Polgárháború felé közelítenek az események
Bogár László szerint a világ uralmi elitjei képmutató módon hazug elbeszélési módokkal, hamis adatokkal és álságos tettekkel próbálnak úrrá lenni a válságon, mindhiába. Görögország után a következő áldozat láthatóan Spanyolország lesz. Közben persze zavartalanul folyik Portugália kifosztása is, és a jelek szerint Olaszország sem kerülheti el a sorsát. 2008 vészterhes őszén a nemzetközi pénzhatalom a globális média segítségével sikeresen zsarolta a világ államait. Az Európai Unió államai ötezermilliárd eurónyi összeget juttatattak bankjainak, ami brutálisan megnövelte államadósságukat. A globális pénzhatalmi rendszer egy év hatásszünet után hatalmas médiakampánnyal elkezdte hiszterizálni a világ közvéleményét azzal, hogy a PIGS-országok államadóssága veszedelmes gyorsasággal növekszik.
Ennek az oka, hogy az állam és polgárainak „túlfogyasztása”, lustasága, hedonizmusa s léha, felelőtlen életvitele. És mivel a „felelősen gondolkodó” befektetők ezt nem tűrhetik, meg kell fegyelmezni ezeket az országokat. A fegyelmezés legfőbb eszköze az államkötvények kamatainak drasztikus emelése lett, amelynek nyomán, ha addig nem volt válság, ezután lett! A második világháború óta soha nem tapasztalt dimenziójú társadalmi robbanás, polgárháború felé közelítenek az események.
Magyar Hírlap
Európa ördögi körben
Egy olyan gazdasági közösség, amelyben egyszerre vannak benne a németek, a franciák, az olaszok, a portugálok és a görögök, hosszútávon aligha működhet – nem azért, mert egyik nép jobb vagy rosszabb, mint a másik, hanem azért mert mentalitásban, hagyományokban, kultúrában nagyon különböznek egymástól. Ma már nagytekintélyű közgazdászok sora állítja: közép- és hosszú távon mind az eurózónának, mind a görögöknek jobb lenne a szakítás. Akiknek ez rosszul jönne, azok egyrészt az európai döntéshozók, hiszen nekik így be kellene ismerniük, hogy az eddigi válságkezelési receptjük elbukott; másrészt a görögöket hitelező bankok, amelyek zsebébe nem folyna tovább a pénz a mentőcsomagokból. Athén ugyanis a közvélekedéssel ellentétben nem segélyt, hanem hitelt kap az EU-IMF-párostól, az pedig nem nyugdíjakra vagy szociális kiadásokra, hanem – szinte kizárólag adósságtörlesztésre megy el, és így csaknem teljes egészében a hitelezők zsebében köt ki.
Világ Gazdaság
Frankfurt kettős mércéje
Sokkal megengedőbb volt a Gyurcsány-kormánnyal az Európai Központi Bank, mint a jelenlegivel, hiszen a jegybanktörvény 2007-es módosításakor még azzal is egyetértett, hogy az elnök egy személyben dönthessen a feladatok végrehajtásáról. Akkor a monetáris tanács létszámváltozása ellen sem léptek fel, ma a hiteltárgyalások előfeltételévé teszik a kérdést.
Wiedemann Tamás
Magyar Nemzet
Beperlés, kiperlés
Gyurcsány Ferenc harminchárom pert zúdított különböző szerkesztőségek nyakába pusztán azért, mert állítólag kétségbe vonták, hogy tanári diplomamunkája létezik, mi több, azt is, hogy ő maga írta. Más szóval a bukott kormányfő azt sérelmezi, hogy szerinte plagizálással vádolták. A Demokratikus Koalíció elnöke éppen akkor állt elő ezzel a bombasztikus bejelentéssel, amikor az ország java része éppen kezdett elfeledkezni az egész szégyenletes diplomaterves cécóról.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
A minőség elfelejtett forradalma
A gazdaság, a gyermekvállalás és a bevándorlás az a három olyan terület, ahol Magyarországnak, illetve egész Európának minél hamarabb a "minőség forradalma" útjára kellene lépnie, habozás és mellébeszélés nélkül meghatározva a célokat, és kitűzve az ahhoz vezető feladatokat. A problémák megértéséhez és a feladatok kitűzéséhez azonban valószínűleg inkább a magyar népi írókhoz lenne érdemes visszanyúlni, és nem a brüsszeli bürokraták által az elmúlt évek során folyamatosan megfogalmazott és hamar életképtelennek bizonyuló programokat és stratégiákat kellene figyelembe venni. A magyar népi írók ugyanis jól látták a legfontosabb problémákat, és nem az ő hibájuk, hogy nem vették figyelembe figyelmeztető szavaikat.
