Polcz Alaine (1922-2007) - pszichológus, írónő
"Megfoghatatlan a szerelem, mint a hit. Míg tart a mámor a szerelem első idejében - föl, a csillagokig emelkedünk. Elérni az elérhetetlent, megragadni a teljességet, a végtelent."
Polcz Alaine (1922-2007) - pszichológus, írónő
2016. April 27. 00:00
Radnóti Miklós: Nem tudhatom - Elmondja Szabó Gyula - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre!
https://www.youtube.com/watch?v=czx2pfGO5po
2016. April 27. 00:00
Skuteczky Döme (1850-1921) festőművész képeiből
Skuteczky Döme (1850-1921) festőművész képeiből
1866-tól a bécsi akadémia történtei festészet szakán tanult, majd 1867-ben elnyert egy olaszországi ösztöndíjat és a velencei akadémián tanult, mestere Pompeo Marino Molmenti volt két éven keresztül.
1870-től 1872-ig firenzei, ezt követően pedig müncheni tanulmányutat tett. 1873-tól átköltözött Bécsbe, ahol portéfestésből élt.
A nyilvánosság először 1875-ben ismerte meg a műveit az osztrák főváros Künstlerhaus kiállításán, amelyen 1888-ban újból szerepelt. 1876-ban megint Velencében telepedett le, végül 1889-ben Besztercebányára tette át lakását.
Aktívan részt vett a felvidéki magyar művészeti életben. A londoni Wallis műkereskedő cég számtalan velencei zsánerképét megvásárolta. Itáliában a baráti körébe tartozott Giacomo Favretto, Ettore Tito és August Pettenkofen. 1877-től állított ki rendszeresen a budapesti Műcsarnokban.
1885-ben bronzérmet nyert, 1896-ban aranyérmmel jutalmazták, 1905-ben pedig a Képzőművészeti Társulat nemzetközi kiállításán megkapta a kis állami aranyérmet.
Témáit Velencéből, a besztercebányai munkások, bányászok világából merítette, de ábrázolta a katonatisztek és a kispolgári szalonok életét is.
1923-ban a Műcsarnok emlékkiállítást rendezett képeiből. Néhány műve megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 26. 00:00
Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – A tű, a kutya, a rák, a tojás, és a kakas vándorútja
Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – A tű, a kutya, a rák, a tojás, és a kakas vándorútja
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-a-tu-a-kutya-a-rak-a-tojas-es-a-kakas-vandorutja.html
2016. April 26. 00:00
Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – A béka, a kolbász és az egér
Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – A béka, a kolbász és az egér
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-a-beka-a-kolbasz-es-az-eger.html
2016. April 26. 00:00
A mai nagy kivándorlási láz idején különösen időszerű Wass Albert gondolata
A mai nagy kivándorlási láz idején különösen időszerű Wass Albert gondolata
"Ha őseink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország." Wass Albert (1908-1998) - író, költő
2016. April 25. 00:00
Teleki Pál (1879-1941)
Mintha mi sem változott volna négy emberöltő óta
"A mi feladatunk ezekben a rettenetes időkben a világgal szemben az, hogy megtartsunk egy nemzetet a világnak."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész
2016. April 24. 00:00
Nyilasy Sándor (1873-1934) festőművész
Nyilasy Sándor (1873-1934) festőművész képeiből
Tanult a müncheni képzőművészeti akadémián, majd Hollósy Simon müncheni magániskoláját látogatta.
Művészetére pályája kezdetén Hollósy Simon, Munkácsy Mihály és Tornyai János, majd nagybányai évei alatt Ferenczy Károly hatottak, de hamar kialakult egyéni stílusa.
Impresszionisztikus vonásokat mutató tájképeivel részt vett a nagybányaiak első négy budapesti kiállításán.
Szegedre kerülve, mint a környék tájának és népének megfigyelője alakította ki plein air szemléletű művészetét.
A tájképek mellett naturalista népéletképeket is festett, melyeken a falusiakat többnyire vasárnapi nyugalomban, ünneplő öltözetben, a leány alakokat jellegzetes rózsaszín népviseletben ábrázolta.
1899-ben Szegeden telepedett le. Ettől kezdve haláláig Szegeden, Horgoson és Tápén alkotott.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 24. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Márai Sándor emléktábla - San Diego - USA
Magyar emlékek a nagyvilágban - Márai Sándor emléktábla - San Diego - USA
Márai Sándor 1900-ban született Kassán. Elsősorban regényíróként ismert, bár szintén jelentős novella-, vers- és tárcaírói munkássága, és néhány színdarabot is írt.
1948-ban elhagyta Magyarországot, először Svájcba, majd onnan Itáliába utazott, s Nápoly egyik kerületében, a Posillipón élt és alkotott. Itt írta meg híressé vált, olasz témájú regényét a San Gennaro vérét.
Később Amerikába költözött, de 1968-ban visszatért az olasz csizmára, és Salernóban élt 1979-ig. Ebben az időszakban is vissza-visszalátogatott Nápolyba, mint arról a Napló 1968–1975 című könyve is tanúskodik.
1979-ben visszatért a tengerentúlra. A közelmúltban a kaliforniai San Diegóban Márai Sándor-emléktáblát avattak.
Az író ugyanis itt töltötte élete utolsó éveit. Az évforduló kapcsán nagyszabású Márai-emlékünnepséget tartottak, ennek részeként avatták fel Csikai Gabriella alkotását a Balboa parkban.
A Los Angeles-i magyar főkonzulátus, San Diego polgármesteri hivatala és a helyi Magyar Ház szervezte az ünnepséget. Az eseményen Bács Ferenc színművész – Márai megformálója az "Emigráns" című filmben – részleteket olvasott fel az író "Füveskönyv" című munkájából.
.
2016. April 24. 00:00
Klapka György honvédtábornok - Komárom hőse
Klapka György honvédtábornok - Komárom hőse
Klapka György (Temesvár, 1820 – Budapest, 1892) honvédtábornok, a szabadságharc idején helyettes honvédelmi miniszter.
A családja felmenői között több hadmérnök, tiszt, tábornok is fellelhető. Apja, Klapka József városbíró, és 1819–1833 között Temesvár polgármestere, ezen felül nyomdatulajdonos, és könyvtáralapító.
Miután édesanyját (Kehrer Julianna) nagyon korán, 4 éves korában elveszítette, tizenegy évesen apja testvére Klapka Frigyes és neje Deák Krisztina vette magához és nevelte, taníttatta Kecskeméten.
1838-ban (18 évesen) a bánsági Karánsebes katonai iskolájába került. A bécsi gárdában ismerkedett meg Görgey Artúrral, akivel ettől kezdve szoros barátság kötötte össze.
Az ő hadműveleti tervei szerint zajlott le a szabadságharcban a sikeres tavaszi hadjárat első szakasza. Sok csata győztese, vagy közreműködője volt.
A világosi fegyverletétel után visszahúzódott a komáromi várba. Külső támogatás nélkül maradva tárgyalásokba bocsátkozott a vár feladásáról.
Engedményeket szeretett volna kapni az ország jövőjével és a már fogságba esettek sorsával kapcsolatosan is, azonban ezt nem sikerült elérnie, viszont 1849 szeptember 17-én megkötött szerződés értelmében a helyőrség tagjai minden későbbi üldözéstől mentesítő papírt kaptak.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 21. 00:00