Tendenciáról szerettem volna említést tenni a Kúria elnökének

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az m1 Az Este című műsorában azt mondta: nem tud és nem is akar az igazságszolgáltatás működésébe beavatkozni. Ezt több civil szervezet másképp látta, és a Kúria elnöke pedig bejelentette: nem vizsgálja felül az ítélkezési gyakorlatot. Darák Péter arra hivatkozott: a bíró döntését se a közhangulat, sem pedig más körülmény nem befolyásolhatja. Navracsics Tibor a műsorban elmondta: ha egy politikus, találkozik egy olyan jelenséggel, ami figyelemreméltó, akkor azt jelezni kell. Kifejtette: a levél egy jelzés volt, amelyben arra kértem a Kúria elnökét, nem a Cozma-ügy kapcsán, hanem az utóbbi időszak ítéleteit fogadó társadalmi felzúdulás, értetlenség kapcsán, hogy mint igazságügy miniszter jelzem, van valami olyan, amivel a Kúria joggyakorlat elemzőcsoportjának jó lenne foglalkoznia - mondta az m1 esti műsorában a miniszter. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a Cozma-ügyet csak példaként hozta fel. Mint jelezte: „sem a levélben, sem most és a jövőben sem kívánok véleményt nyilvánítani egyedi ítélettel kapcsolatban” - mondta. Hozzátette: tendenciáról szerettem volna említést tenni a Kúria elnökének, s arra gondoltam, hogy érdemes lenne összevetni az ítélkezési tapasztalatokat az országban - magyarázta. Arra az újságírói kérdésre, hogy ezzel nem a törvényhozásnak kellene-e foglalkoznia, Navracsics Tibor közölte: a parlament teszi a dolgát, a Btk. vitája most zajlik. A jogalkotás halad a maga módján, de tapasztalni lehet, hogy számos olyan bírósági ítélet született, amely nem csak az egy-egy pert elveszítő félnél keltett felzúdulást, hanem általános megrökönyödést keltett – mondta. Arra az újságírói kérdésre, hogy konfliktus, vagy szakmai vita van-e közte és Darák Péter között, erre reagálva a miniszter közölte, hogy egyik sem. Mint mondta: „én úgy gondolom, hogy mindenki tette a maga dolgát, az én lelkiismeretem nem lett volna nyugodt” - közölte. Hozzátéve: „ez egy olyan ügy volt, ahol mindenki megtette a maga kötelességét” – mondta Navracsics Tibor. hirado.hu

2012. May 23. 14:14

Hírek röviden

A csatornaíró

Csak tudnám, miért kellett huszonkét évnek eltelnie, hogy végre feketén-fehéren láthassuk: kik ontották ránk mindeddig a megfellebbezhetetlen erkölcsi ítéleteiket. Ők, az úgynevezett balliberális véleményelit, akik az átkosban egyszerre jól tartott kegyeltek és hősiesen kiszólongató ellenzékiek, baloldali kormányzás idején pedig feszengő aulikusok, „igazságbeszédről” hablatyoló, csendben meg persze a zsebüket tömögető értelmiségiek. Csak azt nem tudják elviselni szegények, ha nem az általuk agyonszeretett politikusok vannak hatalmon. Olyankor rendre kimutatják a foguk fehérét. Az Antall-kormány alatt mindent vittek, a tendenciózus médiamanipulációval és a gőgős véleményterrorral gyakorlatilag kisiklatták az egész rendszerváltozást. Huth Gergely Magyar Hírlap

2012. May 23. 14:01

Háttér

Népakarat a demokrácia szülőföldjén

Levonják-e az EU illetékesei a tanulságokat a görög helyzetből? Változik-e ennek hatására az egyelőre még politikailag stabil Magyarország megítélése? Milyen következményei lesznek ránk nézve az eurózóna valószínűsíthető felbomlásának? Mennyiben érzik magukat felelősnek az Európai Bizottság vezetői azért, hogy rossz diagnózist állítottak fel az Athénból terjedő kór ellen, és elhibázott terápiát választottak? Válaszok egyelőre nincsenek, vagy ha vannak, kétértelműek. Mintha csak a híres jósdát kérdeznénk, amely a válság hatására Delphoiból áttelepült Athénbe. Pelle János Magyar Nemzet

2012. May 23. 13:52

Háttér

Történelemhamisítás

A XX. századtól szinte emberöltőnként új hatalmi nációk érkeztek, s mindegyik új történelmet íratott. Természetesen a régi és az új történelemszemlélet hívei kölcsönösen történelemhamisítással vádolják egymást, így az a látszat keletkezik, hogy a történelem meghamisítása minden részletre kiterjedő, folyamatos tevékenység, melynek következményeként igaz, a valóságot tükröző történelem nincs is. Gondoljunk bele, a múlt században hányféle történelem volt, hányszor változott egyik napról a másikra ellenkező előjelűvé a múlt. Új történelmet írtak már a millenium idején, a világháborúra némileg átigazították. Mindezek ellenkezője lett igaz 1918 őszén, de az is mind hazugság lett 1919 márciusában. 1919 augusztusában újra kellett írni mindent, ahogy Trianon után mégegyszer. 1944 őszén ismét teljesen új történelmet követeltek, majd 1945-től kezdve mindent, ami addig volt, lenulláztak, s az elejétől újrakezdték az egészet. 1957-ben ismét. Majd 1990-ben azzal szembesültünk, hogy amit addig tudni véltünk, az nem igaz, viszont amit addig hazugságnak tudtunk, az nagyrészt az is maradt. Ugró Miklós Magyar Nemzet

2012. May 23. 08:47

Háttér

A civil társadalom és liberális képviselői

Az a liberalizmus, amely idehaza lejáratta magát, "a tied az ország, magadnak építed" jelszavával együtt, az unióban és parlamentjében még erős bástyákkal, a médiában a befolyásolás, a piac- és közvélemény-kutatás feudális hatalmú szervezeteivel rendelkezik. Ezek egy irányba húzó működését tapasztaltuk meg az év első negyedében. És azt is - hallgatva a felszólalókat -, hogy a liberális képviselők eszménye a minden társadalmi függéstől - nyelvi, családi, nemzeti, vallási kötődéstől - lecsupaszított, absztrakt egyén. Tagadva a kollektívumokra hivatkozás jogát, lehetetlenné akarták tenni minden közösség önazonosítását. Mivel csak a lobbi- és foglalkozásbeli csoportok nyomásgyakorlását, illetve tüntetését ismerik, láthatóan meghökkentő volt számukra a januári békemenet. Molnár szerint "a liberalizmus egyetlen értéket ismer el, a szabadságot, amely nyilvánvalóan üres érték, mivel saját tartalmának jóságától vagy gonoszságától függ". Azaz: mit ér a média szabadsága, ha a műsorok tartalma mérgezi a közösségi életet és a fiatalok világát? Téves a liberalizmust hirdető képviselők feltételezése, hogy nem az ember, illetve a szenvedélyei, spekulációi, rejtett indítékai szítják a konfliktusokat, hanem az eszközök, például az államok önkénye. Látjuk-tapasztaljuk: az anonim befektetők pénzügyi érdekei nem különböznek a fáraók, hűbérurak vagy királyok érdekeitől. S. Király Béla Magyar Nemzet