A közbeszerzések résztvevőinek fel kell fedniük kilétüket
A kormány büszke arra, hogy a jelenlegi parlamenti többség volt képes először olyan szabályokat alkotni, amelyek alapján offshore cégek nem vehetnek részt közbeszerzésekben - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az azonnali kérdések és válaszok órájában a parlamentben. Az LMP-s Karácsony Gergely ismét arról kérdezte Orbán Viktort, "vannak-e oligarchiák a nemzeti együttműködés rendszerében"."Nyilván oka van annak, hogy már másodszor is ugyanezt a kérdést teszi fel. Úgy tűnik, mintha oligarchákra önöknél lenne igény. (...) Nem véletlen egybeesése-e az, hogy ön állandóan lényegében külföldi cégek érdekében szólal fel itt, a magyar parlamentben?" - fogalmazott válaszában Orbán Viktor, aki megismételte, hogy ha Karácsony Gergely szabálytalanságot észlel, a hatóságokhoz kell fordulnia. A kormány büszke arra, hogy a jelenlegi parlamenti többség volt képes először olyan szabályokat alkotni, amelyek alapján offshore cégek nem vehetnek részt közbeszerzésekben: minden közbeszerzésben részt vevőnek fel kell fednie a kilétét, ha ebből akar részesedni - hangsúlyozta a kormányfő.
MTI-fidesz.hu
Piszkos munka
Nem ez az első alkalom az elmúlt fél évben, amikor úgy látszik, hogy példát statuálnak a nemzetközi szervek az országgal. Rendre olyan ügyekbe kötöttek bele, amelyek arról árulkodtak, hogy különböző országok esetében kettős mércét használnak, ráadásul sokszor olyan kéréseket fogalmaztak meg, amelyek az előző kormányok idején nem okoztak fennakadást. Így például kifogásolták azt, hogy a kormány képviselője részt vegyen a monetáris ülésen, illetve el kelljen küldeni a kabinetnek a tanács által tárgyalt napirendi pontokat. A kormány engedett, és a parlament elé terjesztette – több más kérés teljesítésével együtt – a jegybanktörvény szóban forgó részeinek módosítását. Tegnap meg is lehetett volna a zárószavazás a témában, ha nem indít el egy újabb lavinát a jegybanki függetlenség állítólagos megsértésével kapcsolatban az EKB és az IMF. Ennek vészjósló hatásai a forint árfolyamán és a kockázati felárak megemelkedésén keresztül erőteljesen érződtek. A zuhatagot végül Varga Mihály, a tárgyalásokért felelő tárca nélküli miniszter állította meg azáltal, hogy a jogszabály módosításának halasztását kérte. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a kormány az uniós központi bankkal és a valutaalappal is közös nevezőre juthasson, és egy kalap alatt megtörténjen a jogszabály hozzáigazítása a nemzetközi elvárásokhoz.
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Nemzet
Gazdasági háború Európa ellen
Amikor Magyarország különösen szenvedő alanya egy Magyarország ellen zajló gazdasági háborúnak, gyomorforgató, hogy éppen a szocialista Kovács László volt uniós biztos szájából halljuk azokat a diktátumokat, amelyekkel Magyarországot akarják térdre kényszeríteni. Mert azt senki nem veszi be ma már itthon sem, hogy a magyar kormánnyal az a baja a nemzetközi tőke érdekeit artikuláló IMF- nek hogy a magyar jegybanknak milyen jogi státust szán az Országgyűlés a hazánk érdekében a politikai hatalomtól való függetlenségének deklarálása mellett.Hiszen jól emlékszünk rá, hogy a kádári diktatúrában, amikor beléptünk az IMF-be, nem voltak ennyire finnyásak az urak, mint ahogy akkor sem, amikor a Gyurcsány-rezsim beültette a monetáris tanácsba a saját embereit. Nem kellene hülyének nézni a magyar népet. Főleg akkor nem, ha szavazatára ácsingóznak. Hiszen jól emlékezünk rá, milyen könnyedén, szinte füttyszóra öntötték Gyurcsányék feneketlen zsákjába az eurómilliárdokat 2008 őszén, csak azért, hogy a kollaboráns helytartók ki tudjak tölteni a kormányzati ciklusukat. Valami miatt nagyon megérte a nemzetközi pénzvilágnak, hogy a Gyurcsány Ferenc, illetve Bajnai Gordon nevéhez fűződő gyarmati politika érvényesüljön Magyarországon. Két évvel ezelőtt erre mondtunk végérvényesen nemet.
