A nemzet és az állam nem ugyanaz
Schöpflin György Nemzetfelfogások - Konzervatív nemzeteszme című tanácskozáson úgy fogalmazott: van különbség liberális és szocialista nemzetfelfogás között, de mindkettő nagyon komoly küzdelmet folytat a nemzet ellen, ami a baloldal szerint hamis tudat.
A konzervatív felfogás természetesnek tartja a nemzetet, a nemzetben való létet, és a közösségek organikus szerepét. Elismeri azt is, hogy nemzetnek van egy erkölcsi, etikai rendszere, elfogadja a normativitást - tette hozzá az európai parlamenti politikus, aki a nemzetet identitásalkotó folyamatként és a biztonságot fenntartó identitásként határozta meg. A professzor úgy látja: az elmúlt tíz évben egyre zavarosabbá vált a fogalomrendszer.
Mint mondta, ez némileg az amerikaiak miatt van így, akik nem tesznek különbséget a nemzet és az állam között; ezt a felfogást átvették a britek is. Nemzet és állam azonban nem ugyanaz - mutatott rá a néppárti politikus, hozzátéve: az államnak van egy nagyon fontos nemzet- és kultúrafenntartó szerepe, az állampolgárság azonban egy önkéntesen vállalt kategória. Ma már osztályokban gondolkodni idejétmúltnak számít - folytatta, hozzátéve: a nemzet mindig biztosít egyfajta egyenlőséget, és ezzel felülírja az osztálykategóriát. MTI
A magyar kormány iskolát teremt Európában
Földes Balázs, a KPMG igazgatója szerint a kormányzat egészen meglepő kreativitással keresi a kerülő utakat: olyan adók bevezetését, amelyek gyorsan és biztosan költségvetési bevételt teremtenek, de nem közvetlenül a lakosságot sújtják. Az új adók besorolása szinte lehetetlen a hagyományos kategóriák szerint. A tervezett biztosítási adóban, távközlési adóban, pénzügyi tranzakciós illetékben közös, hogy az adók összege nem a szolgáltatók nyereségétől függ, csak lakossági fogyasztás mértékétől. Ugyanakkor egyik sem klasszikus lakossági adó. A hivatalos kommunikáció szerint ezek vállalati adóterhek, a cégek extra nyereségéből szeretne a kormányzat nagyobb részt a közös költségek fedezetéül elvonni.
Napi Gazdaság
Magas István közgazdász szerint az uniónak tetszeni fog, hogy a kormány az új, technikailag jól beszedhető és tartósnak ítélhető adókkal a fogyasztást terheli. Kiszelly Zoltán szerint Magyarország már most iskolát teremtett, s előbb-utóbb az uniós országok sok olyan megoldást át fognak venni, amelyet mi próbáltunk meg.
Orientpress
A multinacionális cégeknek is ki kell venniük a részüket a közteher viselésből
Matolcsy György bejelentette: a kormány egy harmadik, 30 százalékos társaságiadó-kulcsot is bevezet a már meglévő 10 és 19 százalék mellé. Ez valójában az eddig az energiaszolgáltatókra, a jövő évtől pedig a közműcégekre is kivetni tervezett Robin Hood-adót jelenti. Megadóztatják a pénzügyi tranzakciókat. Hogy az adó miatt ne nőjön jelentősen a szürke- és a fekete-készpénzforgalom, a kereskedelmi kamara javaslatát megfogadva a vállalkozások a jövőben ötmillió forint felett csak utalással egyenlíthetik ki a számláikat.
A telefonadó percenként két forint, az adóalany a szolgáltató (a korábbi tervek szerint még az előfizető lett volna), a miniszter szerint ez, valamint a verseny a biztosíték arra, hogy a terhet nem hárítják az ügyfelekre. Kérdés, hogy az adó megfelel-e az EU áfáról szóló rendelkezéseinek, Az új adók beépülnek az üzleti életbe, nem ideiglenesek, így segítenek hosszú távon biztosítani a büdzsé kiszámítható struktúráját.
