Hungarikumok – Magyar népi díszítések – Höveji csipke - Kisalföld

 

A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a közelmúltban hat elemmel bővült a Magyar Értéktár, közte a höveji csipkével is.

 

A höveji hímzők a különböző kézimunka és háziipari kiállításokon évtizedek óta sikeresen szerepelnek, az 1958-as brüsszeli világkiállításon számos egyéb díj mellett aranyérmet is nyertek.

 

A város főterén található Csipkemúzeum.

 

A hímzők a munkát mindig a tervezéssel, majd a rajzolással kezdik. A régi „varróasszonyok” között voltak olyanok, akik anélkül hímeztek, hogy előtte felrajzolták volna a mintát.

 

Kiférceltek egy lukat, azt kivágták és kivarrták, majd mellé hímezték az elképzelt virágokat.

 

kattints a képekre - érdemes!

Templom és a premontrei rendház - Jászó - Felvidék

 

Az, hogy a gótikus püspöki palota hol van az egri várban, és hogy a barokk érseki palota az egri sétálóutcában hol van, azt sokan tudjuk. de hogy hol laktak az egri püspökök a török hódoltság idején?

 

Nos, azt már kevesebben. Amikor a törökök 1596-ban elfoglalták Egert, a papi testület egy rövid ideig Kassán húzódott meg, majd 1614-1649 között Jászón telepedett le (majd 1687-ig újra Kassán).

 

A felvidéki Jászó Egertől 140 kilométerre északra található, kirándulásaink során érdemes felkeresni a templomot és a premontrei rendházat.

 

kattints a képekre - érdemes!

Hollósy Simon (Máramarossziget - Partium, 1857 – Técső - Kárpátalja, 1918) festőművész

 

A XIX.. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője. Máramarosi örmény családból származott.

 

Előbb Budapesten, majd Münchenben tanult, s itt festette 1885-ben Tengerihántás c. képét, amely külföldön és itthon nagy sikert aratott (Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában).

 

Münchenben csakhamar szembefordult az akkori akadémiai oktatással, s 1886-ban magániskolát nyitott, amelyben maga köré gyűjtötte az életszerűbb ábrázolásra törekvő fiatalokat. Személyisége erejével, s azzal, hogy a Münchenben kiállított francia képek (Courbet) újszerű értékeire hívta fel a figyelmet, a modern törekvéseknek nyitott utat.

 

Ez idő tájt készült képei a francia festészet új törekvéseihez igazodva, végleg eltávolodtak az akadémikus stílustól. Hollósy tanítvány-barátai, Réti István és Thorma János biztatására kísérletképpen 1896 nyarán Nagybányára vitte iskoláját, amely a magyar festészet történetében mint a nagybányai irányzat bölcsője nagy szerepet játszott.

 

Rövidesen megtelepedett Nagybányán; iskolája a szabadtéri napfényes tájfestéssel évtizedekre meghatározta a hazai festészet fejlődésének útját.

1901-ben kivált a nagybányaiak közösségéből, és 1902-től nyaranta Técsőre vitte tanítványait.

 

kattints a képekre - érdemes!

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Wigner Jenő

 

Nobel-díjas magyar fizikus.1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.

 

1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein-díjat kapott.

 

A századelőn a fizikát a legjobb tudósok is egy majdnem befejezett tudománynak gondolták, amelyben minden fontos dolgot felfedeztek, és amelyben már csak pár apró részletet kell jobban kidolgozni.

 

Wigner Jenő egyike volt azoknak a húszas évekbeli fizikusoknak, akik újjáteremtették a fizika tudományát, többek között bevezetve a kvantummechanikába a szimmetriák elméletét.

 

Egyike volt a századfordulós Budapest híres tudósainak, akik közé Erdős Pál, Kármán Tódor, Neumann János, Teller Ede és Szilárd Leó is tartozott, utóbbi vált talán legközelebbi felnőttkori barátjává.

 

Budapesten, a Fasori Evangélikus Gimnáziumban Neumann János osztálytársa volt, és Rátz Lászlótól, az odaadó tudóstól és tanártól tanulhatták matematikát.

Fizikából a neves tanár, Mikola Sándor tanította. Az iskola szellemisége nagy hatást gyakorolt rá.

 

1919 márciusában a kommunisták hatalomra jutása után az egész Wigner család elhagyta az országot.