Torkos Matild
Magyar Nemzet
Kesztyűs kézzel
Minden szempontból sikeres volt a szombati Te szedd! országos önkéntes szemétszedési akció. És most ne azt elemezzük, mennyivel üdítőbb érzés takarosan kipucolt környezetben járni-kelni, mint nyakig a szutyokban (százezer ember ezerötszáz helyszínen ötezer tonna elhajigált limlomot szedett össze), értékeljük az esemény közösségteremtő oldalát. Mert ez volt igazán fölemelő. Nem is hinné az ember, milyen mély és családias barátságok köttetnek egy-egy elvadult sittkupac elhordása közben... Két, közös célért küzdő antiszemetelő képes pillanatok alatt egymásra találni kortól, nemtől, pártállástól, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Az sem számít, ki milyen pozíciót visz a civil életben - szemeteszsákot ragad ilyenkor mindenki, mérlegképes könyvelő éppúgy, mint a színházi súgó, kiérdemesült pék, bárki. Így volt ezen a szombaton is, a politika prominensei éppúgy kesztyűt húztak, mint a városi notabilitások, hintáslegények, televíziós celebek.
Pilhál György
Magyar Nemzet
A román kormány élezi a konfliktust
Kövér László véleménye szerint egyszerűen csak zsákutcába akarták csalni a román hatóságok a szervezőket különböző indokokkal, ha megvalósul az újratemetés. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: nem Románia és Magyarország között van konfliktus, hanem a román kormány élezi azt belpolitikai célokból. Ezt a kártyát a román kormány többször is előhúzza majd, ha újra megkapja a bizalmat – tette hozzá. Saját jogszabályai alapján a román kormánynak nincs joga megakadályozni Nyirő József újratemetését – mondta.Kövér hangsúlyozta: a magyar kormány nem vesz részt az újratemetésben, csak az Országgyűlés Hivatala. Nyirő sírja egy elhagyott sír volt Spanyolországban, melyet a magyar állam gondozott. Már tavaly szeptemberben kezdeményezték az író újratemetését, akkor még nem lehetett tudni, hogyan alakul a román belpolitikai helyzet és hogy önkormányzati választások lesznek. Ez is azt mutatja, hogy ez nem egy beavatkozási kísérlet a magyar kormány részéről a román belpolitikába, és a romániai magyar pártokra hatva.
Kövér aktuálpolitikai jellegűnek nevezte a botrányt, és úgy véli, pusztán a román kormány szándékától függ, hogy mikor fog csitulni.
mno.hu
Bankmentés magyar módra
A magyar társadalom már a rendszerváltás előtt is komoly megszorításokkal fizetett a bankvilág szélhámosságaiért. Azóta, vagyis 1978 óta létformánkká vált a megszorítás. Európa azonban hosszan élvezte a jólét kényelmét és áldásait. Az utóbbi húsz évben még a déli országcsoport is. Most viszont eljött az ideje annak, hogy ők is áldozzanak a bankokért! Hogy minél nagyobb legyen ehhez a kedvük, kitalálták számukra – istenem, megint fából vaskarika – a „növekedésbarát” megszorításokat. Mi, magyarok az efféle halandzsát már régóta ismerjük. Nálunk olyan stabil volt a szocialista demokrácia, s olyan hevesen folyt a békeharc, hogy itt kő kövön nem maradt. Ehhez csapták oda még a szocialista erkölcsöt és azt a nem kevés ezen nevelkedett embert, aki/akik a sok marhaságot még a rendszerváltás után is nosztalgiával emlegetik. Abban reménykedhetünk csupán, hogy az unió boldogabb fertályában az emberek gyorsabban felismerik a képtelenségeket, és a mi erőfeszítéseink sem lesznek feleslegesek. Így kerülhetünk csak ki a bankszélhámosok kísérleti laboratóriumából.
Boros Imre
Magyar Nemzet
Felháborító és érthetetlen a történelmi egyházak vezetőinek levele
Néhány nappal ezelőtt Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak küldött közös válaszlevelében a nemzeti összetartozás napján kért egyperces harangozással kapcsolatban a következőt írta:Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.
