ugyanolyan áldozat a magyar Radnóti Miklós, Szerb Antal, Rejtő Jenő, Petschauer Attila és a többi százezer, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János altábornagy, Nagy Jenő ezredes és a többi, frontokon vagy a Gulagon elpusztult magyar százezrek. Ezt kellene egyszer megérteni. Mind magyar honfitársunk volt. Abba kell hagyni végre a sunyi gondolkodást, a számító lejáratást, idegen érdekek kiszolgálását. Akik ebben a hazában élnek, akik magyarul beszélnek és gondolkodnak itthon és külföldön, azoknak a magyaroknak kötelességük megvédeni Magyarország mindenkori tisztességét, jó szándékát. A mementó nemcsak emlékezés, hanem önvizsgálat, újragondolkodás. Minden népnek joga van emlékezni. Nekünk is, szoborral vagy akármivel. Sajnos vannak olyan írástudók, akiknek életre szóló feladattá vált a magyar nemzeti mítoszok, nemzeti igazságok, nemzeti értékek lerombolása, s ez bizonyos köröknek nagy kielégülést és örömet okoz. Ezek az urak a többi között szívességet tesznek a német bűntudat, a németek és a Nyugat felelősségének feloldozásában azzal, hogy a magyarok második világháborús szerepét túlságosan is felnagyítják, meghamisítják. Maradjunk annyiban, kis nép voltunk, kis eszközökkel. A hibáinkért nagyobb árat fizettünk, mint bárki más itt, Euró­pában. Nem kellene ennek véget vetni? Mert akkor végül csak arra számíthatunk, amit Márai Sándor 1944 márciusában írt: „A megszállás lehetőségéről úgy beszél ez a társadalom, mint Bizánc népe, mikor lehajtja a végzet előtt a fejét és dermedt csendben várja, hogy beteljék sorsa.” Stefka István Magyar Hírlap  

Akácok

                          Az akác a pillangósvirágúak családjába, a bükkönyformák alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran csak a fehér akácot érti „akácfa” alatt. A nemzetség tudományos nevét arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ban Európában meghonosította a növényt. Fajai Észak-Amerika keleti részén és Észak-Mexikóban honosak. Magyarországon a 18. században kezdték telepíteni a futóhomok megkötésére.

