Mi izgatja az uniót?
Ha széthullik az Európai Unió, a határon nemcsak koporsót, hanem magyar könyveket sem lehet majd átvinni megint, az ostobaság és a rosszindulat legyőzhetetlen. Az unió önmagát veri szét, amikor kezdettől fogva azt az álláspontot képviseli, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét a kétoldalú államközi kapcsolatokban kell tisztázni.Az uniót csak a rasszizmus, antiszemitizmus és homofóbia kérdése izgatja. A friss hír szerint az Európai Parlament határozatban ítélte el a homofóbiát, a szexuális orientáción és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés megnyilvánulásait.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Most Nyírőért szól a harang
Rónai Zoltán feljegyzéséből ismerjük Nyírő József utolsó fohászát, igazán székelyesre sikeredett a madridi rákkórházban. Arra kérte népét, hogy küldjön utána egy „kurta, futó Miatyánkot”. Ennél többről van szó, törleszthetetlenül sokkal tartozunk a feledésre ítélt, elhallgatott írónak.Tartsuk magunkat ahhoz, hogy Nyírő-ügyben sem itthon, sem kinn soha többé nem védekezünk. Mi tudjuk, hogy nem volt nyilas, nem volt háborús bűnös, és nem inaslegényként sürgött-forgott a magyar irodalom nagy céhében. De erről ne kezdjünk semmiféle vitát pecsenyéjüket sütögető román és RMDSZ-es politikusokkal, és ne értékeljük az irodalmi és politikai örökséget hitvány, ostoba, semmirekellő itthoniakkal.
Mindennemű védekezés helyett, az emberség és a hazaszeretet nevében inkább követeljünk helyet a száműzött Nyirő Józsefnek a Romániához csatolt Székelyföldön és Budapesten egyaránt. És olvassuk, keressük a könyveit régi polcokon, boltokban.
Szentesi Zöldi László
Magyar Hírlap
Magyarországgal szembeni kettős mérce tekintetében jobb a helyzet az EU-ban a korábbinál
A kettős mérce szempontjából jelenleg sokkal jobb a helyzet az Európai Unióban, mint korábban volt, lassacskán a Magyarországgal kapcsolatos összes vitakérdés európai összehasonlító keretbe kerül - vélte Orbán Viktor kormányfő csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatón. Elmondta: az említett európai keret alapján kiderül, hogy Magyarországon nincsen semmilyen olyan jogi megoldás a gazdaságban és az alkotmányos rendszerben, amely ne lenne ismert valamelyik másik tagállamban. Jelezte Orbán Viktor azt is, hogy a legjobb reményekkel tekint a következő hetekben a Magyarország elleni deficiteljárással kapcsolatban esedékes uniós döntések és találkozók elé.
Kövér: Csak közös ügyeink vannak
Az erdélyi és a magyarországi magyarságnak nincsenek külön ügyei, valamennyi ügy közös - jelentette ki a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyudvarhelyi országos fórumán Kövér László, az országgyűlés elnöke, az MPP tiszteletbeli elnöke.Kövér László úgy vélte, nincsenek határon inneni és határon túli magyar emberek, csak magyar emberek vannak. A tiszteltbeli elnök önmagában is győzelemnek tartotta, hogy az MPP négy évvel a megalakulása után is talpon maradt, és megsokasodva, megerősödve állhat a választók elé.
Ezt azért tartotta jelentős eredménynek, mert - mint fogalmazott - az MPP jelöltjének lenni négy éve sem volt jó üzlet, és most sem az. "Aki ezekben a sorokban ül, az többet kockáztat, mint amennyit haszonként remélhet" - fogalmazott Kövér László. A házelnök mindezt nem tartotta bajnak, úgy vélte, mindez a jelöltek erkölcsi meggyőződését jelzi.
Egy délvidéki falu tanítójának a szavait idézve kifejezte meggyőződését, hogy a világ jobb, szebb, emberibb, tisztességesebb a Fidesszel és az MPP-vel, mint e két párt nélkül.
MTI
Nemzeti konzultáció a munkahelyteremtésről
Új nemzeti konzultáció kezdődik, ezúttal elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kéri ki az emberek véleményét a kormány - közölte Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint Magyarország jelenlegi helyzetében életveszélyes lenne, ha az államadósság felduzzasztása árán érnénk el gazdasági növekedést.A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót. "Miután lejárt a három év, most ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak egy átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetőek, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is mindez maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének. Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltöm a kérdőívet"
Arra a kérdésre, hogy mennyit befolyásolnak majd a kérdőívek, hiszen a jogszabályok egy része már átment a parlamenten, azt válaszolta: "részben átmentek, részben nem, részben majd új jogszabályok következnek belőlük".
A 16 kérdésből álló konzultációs íveket várhatóan kedden kezdik kiküldeni a mintegy nyolcmillió nagykorú állampolgárnak. Ez már a negyedik konzultáció - jelezte Orbán Viktor, emlékeztetve az új alkotmánnyal, a szociális kérdésekkel kapcsolatos konzultációra, valamint a nyugdíjasokkal folytatott egyeztetésre.
MTI
Tessék választani…
Nos, civilként ilyesmiken érdemes gondolkodni, s nem szabad megfelelni a korszellem elvárásainak semmilyen téren sem. Van viszont néhány alapvető kérdés, amit mindjárt a legelején tisztázni kell. Az egyik, hogy mi, civilek, akik most széles egységbe tömörülünk, miképpen viszonyuljunk a kormányzó hatalomhoz. Határozott meggyőződésem, hogy nekünk e hatalom alapvető céljait szükséges képviselnünk, és segítenünk kell azok megvalósulását. Azon egyszerű oknál fogva, hogy éppen a célok tekintetében nincs különbség közöttünk. Pontosan a Békemenet, az elmúlt húsz esztendő legnagyobb civil megmozdulása mutatta meg e tétel igazságát.
A „nem leszünk gyarmat” akarása, s a bibói „ahogy lehet” etikájának összekapcsolása, vagyis a realitások figyelembevétele és a járható úthoz való ragaszkodás pecsételi meg ezt a szövetséget.
S e szövetségen kívül kétségtelenül létezik két másik út is: az egyik a szocialisták útja, amely a teljes önfeladás és a gyarmattá válás útja. A másik a Jobbiké, amelyik nem törődik sem az „ahogy lehet” realitásaival, sem a humanitás legalapvetőbb értékeivel és törvényeivel.
Ez a választék. Tessék választani…
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
A kiegyezés messze van
A liberálisok két ténykedésükkel járultak hozzá a mai szélsőséges közhangulathoz. Az egyik a gyűlöletbeszéd meghonosítása a közéletben, a másik a mindenfajta hagyomány és érték lenullázása. A médiaipar folyamatosan a kezükre játszott, hiszen a minden pártot könnyedén megzsaroló médiaelit soha nem titkolta, hogy kénye kedve szerint alakítja a közéletet.
Seszták Ágnes
Magyar Nemzet
Hamis elméletek a kormányzóról
Történelmileg egyébként kriminális a baloldaliak rugdalózása Horthy Miklós ellen. A história megadta az esélyt nekik itthon és Európában is. 1918 és 1920 között a lakosság is, a győztes nagyhatalmak is megismerhették Károlyi Mihályt, Kun Bélát és Horthy Miklóst. A három politikust tehát egymáshoz is mérhetjük. Mindhármukat az utánuk következő Rákosihoz is. Az említett szituációban sem a magyarságnak, sem Európának - a bolsevista útra tévedő és abba belerokkanó Oroszországot kivéve - nem kellett Károlyi sem, Kun Béla sem. Horthyra maradt, hogy megfékezze a vörös- és fehérterrort, hogy a bolsevikok végiggyilkolta, a románok végigrabolta, a különítményesek bosszújától véres, a győztesek megcsonkította országban életlehetőséget teremtsen. Olyat, amilyet a viszonyok engedtek.
Ez is történelem. Nem vidám, csak megkerülhetetlen. Nem annyira álságos és felületes, mint amilyent Dániel Péter, Bánó András, Kálmán Olga, Ágh Attila és ama "Szabó historikus" nyomán a Heti Hetes Hócipő-szagú humoristái akarnak elhitetni. Talán - ha marad a demokrácia - a naiv és doktriner felelőtlenek mai utánzói sem hamisíthatják háborítatlanul a történelmünket.
A Horthyra kent vödörnyi festékkel sem feledtethetik Károlyi tehetetlenségét és a bolsevikok kegyetlenkedéseit. Talán - mielőtt elvakult ítéleteiket világgá kürtölik - a lehetőséghekhez is mérik majd a tragikus huszadik századi magyar történelem szereplőit.
Takács Péter
Magyar Nemzet
Janus-arc
Éppen elég volt már az MSZP-ből, meg általában a baloldalból. A Jobbik nevű tagozatukra sincs semmi szükség. Az útjuk végállomása ugyanaz. Ugyanaz a választói bázisuk is. A tájékozatlanok, az irigyek, a sikertelenek, a gondolkodni lusták, akik számára minden betegség egy recepttel gyógyítható, s az is fontos, hogy a kezelés ismertetése beleférjen két rövid mondatba. Az egyik eszköze a passzív önfeladás, a másiké a harcias önsorsrontás. Magyarország szempontjából e két metódusnak ugyanaz az eredménye. Mást mondanak, de ugyanoda jutnának vele. Az egyik szerint mindenkivel jóba kell lenni, a másik szerint mindenhonnan ki kell lépni. Az egyik mindenbe beleegyezik, a másik mindent elutasít. Nemzeti érdeket érvényesíteni egyik esetben sem lehet.
Csermely Péter
Magyar Nemzet