Evangélikus nagytemplom - Békéscsaba - Alföld
Békéscsaba városközpontjában egymástól alig 15 méterre két evangélikus templom áll: a nagytemplom és a kistemplom.
A nagytemplom Európa legnagyobb evangélikus temploma, illetve a második legnagyobb magyarországi protestáns templom, nála csak a Debreceni Nagytemplom nagyobb.
A 18. század végére a békéscsabai evangélikusok annyira megszaporodtak, hogy „kinőtték” a kistemplomot. A gyülekezet heves viták után úgy döntött, hogy megtartják a régi templom is, az újat pedig azzal szemben építik fel.
kattints a képekre - érdemes!
Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk - Wass Albert
Markó András (1824-1895) festőművész képeiből
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Rubik Ernő (1944)
Makovecz Imre épületei
Nem vagy szabad, míg önmagadért élsz, mert önzésed rabja maradsz Széchenyi István
"Nem vagy szabad, míg önmagadért élsz, mert önzésed rabja maradsz."
Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Gellért Szálló és Gyógyfürdő
Kazinczy Ferenc Magyarul és sarkosan fogalmazva: ha nem érted, ne szólj bele
Pósa Lajos - Anyám intése
Pósa Lajos - Anyám intése
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni!
Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.
Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld a kalásztermő!
Friss vizet a csörgő patak
Tüzelőnek fát az erdő.
El-elsétálsz a mosolygó
Virágok közt andalogva...
Ugy-e, fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?
Gyümölcsfáid oltogatod,
Tisztogatod, nyesegeted,
Ablak alatt a kis kertben
Az utakat rendezgeted.
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
fotó: anyám anya, konyha
Nagy Balogh János (1874-1919) festőművész festményeiből
Nagy Balogh János (1874-1919) festőművész
Pályáját szobafestő- és mázolóként kezdte, majd két évig az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamának növendéke volt.
1899-ben fél évig a müncheni akadémián Herterichnél aktot rajzolt, nehéz anyagi körülményei miatt azonban kénytelen volt hazatérni.
1915-ben bevonult katonának, és egy súlyos sebesülés következményeként karja megbénult, bal kézzel dolgozott tovább.
Legelső alkotásai még a müncheni életképfestészet hatását s a századforduló éveiben megerősödő szecesszió szimbolizmusát tükrözik, később azonban kifejlesztette a drámai erőt sugárzó, de ugyanakkor megkapóan egyszerű, hiteles formafelépítésen nyugvó önálló stílusát.
Életművében különválasztható az 1908 előtti és az 1908 utántól 1915-ig, bevonulásáig tartó korszak.
Harctéri szolgálata és sebesülése miatt később már csak igen keveset dolgozott. Tematikája nem túl széles, az egy témát bemutató variációk azonban a festői erő és a felépítés egyenes ívű fejlődését mutatják.
Szegényes otthonát megdöbbentő hűséggel megörökítő intérieurök, konyhai csendéletek mellett drámai önarcképek s anyjáról megható portrék sorát festette.
Híres rajzokból és festményekből álló, Millet képeire emlékeztető kubikus-ciklusa a munka egyszerű, de monumentális ábrázolása.
Rembrandt és Frans Hals művészetén kívül a cézanne-i térproblematika is hatott rá.
kattints a képekre - érdemes!