Sok hívő vagy vallását éppen nem gyakorló magyar embert mélységesen felháborított a történelmi egyházaink főpapjainak semmivel nem magyarázható válaszlevele, mellyel nem csak a nemzeti összetartozás erősítésének folyamatán ejtettek mély sebet, hanem a történelmi egyházak, a társadalom általi minél szélesebb körben való elfogadásának, követői gyarapításának kívánt közös szándékunkat is jelentősen gyengítette. A sok értetlenséget és felháborodást tartalmazó megnyilvánulás közül, most Lakitelek polgármesterének, Felföldi Zoltánnak a levelét közöljük:
Főtisztelendő Bíboros Úr!
Bevallom, nem vagyok a különböző egyházak liturgiájában járatos, csupán egy római katolikus hitű, magyar ember. Emellett egy település polgármestere. Egy olyan településé - Lakiteleké - amelynek polgáraik a tavalyi évben fél árbocra eresztett Országzászlót állítottak, valamint felállították az
Emlékezés Harangját. Az Emlékezés Harangja Lakiteleken minden délután fél öt órakor, a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában egy perces harangzúgással emlékeztet bennünket
Magyarország halálára, és egyben hirdeti a feltámadásba vetett reményünket.
Keresztény magyar emberként mély döbbenettel olvastam Magyarország 3 történelmi egyháza - közöttük az én egyházam - vezetőjének levelét, mely szerint nem zúgnak június 4-én a templomi harangok a megemlékezések részeként. Nem tudtam, hogy templomi harangok - ahogyan az a
levélben szerepel - csak „istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.” Most sem tudom, valóban így van-e ez. Csak azt tudom, hogy nagy veszély idején félreverik a templomi harangokat. És hogy ha kell, ágyút is lehet belőlük önteni. És hogy 1920. június 4-én délelőtt, két órán át zúgtak a harangok a maradék Magyarország teljes területén. És hogy 1940. szeptember ll-én a magyar honvédek a Szent Mihály templom harangjainak zúgása közepette vonultak be Kolozsvárra. És hogy 1990. június 4-én Székelyudvarhely valamennyi magyar templomában 10 percen át zúgtak a harangok a békediktátum aláírásának időpontjában.
A levelet olvasva csak ültem a számítógép monitorja előtt, fél órával a lakiteleki Trianon megemlékezés előtt. Bevallom, elkapott az indulat. Ugyanazt éreztem, mint amikor 2004. december 5. előtt Gyurcsány Ferenc érvelését hallgattam arról, hogy miért kell nemmel szavazni azon a bizonyos népszavazáson. Önmagában logikus, koherens érvelés. Mégis elfogadhatatlan. Ha másért nem, hát azért, mert a trianoni harangok szólnak/szólnának mindazokért, akik élete - közvetlenül, vagy közvetve - a békediktátum következtében tört derékba. A szülőföldjükről elüldözöttekért. A békediktátum következtében kirobbant második világháború áldozataiért. Az elhurcolt zsidókért. A baltával lefejezett székelyekért. A több tízezer, kiirtott magyarért. A szintén több tízezer, elhurcolt és elpusztított kárpátaljai magyar A kitelepített felvidéki magyarokért. A történelmi egyházak tagjaiért. És a magyar történelmi egyházak válasza, mintha csak egy áramszolgáltató, vagy egy telefontársaság hivatalos levelét olvasnánk: „Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni”, „válaszunk elfogadását kérve”, etc.
Bár a Válasz nem nekem szólt, de római katolikus magyarként engem is érintett. És csak azért ragadtam tollat, hogy a legmélyebb tisztelet mellett hangot adjak annak, hogy számomra, mint érintett számára, ez a Válasz nem elfogadható.
A magyar feltámadásba vetett reménnyel és a legmélyebb tisztelettel üdvözli Önöket:
Felföldi Zoltán
Lakitelek polgármestere
Lakitelek, 2012. június 4.