Orbán Viktor: Az emlékmű főhajtás az áldozatok előtt

                              Az áldozatok sorsa mellett nem lehet főhajtás nélkül elmenni, ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Szabadság térre tervezett emlékművel kapcsolatban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetőinek írt szerdai válaszlevelében. A német megszállás emlékműve valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, az emlékművel történelemhamisítást követ el a kormány - jelentette ki Horváth Csaba, az MSZP alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A budapesti német nagykövetség szerint az emlékhelyekkel kapcsolatos felelősség a magyar kormányé. A Heisler András elnöknek és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatónak címzett levelet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el az MTI-hez. Ebben a kormányfő jelzi, hogy a Mazsihisz-vezetők január 20-án kelt levelét megkapta. Egyúttal - hivatkozva arra, hogy a sokat szenvedett magyarországi zsidó közösség sorsát kormánya mindig is szívén viselte - köszönetét fejezi ki, amiért kérdéseikkel nyíltan és közvetlenül fordultak hozzá. Orbán Viktor tudatta: a levél elolvasása után megerősödött benne az a meggyőződés, hogy "a jövőben is közösen dolgozhatunk azért, hogy Magyarországon a kölcsönös tisztelet, egymás megértése és hazánk közösségeinek együttműködése tovább erősödjék". Ebbe a sorba illeszkedik a német megszállás áldozatai előtt tisztelgő emlékmű is - tette hozzá. "Meggyőződésem, hogy az áldozatok iránti tisztelet nem engedi meg, hogy a bebörtönzöttek, elhurcoltak, meggyilkoltak sorsa mellett főhajtás és szó nélkül elmenjünk" - fogalmazott válaszlevelében Orbán Viktor, hozzáfűzve: márpedig a veszteség rettenetes volt. "E tekintetben Magyarország Alaptörvénye egyértelműen és szilárdan foglal állást. Alig hinném, hogy az áldozatok emléke felé tett főhajtás bármilyen magyarázatot igényel. Ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése" - rögzítette álláspontját. A miniszterelnök azt írta: vannak, akik az áldozatok emlékezetét, az előttük tisztelgő emlékművet napi politikai spekulációkká akarják silányítani, de ezeket a kísérleteket határozottan vissza fogják utasítani. "Remélem, hogy hazánk német megszállásának 70. évfordulója jó alkalom arra, hogy az Önök közösségének veszteségeit elismerő, fájdalmukban osztozó, jóakaratú emberek fontos és közös lépést tegyenek a tisztelet kultúrájának irányába" - zárta a Mazsihisz vezetőinek címzett sorait Orbán Viktor.   MSZP: Az emlékmű a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket Az emlékművel történelemhamisítást követ el a kormány - jelentette ki Horváth Csaba, az MSZP alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A szocialisták fővárosi frakcióvezetője a V. kerületi képviselő-testület ülését megelőzően azt mondta, az emlékmű egy kalap alá veszi az áldozatokat és az elkövetőket, ez önmagában sérti a nemzeti emlékezetet. Kifogásolta azt is, hogy szerinte a kormány nem is törekszik arra, hogy az emlékmű kifejezze a nemzet egységét, nem volt róla társadalmi vita. Hozzátette, az emlékmű provokáció a kormány részéről a társadalom felé, történelemhamisítás, az a nácik új gyülekezőhelye lesz. A Szabadság téren lévő szovjet emlékműre vonatkozó kérdésre Horváth Csaba azt mondta, a szovjetek voltak azok, akik a náci Németország terrorja alól felszabadították Budapestet. "Engedje meg, hogy én ehhez picit másképp viszonyuljak" - fogalmazott, megjegyezve, hogy nem a Szovjetunió államhatalmi, kommunista elnyomó gépezetével ért egyet, hanem azzal a történelmi teljesítménnyel, ami a felszabadulás napján történt.   Fidesz: a Gyurcsány-koalíciótól nem idegen az antiszemita kártya A "Gyurcsány-koalíciótól" nem idegen az antiszemita kártya kijátszása - reagált a német megszállás tervezett emlékművével kapcsolatos ellenzéki kritikákra a Fidesz szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Az 1944. március 19-i német megszállás napjától Magyarország egy megszállt ország volt, és ezt követően "a 20. század legsötétebb napjai következtek" - mondta Hoppál Péter, aki szerint emlékeztetni kell a múlt század e sötét és szomorú időszakára. A szóvivő helyteleníti, hogy az emlékmű tervét politikai támadások érik. Mint fogalmazott, hisztériakeltőnek érzi az ügy körüli eseményeket, amelyeket a kampányidőszak is fokoz, ráadásul "a Gyurcsány-koalíciótól nyilvánvalóan nem idegen az antiszemita kártya kijátszása" sem. Arra a felvetésre, hogy a Mazsihisz keddi sajtótájékoztatóján Schmidt Mária történészt sértő megjegyzés hangzott el a szintén történész Karsai Lászlótól, Hoppál Péter azt válaszolta: "nagyon erősnek" tartja a hangnemet, a stílus nem a közéletnek megfelelő volt.   Német nagykövetség: A felelősség a magyar kormányé A budapesti német nagykövetség sajnálatosnak tartja, hogy a német megszállásnak a budapesti Szabadság térre tervezett emlékművével kapcsolatos döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg. A külképviselet közleményében kiemeli: Németország tisztában van a második világháború alatt elkövetett bűntettek miatti felelősségével, és vállalja is ezt a felelősséget, a Magyarországon történt bűntettek vonatkozásában is. A magyarországi emlékhelyekkel kapcsolatos felelősséget alapvetően a magyar kormány viseli - állapítja meg a kommüniké. A nagykövetség szerint (figyelembe véve a magyarországi holokauszt-emlékév már csaknem egy éve tartó, átfogó, nyilvános előkészületeit, amelyben részt vett Ausztria, Németország, Izrael és az Egyesült Államok nagykövete is) sajnálatos, hogy "az emlékművel kapcsolatos aktuális döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg". MHO, Echotv  

