Merjünk magyarok lenni!

                                    Az eltelt csaknem hét évtized a pusztulásra ítélt magyarság fennmaradásának a csodája, mert rettenetes volt az emberi, anyagi és erkölcsi veszteségünk. Nem csoda, ha sokan gyűlölik Telekit, mert igazságai ma is veszélyesek, különösen, ha sokan megértik és vallják. „Csak az tartozik a nemzethez, aki a nemzeti feladatokat vállalja” – mondja. Ha ezt ma bárki idézné a Magyar Országgyűlésben, abból rettenetes botrány lenne, talán még Európa is felháborodna ilyen kirekesztő vélemény hallatán. Merjünk magyarok lenni! – az igazság olvasásához is kell a bátorság. „Legszilárdabb meggyőződésem, hogy a nemzetet csak igazmondással lehet nevelni.” Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap

Barcelonai minta

A legelképesztőbb: néhány elborult sofőr ismét taxisblokáddal fenyegetőzik. Ami - 1990 ősze óta tudjuk - már messze nem (jogos vagy jogtalan) szakmai követelés, hanem kőkemény politika. A mára kimúlt SZDSZ akkori talán legaljasabb provokációja. A közvéleményt haragítja magára a taxistársadalom, ha "blokádozik", magával bánik el. Tüntetni, tárgyalni, vitatkozni lehet. Blokádozni? Semmiképpen. Pilhál György  Magyar Nemzet

Hogy kétsebességes lesz-e Európa?

Megítélésben már most két Európa létezik: a görögöknek sokáig elnézték a linkeskedést, a meghamisított költségvetési adatokat, míg a magyar kormány úgy kapott dorgálást, hogy egyensúlyt teremtett a költségvetésben, az államháztartás hiánya az idén és jövőre is nagy valószínűséggel a GDP három százaléka alatt – amire a rendszerváltás óta nem volt példa – marad. De ez nem számított, nem dicséret járt, hanem kétkedés, úgysem sikerül, s beígérték, be fogják fagyasztani a Magyarországnak járó 145 milliárd forintnyi uniós kohéziós támogatást. Végül Orbán Viktor meggyőzte az Európai Bizottságot, amely azt javasolja az uniós pénzügyminiszterek tanácsának, ne zárolja a pénzeket. Csákó Attila Magyar Hírlap

Orbán Viktor hozzászólt az Üzlet és befektetés Koszovóban című gazdasági fórumon

                        A Nyugat-Balkán kapcsolódása - Közép-Európán keresztül - az Európai Unióhoz a jövő egyik legfontosabb kérdése, Magyarország pedig mindent megtesz azért, hogy a Nyugat-Balkán, azon belül Koszovó minél gyorsabban tudjon közeledni és integrálódni az EU-hoz. Koszovónak legalább olyan ütemben kell közelednie a közösséghez, mint azt a volt Jugoszlávia területén létrejött többi államnak az unió lehetővé tette. Európa keleti-délkeleti peremén óriási gazdasági lehetőségek vannak - mondta a miniszterelnök a fórumon.Majd hozzátette: az európai válságkezelés sikertelenségének fő okát abban látjuk, hogy az európai vezetők folyamatosan az események után szaladnak, a piacok mennek elöl, mi meg állandóan reagálunk a piacok működésére. Ezen változtatni kell. Magyarországot is elragadta az a hamis illúzió, hogy létezik gazdasági növekedés munka nélkül, hogy a pénz mindig olcsó lesz, és nem kell félni az államadósság növelésétől. Ezekből a hibákból tanulni kell, és másképpen kell gondolkodni. Kompromisszumok nélkül harcolni kell az adósság ellen, és kontroll alatt kell tartani a költségvetési hiányt. A hitelre és adósságra épülő növekedés és jólét tönkreteszi a nemzetet, ezért ez a korábban járt ösvény többé nem járható. A külső pénzügyi függés nem korlátozhatja az államot abban, hogy saját testére szabott, sajátos gazdaságpolitikát kövessen. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarország külső források nélkül fenn tudná tartani magát, de fontos, hogy a pénzt minél több helyről tudja igénybe venni, így például belső megtakarításokból, pénzügy adókból, a Nemzetközi Valutaalaptól és keleti partnerektől. Ha a belső megtakarításoknak és a külső függésnek nem optimális az aránya, akkor nem lehet szuverén gazdaságpolitikát folytatni. A válság utáni időkben a siker egyik kulcsa az lesz, hogy sikerül-e jól körülhatárolni, mely pontokon és milyen súllyal kell jelen lennie az államnak a gazdaságban - mondta. Várhatóan az ősszel magyar kormánydelegáció és egy üzleti csoport utazik Koszovóba.  

