Lezard Nicholas
"A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket."
Lezard Nicholas - az angol The Guardian irodalom kritikusaként Szerb Antal Utas és Holdvilág című regényéről írt a lapban (2004)
Körmendy Zsuzsanna: Megszállók és megszállottak - avagy szoclib történelemhamisítók a nemzet tudatát szeretnék manipulálni
Az utóbbi évek legméltatlanabb, legtöbb félreértésről tanúskodó álvitája bontakozott ki a médiában és a parlamentben is a felállítandó emlékmű nyomán a német megszállásról. A kormányt ostorozó liberális és baloldali megszállottak nem arra törekedtek, hogy árnyaltabb képünk legyen a történelemről, hanem hogy demonstrálják, a politikailag korrekt oldalon vannak – pedig lehetnének az igazság oldalán is.
A történelmet a politikától elvonatkoztatni nagyon nehéz, s csak a legnagyobb történetíróknak sikerült. A történelmet a tényektől elvonatkoztatni a lehető legkínosabb vállalkozás, amelyre leginkább diktatúrák megbízott történészei tesznek komoly erőfeszítéseket.
Azoknak a kurzustörténészeknek, akik megvádolták a magyar kormányt azzal, hogy a német megszállásnak afféle dicsőítő emlékművet akar állítani, nemcsak az Orbán-kormány céljairól, hanem a polgári történetírás által sokszor értékelt német megszállás nyomasztó emlékéről sincsenek fogalmaik.
A magyar nemzettudatban – írók, költők, polgári politikusok, nem németbarát katonatisztek visszaemlékezéseinek garmada tanúskodik erről – a német megszállás képei komorak, letargikusak, elkeserítők. Az Orbán-kormány tehát egyenesen sárba tiporná a magyar nemzettudatot, ha igaz lenne az, hogy a német megszállásnak akar dicsőítő emlékművet állítani.
Hitler már 1943-ban meg akarta szállni Magyarországot, szeptemberben dolgoztatta ki a Margaréta-tervet. Három hadműveleti területre osztották föl hazánkat: Nyugat-Magyarországra, amely Budapestet is magában foglalta, a Tiszántúlra, amelynek megszállásánál a román haderőt is bekalkulálták, és a Tiszától északra eső területekre, ahol a szlovák és a német erők közreműködésével történt volna a megszállás.
Margaréta-tervnek új és új aktualizált változatai születtek egészen 1944 februárjáig, alkalmazkodva a változó helyzethez. Czettler Antal történész, kortanú Kállayról írt könyvében olvashatjuk: „a magyarországi bevonulás nem volt »virágháború«, mint az osztrák anschluss 1938-ban, ahol mind a vidék, mind Bécs lakossága őrjöngő lelkesedéssel fogadta Hitlert és csapatait.” Március 19-én hajnalban Gestapo-ügynökök már kész listával járták a fővárost, németellenes közéleti személyiségek lefogásának szándékával.
Letartóztattak 9 felsőházi tagot, 13 képviselőt, 45 ismert személyiséget. Bajcsy-Zsilinszky Endrét megsebesítették, elhurcolták, később a nyilasok kivégezték.
A nemzet viszonyát a német megszálláshoz jól tükrözi az alaptörvény preambulumának sokat idézett mondata, amellyel az egész ország egyetért, kivéve a balliberális szellemi kommandót, amely legszívesebben azt bizonyítaná be, hogy mi magunk szálltuk meg önmagunkat, a németek pedig – akik a Margaréta-tervről talán nem is hallottak – csak sajnálkoztak a határnál, hogy miket művelünk mi idehaza saját magunkkal.
A preambulum legyalázott mondata: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.”
A liberálisok ezt a mondatot támadják, mivel erőnek erejével azt akarják bebizonyítani, hogy a magyar alkotmány hazudik, itt nem is volt német megszállás, mi is holmi „virágháborúval” üdvözöltük a német csapatokat, önként és dalolva vetettük magunkat Hitler karjaiba.
Ki lehet válni a csahos falkából. Le lehet szögezni, ha ez egyeseknek nem jön is jól: azokban az években két megszállásban is részünk volt; az egyiket 40 évig felszabadulásnak kellett hívni, a másik maradhatott megszállás.
