Zichy Mihály (1827-1906) - festő-, és grafikusművész munkáiból

                                Festő, grafikus, a magyar romantikus festészet jelentős alakja. 1842-től Pesten jogi tanulmányokat folytatott s egyidejűleg Marastoni Jakab festőiskolájának növendéke volt. 1844-ben Bécsbe került. Itt készült 1846-ban első jelentős műve, a Mentőcsónak c. festménye, mely a romantika kedvelt témáját mély pszichológiai kifejezőerővel dolgozta fel. 1847-től Waldmüller ajánlására Szentpéterváron a cár egyik rokonának rajztanára lett. Az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos arcképének megfestésével (1849) hitet tett a szabadságharc eszméje mellett. 1850-től egy fényképésznél dolgozott retusőrként, miközben számos ceruzarajza, akverell- és olajportréja látott napvilágot. A gatsinai vadászatról a cár megrendelésére 1853-ban készült rajzsorozata megszerezte számára az udvari művész rangot. Az udvari élet eseményeit megörökítő rajzokon kívül azonban a népélet ábrázolására is talált módot utazásai során. 1867-ben a nyomorgó festők támogatására megalapította az ún. Pénteki Társaságot. 1868-ban festette a spanyol inkvizíció borzalmait megelevenítő Autodafé c. festményét. 1871-ben nagy európai utazásra indult, majd 1874-ben Párizsban telepedett le. 1881-ben elhagyta Párizst, s rövid nizzai, bécsi és zalai tartózkodás után visszatért Szentpétervárra. Ettől kezdve főleg illusztrálással foglalkozott. Ebben a műfajban alkotta legjelentősebb műveit. Madách Imre A ember tragédiájának (1887) és Arany János 24 balladájának illusztrációja (1894-98) fakszimile kiadásban jelent meg. Ritka rajzkészséggel és drámai erővel elevenítette meg Lermontov, Gogol, Puskin, Madách, Arany és Petőfi műveit. Alkotásainak mély politikai, filozófiai és erkölcsi mondanivalója biztosított rendkívüli és maradandó hatást.

Hálaadó istentiszteleten adták át a felújított Farkas utcai templomot - Kolozsvár - Erdély

                        Hálaadó istentiszteleten adták át vasárnap felújított kolozsvári Farkas utcai református templomot, Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomát. A magyar kormányt képviselő Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntésében kijelentette: a felújításnál használt 21. századi újításoknak köszönhetően a templom ma jobb állapotban van, mint 40, 100 vagy 200 évvel ezelőtt. „Ahol csak tradíció van, az múzeum. Ahol meg csak innováció, az kísérleti laboratórium. Ha a kettő együtt van, élő szilárd alapokkal bíró közösségről beszélünk" - fogalmazott a miniszter. Balog Zoltán szerint a templom megtartása a közösséget is megtartja. Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy Kolozsvár jövőjében benne lesz az is, amit Budapest és a jelenlegi Magyarország tud adni ehhez a jövőhöz és az is, amit Kolozsvár adott és ad a teljes magyarságnak. "Így akarunk együttműködni és hisszük és tudjuk, hogy ez jobb ennek az országnak, Romániának is. Ebben a meggyőződésben keressük a román politikával az együttműködést, ezzel az együttműködéssel nyújtjuk ki a kezünket a magyarok érdekében, Románia érdekében és a közös Kárpát-medence érdekében" - fogalmazott Balog Zoltán. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke prédikációjában elmondta: a felújítás otthonná és otthonosabbá tette a templomot. Hozzátette, hogy a kolozsvári magyarok az intézményeikben érezhetik igazán otthon magukat. Ezért kell minden évben új intézményeket építeni, a régieket pedig felújítani. Feltette a kérdést, hogy a Kolozsvárra tanulni érkező fiatalok, akik sok esetben tanulmányaik után is a városban maradnak, felfedezik-e azt az intézményhálózatot, amely biztosítja számukra a teljes értékű életet. "Hol talál majd társat, lesz-e egy közösség, amelyik befogadja vagy előbb utóbb egyedül, idegennek érzi magát a városban? Ettől már csak egy lépés, hogy tovább induljon oda, ahol szintén idegenben lesz, de jobb anyagi körülmények között. Mi Európának a segítséget nem emberáldozatban szeretnénk visszafizetni, hanem azzal, hogy itt őrizzük a hitet, a gótikát, mindazt a szellemi értéket, amelyet őseink létrehoztak és reánk hagytak" - fogalmazott a püspök. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere arról beszélt, hogy a Farkas utcai református templom nemcsak a református egyház, hanem az egész város büszkesége.

