Urunk mennybemenetele római katolikus templom - Felsőszopor - Kisalföld
Szoport egy 1264-ben kelt oklevél említi először az ómagyar "Terra Zupur" néven.
A templomról 1338. 06. 01-én kelt osztálylevél tudósít bennünket. 1347. 07. 25.-én kelt oklevél szerint a "Szent Márton" templom kegyúri jogát osztatlan állapotban hagyják. A templom a hitújítás idején az evangélikusoké lett.
A szoporiak az országgyűléshez fordultak segítségért. 1670-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek a király nevében visszaadta a templomot a katolikusoknak.
Az USA és Nyugat-Európa áll az ukrajnai "álforradalom" mögött - rövid lapszemle
Lovas István szerint nehéz megérteni, miért kellett Amerikának és Nyugat-Európának a számos polgárháborús válsággóc mellé még a lángba borult Ukrajna is? A „forradalmárok” halált hozó eszközöket vetnek be, de – mint Catherine Ashton kijelentette – „minden helyzetben a kormány felelőssége az emberek biztonságát szavatolni.
A kijevi Majdan-téren csak az a nyugati vezető nem fordult meg a demonstrálókat lázítani, aki nem elég fontos az észak-atlanti hierarchiában. És ők meg is fogadták a tanácsot.
Épületek, autók, gumihegyek égnek, és már dörögnek a lázadók fegyverei. Hogy a hatalom visszalő? A washingtoni Fehér Házat netán máshogy védenék meg ilyen esetben? Paul Craig Roberts, Reagan elnök pénzügyi államtitkára a Foreign Policy internetes portálján megírja, hogy a legtöbb tüntető napi 2-300 hrivnyát (4500-7500 forintot) kap protestálásáért, pl. a Konrad Adenauer Alapítványtól.
Azt pedig maga a „fanatikus russzofób és neokonzervatív háborús uszító” Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes kotyogta el tavaly decemberben egy sajtókonferencián, hogy kormánya 5 milliárd dollárt „fektetett be” egy hálózat megszervezésébe, amellyel Ukrajnának „olyan kormánya lehet, mint amit megérdemel”.
Nuland volt, aki kiszivárgott telefonbeszélgetésében elmondta a kijevi amerikai nagykövetnek, hogy Washington kiket tart kívánatosnak a kijevi kormányban és kiket nem.
Magyar Nemzet
Az uniós források nem ajándékok, hanem jogos járandóságaink - rövid lapszemle
Boros Imre szerint ideje végre rendet teremteni az Európai Unió és hazánk közötti pénzügyek eddigi tárgyalásában. Az ország uniós tagságra való készületének másfél évtizede alatt elveszett másfél millió magyar munkahely, ám több tízmilliárdos és egyre növekvő mértékű piac nyílt nálunk ezzel párhuzamosan az unió régi tagországai számára.
A hazai gazdaság zászlóshajói (iparvállalatok, bankok biztosítók, kereskedelmi hálózatok és közszolgáltatók) a privatizáció keretében olyan árakon kerültek a régi uniós tagországok cégeihez, hogy azok szinte a privatizáció másnapján a vételár többszörösét érték.
A külföldi kézbe került magyar „gerincgazdaság” évente húszmilliárd eurónyi profitot termel az új tulajdonosnak, s ennek a felét sikerül még adózás előtt kivinniük az országból, kreatív export-import számlázási könyveléssel. A hazánknak folyósított éves európai pénznél az országból évente kivitt és az unió fejlett országaiban landoló pénztömeg jóval nagyobb.
Az uniós források tehát nem ajándékok, hanem jogos járandóságok.
Magyar Hírlap
Kövér elmondta, mi történik majd április 6-a után
Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt négy évben rendszerváltozással összemérhető jelentőségű és mennyiségű törvényhozási munka zajlott.