A mai rákosisták most a másik megszállást szeretnék átnevezni a magyar fasiszták örömünnepének. Egy nemzet tudatát kellene ehhez manipulálniuk. Nem fogjuk hagyni.
Körmendy Zsuzsanna
mno
Friuli Berengár a magyarokról írta - Legyőzhetetlenek
"Gazdagságuk pazar és szembetűnő. Hatalmas sereget tudnak kiállítani! Kürtszóra indul fordul egész serege. Napokig lovagolnak váltó lovaikon. Ha megindulnak megmozdul ég és föld alattuk. Harciasságuk és bátorságuk egyedülálló. Nem félnek a haláltól! Mosolyogva halnak meg! Legyőzhetetlenek."
Friuli Berengár (kb. 845 – 924) - itáliai király, utolsó szent római császár - lombardiai követe
Az az ember sorsa, hogy ne azt csinálja, amit szeretne, hanem amit lehet
"Az az ember sorsa, hogy ne azt csinálja, amit szeretne, hanem amit lehet."
Móra Ferenc (1879-1934) – író, újságíró, muzeológus
Böjte Csaba boldogságmondásai a Tízparancsolatra
IV. parancsolat: Atyádat és anyádat tiszteld!
"Boldog az az ember, aki szereti és tiszteli apját és anyját, mint ahogy a bimbó szereti a megtartó, tápláló gyökeret, mint ahogy a folyó szereti a forrást, mint ahogy a madár szereti a fészket, mert hatalmas nyugalom, béke, öröm és fény születik meg benne."
Böjte Csaba
Bayer Zsolt: Még húsz nap - ez a szavazás sorsdöntő lesz - legalább harminc évre eldől az ország sorsa
Nagyon nehéz húsz nap áll előttünk. S aztán egy sorsdöntő választás. Mindig azt mondjuk kampányok idején, hogy sorsdöntő választás előtt állunk. Jól hangzik ez, és egyáltalán nem kell belegondolni. De most tényleg sorsdöntő lesz a szavazás, mert most legalább harminc évre eldől az ország sorsa.
Ezzel a felelősséggel kell készülnünk április 6-ra.
S ezért lesz annyira nehéz ez a húsz nap.
Mert megint két világ áll egymással szemben. S ez a két világ önmagába zárt egység. Nincs átjárás, nincsen párbeszéd. Rengeteg történelmi oka van annak, hogy Magyarország ennyire véglegesen és végzetesen megosztott, de a ténnyel muszáj megbarátkoznunk. Igen, ennyire megosztottak vagyunk. S e két világ utoljára csap össze jelenlegi formájában és állapotában.
Ha az összeállt baloldal elbukik április 6-án, akkor azonnal megindul majd a végső erózió az ő világukban. Egy rövid hónap alatt lejátsszák majd a „ki miatt vesztettünk a választáson” nevű véres és önpusztító társasjátékot, amelynek végén kizárólag politikai hullák maradnak majd a porondon.
Tartós és nem múló pletyka szerint Mesterházy végül azért vette be az összefogásba Gyurcsányt, hogy április 6-án éjféltájt elmondhassa ezt a mondatot: „Gyurcsány Ferenc miatt vesztettük el a választásokat.”
Egy másik tartós és nem múló pletyka szerint Mesterházyt egyszerűen megzsarolta a baloldali értelmiség Gyurcsányhoz hű maradék falkája. Ők azok, akik nélkül – Kornis Mihály szerint – „nem lehet politikát csinálni ebben az országban”.
Majdnem mindegy, melyik pletykában lakik az igazság. Lakhat amúgy mindkettőben. A lényeg a bukás utáni leszámolásban van, és az elkerülhetetlenül be fog következni. S ez a tény egyszersmind magában rejti annak lehetőségét, hogy az LMP alapjain létrejöjjön egy Gyurcsány-, Mesterházy-, Bajnai-, Fodor-, Kuncze-mentes baloldal.
Ha a jelenlegi hatalom veszítene április 6-án, úgy a baloldali összeomláshoz hasonló apokalipszis nem következne be a Fidesz–KDNP háza táján.