A nemzetet szellemisége teszi naggyá
A nemzeti összetartozás mi vagyunk - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Kaposváron a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen. A házelnök beszédében így fogalmazott: a nemzetet nem az országának területe, hanem szellemisége teszi naggyá. Így volt képes arra, hogy ha fizikai valójában végveszélybe is került az ország, ha az részeire is szakadt, újra és újra egységbe hívja az összmagyarságot. A magyarság eszményéért voltunk képesek mindig újra kezdeni, szinte a semmiből új világot teremteni. A nemzeti összetartozás nem más, mint az egymás iránt érzett szeretetünk, a ragaszkodásunk, hűségünk, a barátainkért, szomszédjainkért végzett jó cselekedet, a városunkért hozott áldozat - mondta a házelnök, aki úgy vélekedett: akkor erősödik a nemzeti összetartozás, emelkedik a haza, ha az a legfőbb küldetésünk, hogy a lehullottat visszaemeljük, az elveszettet megtaláljuk, a bemocskolódottat megtisztítsuk,az elhomályosultat kifényesítsük, az összetörtet ismét egybeépítsük, a fellázadtat megbékítsük.A politikus emlékeztetett: annak ellenére, hogy a kommunista diktatúra évei alatt mindent megtettek, hogy Magyarország feldarabolásáról ne eshessen szó a közbeszédben, nem nagyon akad olyan magyar ember, aki ne hallott volna Trianonról. A tényeket többé-kevésbé mindannyian ismerjük - mondta Kövér László, aki felidézte a vesztes első világháború utáni gyalázatos békediktátum következményeit. Mint mondta, szinte lehetetlen feladatlannak tűnt a kivéreztetett, szinte életképtelennek tűnő maradék Magyarországból újra életképes hazát szervezni, de (...) mégis sikerült, mert bár a hazánkat szétszabdalhatták, a lelkünket mégsem apríthatták fel. Hozzátette: ezért ma (...) nem siratni, hanem ünnepelni jöttünk, nem gyászolni, hanem értékelni azt, amit újra megleltünk, és nem csak megleltük, de alaptörvénybe is foglaltunk a nemzeti összetartozást, hiszen, ami a földrajzi Magyarországból elvétetett, a szellemi Magyarországnak mindig a része maradt.
MTI-fidesz.hu
Országzászló adományoztak a Rákóczi Főiskolának
2012. június 4-én a Beregszászi Református Egyházközség után a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kapott országzászlót a magyarországi Nemzeti Társaskörtől. A szervezet fő célkitűzése a hiteles magyar történelem tanításán túl a magyarság egységének megerősítése. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett ünnepségen a főiskolától már megszokott, a magyar hagyományokra építve szép ünnepséget láthattunk. A főiskola vezetősége a díszvendégekkel Rákóczi - korabeli és kárpátaljai magyar viseletekbe öltözött hallgatók sorfala között vonult be a főiskola Esztergom termébe, majd a Nemzeti Társaskör tagjai is a terembe érkeztek, kezükben az országzászlóval.Az ünnepség kezdetén egyperces néma csenddel emlékeztek meg a teremben a trianoni békeszerződés aláírásáról és a kárpátaljai magyarokra gyakorolt hatásáról, majd a nemzeti imádságunk, a Himnuszt eléneklése következett. Tarnóczy Balázs, a Nemzeti Társaskör alelnöke a beszédében elmondta, hogy a szervezet legnagyobb céljának az identitás-tudatot, az öntudat erősítését tűzte ki s ezért is a " magyarság megmaradásáért" a zászló példamondata. Ez már a 88. zászló, de további településekre kívánnak még eljutni a Kárpát - medencében.
A történelmi egyházak képviseletében tisztelendő Michels Antal római katolikus plébános és nagytiszteletű Maksai Attila, a Beregszászi Református Egyház lelkésze áldotta meg az eseményt és kérte az Isten áldását e nemes célra.
Az országzászlót vitéz lovag Erdős László honvédezredes adta át Orosz Ildikónak, ezzel is jelképezve a magyarság múltját, a jelenét és a közös jövőjét, majd elhelyezték az Esztergom terem falán.
Vitéz lovag Erdős László beszédében elmondta: "aki ezen a főiskolán szerez diplomát, "lámpást" jelent az elkövetkezendő nemzedék számára. Sok millióan meghaltak a magyar eszmékért s a kárpátaljaiaknak is harcolniunk kell a magyarság megmaradásáért.
Az eseményt egy fiatal tehetség, a badalói Szoboszlai Csilla operaénekes előadása tette még fennköltebbé.
kárpátalja.ma