Széchenyi István a hitványokról - visszafogott saját stílusában

Wass Alberttől

"Furcsa az élet. Ahogy összehoz két embert itt meg amott, mintha csak véletlen lenne, s aztán egymáshoz láncolja őket a barátság láthatatlan erejével."

Wass Albert

Rekordmennyiséget adtak el májusban lakossági állampapírokból

Az állam májusban 50,2 milliárd forintnyit értékesített a kifejezetten a lakosságnak szánt értékpapírokból, 14,5 milliárddal többet, mint áprilisban - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. . Az ÁKK adatai szerint májusban is a kamatozó kincstárjegyek állományának növekedése volt kiemelkedő, teljes mennyisége 38,5 milliárd forinttal nőtt az előző havihoz képest. A májusban először jegyezhető féléves kincstárjegyből 3,1 milliárdnyi kelt el. Az egy- és kétéves kincstári takarékjegyek állománya 4,6 milliárd, a közkedvelt inflációkövető Prémium államkötvények lakossági kézben lévő mennyisége 4 milliárd forinttal nőtt az év ötödik hónapjában.  

Figyelő szemünk Madridon

Érdemes kiértékelni a tanulság miatt két ellentétes esetet, a görög és a spanyol jegybank példáját. Mindkét ország tagja az eurózónának, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk. Ismert, hogy a görögök eurózónába való belépése csak tetemes könyvhamisítással volt kivitelezhető. Ehhez szükség volt haszonelvű alapon működő, segítőkész nemzetközi pénzügyi szereplőkre és olyan jegybankra, amely a manipulációkat nem csak tűri, de részt is vesz azok alakításában. Szükség volt továbbá olyan középpárti uralmi elitre, amely mindezek felett szemet huny, sőt, bezsebeli az abból fakadó rövid távú előnyöket, a borítékolható bajt pedig szőnyeg alá söpri. Görögországban a bal és a jobb középpártja kapható volt erre. A korabeli jegybankelnök pedig érdemei elismeréseként átvehette az eurózóna központi bankjának alelnöki tisztét. Az előzmények ismeretében nem tűnik véletlennek, hogy a kormányzásból kibukott baloldali középpárt és váltópártja zokszó nélkül sorakozott fel nagykoalícióként hajdani bankmágusa mögé, aki ezúttal már „szakértő” miniszterelnökként állt a színen. Közös volt a bűn, közösen kell a nyomait is eltüntetni. Mindezt persze úgy, hogy a terheket természetesen az adófizetőkre zúdítják. Boros Imre Magyar Hírlap

Kövér László Londonban

A Fidesz 2010-ben a magyar történelem egyik legmélyebb és legösszetettebb válsága idején vette át a kormányzást - mondta londoni előadásában Kövér László. Az Országgyűlés elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Nagy-Britanniában, a londoni magyar nagykövetség szervezésében tartott ismertetőt Magyarország helyzetéről a nagy-britanniai magyarság meghívott képviselőinek. A politikus kijelentette: a válság Magyarországon "jó egy évvel korábban kezdődött, mint a világon bárhol", és nem elsősorban gazdasági válságról, hanem egy ennél összetettebb, alapvetően morális válságról volt szó, amelynek egyik fő eleme a korrupció volt.

Nyelvünk és lelkünk

A magyar nemzetfogalom ma is nyelvközpontú. A trianoni diktátum után még fontosabbá vált a nyelv összetartó ereje, a határon túli magyarság számára pedig ma is létkérdés. Gondoljunk csak a szlovák nyelvtörvényre vagy a minap történt botrányra: a magyar nyelv erdélyi apostola, Nyírő József újratemetésére, aminek apropóján megalázó aktuálpolitikai küzdelmek bontakoztak ki. Sajnálatosan nemcsak a románokkal, hanem magyar és magyar közt is. Pedig Nyírő József halhatatlan alakja, Uz Bence esete szépen példázza a szerző szellemi örökségét: a magyar nyelv jelenlé­tét és erejét az elszakított területeken. Nagy Ervin Magyar Hírlap