"Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!"
Vörösmarty Mihály (1800-1855) - író, költő
"Csendes szerénységben él a cédrus, ezredekre kiható türelemmel - türelemmel kell élnie egy nemzetnek is, amíg a koronáját nem éri el."
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) - festőművész
Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit.
Széchenyi István
Az Árpád-ház - Turul-dinasztia - a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia. Árpád leszármazottainak uralkodása idején történt a magyar királyság megalapítása.
A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.
A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani:
a bordót a pirossal,
a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával,
a narancssárgát citromsárgával,
a kéket saját sötétebb árnyalatával,
a lilát saját sötétebb árnyalatával és
a zöldet saját sötétebb árnyalatával.
A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni.
A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározza viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.
"A tiszta földet könnyebb megmunkálni, mint azt, amelyet bedudvásítottak."
Bartók Béla (1881-1945) - zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató
A nyugalom világa - Marosfő - Székelyföld - Erdély
A székelyföldi Gréces-nyereg tájéka mindig is magyar vidék volt – és marad is! Autonómiát Székelyföldnek!
Marosfő Gyergyószentmiklóstól 23 km-re délkeletre 850 m magasan a marosfői hágónak nevezett Gréces-nyereg hátán fekvő klimatikus üdülőhely.
Vízválasztó vidék. Határában ered a Maros is és az Olt is.
A Maros egyik forrása a Feketerez csúcsa alatt 1350 m magasan van és a vasútállomás alatt egyesül a másik ággal.
Az Olt forrása 1418 m magasan a Magas-bükk lejtőjén patakok által körülvett mocsaras vízgyűjtő teknőben van.
A Thurzó-ház reneszánsz homlokzata tipikusan lengyel-szepesi stílusú. Kapuja, folyosója, szobáinak mennyezete gótikus. Sgraffitó díszítése a századforduló idejéből való. Ma levéltár van benne.
"A törvény olyan, mint a pókháló, amely megfogja a kisebb állatokat, a nagyobbak azonban átjutnak rajta. A dongó beléje jutva széttépi, s kirepül belőle, a kis légy azonban fennakad benne."
Temesvári Pelbárt - (1435-1504) - teológus, skolasztikus író, prédikátor