Ülésezett a Máért szakbizottsága
A Kárpát régió üzleti hálózat létrehozása szerepelt többek között a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottságának szerdai budapesti ülésén. A nemzetpolitikai államtitkárság közleménye szerint a testület Magyarság Házában tartott ülésén Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, a szakbizottság elnöke beszámolt a Kárpát régió üzleti hálózat létrehozásáról, amelynek keretén belül Kolozsvárott május 4-én meg is nyílt az első iroda.A hálózat létrehozása rendkívül fontos az egységes Kárpát-medencei gazdasági térség megvalósítása szempontjából; működésében integráltan jelenik meg a kamaráknál fellelhető szakmai tudás, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal által képviselt kormányzati szándék és eszközrendszer - olvasható a kommünikében.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a közlés szerint ismertette a Határtalanul! program kibővítését, amelynek értelmében immár a gimnazisták is részt vehetnek az osztálykirándulásokon. A helyettes államtitkár az ülésen bejelentette, hogy a külhoni magyar óvodák éve program részeként szerdán, a horvátországi Kopácson elindult az a Kárpát-medencei körút, amelyen külhoni magyar településeken a magyarországi jó óvodapedagógiai gyakorlatokat mutatják be.
A helyettes államtitkár tájékoztatta a Máért szakbizottsági tagokat a Kárpát-medencei jogsegélyszolgálat közeljövőben történő elindulásáról, amelynek létrehozására az Országgyűlés tavaly decemberben 50 millió forintot szavazott meg.
MTI-fidesz.hu
Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádióban
Ha sikerül állandóra változtatni a bankok, a pénztőke és a multinacionális cégek átmeneti bevonását a méltányos közteherviselésbe, az nagy siker Magyarország szempontjából. Ha egyszer sikerült bevonni a bankokat és a multikat a közteherviselésbe, akkor miért ne sikerülne a következő időszakban is? - Mondta a Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában.
A pénzügyi spekulánsok, nagyban játszó svihákok, akik milliókat, milliárdokat utalnak, sokkal többet fognak fizetni az átlagembernél. A javasolt pénzügyi tranzakciós adó rendszere az embereknek előnyös, a spekulánsok számára hátrányos. Ha nagyobb bevétel folyik be a tranzakciós adóból, mint arra most számítunk, akkor azt mindenképpen a munkát terhelő járulékok vagy a személyi jövedelemadó csökkentésére kell fordítani.
Ugyan létezik az a lehetőség, hogy a pénzátutalásokat más országokon keresztül fogják majd bonyolítani, ám mivel Magyarország az első, amely bevezeti ezt az adónemet, nincs példa előttünk, amelyből tudnánk tanulni. Volt egy balul elsült kísérlet az 1990-es évek közepén Svédországban, de az nem olyan volt, mint a mostani magyar javaslat. Igyekeztünk annak a hibáit eleve elkerülni.
Európa ráébredt arra, hogy hitelből és adósságból nem lehet hosszabb távon kiszámítható életet adni az embereknek. Ezért az adósságleszorítás politikáján nem lehet változtatni, különben nagy baj lesz. Az adósság elleni küzdelmet nem lehet olyan fafejű módon folytatni, mint ahogyan nagyon sokan ezt képzelték és tették az elmúlt két esztendőben. Magyarországnak sem javasolnánk olyan gazdaságpolitikát, amelynek eredményeképpen nőne az államadósság.
Magyarország - a gyorsabb gazdasági növekedés megvalósulása érdekében - javasolni fogja például, hogy gyorsabb legyen az európai uniós pénzek felhasználása, és azt, hogy növeljék a mezőgazdaság és az élelmiszeripar támogatását. Mindezt azért, mert a magyar kabinet úgy érzi, mintha most friss levegő áramlott volna a szobába, és most lehet nagyobb léptékű változást elérni az európai politikában.
Ahogyan azt Görögország példája is mutatja, az a gyakorlat megbukott, hogy nemzetközi erők összefogva - hívják őket bárminek, nemzetközi nagytőkének, IMF-nek, EU-nak - felülírhatják a demokrácia szabályait, ezt ugyanis az emberek nem fogadják el. A világban sok helyen kacérkodnak azzal, hogy ha a nagytőkének nem tetsző módon működnek kabinetek, akkor leváltjuk őket, és technokrata miniszterelnökök és kormányok jönnek - ez a politika azonban megbukott.
A keleti nyitás és a nyugati politizálás viszonya "nem vagy-vagy, hanem és".
Új helyzet van Magyarország keleti határainál magyarügyben. Felszólítjuk, hívjuk a Romániában működő magyar politikai szervezeteket, hogy keressék egymással az együttműködést. Bár a politikában szükséges rivalizálni, de a mostani helyzetben a verseny felett ott van az együttműködés, az összetartás mindent felülíró eszméje. Egész Európának figyelnie kell, nehogy itt, a közép-európai térségben hirtelen nemzeti ellenségeskedések irányába forduljon az élet.
Háborús vagy demokratikus politika
Fricz Tamás szerint az erkölcsileg lejáratódott Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc mellett kritikátlanul kiálló baloldali-balliberális oldallal szemben a jobboldali-nemzeti oldal sajtója, médiája, közszereplői, s részben politikusai viszont átlépték a Rubicont: képesek voltak kimondani, hogy ha Schmitt Pál plagizált, akkor nem maradhat a hivatalában. Ennek kimondása nem ment könnyen, de tisztulás volt. Büszke lehet rá a jobboldal, a nemzeti, konzervatív oldal. E politikai oldal ezután joggal követelheti, hogy ez a magatartás legyen a mérce a magyar politikai közéletben. Ugyanis kétféle logika van a politikában és közéletben. Az egyik a háborús, a másik a demokratikus.
A háborús logika abból indul ki, hogy a bajtársakat mindig és minden esetben meg kell védeni, mert harc van, nem engedhetjük gyengíteni a sorainkat. A háborús logika alapján az erkölcsöket és normákat félre kell tenni, mert az életünket védjük, s az ellenséget le kell győzni.
Ezzel szemben a demokratikus logika abból indul ki, hogy politikai küzdelem folyik a politikai táborok között, amelyek nem a másik megsemmisítésével kell együtt járnia, hanem egymás valamilyen szintű elfogadásával, de legalábbis eltűrésével. E logikában működniük kell az általános normáknak, amelyek az együttélés feltételeit teremtik meg.
Magyar Nemzet
Az öngyilkosság nem lehet a civilizáció vezérlő csillaga
Bogár László szerint alapvető fontosságú annak a kérdésnek a tisztázása, milyen mechanizmusok vezetnek oda, hogy számos, Giulio Tremontihoz hasonló karriert befutó, egész életükön át ezt a rendszert szolgáló neves személyiség radikálisan szembefordul a fennálló renddel. Tremontit neveltetése, iskolái és egész életútja a világot irányító hatalmi struktúrához kötötte, mégis átfogó bírálat tárgyává teszi a világ pénzhatalmi rendszerét A pénzvilág előbb bennünket pusztít el, azután saját magát.
El kellene tűnődnünk tehát azon, hogy vajon mit és hogyan kellene tennünk azért, hogy ne uralkodjon el az egész emberi létezésen a „végfelszámolás” szelleme. Amit például a Magyarországon ma szintén végzetes rövidlátással „sztárolt” Ronald Reagan úgy fogalmazott, hogy „Miért tennék én bármit is a jövő nemzedékéért, tettek-e ők bármit értem?”
Ez a kétségtelenül frappáns gondolat a végső pusztulás legbiztosabb receptje. Hinnünk kellene abban, hogy lassan a világon élősködő globalista hatalom is képes lesz megérteni a kialakult helyzet végtelen veszélyességét. Az öngyilkosság nem lehet a civilizáció vezérlő csillaga.
Magyar Hírlap
A demokrácia alapját képező középosztály gyengül Amerikában és Európában is
, az American Interest című társadalompolitikai folyóirat szerkesztőbizottság-elnöke azt elemezte, hogy a globalizálódó gazdaság egyre inkább növeli a jövedelemkülönbségeket az Egyesült Államokban és Európában, úgy gyengül a középosztály, amely pedig a politikai demokrácia alapját képezi. Walter Russel Mead, a folyóirat szerkesztője arra keres választ, mi az oka annak, hogy az amerikai Demokrata Párt által képviselt társadalmi és gazdasági modell elveszítette vonzerejét. Árva László emlékeztet rá, hogy a háború után nem volt importverseny az amerikai piacon, így a nagyvállalatok és képesek voltak megfizetni a szakszervezetek által kiharcolt magas béreket is.
Az államapparátus jóléti kiadások révén igyekezett gondoskodni minden polgárról. A középosztály gyorsan bővült és gazdagodott, és a munkásosztály előtt nyitva állt az emelkedés útja. A demokrata társadalmi-gazdasági modell azonban a nyolcvanas évektől összeomlott.
Az importverseny megrendítette az amerikai nagyvállalatok helyzetét a piacon. Az állam egyre kevésbé működött hatékonyan. Az Egyesült Államok folyamatosan túlterjeszkedett lehetőségein külpolitikai és katonai téren egyaránt.
Ugyanakkor világos, hogy a gazdaságot magára hagyó, a szupergazdaságokat erősítő, az Egyesült Államok hegemóniáját fegyveres beavatkozásokkal megvalósítani igyekvő neokonzervatív áramlat, amely módosult formájában az EU-n belül is létezik, szintén nem jelent működőképes alternatívát. Az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak újra ki kell találnia magát, de arra is szükség van, hogy a polgárok ezekkel az elképzelésekkel azonosulni tudjanak.