Bekövetkezne ismét egy elnöki casting, bejelentkeznének alternatív jelöltek és önjelöltek, lenne csak belül hangos és érzékelhető csetepaté – aztán felállna újra a csapat. S mivel elméleti lehetősége csak arra van a baloldalnak, hogy egy-két százalékkal nyerjen, elindulna Magyarországon egy nagyon-nagyon furcsa kormányzás.
Ami nagyjából az első költségvetés elfogadásáig tartana. Illetve el nem fogadásáig. Ugyanis alig-alig esett szó eddig erről, de jó, ha tudjuk: az összefogásnak több szavazatot kell kapnia, mint a Fidesz–KDNP-nek és a Jobbiknak összesen. Ellenkező esetben hiába kapna megbízást a kormányalakításra, a parlamentben mindenképpen kisebbségben maradna.
S nem azért, mert a Fidesz–KDNP hajlandó lenne összeállni a Jobbikkal – nem, erről szó sincsen! De az sem képzelhető el, hogy az esetleges baloldali kormányzat ellenzéke megszavazza a költségvetésüket. (Legalábbis egyelőre nem tudom elképzelni, hogy a Jobbik ezt megtenné…)
Tehát hamar eldőlne a dolog, viszont Magyarország megint úgy érezné, hogy felesleges volt minden erőfeszítés, áldozat, hit és akarat, s megint visszamentünk harminc évet az időben.
Ezért lesz nagyon nehéz ez a maradék húsz nap.
Mivel ez a jelenlegi baloldal legutolsó esélye és egyszersmind hattyúdala, az égvilágon semmitől sem fognak visszariadni.
De mi sem riadhatunk vissza az ő gátlástalanságuktól.
Utoljára birkózik meg egymással ez a két világ. S a fentiekből következő felelősségtudattal kell végiggondolnunk és végigdolgoznunk ezt a maradék időt. És senki ne merészelje azt gondolni, hogy ez a választás már eldőlt. Mert akkor sem dőlt el, ha úgy tűnik, ha mindenki ezt mondja, ha minden közvélemény-kutató ezt méri.
Ne törődjenek ezzel. Csak arra gondoljanak, hogy ők, a másik világ, mind elmegy szavazni. És ne felejtsék el 2002-t. Ők akkor is elmentek. De mi nem. Mert akkor is azt hittük, hogy lefutott a meccs. Akkor negyvenezer szavazaton múlt minden. Gondoljanak csak bele! Tizenháromezer szavazókör van az országban. Tehát 2002-ben szavazókörönként három szavazaton múlt az életünk!
Bölcs nép vagyunk mi, sok bölcs mondással. Az egyik így hangzik: Akit egyszer megmart a kígyó, az a gyíktól is fél.
Bennünket 2002-ben megmart a kígyó. Most akármerre nézünk szét ellenségünk háza táján, gyíkok mindenütt. Csak gyíkok. De jól tesszük, ha tartunk tőlük is. Jól tesszük, ha eszünkbe sem jut még húsz napig, hogy győztünk.
Arra ráérünk április 7-én!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Jövő szombaton indul a Békemenet - ez a menet, megint történelmi jelentőségű lesz
A civilek idén is átnyújtják Orbán Viktornak a Nemzeti Társadalmi Szerződést - közölte a CÖF mai sajtótájékoztatóján. A Békemenet szervezői minden hazát építeni szándékozó magyar embert várnak, függetlenül attól, kinek milyen a pártszimpátiája.
Széles Gábor szerint az ellenzéknek nem sikerült úgy beállítani a Békemenetet, mintha az egy párthoz kötődő rendezvény lenne. „Látszott, hogy egyre több ember érti meg, egy olyan összefogás jön létre, ami pártoktól független.” Széles Gábor szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a március 29-i Békemeneten egy millióan is lehetnek majd. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az emberek mindeddig nyugodt, a közös célok érdekében méltóságteljes vonulásokon vehettek részt.
A Békemenet március 29-én, szombaton 13.30-kor indul a Kossuth térről és a Hősök terén, a Fidesz nagygyűléséhez csatlakozik, ahol Orbán Viktor mond beszédet.
A CÖF és a CÖKA vezetősége szerint a Transparency International téved, amikor "a Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány ismeretterjesztő plakátjait" a Fidesz-kampány részeként határozza meg. A CÖKA szerint alapítványuk a civil támogatók anyagi és erkölcsi segítségével, a szólásszabadság jegyében, tények felidézésével ismeretterjesztő tevékenységet folytat. Hozzátették: a rájuk vonatkozóan becsléssel megállapított pénzügyi adatok "köszönőviszonyban sincsenek a valósággal".
