Magyar emlékek a nagyvilágból - Szalay József-mellszobor - Szczawnica - Lengyelország
A mai szlovák határ mellett fekvő lengyel üdülővároska, Szczawnica sok magyar emléket őriz. Mai gyógyhelyi pozícióját a XVIII. század második felében – az akkor a Habsburg-birodalomhoz tartozó – Galíciába érkező magyar Szalay-családnak köszönheti.
Szalay Jozefa és István felvásárolták a szczawnicai birtokot, rendbe tették a gyógyforrásokban gazdag területet, saját nevüket adták több forrásnak (István, Jozefa, József), sőt egy reprezentatív épületet is építtettek, vendégszobákkal. Valójában azonban fiuk, József varázsolta Szczawnicát Galícia legnépszerűbb gyógyfürdőhelyévé, édesapja 1838-ban bekövetkezett halála után.
Szalay József emlékét mellszobor őrzi a helyi parkban. Ő volt az, aki megépíttette az első fürdőket, új villákat és panziókat emeltetett, a felfedezett forrásokra megfelelő „köntöst” épített, bővítette a Felső Parkot.
Megtervezte és berendezte a Gyógyüdülő Kápolnát, amelybe még egy saját maga által festett olajképet – Madonna a Gyermekkel – is elhelyezett. Megjelentette a Szczawnicát bemutató első útikönyvet és kiadott egy saját rajzaival díszített albumot is Szczawnicai album címmel. Szalay József szervezte meg az első dunajeci tutajos-túrákat, és kezdeményezte a Szczawnicát és a felvidéki Vöröskolostort összekötő ún. Pienini-út megépítését is.
Az ő felügyelete alatt Szczawnica ténylegesen ismert és kedvelt nyaralóhelye lett az arisztokráciának és a művészeti köröknek. Itt nyaraltak többek között a legnagyobb lengyel költők, írók, festők is.
Szczawnica nyolc fajta gyógyvízforrásról híres. A Szalayaknak köszönhetően kezdődött meg a gyógyvíz palackozása, a fürdő- és ivókúrák rendszeresítése.
A városka rövid idő alatt Lengyelország, illetve az akkori Felső-Magyarország (elsősorban a Szepesség) egyik legnépszerűbb gyógyüdülő-központjává vált.
A Szalay-család a gyógyüdülőt a krakkói Lengyel Művészeti Akadémiára hagyta, amelynek alapítója Stanislaw Tarnowski, Esterházy János anyai nagyapja volt.
Szepesség I. rész - Branyiszkótól a Lőcsei-hegységig - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=Z0M9FOo_HW0
Amerikában már a 99 százalék nem rúghat labdába - rövidke lapszemle
Botos Katalin közgazdász szerint a demokrácia az egy ember-egy szavazat elvén nyugszik. A mai Amerikában azonban már az egy dollár-egy szavazat elve érvényesül.
Ez pedig módot ad arra, hogy a gazdagok a saját érdekükben megfelelően befolyásolják a politikát. A jövedelem fokozódó koncentrációja, párosulva a tulajdon szentségével és örökölhetőségével, egy új örökletes elit létrejöttéét segíti elő, s lehetetleníti a társadalmi mobilitást.
A 99 százalék nem rúghat labdába – mivel a játékszabályokat éppen nem ennek érdekében alakítják. Kik? A szűk, de gazdag társadalmi réteg. Az érvényes amerikai kampányfinanszírozás szerint olyan jelölteket támogathatnak a választásokon, amilyeneket akarnak, s annyi pénzzel, amennyit erre a célra adni tudnak.
De miért szavaz rájuk olyan gyakran a többség? Az elit a médián keresztül is sikerrel építi be a köztudatba, hogy a szabadság hazájában minden állami beavatkozás fölösleges, sőt káros. A pénz hatalma a médián keresztül a közvélekedésre is kihat.
Napi Gazdaság
Böjte Csaba
"Ha csak az anyagi világban hiszünk, és ha csak abban keressük a boldogulásunkat, akkor tudnunk kell, hogy folyamatos konfrontációk lesznek a Földön.
Sajnos az anyagi javak mennyisége véges, így mind kevesebb fog jutni az embereknek belőle, és az értük való küzdelemben sajnos nagyon sokan egymás torkának fognak esni."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Tavaszköszöntő
Tavaszköszöntő
Sándor napján
megszakad a tél,
József napján
eltűnik a szél.
