Löffler Tibor szerint Mesterházy miniszterelnök-jelöltségének politikai legitimitása gyenge alapokon áll. A baloldal jelöltje azért kap összellenzéki támogatást, mert egy szűk nem baloldali (liberális) értelmiségi kör rejtélyes módon képes volt visszaléptetni ellenfelét a jelöltségtől.
Csakhogy ilyen alapon megeshet, hogy Mesterházy is idézést kap, mert a cilinderből valaki mást húznak ki a választások előtt, ezért az MSZP jelöltjének addig is a golyófogó szerepét szánják.
A jövő politikatörténetének fundamentális kérdése, mi vette rá Bajnai Gordont, hogy egy maroknyi liberális humánértelmiségi elé járuljon, akiknek se politikai pártjuk, se politikai posztjuk sincs, és független entellektüelként csak szabadon lebegnek a magyar politika bugyrai felett?
Mik voltak azok a mindent eldöntő érvek, amelyekkel csak és kizárólag ez a maroknyi liberális tudta meggyőzni Bajnait? És mi lett volna, ha Magyarország leendő miniszterelnöke nem kér az intelmekből? Ha el sem megy hozzájuk, vagy ha elmegy, de nemet mond. Végtére is fél évvel korábban (a Farkasházy-féle szárszói találkozón) ők még neki adták a bicikli kormányát, Mesterházynak meg a pedált, most viszont azt adták tudtára, hogy neki kell taposnia a pedált Mesterházynak.
Nagyon úgy néz ki, hogy alkalmazható erre az esetre Magyar Bálint maffiaelméleti analógiája: vannak keresztapák, akiknek akaratából, hozzájárulásával vagy áldásával lehet formális pozíciókhoz hozzájutni.
Magyar Nemzet
Kende Péter szerint kétségtelen, hogy a német katonai bevonulással végképp megszűnt az a kicsi játéktér, amellyel a Horthy-rendszer még rendelkezett. A kormány által tervezett emlékmű a maga furcsa szimbolikájával, amelyet Kende nem bírál, mert egy művészi alkotásnak joga van különféle jelképes eszközöket használni, így a német sast, vagy akár Gábriel arkangyalt is, az esemény tragikumát akarja felidézni, ami ellen önmagában véve nem lehet kifogásunk. 1944. március 19-én az ország elvesztette szuverenitását.
Ez tényszerűen így van; elsősorban Horthy kényszerű beleegyezésével és attól való tartózkodásával, hogy felhívást intézzen az országhoz. De egy fél évvel később kísérletet tett erre. Aki egy kicsit ért a történelemhez, jól tudja: nem lehet semminek megírni az igaz történetét, mert a történelem rendkívül komplex és bonyolult.
A tudományos történetírás annak megértésére törekszik, hogy is történtek a dolgok. A vezérgondolat az, hogy Magyarországot frusztrálta mindaz, ami 1918 után történt, ráadásul ehhez a frusztrációhoz a kommunista rendszer egy jó adagot hozzátett azzal, hogy kiépített egy magyar bűntudatot.
Most jön a vezér (Orbán Viktor) és helyére teszi a dolgokat, mondván: ennek a bűntudatnak számos eleme nem állja meg a helyét és megszabadítja ettől a magyar népet. Olyan politikát hirdet meg, amely kiemeli a magyar nemzetet a frusztráltságnak abból az állapotából, amely felfogása szerint 1918-tól 1989-ig tartott. Tegyük olyan önbizalommal telivé a népet, hogy sokkal nagyobb dolgokra legyen képes, mint korábban.
Népszava
Pécs óvárosában található a pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, melyet Szent István király idejében alapítottak. Több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik.
A dóm külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot neoromán stílusúvá alakítsák vissza.
A dóm az UNESCO által világörökségnek nyilvánított ókeresztény sírkamrák közvetlen közelében helyezkedik el.
A templom hossza 70 méter, szélessége 40 méter, a tornyok magassága 60 méter.
A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését szerdán az Országgyűlés elnökénél – jelentette be Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője Budapesten tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.
Fazekas Géza elmondta: tavaly novemberben indult a nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészségen, mára gyűlt össze elég információ a megalapozott gyanúhoz. A nyomozás elrendelésének az alapja az osztrák pénzpiaci felügyelet Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás Elleni Információs Irodájának értesítése volt. Ezt követően hivatalból indult nyomozás még nem konkrét személy ellen – közölte.
A sajtószóvivő elmondta azt is, az eddig begyűjtött adatok szerint az osztrák számlán található összeg nem származhatott Simon bevallott és adózott jövedelméből. A vagyonnyilatkozataiban sem szerepelt az ausztriai megtakarítás.
Kósa Lajos a Fidesz alelnöke azt kérdezte, hogy a Simon Gábor számláján lévő több százmillió forint azonos-e azokkal a „gyanús százmilliókkal”, amelyről Gyurcsány Ferenc a közelmúltban beszélt. A kormánypárti politikus Mesterházy Attila szocialista pártelnöktől arra is választ vár, hogy az MSZP vezetése vagy a vezetés bármely tagja tudott-e a párt második emberének osztrák bankban tartott százmillióiról.
