Hungarikumok - Kálmán Imre (1882-1953) - Csárdáskirálynő - Nagyoperett
100. éves születésnapját ünnepeljük a világszerte ma is játszott magyar operettnek.
A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legnépszerűbb operettje, melynek zenéjét az első világháború kitörése előtt kezdte el írni.
Az alaptörténet: egy pesti orfeumi énekesnőről szól, akibe beleszeret egy trónörökös.
Közben kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egyéves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát.
Az ősbemutató Bécsben, 1915-ben volt. A magyar bemutatásra 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az első előadások Csárdáskirályné címen futottak. A Csárdáskirálynő szerepét Beöthy – a Király Színház igazgatója – Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt.
Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.
Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.
A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta, a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, és kibővítették Miska szerepét.
Az én házam, az én váram - az én hazám, az én országom - rövidke lapszemle
Szent István maga döntötte el, hogy országába kit fogad be, és kit nem. Csak az léphetett az ország területére, aki erre engedélyt kapott. Elképzelhetetlen volt, hogy a „zöldhatáron” idegenek tömegei akadálytalanul tóduljanak be az országba, engedély nélkül. Magyar Hírlap
A magát felsőbbrendűnek képzelő liberális politikai "elit" nem tűr el semmilyen - "az ő világképét" nem osztó más véleményt - rövidke lapszemle
Támadások kereszttüzébe került az újonnan megalakult dán kormány oktatásügyi minisztere, Esben Lunde Larsen, amiért saját bevallása szerint hisz Istenben és abban, hogy Isten teremtette a világot.
A politikus kritikusai szerint ilyen felfogással nem alkalmas a pozíciója betöltésére. Larsen felhívta a figyelmet, hogy nagyon veszélyes megsérteni a vallásszabadság eszméjét.
Napi Gazdaság
Most akkor Kanada rasszista, embertelen állam, vagy védi önmagát az ingyenélőktől? - rövidke ellenzéki lapszemle
Budapesten a cigányokat felszállni sem engedik a Torontóba induló gépre – állítja Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke.
Pedig érvényes jegyük és úti okmányuk van. A jegy árát sem kapták vissza. Egy légügyi szakember szerint a kanadai bevándorlási hivatalnak rutinos munkatársai vannak: néhány perc és néhány kérdés elég ahhoz, hogy jó eséllyel kiszűrjék, ki az, aki nem turistaként szeretne a tengerentúlra utazni.
Népszabadság
Heteroszexuális büszkeség - rövidke lapszemle
Az Egységes Oroszország, Vlagyimir Putyin elnök pártja által indított kezdeményezés a „heteroszexuális büszkeségre” hívja fel a figyelmet.
Szimbólumán, egy zöld színű zászlón egy anyából, apából, valamint három gyermekből álló család szerepel, alattuk pedig a felirat hirdeti: Igazi család.
Ez a válaszunk az azonos neműek házasságára, ami a család intézményének megcsúfolása. „Figyelmeztetnünk kell Oroszország lakosait a homoszexuális-hullám veszélyeire, mégpedig úgy, hogy a tradicionális értékeket hirdetjük” – nyilatkozta Alekszej Lisovenko, az Egységes Oroszország elnökhelyettese.
Napi Gazdaság
A polgárok feje felett döntéseket hozó technokrata Európa kora lejárt - rövid ellenzéki lapszemle
Pogátsa Zoltán egyetemi oktató közgazdász szerint az EU vezető politikusai elszakadtak a gazdasági valóságtól. Az unió hosszú távú vízióként a szociális Európát hirdette meg, tudásalapú humán tőkébe befektető versenyképességet. Ez blabla.
Ráadásul bosszantó hazugság azon polgároknak, akik szociális megszorításokkal szembesülnek. Kivéreztetik az oktatást, a kórházak szétesnek. Az EU-t irányító elit szembement a közösség deklarált alapelveivel, és a megszorítások politikájának élére állt.
Az még sincs rendjén, hogy miközben az unió nem fogja meg a gazdagok és nagyvállatok offshore-cégekbe rejtett, adózatlan jövedelmeit, a hadiipari komplexum forráselvonó korrupcióját, kimenti a korrupt politikai elitet finanszírozó bankokat, s az ennek következtében kialakuló adósságot a kisemberekkel fizetteti meg.
A görög válság forradalmat hozott a globális közgazdasági gondolkodásban is. A közgazdasági elit meghatározó része most először foglalt állást a megszorítások ideológiájával szemben.
Olyan Nobel-díjasok cikkeztek a világsajtóban a görög kormány mellett, Mint Joseph Stiglitz és Paul Krugman. A megszorítások ellen érvelt a szintén Nobel-díjas Amartya Sen, a brit jegybank elnöke, Mark Carney, valamint Tomas Piketty, James Galbraith, Jeffery Sachs.
Az IMF kénytelen volt bevallani, hogy a megszorító politika értelmetlen. A megszorításokkal elmarad a befektetés termelékenysége, a humán tőkébe, a gazdasági kereslet zuhan, ennek eredményeképp esik az életszínvonal, drámaian emelkedik a munkanélküliség és az adósságállomány.
A polgárok feje felett döntéseket hozó technokrata Európa kora lejárt.