Zsákban Benedek,
hoz majd meleget,
nincs több fázás,
boldog aki él.
Már közhírré
szétdoboltatik,
minden kislány
férjhez adatik.
Szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák
és a maradék.
Weöres Sándor (1913-1989) - költő, író, műfordító, irodalomtudós
Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 - Budapest, 1902) festő munkáiból
Kelety Gusztáv, másként Keleti, eredeti neve: Klette Gusztáv (Pozsony, 1834 - Budapest, 1902) festő, grafikus és műkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Magyar Iparművészeti Főiskola egykori rektora.
Tájképfestő, a nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet képviselője, a kiegyezés korának művészpolitikusa, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője.
Jogásznak tanult, nevelője volt Eötvös József báró fiának, Eötvös Lorándnak, ahova a jogi tanulmányai alatti oktatója, Pauler Tivadar ajánlotta. Az Eötvös-családdal igen szoros és jó kapcsolatot épített ki, a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészpolitikai pályafutását is.
Jogi tanulmányait megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, Münchenben, majd Bécsben sajátította el a festészet alapjait, tanítványa volt Hollósy Simonnak és Liezen-Mayer Sándornak. A festészetben főleg a tájképek vonzották, stílusára leginkább id. Markó Károly és Ligeti Antal gyakorolt hatást.
Nagybányai festők - Maticska Jenő (1885-1906) - a 21 évesen elhunyt festőzseni munkáiból
Nagybányán öt elemi iskolát végzett. Thorma János fedezte fel tehetségét, 1898-ban Iványi-Grünwald Béla vette fel a nagybányai festőiskolába, ahol Hollósy Simon tanítványa lett. 1904-05-ben a telet Iványi Grünwald Bélával Rómában töltötte Nagybánya város ösztöndíjasaként. Apjától örökölt tüdőbetegségben szenvedett. Huszonegyedik életévének betöltése előtt halt meg.
Mind tanárai, mind a műértő közönség körében a nagybányai festők második nemzedéke legígéretesebb tehetségének tartották. Ösztönösen kialakult dinamikus természetlátása és színérzékenysége tette lehetővé, hogy már fiatalon művészi színvonalú képeket alkotott. Sokoldalú művész volt, csaknem száz képből álló életművében tájkép, portré, csendélet és csatakép is megtalálható. Legkedveltebb témája a nagybányai és Nagybánya környéki táj.
1901-ben egy Kolozsváron rendezett kiállításon első díjat nyert. Műveivel tizenkilenc évesen, 1904-ben mutatkozott be a Nemzeti Szalon őszi tárlatán. Festményeinek népszerűségét igazolja, hogy 1911-ben Nagybányán rendezett emlékkiállításán harminckét, magángyűjteményből kölcsönzött képe is szerepelt.
Kárpát-medence gyógy-, és fűszernövényei - Szurokfű - oregánó - vadmajoránna
Nevének eredete a latin origanum nyomán keletkezett. Aromás illatú, félcserje jellegű évelő növény.
Az ókori Egyiptomban is ismerték már gyógyhatásait, köhögéscsillapítóként volt közismert, az ókori Görögországban pedig sérüléseket gyógyítottak vele. A középkorban az ételeket a szurokfűolajával óvták meg a mikrobás fertőzésektől.
A szurokfüvet a természet antibiotikumának tartják.
Egész Európában ismerik és használják, de fűszerként főleg a mediterrán konyhára jellemző (gyakran bazsalikommal és rozmaringgal kombinálva). Sajátságos íze van, mely a majorannára és a kakukkfűre emlékeztet. Kárpát--hazánkban is gyakori, a száraz gyepek, hegyoldalak és erdőszélek növénye.
Lovas István: Bocsánatkérések - Vajon melyik nyugati média tudósított arról, hogy április 22-én Jeruzsálemben Halál az arabokra! menetet tartottak az óváros muszlimok lakta negyedében?
Április 20-án indult meg Brüsszelben a Politico.eu
Április 20-án indult meg Brüsszelben a Politico.eu, a legutóbbi idők legnagyobb médiavállalkozása, amellyel a német Axel Springer óriáskiadó „az eddigi médiahatárok robbantására” készül. A minta az üzletileg sikeres amerikai Politico.com.