A Farkas utcai református templomot 17 hónap alatt újították fel. A 60 méter hosszú, 19 méter magas belső boltozatú templom megépítését Mátyás király rendelte el 1486-ban. A ferences rend által 1489 és 1516 között felépített templomot a Boldogságos Szűz Máriának szentelték.

Az épület megszenvedte a protestánsok és a katolikusok közötti villongásokat. Bethlen Gábor romos állapotban juttatta 1622-ben a református egyháznak. A templom melletti rendházból csak a kolostor kerengőjének az északi része maradt meg.

Ha ott egy diktátor tudja visszaszorítani a szélsőséges csoportokat és fenntartani a békét, akkor oda diktátor kell, és azt békén kell hagyni – rövid lapszemle

                          Bolek Zoltán elnök szerint a Magyar Iszlám Közösség amellett érvel, hogy megfelelő szűrőt alkalmazva történjen meg a menekültek beengedése. Aki nemzetbiztonsági veszélyt jelent országunkra nézve, azt nem szabad átengedni. A radikális eszmék képviselőit egyszerűen vissza kell toloncolni. Az uniónak most kellene határozottan fellépnie, és nem az arab tavasz idején kellett volna beavatkoznia a közel-keleti átalakulási folyamatokba. Akkor nem vették figyelembe, hogy az arab törzsi társadalom össze sem hasonlítható Európával, így az amerikai-európai „megoldások” nem is hoztak eredményt. Egyszerűen tudomásul kell venni: ha egyszer ott egy diktátor tudja visszaszorítani a szélsőséges csoportokat és fenntartani a békét, akkor oda diktátor kell, és azt békén kell hagyni. Magyar Hírlap

Európa milliárdos segélyeket küld ezekbe az országokba anélkül, hogy a kivándorlás leállítását támasztaná feltételül – rövid lapszemle

                          Igazi menekültekhez nincs szükségünk kvótára címmel közölt terjedelmes interjút Szijjártó Péterrel a Passauer Neue Presse bajor lap. Meg kell védenünk Magyarországot és a magyar lakosságot, és mivel schengeni külső határunk van, egész Európát is védenünk kell. A gazdasági menekültek megoldhatatlan probléma elé állítják Európát. A megoldás Európán kívül van, és mi, Európa országai milliárdos nagyságrendű segélyeket küldünk a gazdasági menekültek származási országaiba, méghozzá anélkül, hogy a kivándorlás leállítását támasztanánk feltételül. Ezen változtatni kell. Magyar Hírlap

Az iszlám nem csupán vallás, hanem az európaitól alapjaiban eltérő életforma is – rövid ellenzéki lapszemle

                          Miklós Gábor szoclib publicista szerint egy valódi menekült, egy igazából üldözött családban is működhetnek olyan szokások, amelyek miatt az európai környezet nem tudja befogadni őket. Emlékeztet a becsületgyilkosságokra, a nőkkel, a szexuális kisebbségekkel való bánásmódra, a vallási türelmetlenségre, mely szerint a "gyaúr", a "a nem igazhitű" meg is ölhető. Dobrovits Mihály, iszlám egyetemes történelem professzora rögzíti: az iszlám a hívő teljes létére kiterjed, nem vallás csupán, de életmód. Ezért azt írja, hogy az iszlám „gyökereinél fogva jószerével szekularizálhatatlan és alapjaiban modernizálhatatlan vallás.” Népszabadság

