A boldogság egy pillangó
"A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül, de ha csendben leülünk, az is lehet, hogy leszáll ránk." Nathaniel Hawthorne (1804-1864) - amerikai író
Simon nem csak Ausztriában rejtegethetett pénzeket - a szocialista botrány tovább dagad
Az Index információi szerint Simon Gábor az eltitkolt osztrák számláin kívül Magyarországon is rejtegethetett pénzeket. A lap úgy tudja, ebben a Sólyom Airways körül is felbukkant, az Interpol által körözött Welsz Tamás segíthetett neki.
Az Index csütörtökön azt írta, egy napokban tartott házkutatás alapján jutottak arra a következtetésre a nyomozók, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök egykori helyettese nemcsak osztrák számlákon, hanem egy magyarországi bankban is rejtegetett jelentős összegeket, melyeket a vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel.
A pénzek elrejtésében az a Welsz Tamás segíthetett Simonnak, akinek neve nemrégiben a Sólyom Airways körül bukkant fel, és akit barátnőjével együtt egy offhore-csalás miatt köröz az Interpol a panamai hatóságok kérésére. Welsznél a nyomozók állítólag házkutatást is tartottak, a férfi ezt tagadta az Index megkeresésére.
A lap úgy tudja, hogy a nyomozók Simon és Welsz régóta tartó együttműködésére találtak bizonyítékokat, és a körözött férfi aktívan közreműködhetett Simon pénzügyeinek rendezésében is, többek között bizonyos okmányok beszerzésében, melyek segítségével a volt MSZP-s „diszkréten” tudott bankszámlát nyitni.
Február 4-én a Magyar Nemzet írt elsőként arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök egykori helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, csaknem 250 millió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján, amelyet nem tüntetett fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem.
Azóta a politikus kilépett a szocialista pártból, lemondott mandátumáról, az ügyészség pedig február 18-án gyanúsítottként hallgatta ki. A Központi Nyomozó Főügyészség az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, valamint kétrendbeli magánokirat-hamisítás vétségével gyanúsítja a volt országgyűlési képviselőt.
Hallgatag Mesterházy, hallgatag szocialisták
Mesterházy Attila, a baloldali összeborulás közös miniszterelnök-jelöltje a Simon millióinak eredetét firtató, a szocialisták számára kínos kérdéseket megelőzendő eltűnt a nyilvánosság elől; csupán annyit árult el, hogy szerinte Simon 240 milliója nem pártpénz, „az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom”.
A pártelnök mellett a szocialista párt álláspontja is kitérő, a párttagok számára előírt hivatalos álláspont semmi másra nem törekszik, mint hogy törölje a politikussal fennállt vagy fennálló bárminemű kapcsolatot.
MNO
A finnugorizmusnak alapvető hibája...
"A finnugorizmusnak alapvető hibája, hogy ahelyett, hogy a magyar nyelvben valóban előforduló finnugor szavakkal és nyelvi fordulatokkal foglalkozna, a magyarságot tudománytalanul és teljesen indokolatlanul a finnugor népektől származtatja.
Márpedig a nyelvtudomány tárgya a nyelv, és nem annak a népnek a története, amely ezt a nyelvet beszéli."
Kiszely István (1932-2012) - antropológus
Ezer év alatt egy hatalmas cserfa nőtt a mi földünkből
"Ezer év alatt egy hatalmas cserfa nőtt a mi földünkből.
Ez a cser maga a magyar nép. A gyökere a paraszt, a törzse a régi nemességből lett és véle összeforrott értelmiség, a lombja az antik értelemben vett arisztokrácia, a kiválóság.
Minden ugyanaz: a gyökér, a törzs, a lomb és egyik a másik nélkül élni képtelen. A fa elszárad, ha bármelyik beteg. Nem társadalmi osztályokról van a háromban szó, de fejlődési fokokról.
Más népek ezért nem értenek meg minket. A különbségekben ilyen hasonlatok nincsenek sehol."
Tormay Cécile (1876-1937) - író, műfordító
Magyar népi díszítések - Baranyai főkötő hímzése - Dunántúl
A templomba menő új asszony díszes főkötőjének mintája - finom arany díszítéssel készül.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kalpka György emlék a temetőben - Ewelme - Anglia
Egy magyar hős emlékének megörökítése talán a legfurcsább módon Klapka György (1820-1892) nevéhez kapcsolódik. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ifjú tábornoka Komárom várának védelmével írta fel a nevét a történelem lapjaira. Klapka tüzértisztként került a magyar testőrségbe, ahol öt évet töltött el.