Hogy fogalmunk legyen a szándék szerint „világítótoronyként” működő projektről, jellemzésül: csak a hírosztályon negyven újságíró fog dolgozni. Összehasonlításként: a Financial Timesnak négy, a Magyar Távirati Irodának, akár a vezető német lapoknak, két tudósítójuk állomásozik az Európai Unió központi városában.
Az előfizetési díjak csillagászatiak lesznek, attól függően, hogy az érdeklődők a híreket milyen mélységben és mennyiségben kívánják megismerni, illetőleg attól, hogy potenciálisan hányan használhatják fel azokat. A legolcsóbb évi hatezer dollárba kerül, míg egy-egy multinacionális cég a teljes hozzáférésért akár százezreket (!) is fizethet.
Aki azt hiszi, hogy ez az óriásvállalkozás majd tárgyilagos lesz, annak elég egy pillantást vetnie a bemutatkozó napon Fasiszta a Kremlben címmel felkerült cikkre. Igen, Putyin orosz elnökről van szó, akinél - német médium – már vártuk a „náci” jelző ráaggatását. Ola Cichowlas írásában erre hamar sor került.
Megtudjuk tőle, hogy „Putyin nácizmust hozott a politikába”. Szerinte ezt az ellenzéki Borisz Nyemcov mondta „egy tudósítónak” órákkal azelőtt, hogy a Kreml tövében meggyilkolták. Majd Orbán Viktor, a fasiszta Putyin „ideológiai társa” következik mint az orosz elnök Európai Unióba előretolt helyőrsége. A tekintélyuralmat bevezetett, a demokráciát lábbal tipró magyar miniszterelnök, aki mind nagyobb veszélyt jelent Európára, és már régen nem szalonképes. A cikk ezzel a mondattal zárul: „Európa nem engedhet meg magának több Orbán Viktort, hanem több Borisz Nyemcovra van szüksége.”
Az amúgy is csődtömeg Brüsszelnek tehát a hazájukban szinte teljesen lényegtelen figurákra van szüksége, akik nyakig korruptak voltak, csak az a lényeg, hogy álljanak ki a képzelt „fasiszták” és „nácik” ellen.
A nagy garral bemutatott első számban megjelent cikket még tragikomikusabbá teszi, hogy az utánközlés. Az eredetit az amerikai Politico.com-ra tették fel idén március 3-án.
Aki azt hiszi, hogy a magyar jobbközép kormányra rendszeresen ráaggatott ideológiai jelzők a vákuumban születtek, vagy netán valóságalapjuk lenne, az az elmúlt negyedszázadban módszeresen kerülhette a külföldi lapok Magyarországról szóló „tudósításainak” és egyéb írásainak olvasását. Nem: mindez folyamatos megdolgozás eredménye, és annak forrása hazai berkekben keresendő. Azoknál, akik minden mai jobbközép kormányt azonosítani kívánnak a német megszállás idején történtekkel.
A magyar kormányban a tapasztalatok ellenére is még sokan makacsul hiszik, hogy a bocsánatkérés, sőt, az ismételt vagy akár rendszeres bocsánatkérés, de akár a sok-sok milliárdos engesztelési projektek mindezen bármit enyhíthetnek. Erről az amerikai FBI vezetőjének nagy vihart kavart legutóbbi kijelentése is tanúskodott, noha az eddig széltében-hosszában terjesztett „bűnös nép” szindrómában számunkra semmi új nincs.
Aki viszont azt hiszi, hogy a második világháború alatt történteknek bármi köze van ahhoz, hogy a magyarokat tekintik a holokauszt legbűnösebb népének, szintén nagyot téved. Csak össze kell hasonlítani az Egyesült Államok lengyel, holland, román, francia és magyar nagykövetségei honlapjának tegnapi nyitóoldalát, hogy lássuk, kizárólag nálunk szerepel a holokauszt emléknap, és a romákról szintén csak budapesti szerkesztésű honlapon emlékeznek. Pedig a felsorolt országok javarészében nagyobb arányban öltek meg zsidó állampolgárokat, mint nálunk. Vagyis a holokauszt témájában a vélhetőleg univerzális álláspontot ismét csak ránk testálták. Sűrű bocsánatkéréseink ellenére.