Európa megszállását szélsőséges muszlim hittudósok irányítják – rövid lapszemle

                          „Konstantinápolyt meghódítottuk, de a prófécia második része, vagyis Róma meghódítása, még megvalósítandó. Ez azt jelenti, hogy az iszlám vissza fog térni Európába. Az iszlám kétszer lépett be Európába, és kétszer elhagyta… Talán a következő hódítás, Allah akaratából, a prédikálás és az ideológia által fog megvalósulni. Nem kötelező minden földet karddal meghódítani…” – mondta 1999-ben, Mohamed próféta jóslatára utalva Juszuf al-Karadavi egyiptomi teológus, a szunnita iszlám talán legtekintélyesebb prédikátora. Magyar Demokrata Karadavi a muzulmán ulémák (hittudósok) világszövetségének elnöke, a világméretű kalifátus híve, és annak a szervezetnek a létrehozására szólít fel, amelyet ő úgy nevez, „Egyesült Muszlim Nemzetek” és amely a nyugati politikai hatalom ellensúlyozására alakulna. 2001-ben Karadavi kiadott egy fatwát, amelyben jóváhagyta az Izrael elleni öngyilkos merényleteket. 2004-ben kiadott egy fatwát, amelyben az Irakban állomásozó amerikai csapatok megölésére szólított fel, és ezt később kibővítette az amerikai civil támogató személyzetre is. Karadavi hetente hatvanmillió muzulmánt ér el üzeneteivel, tévéműsorával. Most Európa megszállása a cél. dzsihadfigyelo.com

Soha irodalomra és tudományra - kultúrára

                              „Soha irodalomra és tudományra - kultúrára - olyan szent feladat nem várt, mint ma, nemzetünknek ebben a lelki válságában. Megmutatni nemzeti múltunkban, nemzeti géniuszunkban az örök értékeket, enne révén növelni az önbizalmat, az önbecsülést, figyelmeztetni a nemzeti hibákra, fejleszteni a nemzeti erényeket, saját értékének öntudatára ébreszteni a magyart: ez a szent feladat.” 1920 Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, miniszter

Pozsonyi Ádám: Előítélet

                              Az illegális betolakodók nem al­kal­maz­kod­ni jöt­tek, ha­nem kap­ni, és nem be­il­lesz­ked­ni, ha­nem el­hoz­ni i­de a sa­ját vi­lá­gu­kat, le­rom­bol­ni a mi­én­ket. A 444 nevű uszító és szél­ső­sé­ges bal­li­be­rá­lis ol­dal­tól kezd­ve a kü­lön­fé­le kö­zös­sé­gi ol­da­la­kig rend­re meg­je­le­nik az a fo­ga­lom, hogy „e­lő­í­té­le­tes­ség”. Ter­mé­sze­te­sen a kormány által ter­ve­zett határzárral és a begyűjtőtáborokkal kapcsolatban. (Mel­les­leg el nem tudom képzelni, a li­be­rá­li­sok szerint mit ké­ne csinálni a papír nélkül érkező határsértőkkel. Ott mász­kál­ja­nak szabadon a városban, és ott aludjanak, székeljenek, a­hol e­szük­be jut?) Néha elgondolkodok, hogy az „előítéletesség” ellen harcosan küzdők vagy ostobák, vagy direkt nem értik. Előítélet nincs, csak tapasztalat. Kultúrákat aszerint ítél meg egy közösség, hogy milyen róla a több évszázados tapasztalata. Ha az XYZ márkájú DVD-t nem olvassa a gép, akkor többet nem veszek belőle. És azontúl ugyanúgy fogok eljárni annak a márkának a többi termékével is. Előítélet? Józan paraszti ész. Aki nem eszerint él, az hülye. Az idegen népcsoporttal nem az a legfőbb baj, hogy „más a bőre”, hanem más a kultúrája, életformája, viselkedése. Az illegális betolakodók nem alkalmazkodni jöt­tek, hanem kapni, és nem be­il­lesz­ked­ni, ha­nem el­hoz­ni i­de a sa­ját vi­lá­gu­kat, le­rom­bol­ni a mi­én­ket. De a­mi még in­kább el­gon­dol­koz­tató. A sok szi­vár­vá­nyos pro­fil­ké­pes bel­vá­ro­si al­ter­na­tív tény­leg nem fog­ja fel, hogy ha be­ö­zön­lik a fe­ke­te meg az isz­lám, ak­kor ne­kik vé­gük? Azt a faj­ta bam­ba to­le­ran­ci­át, a­mit a fe­hér ke­resz­tény E­u­ró­pa ve­lük gya­ko­rolt, a pa­kisz­tá­ni egy má­sod­per­cig nem fog­ja, és a tö­re­dé­ké­ért nyil­vá­no­san bo­toz­zák a vá­ros fő­te­rén. S a végére egy kis matematika. A teg­na­pi a­da­tok sze­rint ma Ma­gyar­or­szá­gon 107 e­zer be­to­la­ko­dót tar­ta­nak nyil­ván. Ir­dat­lan szám. En­nek 99 szá­za­lé­ka húsz és har­minc kö­zöt­ti é­let­e­rős fér­fi. Ez a száz­hét­e­zer fér­fi el­len­ben nem csak en­ni, in­ni és ü­rí­te­ni a­kar. Ez a száz­hét­e­zer fér­fi egy i­dő u­tán tes­ti, bi­o­ló­gi­a­i vá­gya­it is ki a­kar­ja e­lé­gí­te­ni. S ha nem kapja meg, őrjöngeni fog. Hon­nan fog­ja azt meg­sze­rez­ni, kik­ből s mi­lyen áron? Ér­de­kel­ne, hogy ezt vé­gig­gon­dol­ta-e már va­la­ki? Demokrata

