Megtaláltad már az életcélodat?
Megtaláltad már az életcélodat?
„…de ha meghal…” (János 12:24)
Egyszer egy depressziós nő a folyóba ugrott a hídról. Egy ember, aki a közelben volt, gondolkodás nélkül utána ugrott, hogy megmentse. De hősünknek hirtelen eszébe jutott, hogy nem tud úszni, ezért csapkodni kezdett maga körül és segítségért kiáltozott. A depressziós nő meghallotta kiáltását, odaúszott a megmentésére, partra húzta, szájból szájba lélegeztette, és megmentette az életét. Mi történt? A nő talált valami célt, ami nagyobb volt a saját céljánál, és ezért értelmet nyert az élete. Jézus ezt mondta: „…ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (János 12:24). Nem sokkal előtte ezt is mondta: „…ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál” (Lukács 12:22-23). Karrier, siker és anyagi dolgok nem adnak értelmet az életnek! Nagyobb célra van szükséged, és Isten meg fogja ezt adni, ha kéred tőle. Vannak, akik úgy születnek, hogy tudják, mire hívta el őket Isten az életben; mások útközben fedezik fel. Olyanok is vannak, akik csak utolsó éveikben találják meg. Sőt, olyanok is, akiket valamilyen tragédia vagy veszteség ébreszt rá. A lényeg, hogy megtaláljuk az Isten szerinti célt, és arra szánjuk magunkat. Helen Keller írta: „Amikor a boldogság egy ajtaja becsukódik, egy másik kinyílik; de gyakran olyan sokáig bámuljuk a csukott ajtót, hogy nem látjuk meg azt, melyet Isten kinyitott nekünk.” Nos, megtaláltad már életed értelmét?
(maiige.hu)
Áldott napot mindenkinek!
Töhötöm
Mindnyájan testvérek vagytok
Erdei-Árva István írta Szamoskóródról - Partium:
„Hanem a ki a nagyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok.”
Jézus példaértékű magatartása minden keresztyén ember számára követendő. Ebben a leghangsúlyosabb, hogy nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő (Fil 2,6). A mai igeversekben Jézus negatív példaként említi a farizeusokat és az írástudókat, akik a Mózes székében ülnek, nagy szigorúsággal igyekszenek betartatni a törvényeket az emberekkel, nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik, de ők az ujjukkal sem akarják azokat illetni. Úgy érezték, hogy ők az emberek fölé vannak rendelve, megkövetelték maguknak a tiszteletet és igényt tartottak a főhelyekre és ülésekre.
A legkönnyebb úgy élni az életünk, ha közben mások hibáira, hiányosságaira figyelünk, mert mindeközben nem kell önmagunkkal törődnünk. Sőt néha farizeusi gondolataink is támadnak: hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek (Lk. 18,11).
Az ember gyakran azzal próbálja meg tisztára mosni magát, hogy a saját életét szembe állítja olyan emberekével, akiknek nyilvános bűneik vannak. Ilyenkor megszólal a hiúság hangja: jobb vagyok mint más.
Jézus ma int minket a helyes kegyességre és szolgálatra, mert mindnyájan testvérek vagytok.
Hát éljünk is úgy együtt, mint a testvérek.
refszatmar.eu
Áldott hetett mindenkinek!
Töhötöm
Vállalnunk kell a múltat!
Rácz Ervin, Erdődről írja:
“És ezt mondjátok: Ha mi atyáink korában éltünk volna, nem lettünk volna az õ bûntársaik a próféták vérében. Így hát magatok ellen tesztek bizonyságot, hogy fiai vagytok azoknak, a kik megölték a prófétákat.” (Máté 23, 30-31)
Szánalmas, nevetséges az, amit az írástudók és farizeusok fitogtatnak. Ha mi lettünk volna ott – mondják, akkor nem tettük volna azt, amit az apáink. Ítélkeznek, olyan szavakat mondanak, amiben egyáltalán nem biztosak. Vajon mi nem ezt tesszük? Amikor Jézus megfeszítéséről olvasunk, vagy hallunk igehirdetést, akkor hajlamosak vagyunk szidni a katonákat, a farizeusokat, azokat akik “feszítsd meg”-et kiáltanak. Ha mi lettünk volna ott, nem-e tettük volna ugyanazt? Nézzünk őszintén magunkba!
Vállalnunk kell a múltat! Mindenki, aki megszületik vállalja, hogy szegénynek, gazdagnak, erősnek, vagy gyengének születik. Nem szidja az őseit, hanem az utókor érdekében megtesz mindent, hogy javítson a helyzetén. Vállalnunk kell, hogy ennek a sokat szenvedett nemzetnek a gyermekei vagyunk, vállaljuk azt annak hibáival is, előnyeivel is! Az atyák megeszik az egrest, de a fiak foga vásik bele. Nem érdemes az atyákat szidni a megevett egres miatt, azonban nekünk vigyázni kell arra, hogy mi mit “eszünk”.