A CÖF 2010-ben átadta Orbán Viktor kormányának a polgárok által megfogalmazott Nemzeti Társadalmi Szerződést. A civilek úgy látják, mivel a kormány az ő ajánlataikat teljesítette, idén is átnyújtják a Békemenet kíséretével a Nemzeti Társadalmi Szerződést, amelynek összeállítása érdekében határon innen és túl százhúsz helyről gyűjtötték össze a polgárok kéréseit.
„Az emberek nagy többsége bízik a jelenlegi kormányzásban, a Fidesz-KDNP 2010-ben megfogalmazott programjának továbbvitelét kérik, egyetértenek az új magyar úttal, amely egyaránt építi a társadalmat és a gazdaságot.”
Úgy látják, hogy Magyarországon nincs helye az idegengyűlöletnek, az antiszemitizmusnak, a rasszizmusnak és a keresztényellenességnek sem. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy minden családban születhessen meg minden gyermek, és kérik a kormányt, hogy egyre jobban támogassa a társadalom és a gazdaság legkisebb és legfontosabb közösségeit, a családokat.
A Békemenet szervezői minden magyar hazafit várnak soraikba függetlenül etnikai, vallási, vagy felekezeti hovatartozásuktól. „Köztünk van a helye minden hazát építeni szándékozó magyar embernek. Támasszuk alá közel egy millióan azt a hidat, ami az emberek közötti árokásás felett biztosítja, hogy azonos lelki közösségben szívvel-lélekkel szeretetben, együttes munkában együtt tegyük szebbé, boldogabbá jövőnket” – fogalmazott Csizmadia László.
Fricz Tamás szerint a Békemenet célja, hogy Magyarország lezárhassa a posztkommunista korszakot és ezzel befejeződhessen a rendszerváltás időszaka. Fricz kiemelte, ezzel egy időben megkezdődhet a nemzeti szuverenitásra épülő demokrácia korszaka, amelynek erős civil társadalomra és állampolgári öntudatra kell alapozódnia, és amelynek el kell hoznia a magyar-magyar megbékélést.
„Véglegesen meg kell szabadulni az MSZP által az országra zúdított Kádári hagyományoktól. Huszonöt évvel ezelőtt az MSZP, mint az MSZMP mai napig jogutód pártja, tudatos, átgondolt stratégiával átmentette a hatalmát a demokráciába. De ez nem volt elég. Az MSZP megőrizte a társadalmi bázisát úgy, hogy átmentette a kádárizmust, a kádári szemléletet és gondolkodásmódot.”
Hozzátette: a magyarság huszonöt éve él együtt és nem tud megszabadulni a kádárizmustól, egy veleéig korrupt rendszertől, amely megfojtja a cselekvőkészséget és tehetetlenné teszi. Fricz úgy látja, hogy az MSZP a nemzetre hagyta az erkölcsi nihilizmust, amelyben csak érdekek vannak, amelyben lehet hazudni reggel-délben meg este. „Az MSZP ránk hagyta a globalizmust, amiben az SZDSZ volt a tettestársuk.
Ránk hagyta a határon túliak iránti közömbösséget, a merjünk kicsik lenni érzést, az örök szolgalelkűséget. És végül ránk hagyta az MSZP az SZDSZ-szel karöltve annak tudatát, hogy a baloldaliság az egyetlen lehetséges gondolkodásmód a politikában, kultúrában és társadalomban, minden jobboldaliság elvetendő és üldözendő. A nemzeti érzés, a konzervativizmus, a keresztény politika nem más, mint természetellenes torzulás, és persze diktatúra.” – mondta Fricz Tamás.
Hangsúlyozta, április 6-a után ki kell takarítani a posztkommunizmust és a korrupciót. „Azért is kell Békemenet, hogy egy új korszakot kezdjünk április 6-tól. Megtisztulva az MSZP és SZDSZ-es múlttól. Ebben az új korszakban, amelyben egy nemzeti, büszkeségre és szuverenitásra épülő részvételi demokráciát kell felépítenünk, ami nem mehet másként, mint az emberek, a civil társadalom és az állam közötti folyamatos párbeszéddel, a civil kontrollal.” Fricz Tamás szerint kell a kiegyezés a bal és jobboldalai beállítottságú emberek és állampolgárok között, és fontos, hogy megszűnjön a hideg polgárháború Magyarországon.
