Ady Endre "intése" nekünk ma élő magyaroknak is szól

                                  ... a csillag-szóró éjszakák Ma sem engedik feledtetni Az ember Szépbe-szőtt hitét S akik még vagytok, őrzőn, árván, Őrzők: vigyázzatok a strázsán.   Ady Endre: Intés az őrzőkhöz

2018. December 23. 00:00

Wass Albert: Magyar karácsony az égben - 1956 - VIDEÓ!

                           

kattints a videóra:

http://www.youtube.com/watch?v=0XeA43LvVAk&feature=related

2018. December 23. 00:00

Kossuth Lajostól

                             

"Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell mindig újra kezdeni!"

Kossuth Lajos (1802-1994) - államférfi, Magyarország első kormányzó-elnöke

2018. December 23. 00:00

Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

 

"Minden magyar ember, aki hazáját részben közvetlenül, részben a hazáján keresztül Istenét szolgálja, az önmagában az egész magyarságot hordozza." 
 
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész

E:\!Képek\Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök,  a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész.jpg

2018. December 22. 00:00

A nép fontosabb dolgot is megért Arany János

A nép megérti - lásd, 2018. április 8.
 
"A nép fontosabb dolgot is megért, csak nyelvén adják elő, anélkül, hogy egy szóért lapokra terjedő magyarázatokat kívánna.
Egyszerűen, néhány szóban megmondani neki valamit; ez a dolog veleje."
 
Arany János (1817-1882) - költő

2018. December 22. 00:00

II. Rákóczi FerencKinek a földön nincsen hazája, annak az égben sincsen szállása

 

 

"Kinek a földön nincsen hazája, annak az égben sincsen szállása."

II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) - erdélyi fejedelem

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Kinek a földön nincsen hazája, annak az égben sincsen szállása."

II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) - erdélyi fejedelem

2018. December 22. 00:00

Babits Mihály: Örök kék ég a felhők mögött - Vallomás helyett hitvallás - részlet

 

"Hiszek a harmóniában, melyre vágy a lélek, a szépségben, melyért kiáltoz az anyag, a szeretetben, melyért epednek a népek.
 
Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen! Ha nem hinnék benne, magam tenném lehetetlenné. Oly bűn, melyre nincsen föloldozás. Csak a hit teheti lehetségessé.
 
Ember vagyok, s hiszek az emberben. Nem is az emberben. Az ember vakon botorkál, de a világ nyitja és súgja útjait. Az ember primitív lény, de az állat még primitívebb. Nem állatot kívánok, nem is embert! Többet!
 
S ha néha elfáradok s az állatot és anyagot irigylem: ez nem hitem megtörése, csak erőmé, mely nem semmi, de nem minden. Derék erő, s majd megnyugszik egyszer, de nem fogy el. Hiszem... Nyugodt kinccsé lesz és örök haszonná."
Örökkék ég a felhők mögött - (Vallomás helyett hitvallás) - részlet
 
Babits Mihály (1883-1941) - magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító

2018. December 22. 00:00

Az élet azért van, hogy odaadjuk

                       

Az élet azért van, hogy odaadjuk. Sokszor mondtam, hogy a mi életünk olyan, mint egy marék aranypor. Hatalmas érték, kincs. De hogyha nem adjuk oda valamiért, akkor is kiperegnek a mindennapok az ujjaink közül.

Böjte Csaba

2018. December 22. 00:00

Magyarnak lenni: tudod, mit jelent? Sajó Sándor - videó

Sajó Sándor : Magyarnak lenni - a vers és egy rövidke videó!
A versrészletet elmondja: Tomanek Nándor
 
kattints a VIDEÓ-ra - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=FC_SVrLwoeg
 
Magyarnak lenni: tudod mit jelent?
Magasba vágyva, tengni egyre - lent;
Mosolyogva, mint a méla őszi táj,
Nem panaszolni senkinek, mi fáj;
Borongni mindig, mint a nagy hegyek,
Mert egyre gyászlik bennünk valami:
Sokszázados bú, melyet nem lehet
Sem eltitkolni, sem bevallani.
Magányban élni, ahol kusza árnyak
Bús tündérekként föl-fölsirdogálnak,
S szálaiból a fájó képzeletnek
Fekete fényű fátylat szövögetnek
És bút és gyászt és sejtést egybeszőve
Ráterítik a titkos jövendőre.
Rabmódra húzni idegen igát,
Álmodva rólad: büszke messzi cél,
S meg-megpihenve a múlt emlékinél,
Kergetni téged: csalfa délibáb!...
Csalódni mindig, soha célt nem érve,
S ha szívünkben már apadoz a hit:
Rátakargatni sorsunk száz sebére
Önámításunk koldusrongyait.
- Én népem! múltba vagy jövőbe nézz:
Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...
 
Magyarnak lenni: tudod mit jelent?
Küzdelmet, fájót, véges végtelent.
Születni nagynak, bajban büszke hősnek,
De döntő harcra nem elég erősnek;
Úgy teremtődni erre a világra,
Hogy mindig vessünk, de mindig hiába:
Hogy, amikor már érik a vetés,
Akkor zúgjon rá irtó jégverés.
Fölajzott vággyal, szomjan keseregve
A szabadító Mózest várni egyre:
Hogy porrá zúzza azt a szirtfalat,
Mely végzetünknek kövült átkául,
Ránk néz merően, irgalmatlanul,
S utunkat állja zordan, hallgatag.
Bágyadtan tűrni furcsa végzetünk,
Mely sírni késztő tréfát űz velünk,
S mert sok bajunkat nincs kin megtorolni:
 
Egymást vádolni, egymást marcangolni!
- Majd fojtott kedvünk, hogyha megdagad,
Szilajnak lenni, mint a bércpatak,
Nagy bánatoknak hangos lagziján
Nagyot rikolt ni: hajrá! húzd, cigány -
Háborgó vérrel kesergőn vigadni,
Hogy minekünk hajh! Nem tud megvirradni,
Hogy annyi szent hév, annyi őserő,
Megsebzett sasként sírva nyögdelő,
Mért nem repülhet fönn a tiszta légben,
Munkás szabadság édes gyönyörében,-
Hogy mért teremtett bennünket a végzet
Bús csonkaságnak, fájó töredéknek!...
Tombolva inni hegyeink borát,
Keserveinknek izzó mámorát,
S míg vérünkben a tettvágy tüze nyargal,
Fölbúgni tompa, lázadó haraggal,-
S mikor már szívünk majdnem megszakad:
Nagy keservünkben,
Bús szégyenünkben
Falhoz vágni az üres poharat.
-Én népem! múltba vagy jövőbe nézz:
Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...
 
De túl minden bún, minden szenvedésen,
Önérzetünket nem feledve mégsem,
Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség,
Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!
Magyarnak lenni: nagy s szent akarat,
Mely itt reszket a kárpátok alatt.
Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva:
Viselni sorsunk, ahogy meg van írva;
Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva ősök honszerelmét,
Féltőn borulni minden magyar rögre,
S hozzátapadni örökkön-örökre!...
 
1919

 

C:\Users\user\Képek-Archiv\kkép-Az ország történelmi térképe és címere valamint a királyság híres magyar revíziós imája 1920-1945 közötti időszakból.jpg

2018. December 21. 00:00

Mikor az ember legnagyobb akar lenni

                               

"Mikor az ember legnagyobb akar lenni, akkor érzi leginkább semmiségét, s mikor legmagasabbra emelkedik, akkor látja a szédítő mélységet."

Berzsenyi Dániel  (1776-1826) –  költő

2018. December 21. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

96. oldal/866