Pósa Lajos - Anyám intése
Pósa Lajos - Anyám intése
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni!
Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.
Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld a kalásztermő!
Friss vizet a csörgő patak
Tüzelőnek fát az erdő.
El-elsétálsz a mosolygó
Virágok közt andalogva...
Ugy-e, fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?
Gyümölcsfáid oltogatod,
Tisztogatod, nyesegeted,
Ablak alatt a kis kertben
Az utakat rendezgeted.
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
fotó: anyám anya, konyha
Nagy Balogh János (1874-1919) festőművész festményeiből
Nagy Balogh János (1874-1919) festőművész
Pályáját szobafestő- és mázolóként kezdte, majd két évig az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamának növendéke volt.
1899-ben fél évig a müncheni akadémián Herterichnél aktot rajzolt, nehéz anyagi körülményei miatt azonban kénytelen volt hazatérni.
1915-ben bevonult katonának, és egy súlyos sebesülés következményeként karja megbénult, bal kézzel dolgozott tovább.
Legelső alkotásai még a müncheni életképfestészet hatását s a századforduló éveiben megerősödő szecesszió szimbolizmusát tükrözik, később azonban kifejlesztette a drámai erőt sugárzó, de ugyanakkor megkapóan egyszerű, hiteles formafelépítésen nyugvó önálló stílusát.
Életművében különválasztható az 1908 előtti és az 1908 utántól 1915-ig, bevonulásáig tartó korszak.
Harctéri szolgálata és sebesülése miatt később már csak igen keveset dolgozott. Tematikája nem túl széles, az egy témát bemutató variációk azonban a festői erő és a felépítés egyenes ívű fejlődését mutatják.
Szegényes otthonát megdöbbentő hűséggel megörökítő intérieurök, konyhai csendéletek mellett drámai önarcképek s anyjáról megható portrék sorát festette.
Híres rajzokból és festményekből álló, Millet képeire emlékeztető kubikus-ciklusa a munka egyszerű, de monumentális ábrázolása.
Rembrandt és Frans Hals művészetén kívül a cézanne-i térproblematika is hatott rá.
kattints a képekre - érdemes!
Az idei pünkösdön is a székely himnusztól zengett Csíksomlyó - rövid VIDEÓ!
Az idei pünkösdön is a székely himnusztól zengett Csíksomlyó - rövid VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=1OCFIdemFlU
Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás
Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:
A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink.
Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen (vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában.
A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”
A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.
Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.
A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.
kattints a képekre – érdemes!
Polcz Alaine (1922-2007) - pszichológus, írónő
Polcz Alaine (1922-2007) - pszichológus, írónő
Naptár - Május Radnóti
Hungarikumok - Rajzfilmek - Magyar népmesék – A szegény ember szőlője - rövid VIDEÓ!
Hungarikumok - Rajzfilmek - Magyar népmesék – A szegény ember szőlője - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-a-szegeny-ember-szoloje.html
Hungarikumok - Magyar rajzfilmek - Magyar népmesék – A medve és a macska
Hungarikumok - Magyar rajzfilmek - Magyar népmesék – A medve és a macska
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-a-medve-es-a-macska.html
Millenniumi emlékmű - Pannonhalma - Kisalföld
Millenniumi emlékmű - Pannonhalma - Kisalföld
A pannonhalmi ezredévi emlékmű 1896-ban a honfoglalás ezredik évfordulójára készült, az ország további hat részén, valamint a budapesti Városligetben állított ezredévi emlékművekkel együtt.
Az 1896: VIII. törvény szólt a millenniumi ünnepségekre felállítandó műalkotásokról. Ennek egy önálló tétele volt a városligeti ezredévi emlékmű felállításának a terve, és 400 elemi népiskola létesítése az országban.
Ehhez a törvényhez tartozott az is, hogy az ország hét pontján - a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zobor-hegyen, a Morva és a Duna találkozásánál lévő dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Cenk-hegyen - emlékoszlopokat állítsanak.
Pannonhalmán végül nem szoboralakos emlékoszlop létesült, hanem az egykor itt állt Kálvária-templom helyén ez az épület, melyet végül 1897-ben avattak fel.
Az emlékmű kupoláján a secco Aba-Novák Vilmos 1894-1941) alkotása - Szent István koronafelajánlását ábrázolja - 1938-1941ig készült.
kattints a képekre - érdemes!