Farsangi népszokásaink - Busójárás - Mohács - Dunántúl
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás - ami a farsang farkának az idejére, tehát a húshagyó kedd előtti hétvégére esik.
Ez a népszokás télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült lakosság megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot.
Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson is.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.
Ami nem akar összetartozni, azt hosszabb távon erőszakkal sem lehet egyben tartani - rövid lapszemle
1997-ben népszavazáson 85 százalék támogatta a NATO-csatlakozást, de Csóti György, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke szerint tizenöt éves NATO-tagsággal a hátunk mögött a korábbi lelkesedés alább hagyott. Ennek oka elsősorban az Egyesült Államok térségbeli szereplésében és világpolitikai manővereiben keresendő. A szövetséget gyengíti minden lépés az Egyesült Államok részéről, aminek során akaratát rákényszeríteni igyekszik a partnerországokra. Különösen károsak az olyan lépések, amelyek saját önző gazdasági érdekeit mondvacsinált ügyekkel, kettős mércét alkalmazva igyekszik érvényesíteni.
Nem célszerű a rejtett zsarolás, az erőfölényen alapuló nyomásgyakorlás. A transzatlanti térség vezető politikusai, sok keserű történeti tapasztalat után sem hajlandók belátni, ami nem akar összetartozni, azt hosszabb távon erőszakkal sem lehet egyben tartani.
Élő példa erre Ukrajna. A kultúrák jelenlegi és jövőbeli harca rákényszerítheti a Vancouvertől Vlagyivosztokig húzódó európai kultúrájú térséget a szoros, szövetségi jellegű együttműködésre.
Ez a szövetségi rendszer három lábon állna: Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország. Először politikai-katonai szövetséget, azután közös gazdasági övezetet kellene létrehozni. A jelenlegi helyzet („világrend”) fenntartása ugyanis a biztos pusztuláshoz vezet.
Magyar Nemzet
Nemzeti egység kellene, hogy elkerüljük a harmadik katasztrófát - rövid lapszemle
Bogár László szerint a jaltai egyezség úgy tudott fennmaradni 1990 után is, hogy a „visszaalakuló” Orosz Birodalom garanciákat kapott arra, hogy békés visszavonulása fejében a „belső gyarmatait” (a volt szovjet világot) megőrizheti. Mivel a Nyugat birodalma sorozatosan megszegte ezt az alkut, a jaltai egyezség láthatólag már nem képes globális hatalmi talapzatul szolgálni.
Ha Európa és a világ el akarja kerülni egy elképzelhetetlenül pusztító újabb világháború kirobbanását, új egyezségre van szükség. A Jaltát felváltó, új globális egyezség megkötésének kényszere abból fakad, hogy a Nyugat Kínával, Indiával és az iszlámmal szemben egyre inkább elveszteni látszik az elmúlt évszázadok során „öröknek” hitt világuralmát.
Az „amerikai birodalom” most arra törekszik, hogy potenciális riválisait destabilizálja és a köztük lévő kapcsolati rendszert szétzilálja, mert okkal tart attól, hogy egyre inkább elveszti globális vezető szerepét, ami részben már meg is történt.
A leglátványosabb „frontvonalat” ma az Oroszország és Európa között az elmúlt két évtized során létrejött együttműködési rendszer jelenti. Ennek szétroncsolása ugyanis egyszerre rendítené meg mindkét fő riválisát. Provokációk egész sorával, és a globális média véleményhatalmi terrorjának segítségével a birodalom sikeresen hozott létre egy olyan pszichózist, ami Oroszországot veszélyes agresszorként mutatja be.
Magyarország geopolitikai értelemben e „tektonikai törésvonal” kellős közepén fekszik - Mohács és Trianon után újra történelmi jelentőségű kritikus elágazási ponthoz érkeztünk. Nemzeti egység kellene, hogy elkerüljük a harmadik katasztrófát.