Bayer Zsolt: óriási tettet vitt véghez a Békemenet
„Orbán Viktortól már tudjuk, hogy 2012 januárjában az 1956 óta nem látott tömeg mentette meg a kormányt.” – fogalmazott az újságíró. Hozzátette, hogy az az első Békemenet volt az, amely lehetővé tette, hogy az Orbán-kormány kitöltse ezt a ciklust, ugyanis nyugaton eldöntött tény volt, hogy bármi áron leváltsák a kormányt.
Bayer Zsolt szerint muszáj volt 2012-ben megmutatni a világnak és Európának azt, hogy a magyar kormánynak nagyon komoly társadalmi támogatottsága van. Véleménye szerint ez akkor egyszer és mindenkorra sikerült. Bayer úgy látja, az akkori és az azóta eltelt Békemeneteknek méltó befejezése lesz a március 29-i rendezvény.
„Meggyőződésem, hogy az április 6-i választásnak a magyar-magyar kiegyezés lesz az egyik legnagyobb tétje. Ennek egyik záloga az lehet, hogyha a kormány folytathatja a munkáját.” Bayer Zsolt kiemelte, ezzel megnyílhat az út az előtt is, hogy a jelenlegi baloldal keresztül menjen egy régóta esedékes és eddig elmaradt megtisztuláson. Ha a baloldal most veszít, akkor a semmiből fel fog tudni épülni egy új baloldal, akivel ki lehet egyezni, és megteremthető az a magyar-magyar kiegyezés, amit mindenki oly nagyon áhít.
Üdvözlet a Beregből - Tákos - Alföld
A 2001-es nagy tiszai árvíz után a kicsiny beregi település, Tákos is teljesen megújult.
Az új házakat e helyi hagyományos építészet elemeit figyelembe vevő, mai modern életünknek is megfelelő komfort fokozattal Makovecz Imre irodája tervezte.
A költségeket az Orbán-kormány fedezte.
Lukács Csaba: Egyetlen mandátum - a baloldal nem akarja elfogadni, hogy egy nemzet vagyunk, éljünk bárhol a világban
Ezen a héten postázza a szavazólapot a külföldön élő magyar választópolgároknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Pontosabban csak azoknak közülük, akik már regisztráltak – az NVI honlapján tegnap délután 179 667 főn állt a számláló.
Ugyan lassan 550 ezren lesznek azok, akik az egyszerűsített honosítás keretében letették az állampolgársági esküt, közülük nem mindenki tud vagy akar levélben szavazni. Van köztük például 110 ezer kiskorú és legalább nyolcvanezer olyan külhoni magyar, akinek már van magyarországi lakcíme (tehát korábban is itt élt), így nem kellett bejelentkeznie. Regisztrálni egyébként szombat délután négy óráig lehet az NVI-nél.
Már eddig is kampánytéma volt, és várhatóan az is marad, hogy miért szavazhatnak a határon túl élő magyarok. Akad olyan párt a baloldali összeborulásban (a Demokratikus Koalíció), amelynek benne van a programjában, hogy hatalomra kerülés esetén azonnal eltörölné a külhoni magyarok választójogát, sőt az egész egyszerűsített honosítást.
Következetesek ebben a kérdésben: Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként is harcos nemre buzdított tíz éve a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson. Mesterházy Attila pár hónapja az MSZP nevében Kolozsváron emiatt bocsánatot kért, de kérdés, hogy a baloldali összefogásban most ki viseli a kalapot.
A méltatlan vita azért a legszomorúbb, mert nincs tétje. Ma már a szakértők is azt mondják (legutóbb a Mérők klubja nevű rendezvényen, ahol a hazai társadalomkutatók vettek részt), hogy a külföldi borítékos szavazatok gyakorlatilag nem befolyásolják a választás kimenetelét – ha a baloldal győz, nem ennek ellenére fog győzni, és ha veszít, nem emiatt fog veszíteni.