Utólag megvilágosult az egyik legvéresszájúbb álbaloldali politikusnak is - rövidke ellenzéki lapszemle

                                Szanyi Tibor az MSZP fenegyereke eredendő bűnnek nevezi, hogy 2006 őszén olyan megszorításokat vágtak a nép nyakába, amelyekről ordított, hogy semmi közük nincs a baloldalhoz. Ugyancsak bűnként említi, hogy tudati képviseletüket két évtizeddel ezelőtt átengedték a liberális szövetségeseiknek. Ráadásul az MSZP mai főprojektjét, a vasárnapi nyitva tartásért való kampányolást totális zsákutcának tartja, hiszen a szabad vasárnap a legősibb baloldali vívmány. Szerinte az MSZP feladata hihető perspektívát adni a magyar népnek. Magyar Hírlap

Bayer Zsolt: Elkerülhetetlen?

                              „Ha a helyzet tovább romlik, elkerülhetetlen lesz a vérontás.” - "Európát meg kell szabadítani ettől az iszonyattól. Ha kell, fegyverrel." Jegyezzük meg ezeket a napokat. Hogy egyszer majd ivadékaink el tudják mesélni, hogyan kezdődött. Kedden kezdődött. Kósz szigetén, Görögországban, ahová hétezer betolakodó érkezett a közelmúltban. A sziget lakossága nem egészen harmincezer fő. Erre a harmincezer szerencsétlen görögre zúdult rá a horda. A sziget élete megbénult. Már hónapokkal ezelőtt. A turisták elmenekültek, a szállodák konganak, a lakosság dühös és kétségbeesett. A horda erről mit sem tud. Csak özönlik. És kedden elkezdődött… Kedden a horda tüntetni kezdett. „Papírokat akarunk! Enni akarunk!” – üvöltözték, és ülősztrájkba kezdtek a sziget legnagyobb városába vezető úton. A görög hatóságok mindeközben egy stadionba igyekeztek beterelni a vadakat, hogy ott lefolytassák a regisztrációs eljárást. Azért egy stadionba, mert minden más lehetőség kimerült, megtelt már minden vadakkal, megtelt Kósz szigete. Aztán a stadionban verekedés tört ki közöttük, a rendőrök pedig gumibottal és poroltóval próbálták meg helyreállítani a rendet. Kósz szigetén csütörtökön folytatódott minden. Csak most már nem egymásnak estek a betolakodók, hanem megtámadtak egy rendőrőrsöt. Egy angol nyelvű görög lap beszámolója szerint: „Illegális bevándorlók hordái megrohamoztak egy rendőrállomást Koson, és megsebesítették a rendőrtiszteket.” A sziget polgármestere nyilatkozatot adott ki. Giorgosz Kiricisz elmondta: ha a helyzet tovább romlik, elkerülhetetlen lesz a vérontás. „Nincs többé rend és törvény a városban” – adta hírül Kiricisz. Jegyezzük meg ezt is: akadt egy bátor és normális ember, aki ki merte mondani a kimondhatatlant: „Ha a helyzet tovább romlik, elkerülhetetlen lesz a vérontás”. S jegyezzük meg azt is, hogy a görög kormány mintha észhez tért volna. A híradások szerint: „A polgármester felhívása után szerdán a görög kormány közbeavatkozott: egy óceánjáró hajót és rohamrendőröket küld a térségbe”. Most már csak az a kérdés, vajon elmerészkedik-e odáig is a görög kormány, hogy bevesse a rohamrendőröket és a hadihajót. Ha igen, akkor a görögök történelmet fognak írni, már megint. Ha be merik vetni a rendfenntartó erőket, ha kell, akkor a hadsereget is, és kitakarítják végre Kósz szigetét ezektől a hordáktól, akkor elkezdődik végre valami. De csak akkor. És akkor, ha a hordák, a zavargók, a rendőröket megsebesítők nem Athénban kötnek ki, hogy onnan aztán ide jöjjenek. Szó sem lehet róla! Akkor írunk történelmet, ha ezeket hazazavarják, eltüntetik Európa közeléből, egyszer