168 óra
"A bankrendszer nagyobb veszélyt jelent a szabadságunkra, mint egy professzionális hadsereg" - rövid lapszemle
Lóránt Károly, neves közgazdász szerint a nemzetközi pénzügyi rendszer irgalmatlanul kiszipolyozza a gyengéket, mint azt egyes Rothschildok becsületesen meg is mondták.
A londoni Rothschild bankház New York-i munkatársának ezt írta 1863-ban: „Azon kevesek, akik értik a rendszert, azok vagy érdekeltek az abból származó profitban, vagy annyira függenek annak előnyeitől, hogy nem fejtenek ki ellenállást vele szemben.
Ezzel szemben az embereknek az a nagy tömege, amely szellemileg képtelen felfogni azt a hatalmas előnyt, amit a tőke származtat ebből a rendszerből, zúgolódás nélkül fogja elviselni annak terheit, talán anélkül, hogy gyanítanák, hogy a rendszer ellentétes az érdekeikkel."
Napóleon szerint ha egy kormány a bankárok pénzétől függ, a bankárok és nem az ország vezetői azok, akik a helyzetet uralják.
A pénznek nincs hazája, a pénzemberekben nincs hazafiság, és illemtudat, egyetlen céljuk a nyereség.
Thomas Jefferson, Amerika harmadik elnöke, aki a függetlenségi nyilatkozatot írta, így vélekedett a bankrendszer nagyobb veszélyt jelent a szabadságunkra, mint egy professzionális hadsereg.
Meglepő, hogy ennyi figyelmeztetés ellenére számos ország vezetői könnyedén feladják függetlenségüket, és vagy pénzt vesznek kölcsön vagy olyan pénzrendszerhez csatlakoznak, amelyre semmilyen befolyásuk nincs.
Magyar Hírlap
Onódi Béla (1900-1991) festőművész képeiből
A Szentendrei Művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagja.
A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede és Réti István növendékeként tanul 1918-20 között. 1918-ban főiskolai ösztöndíjjal Nagybányára, 1919-ben pedig a kecskeméti művésztelepre látogat.
1921-25. között Amerikában él, Philadelphiában, a The North American újság illusztrátora. Eközben az Academy of Fine Arts-on folytatja művészeti tanulmányait.
1926-tól dolgozik a szentendrei művésztelepen, művei szerepelnek annak kiállításain. Ő is részt vesz negyedmagával a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom kifestésében 1932-33 között.
1941-ig a művésztelepen, utána a városban él. 1942-ben székelyföldi ösztöndíjjal Erdélybe megy, Nagybányára is ellátogat. 1946-ban kizárják a teleptagok sorából, de ugyanúgy rendszeresen kiállít a szentendrei művészekkel.
Egész életművét meghatározza a nagybányai művészet iránti nosztalgia, az ebből táplálkozó lírai hangvételű természetelvű ábrázolás.
Gyakori témája a szentendrei városkép és a környező természeti tájak. A harmincas évektől kezdve egészen haláláig oldott, napfényes, finom színeffektusokat használ, képeit mindinkább a látványt feloldó fény- és színjáték jellemzi.
2010-ben ugyanonnan indult Görögország és Magyarország
2010-ben ugyanonnan indult Görögország és Magyarország.
2015-re azonban máshová érkeztünk.
Mint a tudatlan középkori orvosok, akik ragaszkodtak a betegek kivéreztetéséhez - rövid lapszemle
Európa gazdaságilag "vezető rétege" láthatóan megsértődött, mert egy baloldali kormány baloldali politikával kísérletezik. Az európai döntéshozók, is politikusok fontos, hogy a Sziriza kiütésével jelezzék: nincs esély a kitörésre, a keretek adottak.
Saját domináns szerepük őrzése végett eminens érdekük igazolni, hogy a konszenzusból nem lehet kilépni. A kétely megjelenése ellen folytatott retorikai háború eredménye, hogy a Nobel-díjas Paul Krugman, Joseph Stiglitz vagy a legfontosabb kortárs közgazdasági könyv szerzője, Thomas Piketty véleménye lényegében lábjegyzetként jelenik meg.
Pedig ők mind a görög nemre tettek. Például azért, mert felfoghatatlan, hogy öt év megszorítás és az ennek nyomában járó zuhanás után, miből következne, hogy a következő megszorítócsomag javít a helyzeten.
Ciprasz, Varufakisz és a többiek nem arra szerződtek, hogy feltétel nélkül megadják magukat, s végrehajtsák a trojka pakkját. Ha ennyi lenne a feladat, be kellene szüntetni a politikát Görögországban, aztán rábízni a könyvelést valamelyik tanácsadó cégre.
Népszabadság
Paul Krugman világhírű közgazdász szerint Európa önjelölt technokratái olyanok, mint a középkori orvosok, akik ragaszkodtak a betegek kivéreztetéséhez, és amikor kezelésük rontotta beteg állapotát még több véreztetést írtak elő.
A megszorítások politikája gyorsabb ütemben sorvasztja a gazdaságot, mint ahogy az adósságot csökkenti, így az igenek győzelme csupán további értelmetlen szenvedést hozott volna. Magyar Hírlap