Jaj annak, akit sorsa kiszakít

                      "Jaj annak, akit sorsa kiszakít hazájából, anyanyelvéből, de ezerszer jaj annak, aki kész feledni mindkettőt; mert új hazát s új anyanyelvet cserébe nem ád a másik ország, ahol élsz s az új nyelv, bárhogy betölti mindennapjaid! Míg neved magyar, idegen maradsz, míg múltad magyar, idegen maradsz, bárhova vet a sorsod!" Sulyok Vince (Ménfő, 1932– Oslo, 2009) - könyvtáros, költő, író, műfordító 1957-ben Jugoszláviába, majd onnan Norvégiába emigrált

Híres nők a magyar történelemben – Petrőczy Kata Szidónia

                                Petrőczy Kata Szidónia (Kaszavár - Felvidék 1658 – Beregszentmiklós - Kárpátalja1708) -  a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője.  Protestáns (evangélikus) családból származott. Édesanyja Thököly Imre fejedelem nagynénje volt.  Testvérbátyja ifjabb Petrőczy István Thököly Imre egyik legnagyobb hadvezére volt, aki Thökölyt török száműzetésébe két évtizedre elkísérte,majd azután II. Rákóczi Ferenc tábornokaként tért vissza, és Szenátusának is tagja lett. Családja Erdélybe menekülésekor Petrőczy Kata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a református Petrovinai Pekry Lőrinchez, Bethlen Miklós féltestvéréhez. Öt lányuk született. Versei a magyarózdi kastélyban maradtak fenn, nagyrészt saját kézírásával, összesen 45 darab. B. Radák Istvánné, Rhédey Klára fedezte fel, majd Thaly Kálmán lemásolta, ismertette s legnagyobb részét a költőnő életrajzával együtt közölte az Athenaeumban.

Dokumentumfilm Szolnokról a székely szabadságharcosok emlékére - rövid VIDEÓ!

                          165 éve történt, hogy 1849. augusztus elsején Erdélyben a Székelyföldön, a Nyergestetőn egy maroknyi honvéd-huszár megállított több ezer orosz-osztrák katonát. A magyar katonák hazaszeretete, becsülete és helytállása, erkölcsi tartása olyan példa, mely segíthet a magyar fiatalok értékrendjének kialakításában.   Szolnokon a Fiumei úti Általános Iskolában 20 éve működő Művelt Emberfőkért Alapítvány hiánypótló kiadványt készített: egy dokumentumfilmmel állít emléket a csatának. Az alkotók célja a hazaszeretet megszilárdítása, a magyar katonai hagyomány ápolása, a magyarság összetartozás-érzésnek terjesztése és nem utolsósorban az 1848-49-es szabadságharc emlékének ápolása. A DVD-t valamennyi JNSZ megyei általános és középiskola, valamint a Hargita megyei oktatási intézmények többsége megkapja. kattints a FILMTUDÓSÍTÁSRA! http://www.youtube.com/watch?v=wBnWtYvqR2k

Veres Pálné, (született: Beniczky Hermin - 1815–1895) - az iskolaalapítás magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója

                                  "Amilyen a nő, olyan a család, amilyen a család, olyan az egész társadalom." Veres Pálné - (született: Beniczky Hermin - 1815–1895) -  az iskolaalapítás magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesület alapítója

Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott

                          "Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott: az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépségét, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitni a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra." Kós Károly (1883-1977) - erdélyi építész, író és szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus

Az RMDSZ kollaboráns vezetésének a figyelmébe ajánljuk e sorokat - azoknak, akik a legnagyobb magyargyűlölőkkel szövetkeznek, működnek együtt, elárulva az eredeti célt, a magyarság megmentését

                            "Kérem azért az én Istenemet hívő, igaz hittel, hogy áldja meg maradékimat, kik szeretni fogják és meg is tartják ezt a kis világot itt a nagy hegyek között, és kérem az én Istenemet, hogy nehéz kezével sújtson le azokra, akik megunják és elprédálják otthonukat, földjüket, apáik szeretetét." Kós Károly (1883-1977)  -  építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus  

Nagy Anita fotós a főváros legszebb épületének a tetején járt - A Országgyűlés épülete - Budapest

Archív fotók Buda, Pest és Óbuda egyesítésének korából - Budapest - 1870-es évek

                          2013 novemberében volt a 140. évfordulója  Budapest "megszületésének". 1873-ban ezen a napon egyesült Buda, Pest és Óbuda. Egy izgalmas képsorozatot teszünk közzé a város gyermekkoráról. Ez nem a századforduló nagyszabású építkezéseit vagy polgári légkörét mutatja be, sokszor inkább sáros utcákat, düledező egyszintes házakat és igazi westernhangulatot látunk rajtuk - Budapest szívében.

Hősök kapuja - Kőszeg - Dunántúl

                            Kőszeg várát 1532-ben ostrom alá vette  I. Szulejmán szultán vezette török hadsereg. A kis vár védői több mint három hétig ellenállt a török támadásoknak a horvát Jurisics Miklós várkapitány vezetésével. A várat alig félszáz katona védte, mellettük képzetlen parasztok is harcoltak a túlerő ellen. Szulejmán eredetileg Bécset akarta elfoglalni, melynek ostromával három évvel korábban próbálkozott, de kudarcot vallott. A várvédőket segítette az időjárás is. Jurisics sikerrel ellenállt a szultán seregeinek, jól kihasználva a helyzet adta előnyöket és a változó időjárást. Jurisics érdeme, hogy visszaverte az óriási túlerőben lévő oszmán támadókat. A Hősök kapuja 1932-ben épült a történelmi nevezetességű ostrom négyszázadik évfordulójára.

Magyar hősök emlékműve - Csobotfalva - Székelyföld - Erdély

                          Csobotfalván a gesztenyefák szegélyezte sétány végén, a temető közepén áll a hősök emlékműve. Csíksomlyó (Várdotfalva), Csobotfalva és Csomortán első világháborúban elesett fiai emlékére állították. Az első világháborús hősök nevei mellé odakerültek a második világháborúsok is.