Kövér László szombaton Nagykanizsán, sajtóbeszélgetésen értékelte így a jelenlegi ciklus parlamenti munkáját, és – mint mondta – ha a választók is így ítélik meg, újra bizalmat adnak a jelenlegi kormánynak. A négy év nem olyan nagy idő, hogy az emberek elfelejtenék, mi történt 2010 előtt.
Akik akkor hatalmon voltak, „pontosan ugyanazt tennék ma is” – fogalmazott a házelnök. Szerinte mostani nyilatkozataikból is kiolvasható, hogy a rezsicsökkentést „visszacsinálják”, a családtámogatási rendszert „romba döntik”, a mezőgazdasági reformnak az ellenkezőjét tennék megint, vagyis „visszajuttatnának bennünket oda, ahonnan 2010-ben elindultunk”.
Kövér elmondta, hogy a Fidesz-kormány 2010-ben „csőd közeli országot” örökölt 500 milliárd forintos hiánnyal, ami nem volt benne a 2010-es költségvetésben, pedig „innen indul minden”.
Közlése szerint 2002-ben a Fidesz 320 milliárd forint elkölthető forrást hagyott az MSZP-SZDSZ-kormányra. A házelnök kijelentette: a négy évvel ezelőtti kormányváltás idejére „minden területen az állam működőképessége kérdőjeleződött meg”. A sorozatos cigánygyilkosságok ügyét emelte ki, mint ami „a legborzalmasabb, legbrutálisabb formában világított rá arra, hogy az állam gyakorlatilag nem volt képes megvédeni a legelemibb szinten sem a polgárait”.
Kövér: Ma is lehetnek kétségeink
Volt SZDSZ-es képviselők felvetéseire utalva beszélt arról, hogy hanyagság, szakmai hozzá nem értés vagy oda nem figyelés következménye volt, hogy a rendvédelmi szervek, a titkosszolgálatok és a rendőrség hosszú ideig nem volt képes „megakadályozni és felderíteni a történteket”. Hozzátette: „ma is kétségeink lehetnek, hogy vajon a teljes igazság napfényre került-e”, netán többről van szó, „olyan cinkos összejátszásról”, ami passzivitásában nyilvánult meg, vagy „tevékenyen is hozzájárultak mindahhoz, ami történt”. Kövér azt mondta: „ennél mélyebbre egy állam már nem juthat”.
Az őszödi beszéd kiszivárogtatása kapcsán, megfogalmazása szerint „a szappanopera újabb fejezete után” érdemes elgondolkodni, azon, kik voltak, „akik az előző kormányban a működésképtelenség határára juttatták az országot”.
„Csak menedzselni kell az ügyeket...”
Az elmúlt négy év tevékenységét megfeszített munkaként értékelte, amiben az embereknek is részük volt, s ennek eredménye, hogy sikerült ismét növekedési pályára állítani a gazdaságot. A törvényhozási munka nagyját elvégezték, az elmúlt négy évet jellemző „rohamtempóban” több mint 800 törvényt fogadtak el, ez még akkor is jelentős szám, ha „leszámítjuk belőle a mintegy 150 nemzetközi szerződést” – mondta.
Csak a legjelentősebbeket említve sorolta a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv és a munka törvénykönyve mellett az alaptörvényt, valamint az arra épülő sarkalatos törvényeket.
Az MTI kérdésére, hogy milyen feladatai lesznek az április 6. után felálló új Országgyűlésnek, Kövér kifejtette: egyszerűen szólva „csak menedzselni kell az ügyeket a normális kerékvágásban”, azzal együtt, hogy különböző törvényeken akad még igazítanivaló, „mert az élet újabb kihívásaira reagálnia kell a kormányzatnak”.
Két területet emelt ki, az államigazgatást és az oktatási rendszert, ahol „még lesz teendő a következő négy évben”, de a végre újra növekedési pályára állított mezőgazdaságban is szükség van „új ötletekre és segítségre”.
