Balladás dalok
Népballadák, vitézi énekek a kuruc korból
Kattints a linkre:
http://mek.oszk.hu/00200/00231/00231.pdf
Malonyai Dezső: A magyar nép művészete - 1907 Digitális könyv!
Malonyai Dezső: A magyar nép művészete I-V. Kötet
kattints a digitális könyvre:
http://mek.oszk.hu/01600/01671/html/index.html
Sok szó közt elnémul a lélek
A csaknem húszezer szlovák identitású magyar állampolgár és a közel tízmilliós magyarság közös érdeke az volna, ha a múlt bevallása után a közös jövő tervezése lenne a feladat.Közösen fedeztethetnénk fel a régió turisztikai nevezetességeit, hegyeink, folyóink, boraink szépségét, műveltségünk mélységi tartalmait, nem kellene vetélkedőt rendezni abból, hogy az európai hírű Márai Sándornak mi köze Kassához. Lehetnének közös gazdasági érdekeink, olykor olyanok is, amelyek némi hördülést válthatnának ki ugyan az unió többi tagállamában, de belátnák: két szomszédos országnak tényleg lehetnek közös érdekei.
Apáti Miklós
MH
A XIX. század dicső évei ma is összefogásra szólítanak minket
Felavatták a fővárosban Klauzál Gábor a független magyar kormány egykori földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterének egész alakos szobrát. Az avatóünnepségen Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azt hangsúlyozta: egy nemzet nem lehet naggyá, ha nem emlékszik a múltjára; "csak a saját történelmünkre, az évszázadok alatt felhalmozott értékeinkre alapozva tudjuk meghatározni, kik is vagyunk, hova tartunk".A tárcavezető szólt a hazaszeretetről, amely erősebb volt az egyéni érdekeknél, és egységbe forrasztotta a kor nagyjait Széchenyitől Kossuthig, Deáktól Batthyányig, Táncsicstól Klauzálig.
"A XIX. század dicső évei ma is összefogásra, nemzeti egységre szólítanak minket" - mondta Réthelyi Miklós, hozzátéve, hogy egy olyan példaképre is felhívja a figyelmet, akit "bátran követhetünk mindannyian". Klauzál Gábort lánglelkű politikusnak nevezte, aki tevékenységét minden esetben az ország érdekeihez igazította.
MTI
A magyarság nem papírok, dokumentumok dolga
Első alkalommal vett részt magyar állampolgársági eskütételen Orbán Viktor miniszterelnök a szabadkai főkonzulátuson. A vajdasági látogatáson tartózkodó kormányfő az ünnepségen arról beszélt, hogy a nemzet határokon átívelő egyesítésében fontos szerepe van a könnyített állampolgársághoz jutás lehetőségének.
A miniszterelnök felidézte, amikor 2010-ben kormányt alakított, első dolguk között volt, hogy biztosítsák a határon túli magyaroknak az állampolgárságot. Erre nem azért volt szükség - magyarázta -, mert magyar útlevél nélkül kevésbé tartozna a magyarsághoz a világon bárhol élő magyar ember, hiszen a magyarság nem papírok, dokumentumok dolga, "a magyarságunk igazolását sohasem a zsebünkben, sokkal inkább a szívünkben és a fejünkben hordjuk".
A nemzet összetartozása ellenében azonban ma sokféle erő dolgozik a világban - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint "a nemzeti egység ellen ható erők számtalan eszköz formájában támadnak, nekünk is segítségül kell hívnunk tehát minden eszközt (...), hogy összefogjunk, és megvédjük nemzeti közösségünket".
A szerencsésebb történelmű országokban - folytatta - az állampolgárság a nemzeti lét normális kerete, "külföldi barátaink éppen ezért gyakran nem is értik, miként válhat szét a kettő". "Mi tudjuk, ékesen bizonyítottuk az elmúlt évtizedekben, hogy az állampolgári keret nélkül is össze lehet tartani a nemzetet, éppen ezért azt is tudjuk, hogy anélkül mindez milyen nehéz" - mondta, kijelentve ugyanakkor, hogy "ma már jó úton vagyunk": a nemzet határokon átívelő egyesítésében fontos szerepe van a könnyített állampolgársághoz jutás lehetőségének. A kettős állampolgárság lehetőségének megadásakor "könnyű dolgunk volt, csak követnünk kellett, amit a szívünk diktált", amit minden egészséges lelkű magyar szíve diktál - fogalmazott.
A kormányfő közölte: tavaly március 15. óta a magyar állampolgárok közössége 150 ezerrel nőtt, és hamarosan még 100 ezren vehetik kézbe magyar okmányaikat. Pusztán ettől még nem lesz erősebb vagy egységesebb a nemzet, a lényeg ugyanis mindig az, benne van-e a szívünk ezekben a papírokban: "nyugodtan mondhatom, a mi szívünk, a Magyarországon élő magyar emberek szíve benne van az önök útlevelében" - zárta beszédét az eskütételen megjelentek előtt Orbán Viktor.