A listás szavazatok jelentősége csökkent az új felállásban, vagyis megnövekedett az egyéni választókerületek súlya: eddig a 386 képviselőből 176, tehát 46 százalék; az új szabályok szerint pedig a 199 fős parlamentből 106, tehát 53 százalék kerül be közvetlenül az Országgyűlésbe.
A külföldön élő, de anyaországi lakcímmel nem rendelkező szavazók egyéni jelöltekre nem, kizárólag a pártlistákra szavazhatnak. A szakértők azt mondják, ha félmillióan szavaznának, és mindannyian egy pártra tennék a voksukat, akkor is csak két-három mandátumról dönthetnének. De hát fentebb kiderült: szélsőséges esetben sem voksolhatnak többen 350 ezernél, és annak sincs realitása, hogy mindannyian ugyanúgy gondolkodnak. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megtippeljük: április hatodikán egyetlen mandátum sorsa múlik a döntésükön a 199 fős parlamentben.
Bár közjogilag nem a legpontosabb megfogalmazás, de fel lehetne tenni úgy is a kérdést: akarja-e választópolgár, hogy a határon túl élő több millió magyart képviselje egyetlen képviselő az Országgyűlésben? Ennek fényében teljesen érthetetlen a baloldal rugózása a kérdésen: egyszerűen nem akarják elfogadni, hogy egy nemzet vagyunk, éljünk bárhol a világban. Ebből cirkuszt csinálni olyan, mintha egy csapat a vereség után arra fogná a rossz szereplést, hogy a mérkőzés elején nem ők végezhették a szimbolikus kezdőrúgást.
A határon túl élő magyarok voksolása jelképes ügy, de fontos szimbólum: összetartozunk. Közel száz év szétszakítottság után végre közösen döntünk a jelent és a jövőt érintő kérdésekben.
Aki sajnálja azt az egy mandátumot tőlük, az Gyurcsánnyal szólva felülhet a gázrezsóra.
Lukács Csaba
mno
Startol a szocialista gyűlöletkampány
Szórólapokkal borítják be az ország mind a 106 választókerületét a szocialisták – értesült az mno.hu. A kampány kidolgozója maga Ron Werber izraeli kampányguru, aki a 2002-es választások során, a szocialisták kampányával honosította meg Magyarországon a gyűlöletkampány műfaját.
Portálunk információi szerint szerdától az ország összes választókerületében a lehető legaljasabb módszerekkel, személyükben fogják támadni a szocialisták a Fidesz egyéni képviselőjelöltjeit.
Az mno.hu úgy értesült: a kampány stratégiáját és a szórólaphadjárat részleteit Ron Werber dolgozta ki, akinek különös és régről ismert gyakorlata van abban, hogy mi az a gyűlöletkampány.
A legalantasabb ösztönökre hat
Mint ismert, az izraeli kampányguru volt az, aki ezt a műfajt behozta Magyarországra: a szakember 2002-ben tűnt fel az MSZP környékén, új kampánytechnikáival kifejezetten törekedett arra, hogy a legalantasabb ösztönökre hasson, és akár a rasszizmust is bevetette a mozgósítás érdekében – az ő nevéhez fűződik többek között a 23 millió román munkavállalóval történő riogatás is, ami hozzájárult a szocialisták 2002-es választási győzelméhez. Kiszivárgott, hogy 2004-ben háborús retorikával uszította a szocialistákat, amikor azt is nyilvánvalóvá tette, hogy nem válogat az eszközökben. „Nem érdekelnek az etikai és a választási kódexek" – mondta.
Tanácsok láncszavazáshoz
A kampánymester a hírek szerint választási csalási technikát is tanított a szocialistáknak: Bácsics Gyula, aki 2006-ban a Pest megyei Nagykátán a választási bizottság szocialista alelnöke volt, a Célpontnak elárulta: Werber magyarázta el, hogyan lehet láncszavazást úgy kivitelezni a lefizetett szavazókkal, hogy ne legyen feltűnő.
Werber 2012 decemberében tért vissza az MSZP közelébe, hogy az országgyűlési választásokon stratégiai tanácsokkal lássa el a pártot, és ő felel Mesterházy Attila, a baloldali összeborulás miniszterelnök-jelöltjének imázsáért is.
mno