MNO
A teljes magyar sajtó Simon Gábor pénzügyeivel van elfoglalva. A Népszabadság a korábbi – baloldalhoz köthető – gyanús ügyekhez hasonlóan nem maradt néma, szerkesztőségi cikkben reagált a történtekre. A lap az eddigieknél is sötétebb jövőt jósol az MSZP-nek, és nem csak a 2014-es választásokat illetően.
A Népszabadság még októberben a bajai videóról, később az elbaltázott baloldali összeborulásról írt elítélő hangú vezércikket, komoly szerkesztőségi kritikát. A lap szerdán megsemmisítően fogalmaz a baloldal választási reményeit illetően – immár Simon Gábor pénzügyi manővereinek tükrében.
Mesterházy Attila első számú helyetteséről a Magyar Nemzet derítette ki, hogy egy osztrák bankban parkoltat több száz millió forintot. A vagyon eredetéről eddig nem tudott hiteles bizonyítékkal szolgálni, vagyonnyilatkozatában sem szerepeltette azt. Simon csütörtökre ígért részletes tájékoztatást, a történtek hatására pedig lemondott minden MSZP-s tisztségéről, és felfüggesztette párttagságát.
A Népszabadság szerkesztőségi cikkében kitér rá, hallgatásával a politikus lényegében beismerte, hogy titkolt vagyonnal bír, aminek köszönhetően politikai hullává vált.
Saját magát már nem fogja tudni tisztára mosni, a lap szerint immár nem is ez a tét. Inkább az, mit kezdenek a szocialisták azzal a védhetetlen helyzettel, hogy a párt egyik felső vezetője a kampány finisében kirántotta a tartógerendát Mesterházyék amúgy is roskatag építményéből, „…és biztos vesztessé tette-e ezzel a pártját és általa az egész ellenzéki összefogást…”. A Népszabadság szerint most már nagyon sokaknak kell nagyon utálniuk ahhoz Orbán rendszerét, hogy ebből kormányváltás legyen.
Amint írják, a százmilliók eltitkolása akkor sem menthető tett, ha azoknak semmi köze az MSZP-hez. Simont száműzni kell, még a szocialista párt környékéről is, de a lap továbbmegy, évekre előre levonja a következtetést az egyik lehetséges forgatókönyv mentén.
„Ha az MSZP nem képes őszintén feltárni a Simon-ügyet, akkor nem csak egy választást fog elveszíteni.”
MNO
Kíváncsi lennék, az „Összefogás” híveit egyáltalán nem zavarja-e az a logikai bukfencsorozat, amelyet korábban egymást hevesen utáló vezetőik végrehajtanak, sajtójuk éljenzése közben. Mivel már senki sem azonos tegnapi önmagával, és nem is emlékszik, mit mondott egy órával ezelőtt, csakis a kollektív amnézia esete foroghat fenn balliberális oldalon.
Nekik külön, saját maguk számára létre kellene hozniuk egy Balliberális Emlékezet Bizottságát a kampány sikere érdekében. A Pakssal kapcsolatos álláspont abszurd elemeit mellőzném, különös tekintettel a Szovjetunióhoz való csatlakozás rémképének felvázolását, nem is szólva a „putyinizmus” veszélyeiről.
Ráadásul maga az őszödi rém nyilatkozta a napokban, hogy „Putyin karizmatikus vezető, nem volt vele nehéz tárgyalni. Amit megígért, azt teljesítette, soha nem vert át”. Az is rejtély, az elszánt hívek miért lelkesednek az ellenzék által nélkülözhetetlennek vélt adóemelésekért és megszorításokért, mert a „fájni fog, de aztán jó lesz” mazochizmusa mégsem lehet jellemző több százezer emberre.
A valóság irracionális értelmezése, sőt teljes tagadása sosem volt idegen ezektől a köröktől, de azért az mégis nagy pimaszság, hogy a 4-es metrót egyenesen Tarlós István nagy álmának nevezik, amely esetleg szétfoszlik, ha nem sikerül határidőre átadni a főváros utazóközönségének.
A teljes emlékezetkiesésben nem szenvedők ugyanis a zseniális beruházás ötletét és elindítását Demszky Gábornak, Budapest egykori hercegének tulajdonítják, és egyszerűen lehetetlen volt nem befejezni, mert akkor az lett volna a kampánytéma, nem is szólva több százmilliárd forint teljesen elfecsérelt közpénzről.
A totális ideológiai és politikai zűrzavar, kapkodás, fenyegetőzés azt sugallja, hogy már nem is próbál a „baloldal” kiizzadni bármilyen racionális programot, mert még saját hazugságaihoz is képtelen akár egy hétig ragaszkodni.
Az atomerőmű-ellenes tüntetés jelszava (Házat, hazát nem adunk!) első fele igaz, a házukat nem adják, de a hazát igen, bármikor.
Ezt a társaságot hívják globalista komprádor burzsoáziának, vagyis liberálisoknak - semmi kétség, a „baloldalisághoz” semmi közük, még akkor sem, ha tetőtől talpig vörösbe öltöznek a szegénység gazdag barátai. Őket az igazság messze elkerüli, és sohasem szabadítja fel. Hogy az amnéziások is felfogják: a jó erkölcsbe ütköznek naponta, és remekül szórakoznak a hiszékenyek együgyűségén.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A kék vércse a sólyomfélék családjához tartozó faj. 2009-ben Az Év Madara volt. Testhossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–75 centiméter.
Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál), testét viszonylag függőlegesen tartva. Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik.
Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát.