Hazaviszik Nyírő József hamvait
A csíksomlyói zarándokvonat viszi Székelyföldre, huszárkísérettel érkezik Székelyudvarhelyre és május 27-én, a katolikus temetőben újratemetik Nyirő József hamvait. A hamvak hazavitelével az író, végakaratának tesznek eleget. Az újratemetés szervezője, a Székelyudvarhelyért Alapítvány.
A felvidéki magyarokról
Szepsiben a Magyar Örökség- díjas Batta György író, több szlovákiai magyar újság volt főszerkesztője, tizenkét könyv szerzője tartott érdekes előadást. Napjainkban egyre több az elkeseredett magyar ember. A csüggedés általában önmagunkba fordulással, bezárkózással jár. Az elszigetelődés a közösségi élet, az összefogás halála, A felvidéki magyarság élettere alaposan beszűkült az utóbbi két évtizedben: szülőföldön már csak kevesen képesek munkához jutni, s így megélni.
Mit tehetünk, hogy ne így legyen? Mit cselekedjünk, hogy erőt meríthessünk? Az első lépés: tisztázzuk: kik vagyunk mi, magyarok? Mi a feladatunk a huszonegyedik században? Miért van –egyedüliként a Földön – éppen nekünk Szent Koronánk? Miért ajánlotta fel országunkat Szent István király csaknem ezer esztendeje a Szűzanyának? Mi történt velünk az államalapítás előtt és után? Mit eredményezett számunkra az úgynevezett rendszerváltás? Hogyan jellemezhető a magyar kultúra és alkotóerő? Ezekre a kérdésekre válaszolt előadásában az író.
Magyarok és a lengyelek büszkék lehetnek
Schmitt Pál köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetemen mondott beszédében arról beszélt, hogy a magyar-lengyel barátság, szimpátia érzését tovább kell adni a következő generációknak is. Bronislaw Komorowski lengyel államfő azt hangoztatta, a magyarok és a lengyelek büszkék lehetnek arra, hogy az elsők között alapítottak egyetemeket Európában. A magyar államfő lengyel kollégájával a magyar-lengyel barátság napja alkalmából látogatott a Szegedi Tudományegyetemre.
A kommunistákról
A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret.
A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak szermélyes boldogulása így kívánja.
(Alexander Iszajevics Szolzsenyicin)
Az ellenzékről
Lakner Zoltán szerint deficites az ellenzéki jövőképgyártás. Nem csak az ellenzéki szervezetek széttagoltak, hanem az intellektuális erőforrásaik is. A tanácsadóik vagy nem beszélnek egymással, vagy nem adják át szellemi termékeiket egyetlen szerveződésnek sem, mert nincs bizalom, illetve nem látják a folyamat kimenetelét. Az ellenzéki szervezetek jelenleg egymás kifárasztására játszanak: a nagyok a kicsik megroppantására, a régiek az újak kifulladására, az újak a régiek elkopására számítanak. (168 óra) Szekeres Imre szerint Orbán Viktornak igaza van abban, hogy túl kell lépni az elmúlt húsz év gondolati rendszerén és politikáján. Az MSZP-nek is meg kell újulnia, de nem formai, nem szervezeti és nem stiláris értelemben. Szembe kell nézni annak a következményével, hogy kormányon nem tették világossá, hogy még ha gazdasági kényszerek előtt kell meghajolnak is, tudják, helyre kell majd állítani „a sokak által elszenvedett sérelmeket”. El kell ismerniük, hogy érzéketlenek voltak, vagy nem figyeltek mindig, ha valakiket sérelem ért. És be kell vallaniuk, hogy bennük is volt illúzió a szabadpiac és a verseny iránt. „Amit most javasolunk, mindenkinek érdemes megfontolni, mert minden hibánk tudatában és azokból tanulva mondjuk”. (Nb, 12. 03. 03)
A baloldalról
Orbán Viktor a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában beszél arról, hogy 2010-ben Magyarországon a baloldal összeomlott, és a balliberálisok kiestek a parlamentből. Most a nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni, nemcsak Európából, hanem Amerikából is, ahonnan alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket támogatnak. (MN, 12. 03. 05)
Párhuzam
"Könyvet lehetne írni a Magyarország elleni propagandáról és a valódi gyűlöletkeltés „demokratikus” módszereiről. A trianoni döntést is ilyen hazai és külföldi demokraták készítették elő nagyrészt idegen pénzen, de az itthon ragadtak sem voltak lusták."
Szentmihályi Szabó Péter (1945-2014) - író, költő, műfordító, közíró
(MH)
Elzúgó márciusok
És a márciusok folytatódtak. Legerőteljesebben 1986-ban, amikor az emlékezetes lánchídi csatával a Kádár-rendszer még utoljára mutatta meg igazi, álszent módon rejtegetett vadállati természetét. Pontosan azt, amely legközelebb jó húsz év múlva, 2006. október 23-án tért vissza a budapesti utcákra. Ám ’86 után alig három évvel, az első szabadnak mondott március 15-én már csapodár kokárdák özöne borítja a várost és az országot, „nemzetiszínre játszik a régi gárda”, ahogyan Döbrentei Kornél írhatta emlékezetes versében.
„Zúg március, záporos fényt ver” – ezt meg 1969-ben Utassy József írta talán legnagyobb költeményében.
Igen: sorra zúgtak el az elmúlt évtizedekben ezek a márciusok. És nagyon nem árt, és nagyon is jó és hasznos most emlékezni rájuk. És főleg velük, általuk azokra, „kik a szolgaságban szabadok valának s hirdeték az igét”. Hogy Petőfi is megszólaljon…
Domokos László
(MH)
Uniótól unióig
Végül is stílus ide, stílus oda, a lényeg a demokrácia és a szabadság. Csak az a baj, hogy ezeket a fogalmakat kissé másképpen értelmezzük. Szerintünk egyiket sem lehet valamilyen politikai vagy gazdasági erőközpontból osztogatni úgy, hogy ide többet, oda kevesebbet osztunk, amoda pedig semmit. És azt sem, hogy diktatúrának mondjuk azt a demokráciát, ami nálunk alakul, demokráciának meg azt a diktatúrát, amit az Európai Unió próbál bevezetni az európai népek igazgatására.
Sajtószabadságnak a hamisítások és nyilvánvaló hazugságok szabadságát ott, itt meg a szabadság korlátozásának, ha a kormányzat igyekszik ésszerű rendet tenni, miközben a hazai és a nemzetközi sajtó szabadon mocskolja. Több ez, mint a sokat emlegetett „kettős mérce”. Ez nemzetközileg összehangolt, nyílt támadás egy ország ellen, egy nemzet akarata ellen, és most megsértődik a szervező, mert védekezünk, ahogy tudunk, és a kormányfő merészeli kimondani, hogy miről van szó.
Bíró Zoltán
A FÖLDRŐL
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár szerint vagy feloldjuk a földmoratóriumot, vagy kilépünk az Európai Unióból. Azt a dán és osztrák szabályozást, amely teljesíthetetlen feltételeket írt elő a külföldi földvásárlóknak, megsemmisíttette az Európai Bizottság, így hasonlókat mi már nem vezethetünk be. Jelenleg a saját gazdatársadalmát sikeresen védelmező francia szabályozás elemeit tanulmányozzák. A magyar földet akkor lehet megóvni, ha a magyar emberek meg tudnak élni rajta. A családi gazdaságok segítése csak akkor működőképes, ha ezek a gazdaságok hajlandók szövetkezni egymással. V. Németh szerint a kormány fölvállalja Ángyán koncepcióját. A kormány kitart amellett, hogy a monokultúrás termesztést környezet- és tájgazdálkodás váltsa. Erre az Európai Unió formálódó új közös agrárpolitikája is rákényszeríti a tagországokat. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság több munkát adjon az embereknek, erősödnie kell a feldolgozói szegmensnek, és több állatot kell tartani. (Nb, 12. 03. 03)