(refszatmar.eu)
Áldott napot mindenkinek!
Töhötöm
A Klubrádió, eszköz
Lovas István szerint a Klubrádió eszköz volt a balliberális oldalon a magyar kormány elleni támadásban. És ezt az eszközt egy budapesti bírósági döntés, amely értelmében a Klubrádió tovább sugározhat, most kiverte a nyugati média kezéből. Ám míg az állítólagos elhallgattatásról több ezer nyugati médium tudósított, addig a látszat szerint a Klubrádió további sugárzásáért szurkoló nyugati sajtóból néhány kivételtől eltekintve teljes mértékben hiányzott az örömteli hír. Ugyanis az azt bizonyította volna, hogy Magyarországon nincs médiadiktatúra, sőt semmilyen diktatúra. Márpedig ez hatalmas csapás lenne a torzképet eladó médiának. (MN 5) - Lovas szerint kérdés, hogy amiért Geert Wilders kifejezi hő szeretetét Izrael iránt, és kirekesztő pártja vezetői között a holland zsidó közösség tagjai is megtalálhatóak, ez nem szolgál magyarázattal arra, hogy a Szabadság Pártot nem ábrázolják annyira „veszélyesnek”, hiszen az „csak” a muzulmán és kelet-európai bevándorlók ellen uszít? Sümeghy Gyula hágai magyar nagykövet szerint sok országban vannak radikális nézeteket valló pártok, amelyek egy része idegenellenes. Egy stabil demokráciának egy ilyen pártot is el kell viselnie. (MN, 12. 03. 07.))
Valami nagyon nincs rendben
Paulius Saudargas litván parlamenti képviselő szerint a litván társadalomban erős a gondolat, hogy az EU által közvetített értékekkel valami nagyon nincs rendben. A Magyarország elleni összehangolt támadásnak három oka van: a liberális és keresztény értékek szembenállása, az ellentétes gazdasági és pénzügyi érdekek, illetve a Brüsszelben aktívan működő magyar ellenzék. Mantas Adomenas képviselő szerint a lengyel és a magyar kormány után várhatóan a litvánok is ezzel kerülnek majd szembe a családi értékekről szóló alkotmány kiegészítés megszavazásakor, ezért is bír különleges tartalommal határozatuk, amely a tagállamok önrendelkezési jogát és nemzeti érdekeit helyezi a szupranacionális érdekek elé. (MN, 12. 03. 07.)
Álszent dolog Budapesten elverni a port
Donald Tusk lengyel miniszterelnök elismerően nyilatkozott Magyarország deficitcsökkentő erőfeszítéseiről. Lengyelország megpróbálja meggyőzni az EU vezetőit: mérlegeljék a túlzottdeficit-eljárás szankcióinak mértékét. Mesterházy Attila szerint nem szerencsés egy felzárkóztatási támogatásra szoruló országot a kohéziós pénzek elvonásával büntetni. (MN, 12. 03. 02.) A Wall Street Journal véleménycikkében álszentnek nevezi, hogy az Európai Bizottság Budapesten veri el a port a deficit jövőbeli vélelmezett megsértése miatt, amikor ezt a hiányplafont csak nagyon kevés tagállam képes betartani. Fazekas Szabolcs emlékeztettt arra, hogy alig egy hónapja José Manuel Barroso bizottsági elnök és Hahn regionális politikáért felelős biztos azt fejtegette: ahhoz, hogy Görögország (a magyarnál háromszorta nagyobb) deficitjét le tudja építeni, újabb 9 milliárdos kohéziós támogatást kell kapjon. Belátják ugyanis, hogy egy ország, amely gazdasági gondokkal és deficittel küzd, csak akkor tudja ezeket leküzdeni, ha forrásokat kap hozzá. Ezt a döntést Fazekas szerint a számvevőszék akkor üdvözölte, ezért állnak most értetlenül az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos döntése előtt. Különös, hogy az Európai Bizottság által Athénbe küldött „felügyelők” minden egyes költségvetési tételt alaposan átnéznek, a honvédelmi kiadásokhoz azonban nem nyúltak hozzá, noha egy 3 milliárdos tétel tankok megvásárlására vonatkozik. (MN, 12. 03. 01)
A szankciónak semmilyen jogalapja nincsen
Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke (szocialista politikus – szerk. megjegyzése) szerint a bizottságnak el kellene gondolkodnia azon, nem kontraproduktív-e a súlyos gazdasági helyzetben lévő országok, például Magyarország esetében forrásokat elvonni? (Nb, 12. 03. 02) Csaba László szerint önmagában már az is kérdéseket vet fel, ha egy recessziós környezetben a GDP 2,5 százalékénak megfelelő megszorításokat vár el az unió egy országtól. (MN, 12. 03. 03.) Csaba László szerint a kohéziós alap befagyasztását pedagógiai okokból helyezte kilátásba csak velünk szemben az Európai Bizottság. A fizetésképtelenség szélén álló Görögország vagy Írország esetében egy ilyen szankciónak már a bejelentése is óriási pánikot keltene a piacokon. Marad tehát a középmezőny, benne Magyarország. Könnyen belátható: ennek a szankciónak semmilyen jogalapja nincsen. Tökéletesen ellentétes a lisszaboni szerződéssel. A bizottság és a befektetők szeretnék tudni, hogy miképp képzeli a kormány a hiánycsökkentést az egyszeri intézkedések kifutása után. De ez egy közgazdasági vita, ebbe nem fér bele egy jövőbeli költségvetési hiány miatti szankcionálás. (168 óra)
A szakadék tovább mélyül
Szabó Anna szerint az uniós átlagnál szegényebbeknek járó források zöme a fejlesztésekkel megbízott külföldi kivitelezők révén gyakorlatilag visszafolyt a gazdagabb államokhoz. A fizetési mérlegek régóta óriási eltérést mutatnak a gyengébbek kárára, vagyis a tőke és az áru szabad áramlása a fejletteknek kedvez. Az egyenlő bánásmód Európájában a szegény és a gazdag tagországok közötti szakadék tovább mélyül. Hazánk helyzete az unió hitelességi válságának csak egy fejezete, de a méltánytalanságnak sajnos az eddigi legjobb példája. Így lehetett a Malévot épp most 80-100 milliárdos bírsággal sújtani tiltott állami támogatás miatt, miközben ugyanez az állami támogatás a bankok és a multinacionális nagyvállalatok esetében megengedett. Így lehetett 0,25 százalékpontnyi feltételezett deficitkülönbség miatt a nekünk jogosan járó felzárkózási alapokat befagyasztani, és az összesen 2000 uniós kötelezettségszegés közül csak hazánk elleni ügyekről vitanapokat tartani az Európai Parlamentben. (MN, 12. 03. 03.)
Az Európai Bizottság felelőssége
Mohi Csaba szerint az Európai Bizottság és annak elnöke számos reá bízott feladatot nem teljesít. Nem csupán Görögországnak, de egész Európának, sőt a globális monetáris rendszernek okozott súlyos károkat azzal, hogy tíz éven keresztül elmulasztotta a görög adósságállomány szigorú és folyamatos ellenőrzését, pedig az kötelező feladata lett volna. A lisszaboni szerződés öt éve tiltja az „uniós polgárok közötti diszkriminációt, az alapvető emberi jogok sérelmét, és egyúttal megköveteli a nemzeti hagyományok az anyanyelv használatához való jog, az emberi méltósághoz való jog és általában az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását.”. A Bizottság azonban tűri, hogy az unió két tagállamában intézményes alapon kollektív bűnösnek minősítsenek két uniós nemzetet (Benes-dekrétumok), vagy hogy Szlovákiában betiltották a magyar nyelv (tehát az unió egyik hivatalos nyelvének) használatát. A magyar állampolgárság felvétele miatt szlovák állampolgárságától megfosztott felvidékiek esetében nem érvényesítik a letelepedés és a munkavállalás szabadságát, az európai parlamenti és a helyhatósági választásokon való szavazati jogot vagy az egészségügyi, szociális ellátáshoz és a nyugellátáshoz való alapvető jogot. (MN, 12. 03. 03.))
A felvidéki magyarokról
A 2011-es szlovákiai népszámlálási adatok szerint a felvidéki magyarok száma a lélektani határ, azaz félmillió alá csökken. Szlovákiában 458 ezer magyar nemzetiségű lakos él, ami az össznépesség 8,5 százalékát teszi ki. A 2001-es népszámláláshoz képest 62 ezres fogyás tapasztalható, és az elmúlt húsz év alatt 109 ezer magyarral lett kevesebb Szlovákia területén. Száz év alatt 30-ról 8,5 százalékra csökkent a magyarok aránya Szlovákiában. A mostani adatokban megdöbbentő, hogy 382 ezer ember nem vallotta be nemzetiségét, ami a népesség hét százalékát jelenti. A 2001-es népszámláláskor ez csak egy százalék (54 személy) volt. 508 ezer személy magyar anyanyelvűnek vallotta magát, 10,1 százalék magyarul beszél a családjával. Felmerül a kérdés: aki otthon magyarul beszél, az nem magyar nemzetiségű? (MN, 12. 03. 05)