Széles Gábor felvilágosította Szanyit

                        A Facebook közösségi portálon reagált a szocialista Szanyi Tibor múlt heti bejegyzésére Széles Gábor, a Magyar Hírlap és az Echo Tv tulajdonosa. Szanyi azt üzente, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése miatt Széles Gábor „fújhatja az Orbánnak szánt ingyenenergiáját”, de „a szocik” szívesen veszik felajánlásait, amelyeket ingyenesen továbbadnak a népnek. Válaszában Széles Gábor a következőket írta: „Kedves Szanyi Tibor! Örülök, hogy »nagy ritkán«, illuminált állapotodban az energiacellára is gondolsz, és ezen gondolataidat az FB-n is megosztottad. Megtisztelő a javaslatod az energiacellára vonatkozólag, de sajnos egy probléma van a javaslatoddal. Nem szeretnék legalább 2018-ig várni az energiacella bevezetésével, mert ennél hamarabb aligha kerültök kormányra, legalábbis a közvélemény-kutatási adatok alapján. Viszont ha már voltál ilyen kedves javaslatot tenni, akkor hadd osszak meg egy információt veled elsőként – ami miatt a sajtó ezt a levelet azonnal fel fogja kapni –, nevezetesen a háromhetes tesztüzem sikeresen lezárult. Jelenleg a kereskedelmi tárgyalások megkezdésére várunk. (Több ország is részt vesz ezekben az egyeztetésekben.) Sajnos ez a berendezés elsősorban a háztartások részére lesz hasznos, és nem váltja ki a vállalatok jelentős energiaigényét. (Ezt korábban is hangoztattam, gondolom, elkerülte a figyelmedet két hörpintés között.) Tehát a véleményem az atomenergiával kapcsolatban az, hogy Magyarországnak változatlanul szüksége lesz a legolcsóbb áram-előállítási módszerre, valamint ennek továbbfejlesztésére a Paksi Atomerőmű keretében. Gondolom, nem olvastad azokat az egyenként több száz oldalas tanulmányokat, amelyeket a továbbfejlesztés előtt neves magyar szakműhelyek készítettek, akárcsak az oroszok harmadik generációs erőműveire vonatkozólag, amelyek ma már biztonságosabbak, mint a francia atomerőművek. Gondolom, arról sem hallottál, hogy már épül Oroszországban, vagy legalábbis tervezés alatt van a negyedik generációs atomerőművek kérdése. (Amely alapvetően át fogja alakítani a közgondolkodást az atomerőművekkel kapcsolatban.) Természetesen azon sem lepődnék meg, ha az oroszok kompakt atomerőműveiről sem hallottál volna, amelyek hamarosan megjelennek a világpiacon. (Ezen erőművek alapjai az atom-tengeralattjárók számára kifejlesztett típusok, amelyek egy kisebb város energiaellátására lesznek alkalmasak.) Meggyőződésem, hogy a magyar atomfizikusoknak, szakembereknek a bekapcsolódása ezen programokba egymagában is nagyon fontos. Végezetül remélve, ha a választások után kikerülsz az EU-ba képviselőnek, a magyar atomenergia-ipar érdekeit is fogod képviselni, megfelelő szakértelemmel felvértezve”. Üdvözlettel, Széles Gábor Magyar Hírlap    

Őszi éjjel izzik a galagonya...

                    "Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája."   Weöres Sándor

A váci székesegyház - Nagyboldogasszony székesegyház

Az orosz hitel kondícióival „Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja” - rövid ellenzéki lapszemle

                        Oroszország és Magyarország együttműködési megállapodást írt alá az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson. hvg.hu Varga Mihály szerint közbeszerzésen sem lehetett volna kedvezőbb konstrukciót kialkudni. Arra, hogy a tender hiánya az Európai Unió versenyjogi biztosának „szemet szúrhat-e”, a miniszter azt válaszolta: abban az esetben, ha brüsszeli vagy piaci finanszírozása lenne a projektnek, akkor felvethetne versenyjogi kérdést. A magyar államnak azonban megvan a joga, hogy ha bilaterális megállapodást köt, akkor tender nélkül biztosítsa az erőművi blokkok megépítését. Lázár János arra a kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az orosz bázison működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás. Az orosz hitel kondícióival „Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja”.  ATV

Megnőne a munkakerülők száma - kritikus helyzetű családok pénzért vállalnának mind több gyermeket - rövid lapszemle

                            Egy "szakemberekből" álló független munkacsoport, a LÉT munkacsoport a feltétel nélküli alapjövedelem rendszerét dolgozta ki. A létminimum 60-66 százalékát Magyarország minden lakosa alanyi jogon, feltétel nélküli alapjövedelemként megkapná. 18 év felett mindenki havi 50 ezer, alatta 25 ezer forintot. Boros Imre szerint a program megvalósításra teljesen alkalmatlan, ám szavazatszerzésre, a munka világából 2010-ig kimaradó, és így ebbe szocializálódott emberek megszólítására jó lehet. Megnőne a munkakerülők száma. A kritikus anyagi ás társadalmi helyzetű családok ráadásul pusztán az alanyi jogon járó pénzért vállalnának mind több gyermeket, az beláthatatlan következményekkel járna. Nagyon veszélyes blöffnek nevezte a Fidesz szóvivője a baloldalon felvetett és az MSZP által is támogatott ötletet, hogy mindenkinek feltétel nélkül járjon Magyarországon egyfajta alapjövedelem. Számíthatnának a pénzre azok is, akik kerülik a munkát, nem dolgoznak, és nem is fizetnek adót. Magyar Nemzet