A családi gazdálkodókat, a kis- és közepes vállalkozásokat kell segíteni abban, hogy az európai uniós források mellett a saját lábukra tudjanak állni és piacot találjanak. Ehhez a kormányzat segítsége kell, azt „leegyszerűsítve szövetkezésnek nevezhetnénk” a legproblémásabb értékesítés és feldolgozás területén, hogy a magyar mezőgazdaság valóban versenyképes legyen.
MNO, MTI
Eszment brüsszeli bürokraták most az akácerdőket irtatnák ki - óriási és pótolhatatlan károkat okozva Magyarországnak ezzel
Glattfelder Béla a FIDESZ európai parlamenti képviselője 2014. január 15-én az EP-ben felszólalt a magyarországi akácosok és a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységekből élők védelmében, miután az EU az akácot is a veszélyt jelentő, terjeszkedő fajok közé kívánja sorolni.
Több mezőgazdasági és erdészeti szakmai szervezet részvételével – koalíció alakult az akác és az akácméz megóvására és elismertetésére. Az együttműködés szervezője Glattfelder Béla, aki a kezdeményezés céljaként az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, különösen a méhészet, védelmét jelölte meg a korlátozási szándékok ellenében.
„Célul tűztük ki, hogy fellépünk azon uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását vagy a támogatásból való kizárását eredményezhetik.
Kezdeményezzük továbbá az akác és az akácméz hungarikummá minősítését, így megteremthetjük a termesztés és a hasznosítás hosszú távú biztonságát” – mondta az EP-képviselő. Az Akác-koalícióról szóló nyílt levél többek között kitér arra, hogy Magyarország akác és akácméz nagyhatalom, nálunk van Európa akácerdeinek fele, ami a hazai erdőterület egynegyedét adja. A nemzetközi hírnévnek örvendő magyar méztermelés bevételének jóval több, mint a fele akácméz értékesítéséből származik, az akác pedig óriási lehetőségeket kínál a jövőben is.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének az üggyel kapcsolatos közleményéből kiderül, ez a fafaj nem csupán gazdasági, környezet- és természetvédelmi hasznai miatt fontos, de a magyar vidék „kenyéradó fájaként" sok tízezer erdészettel, mezőgazdasággal foglalkozó család megélhetését biztosítja, ezért a méhészekkel együtt tiltakoznak az ellen, hogy az akác termesztését uniós szinten bármilyen módon korlátozzák, vagy kizárják a támogatásokból.
Az Észak-Amerikából származó, hazánkban mintegy háromszáz éve ültetett fehér akác előnyös tulajdonságai, gazdasági és társadalmi jelentősége vitathatatlan, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy telepítése szabályozott körülmények között kell történjen, meg agresszívan terjeszkedik.
A WWF Magyarország véleménye szerint nem szükséges változtatni a jelenlegi, a törvényben is rögzített alapelven, mely szerint védett területen új akácosok telepítése nem megengedett, másutt azonban lehetőség van e fafaj termesztésére, és ehhez jelentős uniós támogatás is igényelhető. A természetvédelmi szervezet azt az álláspontot képviseli, hogy az idegenhonos akác csak a védett területeken kívül legyen termeszthető.
Humor nélkül sótlan a világ - "Csak Ferit tartsuk távol!" - Cifra Kaloda - Külföldi szakértő a Gyurcsány-koalícióról - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=bbTQm1dpEss&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201401&hd=1
Székely Szabadság Napja Berlinben is!
A Székely Nemzeti Tanács szervezésében egy évvel ezelőtt, 2013. március 10-én, Marosvásárhelyen harminc ezren emlékeztek meg azon székely vértanúk áldozatáról, akik 1854. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten a nemzeti önrendelkezésért adták életüket. Budapesten, Berlinben és számos más európai városban élő magyarok és székelyek tartottak szimpátia-tüntetést ekkor.
2013. október 27-én a Székelyek Nagy Menetelése már 120 ezer résztvevőt vonzott Székelyföldre, Budapesten pedig 15 ezren vonultak a Hősök teréről a budapesti Román Nagykövetség Thököly úti épülete előtt felállított színpadhoz.
Minkét megmozdulás a székelyföldi autonómia-követelés nagy ünnepe volt! Miután a román hatalom továbbra is elutasító magatartást tanúsít az ügy iránt, nyilvánvaló, hogy a nyomásgyakorlást 2014-ben is folytatni kell.
2014. március 10-én, hétfőn, 18.30-kor ismét szolidaritási rendezvényt szervezünk Berlinben is, a Székely Nemzeti Tanács által Marosvásárhelyre meghirdetett 2014. évi Székely Szabadság Napjával egy időben.
Néma tüntetés lesz, mécsesgyújtással. Aki tud hozzon székely zászlókat, transzparenseket és mécsest.
A rendezvény helyszíne: Román nagykövetség, Dorotheenstraße 62, 10117 Berlin
Kiss István (1927-1997) Széchenyi István szobra - Széchenyi város - Kecskemét - Alföld
Kecskemét legnagyobb lakónegyedének közepén levő ligetben áll a 'Legnagyobb magyar' két és fél méter magas szobra. Előtte egy hat méter hosszú műkőből készült asztalon a XIX. századi Nagy-Magyarország plasztikus bronzból készült térképe, a reformer munkaterepe. Az országasztalról - mintegy jelképesen- a később elcsatolt területek függőlegesen lelógnak. A szobor környezetét, a kb. 2 hektáros Aradi Vértanúkról elnevezett teret, Kerényi József tervezte. A ligetet hossz- és keresztirányban húzódó 6 m széles sétány négy egyenlő részre osztja. A szobor környezetét kemény mészkővel burkolták, pókháló szerű szerkezetet kialakítva. A parkban 69 gesztenyefát ültettek - annyit, ahány évet élt Széchenyi.
A szobrot és emlékparkot 1982. augusztus 18-án avatták fel. Abban az időben Széchenyi egyre többet szerepelt a közbeszédben. Nagy-Magyarország térképet akkortájt csak a történelemkönyvekben lehetett látni.
Bártfafürdő - Felvidék
Bártfafürdőn az évszázadok óta ismert konyhasós, vasas gyógyforrások tették lehetővé a fürdőtelepülés kialakulását.
Először 1247-ben említik Borkút néven. A gyógyvíz különösen emésztési és idegi bántalmak ellen ajánlott. Használják kádfürdőben, ivókúraként, iszappakolásban.
A XIX. század végén épült szállók előkelő vendégei között volt Erzsébet királyné. I. Sándor orosz cár is megfordult itt. A fürdőtelep környéke kitűnően gondozott, sétautakkal, szalonnasütőkkel, kilátókkal, pihenőkkel ellátott parkerdő.
Európát megvédő vár a Duna és a Száva összefolyásánál - Nándorfehérvár - Délvidék
A török szinte feltartóztathatatlanul nyomult előre 1456-ban, de Nándorfehérvárnál Hunyadi János serege és Kapisztrán János keresztesei 1456. július 22-én hatalmas vereséget mértek rá.
A nándorfehérvári győzelem megtörte a török terjeszkedés lendületét, hiszen Magyarország ellen hat és fél évtizeden keresztül nem vezetett a szultán hadjáratot.
A csatában történt a legendás, önfeláldozó egyéni hazafias hőstett:
az egyik bástyán a törökök megvetették a lábukat, és az egyik termetes janicsár zászlót emelt a magasba.
A látvány feltüzelte a törököket, és a védők tudták, hogy a zászló nem maradhat a bástyán.
Dugovics Titusz, a vas megyei vitéz rohant a zászlótartóra, de amikor megérezte, hogy nem bírhat vele, inkább átkarolta, és vele együtt a mélybe vetette magát.
fotón: Wagner Sándor (1838-1919) - Dugovics Titusz önfeláldozása - Nándorfehérvár