Az élet nagy változásai heroikus küzdelemből, vagy apró mozdulatokból rakódnak össze. A nagy háborúk és forradalmak teremnek mintaadó hősöket, akik vagy nyernek, és a nemzet büszkeségei lesznek, vagy veszítenek, és mártírokká nemesednek, de a hétköznapokat a szorgos aprómunka teszi élhetővé.Így van ez a szétszabdalt magyar nemzet összefoltozásában, életlehetőségeinek védelmében is. A történelmi pillanat olykor teret nyit a hősies helytállásra, de békés napokon egy nép megmaradásának igazi segítői a tükörcserepeket összeillesztők, ahogy ezt a magyar szó és kultúra megmaradása érdekében a keleti végeken egy városi könyvtárban, a határon túli iskolai könyvtárak támogatói teszik.
Kövér Tibor
Magyar Hírlap
A Felvidék legidősebb magyar pedagógusa - a magyar állampolgársága nyilvános vállalását követően szlovák állampolgárságától megfosztott - Tamás Ilonka századik születésnapján azt vallotta, a hosszú élet titka: szeretni és szeretve lenni, s talán ezért is az a meggyőződése, hogy előbb vagy utóbb pozitív változások állnak be a szlovák állampolgársági törvény jogtipró eljárásaiban. Véleménye szerint bár a pozsonyi törvény megfosztotta szlovák állampolgárságától, ma sem döntene másképp, annál is inkább, mert magyar szülőktől magyar állampolgárnak született, és az, hogy hogy ismét magyar állampolgárrá válhatott, természetes érzés volt számára.
Tarics Péter
Magyar Nemzet
Azt hihetné a messziről jött ember, az utódpártiak kormányon bizonyára nyakra-főre egyeztettek a néppel. És azért elégedetlenek, mert a jobbközép kabinet nem minden réteggel, csoporttal külön-külön élőben konzultál. A helyzet azonban az, hogy amikor ők voltak kormányon, nagyon fontos kérdésekben nem egyeztettek sem a szakszervezetekkel, sem az akkori ellenzékkel. Még utólag sem árulták el valódi terveiket, megszorító programjaikat.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
2012 az első olyan év, amikor Magyarország kikerülhet az unió által elindított eljárások alól, amikor közelebb kerülünk egy lépéssel ahhoz, hogy a 2004-ben Magyarország ellen elindított túlzott deficit-eljárás megszűnjön, amikor elérhetjük azt, hogy hazánk 2013-ban végre kikerülhet a költségvetési szégyenpadról – jelentette ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Parlamentben.A szocialisták számára a megszorítás, különösen 2008-ban és 2009-ben egy pozitív kifejezés volt, számukra ez egyet jelentett a stabilitással – folytatta. A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, a Magyar Szocialista Párt számára „a két legtöbbet dicsért politikai figura az nem más, mint a két nagy megszorító: Bokros Lajos és Bajnai Gordon”.
Tóbiás József MSZP-s képviselő egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatos felszólalására reagálva kijelentette: „önök 2009-ben elvettek tőlük, nem adtak”. A tizenharmadik havi bér elvétele a közszférában mindenkit érintett, nyolc százalékkal csökkentek a bérek 2009 végén –emlékeztetett. Mint mondta, ez volt az a megszorítás, ami 2008-2009-ben az igazi nagy ütést jelentette Magyarországon, és komoly megterhelést jelentett a magyar családoknak.
A 2013-as büdzséről szólva Rogán leszögezte: a költségvetés legfontosabb feladata továbbra is a stabilizálás. 2012 az első olyan év, amikor Magyarország kikerülhet az unió által elindított eljárások alól, amikor közelebb kerülünk egy lépéssel ahhoz, hogy a 2004-ben Magyarország ellen elindított túlzott deficit-eljárás megszűnjön, amikor elérhetjük azt, hogy hazánk 2013-ban végre kikerülhet a költségvetési szégyenpadról – jelentette ki. Hozzátette: „onnan, ahova egyébként önök ültették 2004-ben, és éveken keresztül ott is tartották”. Emellett az önök ígéreteit is nekünk kellett végrehajtani – fordult a szocialistákhoz.
Ezért tekintsék komoly erőfeszítésnek, hogy elsőként megőrizzük azokat az alapokat, amelyeknek megvonásával fenyegettek az Európai Unió részéről – intézte szavait a Fidesz frakcióvezetője Vona Gáborhoz. Mint mondta, a következő célkitűzés az, hogy ezeket a forrásokat magyar vállalkozások használhassák fel. Amikor ezt tesszük, akkor ne kritizáljanak minket, hanem lehetőség szerint inkább támogassák a kormány ebbéli törekvéseit – jegyezte meg. Úgy folytatta, a kohéziós alapok korábban nem magyar vállalkozásokhoz, hanem túlnyomórészt külföldi cégekhez kerültek. Ezzel összefüggésben Rogán Antal kijelentette: arra kéri a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy az erre vonatkozó, múltat érintő statisztikákat minél hamarább hozzák nyilvánosságra.
A költségvetés nemcsak stabilizál, hanem értéket is őriz; megőrzi azt az értéket, ami 2011-ben tért vissza magyar közéletbe és politikába: a gyerekes családok támogatása – hangsúlyozta. Példa nélküli mértékű családi adókedvezmény került bevezetésre, amit - a politikus szavai szerint – meg akarnak őrizni 2013-ra, és hosszú ideig meg kívánják tartani a jövőben is.
Rámutatott arra, hogy a 2013-as költségvetés egy politikai vívmányt is továbbvisz. A költségvetés stabilizálásának a terheit nemcsak az emberek viselik, hanem azt fizetni kell a cégeknek is, a bankoknak, a biztosítóknak, az energiaszektornak és sok más Magyarországon működő nagyvállalatnak – fűzte hozzá. Ezekkel a feltételekkel és a stabilitással együtt van reményünk arra, hogy 2013 az emelkedés éve legyen, és számunkra ez ennek a költségvetésnek a legfontosabb üzenete – húzta alá Rogán Antal.
fidesz.hu
A két politológus és a közgazdász professzor szerzőtársuk szerzőhármas: Tóth Gy. László, Lentner Csaba és Zárug Péter Farkas annak jártak utána, hogy miként keveredett a második Orbán-kabinet és személyesen a miniszterelnök is mindazon hazai, de leginkább európai és nemzetközi támadások középpontjába, amely a kormányt 2012 tavaszára utolérte. Az ünnepi könyvhéten dedikáló szerzők már a megjelenés hetén megdöntötték a Kairosz Kiadó eddigi könyvheti eladási listájának rekordját, s az országos könyvhálózatokban is egyre népszerűbb a kötet.
Egy hónap múlva, nagyjából az Országgyűlés mostani rendkívüli ülésszakának lezárásakor megkezdődik a szokásos nyári ítélkezési szünet. Bírák és törvényhozók augusztus végéig, az őszi szezon kezdetéig egyaránt átgondolhatják az elmúlt nehéz esztendő tanulságait. Jó lenne, ha felismernék: az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat jogalkotók és jogalkalmazók csak együtt tudják megőrizni.
Kulcsár Anna
Magyar Nemzet
A baloldali sajtó a Neo FM kivéreztetéséről beszél, azt hozza fel, hogy az adó nem kap állami hirdetéseket, ezért veszteséges. Két év telt el csupán a kormányváltás óta, és íme, a második kereskedelmi adó, amiről bebizonyosodik, hogy állami mentőöv nélkül életképtelen. Érdekes kép az után, hogy a balliberális média éveken keresztül azt magyarázta: a piac dönti el, milyen sajtóra van szüksége.