Népszabadság
Nagyszeben - Erdély
[gallery order="DESC"]
Francia értelmiségiek az Orbán-kormány két éve ostorozott megoldásaihoz hasonló politikát sürgetnek
Francia baloldali értelmiségiek, köztük Susan George, Gilbert Mitterrand és Michel Rocard volt miniszterelnök abban látják a kibontakozás útját, hogy megzabolázzák a pénzügyi szférát, és rákényszerítsék a társadalom iránti kötelességének teljesítésére. Az állam úgy tudna jobban eleget tenni társadalmi kötelezettségeinek, ha jelentősen csökkentenék az állam által felvett hitelek kamatát, növelnék a vállalatok nyereségadóját, felszámolnák a nagy jövedelműek adókedvezményeit és megadóztatnák a tőke tranzakciókat. Utalnak arra, hogy az amerikai központi bank (FED) 1200 milliárd dollár hitelt nyújtott a bajba került bankoknak mindössze 0,01 százalékos kamat mellett. Az államok ennek a kamatnak a hatszázszorosa-nyolcszázszorosa mellett juthatnak hitelhez. Ha megszüntetnék a legmagasabb jövedelműek tíz éve élvezett adókedvezményeit, az állam akkora bevételhez jutna, hogy megszűnne a (francia) költségvetési hiány.
Sürgetik az EU intézményrendszerének radikális felülvizsgálását is. Több demokráciára van szükség, mert a kormányok politikája alárendelődött a nagy pénzügyi csoportoknak, melyek a neoliberális gazdaságpolitika jóvoltából akkora szabadságot nyertek, hogy nem csak a fennálló demokratikus rendet sodorják veszélybe, hanem magát az emberiséget is.
mszfksz.hu
Sorsközösségben élünk
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint sokat tanulhat egymástól a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia, valamint Magyarország, "sorsközösségben élünk", sok tekintetben hasonló a helyzet a Kárpát-medencében, mint a Baltikumban.A politikus a Kelet- és Közép-európai Kutató Központ és a Nyíregyházi Főiskola által a Baltikumról rendezett nemzetközi konferencián azt mondta, már történelem, ami az elmúlt három-négy évtizedben történt a Baltikumban, és sok tanulsággal szolgál, hogy mit jelentett a Szovjetunió részeként élni, hogyan sikerült elszakadni "a megszálló birodalomtól".
Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, a Magyarországot és a balti államokat összekötő "sorskérdések" egyike a szabadság, a függetlenség eszménye, és az azért folytatott küzdelem. Az, hogy egy politikai családba tartoznak, hasonló értékeket vallanak, együtt alakítják Európa jövőjét, egy nehéz és sokszor kockázatos folyamat eredménye - mutatott rá.
Mint kiemelte, a balti országoknak volt bátorságuk békés ellenállásba kezdeni a szovjetek ellen, és a történelem őket, "áldozatkészségüket, merészségüket, rendíthetetlenségüket" igazolta. Joggal lehetnek büszkék az elmúlt húsz évben nyújtott teljesítményükre, hiszen sikeres tagjai az Európai Uniónak - hangsúlyozta.
MTI
Miért nő az antiszemitizmus Európában?
Lovas István szerint folyamatosan magyar gárdamellények árnyékában didergő Európa egyik leggazdagabb országában, Norvégiában történt most olyasmi, amire sem kontinensünket, sem hazánkat sem készítették fel. Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke adott ki elítélő nyilatkozatot ezzel a címmel: „Sok európai értelmiségi és tudós egyértelműen megszállottan foglalkozik Izraellel és a zsidókkal”. A nyilatkozat annak kapcsán született, hogy a világ egyik legismertebb szociológusa a 82 éves Johan Galtung – a béke- és konfliktustudományok atyja, valamint a több mint 40 éve Oslóban működő, e témával foglalkozó kutatóintézet alapítója – meghökkentő publikációk sorát írta.
Azt, hogy Auschwitzhoz a Varsailles-ban megalázott Németországban kitűnő helyzetbe került zsidóság is vezetett; hogy nem zárható ki a tömeggyilkos norvég Brevik és az izraeli titkosszolgálat kapcsolata; hogy a világot antiszemita hullám önti el, ha nem engedik kibeszélni a témát; hogy a világsajtó hatalmas többsége zsidó kézben van, és hogy a Cion bölcseinek jegyzőkönyve hasznos olvasmány azoknak, akik az amerikai Goldman Sachs pénzintézet szerepét meg akarják érteni.
Galtungot a norvég sajtóban sokan megtámadták, de védelmezői is akadtak, akik azt mondták, nem lehet eltekinteni az antiszemitizmus növekedése és aközött, ahogyan például a zsidó állam bánik a palesztinokkal.
Magyar Nemzet