MTI
Hazánk rendezi a totalitárius rezsimek áldozatainak idei emléknapját
Magyarország rendezi a totalitárius rezsimek áldozatainak idei, az uniós tagállamok részvételével zajló emléknapját augusztus 23-án - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A közlemény szerint a tervezett programokról Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Bel- és Igazságügyi Tanácsülés igazságügyi szekciójában adott tájékoztatást a tagállamok igazságügyi minisztereinek, egyúttal személyesen meghívva kollégáit a budapesti, közös megemlékezésre.
A KIM emlékeztet arra, hogy az emléknapról 2011-ben, az Európai Unió Tanácsának magyar igazságügyi elnöksége kezdeményezésére határoztak az EU tagállamai, és az első megemlékezést a lengyel uniós elnökség idején, tavaly augusztus 23-án Varsóban tartották.
A közlemény szerint az Európai Unió országainak igazságügyi miniszterei magyar-lengyel-litván kezdeményezésre a magyar uniós elnökség utolsó igazságügyi ülésnapján, 2011. június 9-én döntöttek arról, hogy közös állásfoglalásban emlékeznek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól. A KIM szerint ez Európai Unió ezzel az állásfoglalással történelmi lépést tett a közös európai múlt tudatának és a kollektív emlékezetnek az erősítéséért. Az elfogadott tanácsi következtetés rögzíti, hogy augusztus 23-án, a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának évfordulóján az aláíró államok a totalitárius diktatúrák áldozataira emlékeznek, egyúttal felkéri a tagállamokat, hogy saját országuk történelmének és sajátosságainak vonatkozásában tartsák meg nemzeti megemlékezéseiket.
A dokumentum ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy indítsanak, illetve támogassanak minden olyan kezdeményezést – programokat, kutatási projekteket, konferenciákat, egyes művészeti alkotások létrejöttét –, amelyeknek célja megismertetni a közvéleménnyel Európa múltjának totalitárius időszakait, nem utolsósorban pedig felkéri az uniós végrehajtó testületet, hogy vizsgálja meg, miként lehetne elősegíteni, hogy a keleti partnerség kedvezményezettjei és Oroszország is részt vehessen az erre irányuló programokban - áll a KIM közleményében.
MTI-fidesz.hu
A templomok a magyarságunk bástyái
A magyarság, a nemzeti összetartozás bástyáinak nevezte a templomokat pénteki vajdasági látogatásán Orbán Viktor, a szabadkai Szent György-templomban elmondott beszédében.
A miniszterelnök az egybegyűltek előtt úgy fogalmazott, a templom az anyanyelv őrzésének szentélye is. Hangsúlyozta, a magyarság a története során csak a kereszténységgel kötött olyan szövetséget, amely ezer év után is fennáll, e szövetségnek pedig a megtestesülései a templomok.
MTI
A gyilkosnak lelke van
V. Roland, aki másik két társával együtt kitervelte a lőtér tulajdonosának agyonlövését, állítólag édesanyja halálát készült megbosszulni, mert szerinte az orvos műhibát követett el. Vajon hány tévéműsort láthatott, ahol újra és újra megvádolják az orvosokat, hogy felelőtlen, pénzéhes, hanyag gyilkosok? Ami egyszer csak gyökeret ver a gyerek fejében, hogy aztán elhatározza, majd ő bünteti meg az orvost, És erre rámegy két ember élete.
Seszták Ágnes
MN
Bővülhet az utalványban fizetett szociális ellátások köre
A kormányszóvivő szerint bár az a döntés most megszületett, hogy a jövőben a gyermekvédelmi kedvezmény teljes összegét utalvány formájában kapják meg a családok, ezzel a téma még nem került le a napirendről, folyamatosan bővülhet ugyanis az Erzsébet-utalványban kifizetett szociális ellátások köre. A szociális államtitkárság szerdán közölte hogy több támogatást, köztük a családi pótlékot továbbra is pénzben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény teljes összegét viszont utalvány formájában kapják meg a családok; a rendszeres szociális segély kifizetési módjáról pedig az önkormányzat dönthet.
Ezzel kapcsolatban Giró-Szász András kormányszóvivő kifejtette: a kérdés hátterében az áll, hogy a kormány az elmúlt időszakban többször is konzultált az állampolgárokkal ebben az ügyben, és "hihetetlen nagy", 90 százalékot meghaladó arányban az emberek azt a választ adták, hogy - a visszaélések miatt - kifejezetten szeretnék, ha a szociális ellátások kifizetése szigorú feltételek alapján, és ha lehet, nem pénzben, hanem egyéb módon történne. Ez magyarázza a mostani, az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatos lépést - mondta a szóvivő.
Arra a felvetésre, hogy 18 civil szervezet is felszólalt a szociális juttatások utalványos kifizetése miatt, Giró-Szász András úgy reagált: a demokrácia lényege, hogy mindenki szabadon megfogalmazhatja a véleményét, és ezekre a kabinet igyekszik is odafigyelni, de azért "ne értékeljük túl", hiszen több mint 24 ezer civil szervezet van az országban.
MTI-fidesz.hu