A 48-as forradalom kitörése után felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, személyes bátorsága és harctéri sikerei révén gyorsan emelkedett a ranglétrán. Különösen a Tavaszi hadjáratban tüntette ki magát, majd 1849 májusában a Szemere-kormány helyettes hadügyminiszterévé nevezték ki, de hamarosan lemondott tisztségéről, hogy a komáromi vár parancsnoka legyen.
Irányítása alatt a Duna két partján álló erődrendszer bevehetetlen erősséggé vált, amelynek védői a világosi fegyverletétel után még hetekig kitartottak. Klapka hosszas alkudozás után csak szeptember 27-én kötött egyezséget a császáriakkal, amely szabad elvonulást garantált a védőknek.
Klapka György Londonba, Párizsba és Lipcsébe, majd Svájcba ment, az orosz-török háború kitörése után pedig Konstantinápolyba utazott és felajánlotta szolgálatait a Portának. 1866-ban az általa Sziléziában felállított Magyar Légió élén megkísérelte a visszatérést hazájába, de a porosz-osztrák kibékülés nem kedvezett a vállalkozásának. Végül az 1867-es Kiegyezést követően ő is amnesztiát kapott, s most már véglegesen hazatérhetett. Itthon Illava, majd szülővárosa, Temesvár választókerületének képviselője lett, de néhány év után visszavonult a közélettől. Budapesten, temetésén több tízezer ember énekelte a Klapka-indulót.
Emlékét a történelmi Magyarország területén több tábla és szobor őrzi (a legismertebb a révkomáromi), de a nagyvilágban a legérdekesebb Nagy-Britanniában, az Ewelme nevű falucska temploma melletti sírkertben található.
Itt nyugszik ugyanis Jerome K. Jerome, a “Három ember egy csónakban” és más művek szerzője. Olvasói közül feltehetően kevesen tudják, hogy a nevének közepén a “K.” Klapka György nevét idézi, aki a család barátjaként a szabadságharc bukását követő emigrációban vendégszeretetüket élvezte. Az író felvette a Klapka nevet. Akiben kétségek élnek, annak elegendő bizonyítékul szolgálhat a sírkő, amelyre az író teljes nevét rávésték.
___________________________________________
Párizsi udvar - Budapest
A Brudern-ház egy eklektikus stílusú lakó- és irodaház Budapest V. kerületében, a Ferenciek terén. Eredetileg a Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. Ennek földszinti, belső része a Párizsi udvar, ami Budapest egyetlen, máig megmaradt XX. század eleji bevásárlóudvara.
Jaj annak, akit sorsa kiszakít
"Jaj annak, akit sorsa kiszakít hazájából, anyanyelvéből, de ezerszer jaj annak, aki kész feledni mindkettőt; mert új hazát s új anyanyelvet cserébe nem ád a másik ország, ahol élsz s az új nyelv, bárhogy betölti mindennapjaid! Míg neved magyar, idegen maradsz, míg múltad magyar, idegen maradsz, bárhova vet a sorsod!" Sulyok Vince (Ménfő, 1932– Oslo, 2009) - könyvtáros, költő, író, műfordító 1957-ben Jugoszláviába, majd onnan Norvégiába emigrált
Híres nők a magyar történelemben – Petrőczy Kata Szidónia
Petrőczy Kata Szidónia (Kaszavár - Felvidék 1658 – Beregszentmiklós - Kárpátalja1708) - a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője.
Protestáns (evangélikus) családból származott. Édesanyja Thököly Imre fejedelem nagynénje volt. Testvérbátyja ifjabb Petrőczy István Thököly Imre egyik legnagyobb hadvezére volt, aki Thökölyt török száműzetésébe két évtizedre elkísérte,majd azután II. Rákóczi Ferenc tábornokaként tért vissza, és Szenátusának is tagja lett.
Családja Erdélybe menekülésekor Petrőczy Kata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a református Petrovinai Pekry Lőrinchez, Bethlen Miklós féltestvéréhez. Öt lányuk született.
Versei a magyarózdi kastélyban maradtak fenn, nagyrészt saját kézírásával, összesen 45 darab. B. Radák Istvánné, Rhédey Klára fedezte fel, majd Thaly Kálmán lemásolta, ismertette s legnagyobb részét a költőnő életrajzával együtt közölte az Athenaeumban.