Kedves Barátaink!
Írjuk alá mindannyian!
Add tovább, oszd meg barátaidnak, hogy ők is aláírhassák!
Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Egyetértek azzal, hogy Kolozsvár helységnévtábláján magyarul és németül is szerepeljen a város neve.
Kolozsvár magyar lakossága a legutóbbi népszámlálás hivatalos eredménye szerint 15.27%-a a város öszlakosságának. 2002-ben az önkormányzat már eldöntötte, hogy háromnyelvű táblát helyeznek el, a döntés végrehajtására azonban nem került sor.
Landman Gábor pere újraaktualizálta a kérdést, az ügy sikerét a Polgármesteri Hivatal fellebbezése árnyékolta be. A számunkra előnyös döntést eltörölték, a fellebbezésnek helyt adtak.
A Polgármesteri Hivatal megmutatta, hogy számára a multikulturalitás csak látszat, ezért határozottan kell követelnünk, hogy ne csak hangos szólamokban de a valóságban is értékeljék a város sokszínűségét.
Tegyék ki a háromnyelvű helységnévtáblákat, Kolozsvár legyen valóban a békés együttélés példája!
kattints a linkre - írd alá!
http://www.peticiok.com/clujkolozsvarklausenburg
A héja a vágómadárfélék családjába tartozó ragadozó madárfaj. Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdejeiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható.
A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-125 centiméter, testtömege 500-1350 gramm. Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal példányok mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók.
Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók. A héja körülbelül 15 évig él.
A csillagok örökké égnek. Nem fogynak el, mint az élet...
Idézet Ruttkay Éva egyik dalából
A füleskuvik bagolyfélék családjához tartozó madárfaj. Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Télen a Szahara és az Egyenlítő közötti területre költözik.
Testhossza 20 centiméter köorüli, szárnyfesztávolsága 53-63 centiméter, a testtömege évszaktól függően változik, 80 gramm körüli. Fakéreg színű, szürke, barna és fekete tónusú álcázó tollazata szinte láthatatlanná teszi e kis madarat.
A tollbóbita nem akadályozza a hallásban, de semmi köze nincs a hallószervhez. Veszély esetén a bagoly lesimítja a tollazatát, merev, egyenes tartást vesz fel, és félig behunyja a szemét. Ilyenkor letört ághoz hasonlít. Ez a testtartás csak nappal figyelhető meg.
Napközben egy ágon pihen és éjjel megy vadászni. Tápláléka főként rovarok, kisebb emlősök, gyíkok és madarak. E bagolyfaj legfeljebb 12 évig él. Költöző madár.
2015 Március 15. alkalmából az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepén a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum "A szabadságharc ereklyéi" című kiállítással tisztelgett a forradalom hősei előtt.
Április 2-ától a székelység, és intézményei, valamint hadi és polgári zászlói is láthatóak voltak, a korábbi korokat felidézve.
A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, mely az 1896-ban a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, majd csak a második világháború vetett véget működésének. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult.
Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein air festészet eredményeit meghonosította. A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt. Alapítói: Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla.
A nagybányai iskola a 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a hazai festőművészekre, hatása érvényesült a MIÉNK, a Nyolcak, a Szinyei Merse Pál Társaság, a KUT, az alföldi festők, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is, át meg áthatotta a magyar festőművészetet, ez volt az első festőiskola, melynek munkásságát a magyar közönség keblére ölelte s tisztelte.
kattints a VIDEÓRA - és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=tHjx9ud5kqo
"Éppen népesedési kérdésekkel függ össze az egész magyar sors és különösen a magyar tragikum."
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter
Megszólalásig hasonlít egy régi gramofonhoz, de ez marcipánból készült. Kopcsik Lajos, többszörös nemzetközi díjat nyert cukrászmester munkája. Egerben, a harangöntő utca, "Marcipánia" kiállítóteremben látható.