Hanthy Kinga
Magyar Nemzet
Egyértelműnek látom, hogy a baloldal, a szocialisták kétszer tették tönkre az országot: először a kommunizmus - szocializmus évtizedeiben, majd utána 2002-2010, de főleg 2004 és 2010 között - azaz Gyurcsány Ferenc országlása idején - immáron a ballibeerálisokkal együtt másodszor.
Ez utóbbi időszak azért fájó különösen az ország számára, mert az első Orbán-kormány idején valóban fejlődés kezdődött, elindultunk kifelé a pártállami örökségből és a gazdasági bajokból, s ha a 2002-es választásokat nem veszíti el döbbenetes módon - a polgári-konzervatív oldal, akkor vélhetően mindez folytatódott volna, s ma már nem itt tartanánk, hanem egy élhető országban telnének a napjaink.
Fricz Tamás
Magyar Nemzet
Június 4-ét, a nemzeti összetartozás napját is felvette jeles napjai sorába a Magyar Református Egyház. Erről egyhangú döntéssel a Kárpát-medence református egyházainak, egyházkerületeinek és egyházmegyéinek vezetőségeiből álló Generális Konvent döntött kedden Szombathelyen. A Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálata kedden az közölte: a testület kéri a református gyülekezeteket, hogy miként a másik jeles napon, május 22-én, a református egység napján, úgy a jövőben – presbitériumuk döntése alapján – június 4-én is harangozzanak.Május 25-én Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár arra kérte az egyházakat: június 4-én, a nemzeti összetartozás napjának délutánján egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A katolikus, a református és az evangélikus egyház ezt akkor elutasította. A testvéregyházak jelezték, hogy a kérésnek nem áll módjukban eleget tenni, mert a templomi harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak. Megerősítették ugyanakkor, hogy az egyházak mindennapi szolgálatukban is megjelenő módon szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke június 4-én közölte, a harangozás központi elrendelése szükségtelen és idegen a reformáció egyházainak rendjétől. A nemzeti összetartozás napja alkalmából sok evangélikus egyházközség tartott megemlékezést imádsággal és harangszóval, amit senki nem korlátozott – tudatta, kitérve arra is: "Hála Istennek, vallásszabadság van hazánkban, ahol gyülekezeteink szabadon használhatják templomaikat és harangjaikat".
Június 7-én levélben fejezte ki tiltakozását Varga László református lelkipásztor, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, amiért a történelmi keresztény egyházak központilag nem rendeltek el harangozást június 4-én. A képviselő a református zsinati elnökségnek és Erdő Péter bíborosnak címzett levelében azt írta, mély megdöbbenéssel olvasta a hírt, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök és Erdő Péter bíboros kijelentették, nem lényeges harangozni június 4-én, a nemzeti összetartozás napján, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, mert ez nem szakrális esemény.
Varga László szerint a magyarság összetartozásának napja emlékezés arra a halálra, amit a trianoni békeszerződés hozott Magyarországra. Mint közölte, országgyűlési képviselőként és a Református Törvényhozók Testületének tagjaként tiltakozik a püspök nyilatkozata ellen.
MTI
Ajánljuk korábbi anyagunkat a témához:
kattints:
http://www.patriotaeuropa.hu/?p=6540
A Református egyháznak pedig gratulálunk, hogy súlyos hibájukat ilyen módon korrigálták.
Várjuk az evangélikusok és katolikusok hasonló lépését is!
/szerk./
Szerintem inkább az szívszaggató és cinikus, amit a balliberális politika és média művel, nyilván teljesen tárgyilagos és toleráns módon, ráadásul önmagát is még jobban megutáltatva mindazokkal, akiknek már elegük volt a fölényes igazságosztásból. Az egyre pimaszabb rágalmak ellenére a balvilág elvárja, sőt követeli, hogy ne csak hódoljunk előtte, de tartsuk is el közpénzen. (...) Nem a sajtószabadságot féltik az egykori cenzúrázók, hanem a mi szabadságunk nem tetszik nekik. Kár.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap