Csak a magyar nemzetnek róják fel, ha a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni
Duray Mikós egyetemi docens, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt alelnöke azt monta, nem a magyar az egyetlen nemzet, amelyet "szétszaggattak", amelynek "egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak", és amelynek "sorait megtizedelték". De Európában a magyar az a nemzet, amely "elszakított részeinek megpróbáltatásai a jelen történelme is" - hangoztatta.Úgy látja, csak a magyar nemzetnek róják fel, ha "a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni", csak őt vádolják, hogy veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, amikor szóvá teszi, hogy "őshonos részei szomszédos országokban élnek". Csak a magyar nemzetnek teremtettek összefogással ellenfeleket azokból, akik évszázadokig "lakták békésen Szent István országát" - emelte ki. Ő is utalt rá, hogy két éve június 4-ét már nem szomorú emléket idéző gyásznapként jegyzik, hanem a nemzet összetartozásának napjaként, és ez "az életösztön sajátos jele".
MTI
El kell érni, hogy ebből a tragédiából valami jó nőjön ki
Következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, "a határokat átívelő nemzeti összetartozásban", mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön "valami egyedülállóan jóvá" - mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a nagytétényi országzászlónál tartott megemlékezésen. Németh Zsolt közölte: Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el. El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek "valami jó nőjön ki" - fogalmazott. Úgy vélte, ez "látszólag lehetetlen", de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki. Ez "más népeknek nem adatott meg", ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását - vélekedett Németh Zsolt. Hangsúlyozta, féltve kell őrizni, gondozni ezt az összetartozást, ezért nyilvánították június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, amely így már nem emlék- vagy gyásznap.
Az ünnepség keretében csaknem ötvenen állampolgársági esküt tettek. Németh Zsolt róluk azt mondta, most léptek be a magyar állampolgári közösségbe, de lélekben mindig is ide tartoztak, így nekik a nemzeti összetartozás napja nem a gyász, hanem "az egyedülálló öröm pillanata".
MTI
Diplomácia és történettudomány
Nehéz év
Úgy kell tovább erősíteni a gazdasági szempontból nélkülözhetetlen, az uniós politika tekintetében pedig jó stratégiaként működtethető közép-európai együttműködést, hogy közben a határon túli magyarok ne érezzék úgy, magukra hagyta őket Budapest. Nem egyszerű feladat mindezt olyan román, szlovák vagy éppen magyar médiakörítéssel megvalósítani, amely sok esetben a térség egységes fellépését unalmas illúziónak tartja, a nemzeti ügyben felemelt véres kard körülhordozását viszont hazafias kötelességnek.
Pataky István
Magyar Nemzet
Hely a Nap alatt
Sokan szeretnék, ha a föld alatt volna már a helyünk, de amint Lord Rothermere annak idején mondta: Magyarországnak helye van a Nap alatt. Nem pusztíthatják el a sötétség fiai.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A magyar szélsőjobbot erősítik a nyugat-európai sajtó bírálatai
A Beszélgetések Magyarország alaptörvényéről című német nyelvű interjúkötetet bemutató rendezvényen a Gulyás Gergely elmondta: "A nyugat-európai sajtó fő iránya a második világháború óta soha olyan komoly támogatást nem nyújtott szélsőjobboldali pártnak, mint amekkorát a Jobbik és a magyar szélsőjobboldal kapott" a kormány politikáját megalapozatlanul bíráló cikkekkel. Ha az ilyen írásokat közlő lapok tudnák, hogy milyen hatást váltanak ki, akkor "biztos nem tennék ezt" - mondta Gulyás a Német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén.Hozzátette: a Fidesz politikusai akkor is az "Európai Unióhoz való tartozás mellett érveltek, amikor még kommunista diktatúra volt", és éppen az első Orbán-kormány "folytatta le az uniós csatlakozási tárgyalások érdemi részét". Mindeközben "mi kapjuk meg" a csupán minősítést tartalmazó és tényeket nélkülöző bírálatokat, amelyek "kizárják az érdemi vita lehetőségét", erősítik a szélsőjobbot és még inkább elmélyítik a belpolitikai ellentéteket - mondta.
Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az új alkotmány az első sorával "egyesíti a magyarokat", hiszen az megegyezik a Himnusz első sorával, a Himnusz pedig "minden magyar számára alapvető és közös és nem diszkriminatív". Szájer a kormány tevékenységére vonatkozó külföldi bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: sokszor olyasmit kérnek számon a magyarokon, amit a bírálók magukra nézve nem tartanak kötelezőnek. Ez a kettős mérce elfogadhatatlan és "végtelenül felháborító". Ha "Guantánamón lehet foglyokat bírósági eljárás nélkül fogva tartani, akkor az az ország legalább eressze kicsit lejjebb a hangját, amikor a magyar bírósági rendszert vizsgálja" - mondta Szájer mintegy 80 fős - többnyire németekből álló - hallgatóság előtt.
Rupert Scholz alkotmányjogász, volt német védelmi miniszter, CDU-s politikus a beszélgetést felvezető előadásában egyebek mellett úgy vélekedett: az új magyar alkotmány "példaértékű", garantálja a polgári szabadságjogokat és emberi jogokat, és megfelel a demokrácia és a jogállamiság értékeinek. A magyar alaptörvény az alkotmányos adósságfék intézményének bevezetésével is "kiemelkedik", és "német alkotmányjogász számára igen örömteli", hogy a jogszabály révén az Alkotmánybíróság erős pozícióba került, az alkotmányos panasz intézményével pedig széles körben lehet élni.
MTI-fidesz.hu
A magyar nemzet a győztes nemzetek közé tartozik
A magyar nemzet a győztes nemzetek közé tartozik, mert ezer éve van, és ez győzelem. A magyar helyzetből, országunk elhelyezkedéséből, a bennünket körülvevő népek történelméből, a földrajzi adottságainkból sokkal logikusabban következne az, amit úgy nevezhetünk, hogy felszívódás, beolvadás, a német vagy szláv világban való feloldódás. Ez sokkal természetesebb következménye lehetne ezer év elteltének, mint az, hogy itt állunk és magyarul beszélünk.
Orbán Viktor
Hadüzenet
A két év egyik fő üzenete viszont, hogy az Orbán-kabinet „hadat üzent” a „gyarmatosítóknak”. Nem igaz ugyanis, hogy egy kis országgal mindent meg lehet tenni, legyen szó multikról vagy Brüsszelről. Uniós kritikusaink – akik közül sokan nem tudnak két magyar várost megnevezni, nem tudják, milyen pénzzel fizetünk vagy ki volt Széchenyi – gyakran úgy ostoroztak bennünket, hogy az itteni valós állapotokról halvány gőzük sem volt. Miért? Mert a magyar politikai megosztottság, cirkusz az uniós színpadon is leképezhető. Mára elcsendesedtek a brüsszeli technokraták, és talán megtanulták, nem lehet a magyarok torkán mindent letolni.
Csákó Attila
Magyar Hírlap