 

1963-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat. Elismerte, hogy sohasem gondolta volna, hogy ez megtörténhet, majd ezt fűzte hozzá: „Nem gondoltam volna, hogy valaha is úgy közlik a nevemet az újságok, hogy nem tettem semmi komiszat.”

 

kattints a képekre - érdemes!

Ezt érdemes elolvasni!

 

A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő - Egy angol tudós a a magyar nyelvről

 

Sir John Bowring (1792-1872) neves angol nyelvész és államférfi sok nyelvet beszélt, többek között magyarul is. Sok magyar költeményt fordított angolra, s egy irodalmi szöveggyűjteményt is kiadott.

 

Könyvének előszavában a következőket írja:

 

"A magyar nyelv messze áll magában. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb most élő európai nyelv még nem is létezett.

Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődő nyelv, melyben ésszerűség és számtan van, sőt hajlékonyságával és alakíthatóságával erős a hangzatokban.

 

Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberi történelem korszakát tünteti fel. Ki lehet mutatni az eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rávakolódtak.

 

Ezzel szemben a magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idő viharai karcolást sem ejtenek. Nem az idők változásától függő naptár. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem üzletel, nem ad és nem vesz senkitől!

 

Ez a nyelv a nemzeti felsőbbrendűségnek, szellemi függetlenségnek legrégibb, legdicsőbb műemléke...

 

Amit a tudósok nem tudnak megfejteni, azt mellőzik. A nyelvészetben éppúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok egyetlen kőből készült padozatát sem tudják megmagyarázni.

 

Senki nem tudja honnan jött, melyik hegyből vágták ki a csodálatos tömeget. Miként szállították oda, miként emelték fel a templomok tetejéig...

 

A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény, sokkal csodálatosabb.! Aki ezt megfejti, az az isteni titkot fogja boncolgatni; valójában annak is az első tételét:

 

"Kezdetben vala az Ige, és az Ige az Istennél vala, és Isten vala az Ige."

 

Sir John Bowring (1792-1872) - angol nyelvész, közgazdász, politikus, író és utazó

fotó: C:\Users\user\Pictures\képp Merkel, aki meghívta őket, és most kényszeríteni akarja az EU tagállamait - köztük hazánkat - hogy fogadják ezeket a semmirekelőket! Mi, magyarok erre fogunk nemet mondani október 2-án - a népszavazáson! fotómontázs .jpg 

Az írónő állítása igaz egy közösségre - a nemzetre vonatkoztatva is

 

"Csak a gyönge emberek számítanak csodákra. Az erős emberek maguk csinálnak csodát."

 

Tormay Cécile (1876-1937) - író, műfordító,

akit 1936-ban és 1937-ben is Nobel-díj jelöltje volt: Másodszor csak azért nem kapta meg, mert hirtelen elhunyt, és a szabályzat szerint csak élő személy kaphatja meg a díjat

Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar kápolna a Szent Péter bazilika altemplomában - Vatikánváros

 

Ezer esztendeje Rómából küldte a koronát a magyarok királyának II. Szilveszter pápa. Géza fejedelem Vajk néven született fiát 1001-ben ezzel koronázták meg szülővárosában, Esztergomban, vele kezdődött az Árpád-házi királyi dinasztia története.

 

Az 1038-ig uralkodó I. Istvánt – 1031-ben meghalt fiával, Imre herceggel együtt – 1083-ban avatta szentté VII. Gergely pápa.

 

A történelmi események emlékét a Szent Péter székesegyház altemplomában magyar kápolna őrzi, benne Amerigo Tot (Tóth Imre), Varga Imre és más jeles művészek alkotásaival.

 

A kápolnát Lékai László bíboros, esztergomi érsek kérésére VI. Pál pápa ajándékozta a magyar katolikus egyháznak. Felszentelését azonban már II. János Pál végezte 1980. október 8-án.

 

Azóta is ez a kápolna a Rómába eljutó magyarok egyik úti célja, a hívők zarándokhelye.

 

kattints a képekre - érdemes!

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bárány Róbert (1876-1936)

 

Nobel-díjas orvos, egyetemi tanár.

A Nobel-díjat a füllel és az egyensúly érzékeléssel kapcsolatos munkásságáért 1914-ben kapta a következő indoklással: az elismerést a " vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért" ítéljük meg számára.