s mindenkorra. Akkor elkezdődik végre valami, aminek folytatódnia kell. Mert nézzük csak tovább az elmúlt napok eseményeit! A spanyolországi Salou nevű tengerparti üdülőhelyen a „bevándorlók” összecsaptak a rendőrökkel. Az ok: a razziázó rendőrök elől egy szenegáli zugárus kiugrott az erkélyről és meghalt. Erre a horda nekiesett a rendőröknek. A szenegáli bűnöző volt. Le akarták tartóztatni. Erre inkább kiugrott a harmadikról. Na és? Az ő döntése volt. Kiugrott és meghalt. Ennyi. Pont, nem érdekel. De az annál inkább érdekel, hogy erre a többi veszi magának a bátorságot, hogy nekimenjen a rendfenntartóknak. Ott helyben kellett volna megoldani a problémát, méghozzá azonnal és bárhogyan. Mielőtt ezek elkezdik elhinni, hogy Európában ez a dolgok elintézési módja. És az összeset azonnal ki kell takarítani Spanyolországból, Európából. Lehet menni haza. Ott lehet zavarogni, rendőröknek nekimenni, jogokat követelni, harmadikról kiugrálni, elpusztulni. Itt nem. És nézzük tovább. Hétfőn egy svéd kisvárosban, Västerasban bement két eritreai állat a helyi IKEA-ba és halálra késelt két embert. Anyát és a fiát. Ok? Nincs. Csak. Mert a konyhai részlegen ki voltak pakolva a megvásárolható kések, és a két beteg állat úgy döntött, ölni fog. Mindkettő „menedékkérő” volt. Ott éltek egy befogadóállomáson. A fiatalabb, huszonhárom éves gyilkost húsz perccel a tett után vették őrizetbe. Nem tanúsított ellenállást. Egykedvű volt. Hát persze. Mi baja lehet? Beteszik majd egy svéd börtönbe, ami ahhoz képest, ahonnan jött, maga a paradicsom. Ott fog éldegélni csendben, békességben, aztán úgy tíz év múlva kiengedik, és az egész folytatódik, mintha mi sem történt volna. Sokkal jobb lett volna, ha ellenállást tanúsít, és lelövik, mint egy veszett kutyát. Bár ismerve a svédek állapotát, lehet, hogy harapással leterítette volna a rendőröket is, akik mindeközben attól rettegtek volna, nehogy baja essen, mert akkor szétszedi őket a média meg az idióta, ön- és közveszélyes jogvédők hordája. A svédeknek most van két eritreai gyilkosuk, viszont nincs többé két fehér, svéd állampolgáruk. Biztosan megérte a csere. Éljen a liberalizmus! Éljenek az emberi jogok! Kivéve, ha az európai, fehér, keresztény rassz jogairól van szó… És nézzük tovább. A Sky News újságírói beálltak dzsihadistának, és az interneten beépültek az Iszlám Állam aktivistái közé. Az akció eredménye: feketén-fehéren kiderült, hogy az IS terroristái ott vannak Angliában, és csak parancsra várnak. És arra buzdítják a velük szimpatizáló tetveket, hogy Európában hajtsanak végre öngyilkos merényleteket. Eközben a világ összes biztonságpolitikai szakértője elmondta már, hogy az Európába zúduló hordák soraiban nyilvánvalóan ott vannak az IS terroristái. Mert ezek állatok ugyan, de nem hülyék. És nem szalasztanának el egy ilyen alkalmat. Ráadásul az elhülyült európai döntéshozók és a „jogvédők” hordái a lehető legszélesebbre tárják a kapukat előttük. Mint a nyálfolyató idióták, akik a puskaporos hordón ülve gyújtogatnak, és gügyörésznek hozzá… Itt az idő kimondani: elkezdődött valami rettenet. Aminek véget kell vetni. Most. Minden eszközzel. Európát meg kell szabadítani ettől az iszonyattól. Ha kell, fegyverrel. Mert ha minden így marad, akkor elkerülhetetlen lesz a vérontás. És a hordák ma még úgy hiszik, csak az európaiak vére ontható… Magyar Hírlap