Magyar Hírlap
Megbékélés Kápolna - Beremend - Dunántúl
Joggal mondhatjuk, hogy országunk egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb temploma Beremenden található . A Megbékélés Kápolna építését 1993-ban kezdték és 1998-ban avatták fel, Pünkösdkor. Az ökomenikus kápolnatöbb dolgot is jelképez.
A délszláv háború menekültjei a templom dombjáról láthatták anno, hogyan válnak a háború áldozatává határon túli templomaik, falvaik. A kápolna részben azoknak az elpusztult épületeknek állít emléket, másrészt az 1946-ban Beremendről kitelepített embereknek.
A Megbékélés Kápolnát különböző nemzetiségek és különböző vallási felekezetekhez tartozók építették fel a béke szimbólumaként.
Mátyás-templom - Budavár - Budapest - Belső terek, díszítések
A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom - hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom- Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren áll.
1015-ben Szent István király alapította, a következő évszázadokban számos királyunk folytatta építését, gótikus főtornya még Mátyás király életében készült.
Ekkor érte el a templom középkori virágzását. I. Ferenc József király határozata alapján 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került. -Legújabb kori felújítási az 1980-asévek végén kezdődött, néhány belső részletében még ma is tart, kívülről már befejeződött.
Liptói - havasok II. - Téli túra a Szürke-hegyre - Magas-Tátra - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=Xa8D_SfvfaM
Magyar emlékek a nagyvilágban - Cziffra György (1921-1994) alapította Liszt Ferenc Auditórium - Senlis - Franciaország
Világhírű volt, mint Liszt Ferenc - hozzá hasonlították - és hasonlóan Liszthez mindig magyarnak tartotta magát
Cziffra György (1921-1994) zongoraművész Budapesten született, második hazájának Franciaországot tekintette. Már ötévesen cirkuszban zongorázott.
Hosszú időn át bárzongoristaként kereste a kenyerét. A presszók előtt tömegek hallgatták az utcán. Emigrációs kísérletei után elfogták, megkínozták, 1950-ben Recskre került, ahol követ tört zongorista kezekkel. 1953-ban szabadult, majd engedélyezték fellépéseit is. Október 23-a előestéjén Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián, kirobbanó erővel és hatással, hozzájárulva a forradalmi hangulat fokozásához.
1956-ban emigrált, rövid bécsi szereplés után Párizsban telepedett le. Hangversenyein zsúfolásig teltek a koncerttermek, zongorajátékát Liszt Ferencéhez hasonlították, nevét a XX. század legnagyobbjai, Rubinstein és Richter mellett emlegették.
1969-ben ifjú pianisták számára megalapította a versailles-i Cziffra György Zongoraversenyt, majd 1977-ben létrehozta a Cziffra Alapítványt a Párizs melletti Senlis-ban. Itt egy XII. századi kápolnát restauráltatott, s elnevezte Liszt Ferenc Auditóriumnak, mint azt a gótikus kapu feletti felirat is hirdeti.
Cziffra megkapta a Becsületrend tiszti keresztjét, 1968-ban francia állampolgár lett, de mindig magyarnak vallotta magát. 1973-ban látogatott először haza, budapesti koncertjén hosszan ünnepelte a közönség.
A Száztagú Budapest Cigányzenekar tiszteletbeli elnökévé fogadta. 1993-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének tiszti keresztjével tüntették ki. Önéletrajza Ágyúk és virágok címmel 1983-ban jelent meg magyarul.
Árpád-kori templomaink - Keresztelő Szent János templom - Cserkút - Dunántúl
A cserkúti katolikus plébánia a XIII. században íródott pápai tizedlajstromban már szerepel. Az ősi szokásoknak megfelelően kelet-nyugati irányban tájolt, egyhajós, donga boltozatú templom belsejében félköríves szentélyt őriz.
Nyeregtetővel borított fala nyugati oromzatából bújik ki süvegtetős tornya. Az épület déli falából nyílik a félköríves, szerény párkányzattal védett, hajdan mindkét oldaláról freskókkal díszített bejárat. A templom északi falán a tizenkét apostolt bizánci stílusban ábrázoló freskó látható.