Magyar Nemzet
Az ausztriai magyarság körében indított mozgalmat a Magyar Turizmus Zrt
[gallery order="DESC" columns="2"] A magyarországi turizmust az ausztriai magyarság közvetítésével népszerűsítő mozgalmat indított el a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) Bécsben. A mozgalom célja az Ausztriában élő magyarok, valamint a magyar érzelmű osztrákok közreműködésével növelni a Magyarországra látogató osztrák vendégek, illetve vendégéjszakák számát. Az osztrák lobogó színeiről Rot-Weiss-Rot in Ungarn (Piros-fehér-piros Magyarországon) névre keresztelt mozgalom keretében magyarországi szolgáltatók kedvezményes üdülési ajánlatokat kínálnak. Az ajánlatokat az MT Zrt. bécsi képviselete gyűjti össze és online közzéteszi.
Gyermekvédelmi lakásalapot hoz létre a kormány
Gyermekvédelmi lakásalapot hoz létre a kormány - jelentette be a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Soltész Miklós elmondta: a tervek szerint a következő években 4000 lakást vásárol az állam, ahol a gondozásból kikerült fiatalok tíz évig, de legfeljebb 30 éves korukig lakbér fizetése nélkül élhetnek, miközben a bérleti díjnak megfelelő összeget egy lakásalapban gyűjtik. A programhoz az ingatlanok állagmegőrzése érdekében szigorú házmesteri ellenőrző rendszer is kapcsolódik majd - tette hozzá. Az államtitkár közölte: egyéves munka eredményeként a gyámügyi betétek kezelését egy bank végzi majd. A megállapodás részleteiről a jövő hétre ígért bővebb információt. Soltész Miklós fontos célnak nevezte, hogy 12 éves kor alatt ne kerüljön gyermek intézetbe.
Klebelsberg kultúrpolitikája példaértékű
Klebelsberg kultúrpolitikája máig példaértékű - állapították meg a gróf Klebelsberg Kuno halálának 80. évfordulójára rendezett tudományos konferencia előadói szerdán a Károli Gáspár Református Egyetemen. A Bethlen István kormányában csaknem tíz éven át kultuszminiszteri posztot betöltő Klebelsberg Kuno működése a mai magyar politika számára is számos tanulsággal szolgálhat - hangsúlyozta L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága, valamint a Nemzeti Kulturális Alap elnöke.
"Klebelsberg tisztában volt vele, hogy a demokratikus intézményrendszer működőképessége kerül veszélybe a kiművelt emberfők számának csökkenésével" - fogalmazott L. Simon László.
Romsics Ignác előadásában Klebelsberg Kuno kultúrpolitikáját tekintette át. Mint elmondta, az I. világháború utáni Magyarország újjáépítése három személyiség, Horthy Miklós, Bethlen István és Klebelsberg Kuno nevéhez kötődik. Klebelsberg 1921 decemberében belügyminiszterként került Bethlen kormányába, majd 1922 és 1931 között kultuszminiszterként tevékenykedett.
A Bethlen-kabinet katasztrofális helyzetben vette át az országot, és jelentős adónöveléssel, a köztisztviselők számának csökkentésével, a szociális kiadások komoly visszafogásával és egy népszövetségi kölcsönnel az évtized közepére stabilizálta a gazdaságot.
Ekkor tudott kibontakozni Klebelsberg kultúrpolitikája is: a kultuszminiszter megvetette a pécsi és szegedi tudományegyetemek alapjait, tudományos ösztöndíjprogramot indított, létrehozta a külföldi Collegium Hungaricumok hálózatát, valamint igen jelentős számban növelte a polgári és népiskolákat - mondta el a történész.
Romsics Ignác felidézte: a kultuszminisztert a korban számos támadás érte, miszerint a "rothadó nyugat" kegyeit keresve csak az állástalan diplomások számát gyarapítja, és hogy működése "híján van minden nemzeti vonásnak", a miniszterelnök azonban mindvégig kiállt mellette. Bethlen és Klebelsberg együttműködése a mai politika számára is példaértékű lehet - vont mérleget Romsics Ignác.
MTI-fidesz.hu
Változás és ébredés
Hogy mi a tét, arra íme, egy hazai számadat. Magyarország államadóssága a nyolcéves szocialista ciklus alatt több mint hétezermilliárd forinttal, a GDP 54 százalékáról 80 százalékára nőtt. Ha a szocialaista kormányok ez idő alatt semmi mást nem tettek volna, mint hogy felveszik a fizetésüket, hagyják, hogy a dolgok menjenek a maguk útján, egész nap csak horgásznak, ma több mint hétezermilliárd forinttal lennénk gazdagabbak.
Bencsik András
Demokrata
Európa mi vagyunk?
Az európai liberálisok, miután a keresztény értékek ellen oly sokszor felléptek, az aktuális kiáltványuk címében deklarálják: „Európa mi vagyunk”. De ki az a „mi”? A véleménydiktátor liberálisok? Ki akar ma itthon és Európában az SZDSZ-szel vagy Cohn-Bendit vezetésével egy új Európát „alulról” felépíteni?
Nagy Ervin
MH