De nézzük az érem másik oldalát. Menáhém Begint, Izrael egykori miniszterelnökét 1978-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki. Ő soha nem kért bocsánatot azért, mert Irgun nevű terrorcsoportja részt vett palesztinok tömeges lemészárlásában Déir Jászínban, vagy szintén e terrorcsoport vezetőjeként 1946-ban parancsot adott a jeruzsálemi Dávid király szálloda felrobbantására, ahol kilencvenegy ember veszítette életét.
De erről nem illik beszélni. Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselő kérhetne akár ötvenszer is bocsánatot, amiért eredetileg nem azt akarta mondani, mint ami elhangzott az izraeli–magyar kettős állampolgárság nyilvánosságra hozását illetően, de az ő bocsánatkérése nem számít. Ő ugyanis más kategóriába tartozik.
Udo Ulfkotte, a vezető német „konzervatív” lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori, sokat tapasztalt munkatársa pénteken mutatta be Budapesten Megvásárolt újságírók című kötetének magyar kiadását. Noha ezért nem hibáztatható, könyvének van egy nagy hiányossága.
Az, hogy csak a német médiáról szól. Ugyanis ha lenne sok Ulfkotte, kiderülne, hogy a nyugati országok mindegyikében, és egyre inkább: a média tollát nemcsak a kormányok, a titkosszolgálatok és a nagytőke vezeti, de sok tekintetben már ott tartunk, mint a sokat emlegetett közép-ázsiai országok sajtója. Például a kötelező hallgatásban. Mégpedig totális hallgatásban.
Vajon melyik nyugati média tudósított arról, hogy április 22-én Jeruzsálemben Halál az arabokra! menetet tartottak az óváros muszlimok lakta negyedében?
Vagy arról, ami ennél mérhetetlenül nagyobb horderejű: az amerikai kongresszus két házának pénzügyi bizottsága április 24-én egyhangúlag módosított egy kereskedelmi törvényt, amely az illegális ciszjordániai zsidó telepek termékeinek bojkottját egyenlővé teszi Izraelnek az amerikai törvények által tiltott bojkottjával. Ugyanakkor a szintén most elfogadott, vámokról szóló kongresszusi törvénymódosítás büntetni rendeli az illegális telepeket bojkottáló vállalatokat. Egyébként az Európai Unió huszonnyolc államából nemrégiben tizenhat javasolta.
Hogy ezekkel a törvénymódosításokkal a Washington és Brüsszel által zárt ajtók mögött tárgyalt Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) kezét megköti, azt az amerikai zsidó Forward.com hírportál az illegális telepek érdekét tekintve történelmi áttörésnek nevezi. Mint ahogyan azt is, hogy amerikai nyomásra Izraelt a TTIP részéve akarják tenni.
Ha valaki arra kíváncsi, e „történelmi áttörésről” miért hallgat a nyugati sajtó, kérdezze meg Ulfkottét.
Magyar Hírlap
Mattis Teutsch János (Brassó, 1884 - Brassó, 1960) festő, szobrász és grafikus alkotásaiból
Az avantgárd művészetek európai rangú mestere, aki alkotó módon kapcsolódott be az expresszionizmus, a kubizmus és az absztrakt művészet stílusirányzataiba, s felépítette gazdag életművét.
Apja magyar, anyja szász volt. Miután faipari szakiskolát végzett Brassóban, Budapesten és Münchenben tanult, majd két évig főleg Párizsban tartózkodott. Fokozatosan eltávolodott a látvány-hű ábrázolástól.
1917. október 14-én Budapesten az ő munkáiból szervezték meg Kassák Lajos Ma c. folyóiratának első kiállítását, amely egyben első egyéni tárlata is, még ebben az évben 12 linómetszetét adta közre a Ma.
Az 1910-es és az 1920-as években igen aktív és termékeny volt, kiállított 1921-ben Paul Klee-vel, Archipenkóval és Marc Chagallal Berlinben a Der Sturm Galériájában. 1923-24-ben Rómában, Berlinben és Chicagóban is bemutatkozott.
1925-ben Párizsban volt egyéni kiállítása. 1928-ban részt vett a berlini absztrakt kiállításon. 1928-tól nyaranként gyakran a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1931-ben fametszeteivel illusztrált formatant adott ki Kunstideologie címen. Művei sohasem váltak teljesen geometrikussá, de foglalkoztatta a geometrikus absztrakció.
Idős korában művészetszervezéssel foglalkozott, monumentális freskóterveket készített és szürrealisztikus, allegorikus kompozíciós képeket festett.