A pazarul díszített télköríves szentély alján bordó alapszínű drapériát, fölötte jobboldalán feltételezhetően az első három magyar szentet, Istvánt, Lászlót és Imrét, baloldalán pedig a magyar női szenteket ábrázolhatta a freskó. A török uralom időszakában sajnálatos módon súlyosan sérültek ezek a falrészek, amelyeknek így festményei is áldozatául estek.
A Munkácsy szeletről
A fiatalabbik Fodor István cukrászmester mondja el, amit tudni érdemes a kecskeméti Munkácsy kiállítás tiszteletére készített süteményről. Édesapámmal közösen terveztük meg és találtuk ki a Munkácsy szeletet, aminél elsősorban a Munkácsy korában lévő alapanyagokat és a kecskeméti süteményekre jellemző „technológiát?" ötvöztük.
Munkácsy korában főként a tészta alapú kalácsok jelentették a süteményt, viszont ebben az időben élt és jelent meg Dobos József a mára világhírű művével az ismert Dobos- tortával. Így szinte adva volt, hogy a Munkácsy szelet alapjául a dobostorta világába kell vonulnunk.
A sütemény lapjait külön sütjük, úgynevezett ress minőségben, majd bevonjuk a lapokat dobos cukorral, a lapok közé a rummal ízesített csokoládékrém kerül, illetve a krémet kecskeméti szokás szerint egy kis grillázzsal dúsítottuk, majd az egészet lezártuk egy csokoládé réteggel.
A sütemény annyira közkedveltté vált, hogy a 2008-as kecskeméti Munkácsy kiállítás óta is a város egyik keresett kedvelt csemegéje.
Barabás Miklós (1810-1898) festményeiből
A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere.
Erdélyben, a háromszéki Kézdimárkosfalván született, szegény család sokadik gyermekeként. A nagyenyedi kollégiumban tanult és már fiatalon kezdett arcképfestéssel foglalkozni. Diákoskodása alatt tömérdek nélkülözésben volt része, de minden nyomorúságáról megfeledkezett, ha rajzolhatott, és rajzai kapcsán érték nagy sikerek, apróbb megélhetést is biztosítva.
Egyre inkább erősödött benne a művészet iránt érzett szeretete, s 1828-ban Kolozsvárra ment, ahol egy Gentiluomo nevű éppen ott tanító olasz festő lett a mestere, akitől megtanulta az olajfestés alapjait is, mert eladdig jobbára krétával rajzolt, vagy vízfestékkel dolgozott.
Még többet akart tudni, és ez a vágy hajtotta Bécsbe, ahol a Képzőművészeti Akadémiára is bejutván alaposan kiképezte magát rajzolásban és festésben.
1830-ban visszatért Kolozsvárra, ahol hosszabb időt töltött, mint ismert portréfestő. Kisselev tábornok pártfogása révén Bukarestbe került, ahol divatos arcképfestőként ért el sikereket, és munkáival már sok pénzt keresett. Így módjában állt régi vágyát megvalósítani, hogy Olaszországban folytassa tanulmányait.
1834-ben már a velencei képtárakban festett megrendelésekre. Idővel Bolognába, majd Firenzébe, Rómába ment, eljutott a napfényes Nápolyba is, és tapasztalatokkal gazdagon, feltöltekezve érkezett haza 1835-ben.
Első sikerét 1835-ben Pesten aratta, amikor bemutatta Veronese Európa elrablása című festményéről Velencében készített másolatát. Ettől kezdve ő lett az egyik legkeresettebb magyar arcképfestő, aki kizárólag művészetéből megélt. Évről-évre igen sok kiváló ember arcképét készítette el, egyebek közt báró Wesselényi Miklósét, Vörösmarty Mihályét, Petőfi Sándorét, gróf Széchenyi Istvánét, és Arany Jánosét. 1840-ben letelepedett Pest városában.
1877-ben ünnepelték meg zajos külsőségek közepette ötvenéves művészi jubileumát, ám ezt követően is még hosszú időn keresztül festett fiatalos buzgalommal, míg 1898. február 12-én a halál ki nem vette kezéből az ecsetet.