Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik.

                              "Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik." Eötvös József (1813-1871) - író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-társaság elnöke  

Baj-hegység - Mezőhavas a Kárpátkanyar szívében - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!

                        Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket! Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! kattints a VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=PDMepkNRT9k

Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – Pinkó – rövid VIDEÓ!

                      kattints a VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=hYZiOtEEspY

Zselic

                      A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, magasabb pontjai az északnyugat-délkeleti irányú Duna-Dráva vízválasztó vonalon találhatók. Legmagasabb pontja, a Hollófészek 358 m magas. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal.  

Árpád-kori templomaink - Szent Kozma és Szent Damján templom - Zalaszántó - Dunántúl

                          Egyik legszebb román-gótikus stílusú műemlékünk. Nagy tömegű tornya, az épület alakja messziről elárulja középkori eredetét. 1236-ban már állt egy templom itt Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelve. A templom a tatárjárás idején 1242 körül elpusztult. IV. Béla király a XIII. sz. közepén Zalánd veszprémi püspöknek adta a falut. Ô kezdte építeni a mai templomot. A templom védőszentjei, Szent Kozma és Szent Damján keleti, bizánci eredetre utalnak. A törökdúlás idején a templom leégett, használhatatlanná vált, a lakosság nagy része elmenekült. A templom újjáépítése csak a török megszállás után, 1730 táján kezdődhetett el, megőrizve az épület román és gótikus jellegét. Új barokk oltárt kapott a templom és egy mellékoltárt Jézus megkeresztelésének képével és a két pestis elleni patrónusnak, Szent Sebestyénnek és Rókusnak szobrával. A templom déli homlokzatán több évszázad stílusát figyelhetjük meg. Egymás mellett láthatjuk a román, a gót és a barokk építészeti formákat. A XIX. sz.-ban a barokk oltár helyére egy egyszerű oltár került. Az 1957-59-es felújítás után újra eredeti szépségében láthatók a szentély ablakai, a templom külső falán pedig a román kori ablaknyílások. A templom belső, liturgikus terét 1972-ben alakították át. A berendezés tervezője Bardon Alfréd. Az új oltár márványból készült. Egyszerűségével és a felette függő feszülettel a középkort idézi.

Árpád-kori templomaink - Református templom - Csaroda - Alföld

                    A csarodai református templom a Csaroda patak által kialakított kis szigeten áll, a beregi Tiszaháton, az egykor mocsaras, vadvizes területből kiemelkedő szárazulat kisebb magaslatán épült a kicsiny, alig hatszáz lelkes falucska középkori eredetű református temploma. A 13. század végén épült templom a Káta nemzetséghez köthető. A 16. század folyamán került a reformátusok birtokába. A templom részleges helyreállítására 1901-ben került sor, ekkor konzerválták a szentélyben és a diadalíven előkerült középkori falfestményeket. Nagyobb szabású műemléki kutatásra és helyreállításra 1971-1975 között került sor. Ekkor találták meg és konzerválták az alakos falfestményeket és a népies festés addig letakart nagy felületeit is akkor tették láthatóvá. A magas, jó arányú templom hangsúlyos része a nyugati homlokzat, amelyen egyetlen kicsiny, félköríves résablak nyílik. Az oromzatot mintegy megkoronázza, az annak folytatásaként égbe törő, tornácos, zsindellyel fedett, karcsú sisakos torony, amelynek falát két szinten ikerablakok törik át. A szűk toronyban sohasem függött harang, hanem a 18. században a templomtól keletre egyszerű fából ácsolt harangtornyot építettek.

Szerb Antal

                      "Fiatalnak lenni annyit jelent, mint várni valamire." Szerb Antal (1901 – 1945) - író, irodalomtörténész, kritikus, újságíró

Mikszáthra jellemző két gondolata a székelyekről

                                        "A székelynek még a jó sem kell, ha ráerőszakolják. És a rosszat is elfogadja, ha jól bánnak vele." "Olyan nép a székely, hogy akkor is érdemes volna őket megszeretni, ha egy szót sem tudnának magyarul. Hát még így, mikor egy szót sem tudnak másképp! " A mi külön Tündérországunk  - Útikép -  1886 Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847 - Budapest, 1910) - író, országgyűlési képviselő

Ha az igazságot bántják, nem tudom elviselni

Ha engem bántanak, aránylag könnyen elviselem. Ha az igazságot bántják, nem tudom elviselni, személyemben vagyok érintve.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897 – Budapest, 1968) -  író, filozófus

Karinthy Frigyes (1887-1938) -író, költő, műfordító Együgyű lexikonjából - Közmondások Karinthy magyarázataival

                                    "Amelyik kutya ugat, nem harap." Megnyugtató tapasztalat, mely szerint bátran lehet közeledni az ugató kutyához. Kezdőket azonban figyelmeztetünk, hogy a kutyák nem tudják ezt a közmondást. Megfordítva: amelyik kutya harap, nem ugat - ez még nincs bebizonyítva, lehet, hogy ugat, csak nem hallani, mert tele van a szája.