Árva László
Magyar Nemzet
Alig győzik rettegéssel
Legújabban Prohászka Ottokár szobrának tervezett felállítása miatt szörnyülködik a balszárny. Ez érdekes, mert még a Nyírő-aggodalmat sem beszélte ki igazán a pávakör, nem is szólva a Horthy-problémáról. Balliberális ember ma alig győzi rettegéssel. Az ATV-ben Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője is gondban volt, ki ne hagyjon valakit, aki miatt aggódnia illenék. Hogy tényleg ismeri-e Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári katolikus püspök (akit saját korában sokan Pázmány Péterhez mértek) munkásságát, nem derült ki.
...Prohászka Ottokár nyíltan vállalta az antiszemitizmust - közölte a delnő, aki valószínűleg a foximaxin hallotta ezt, netán a Marosán-összesből ollózta egybe.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Sarkosan fogalmazva
A Kairosz Kiadó „Magyarnak lenni” népszerű zsebkönyvsorozatának éppen a századik kötete jelent meg most Himnusz kívülről, belülről címmel, Lezsák Sándorral beszélget a könyvben Spangel Péter. Lezsák Sándor ama kevesek közé tartozik pályatársként is, akiben nem kellett csalódnom, pedig jó negyven éve a barátom. Ennek az életinterjúnak sincs egyetlen mondata, amivel ne értenék egyet, ami nagy dolog ebben a hazudozós, álarcos világban. Lezsák Sándor bátor, higgadt, erkölcsös, hitéhez, nemzetéhez hű ember tudott maradni, ítéletei pontosak, szerénysége ritka, pedig ami jó volt ebben a két évtizedben, az a Lezsák Sándorhoz hasonló politikusoknak köszönhető.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A tyúkketrecdilemma
A gazdasági mélyrétegek konfliktusos témáit ma a közvélemény olyan közönnyel hallgatja, mint amilyen megvetéssel illette nemrég a pénzügyi valóság feltáróit, a közelmúlt „összeesküvés-hívőit”. Ha az EU által szorgalmazott tyúkketrecügyről, a komfortos sertésférőhelyek témájáról avagy a családi alapú pálinkafőzés elleni uniós rohamokról jön hír, a hazai közönség legfeljebb mosolyra húzza a száját. Pedig ennél sokkal több figyelmet érdemelnek ezek a problémák. Mert itt is globalista érdekek írnak szabályokat, akárcsak a pénzügyi szektorban. Mi több, ezeket a szabályokat is éppen ők, a pénzügyérek vezénylik. Ha néhány aktuális gazdasági kérdés mélyére nézünk, akkor láthatjuk például, hogy több uniós tagországgal egyetemben bennünket is sürgetnek, dobjuk ki a régi tyúktojató ketreceinket. Mert aki nem teszi, az kiiktatják a piacról vagy jön a kötelességszegési eljárás. Az húzódik meg az intézkedés mögött, hogy készen állnak már azok, méghozzá nagy számban, akik belépnek majd az ellehetetlenített tojástermelők helyére. A legutóbbi ketrecmizéria alkalmával (éppen húsvét előtt!) az EU-n kívülről jött be milliárdszámra a tojás. És persze a kutya sem vizsgálta, hogy ott, ahonnan ez a tojás érkezett, mi a viszonya a tyúknak a ketrechez.
Boros Imre
Magyar Hírlap
Megtörtük a negyvenéves átkot
Bár a jelen eseményeiről csak az utókor állíthat ki érvényes ítéletet, azt már most erősen valószínűsíthetjük, hogy a 2010-es évtized első esztendeire úgy fogunk visszatekinteni, mint amikor történelmet írt Magyarország. Gazdasági értelemben ez azt jelenti, hogy a vazallusi függést a keleti blokk után nyugati irányba is megtörtük és fellazítottuk. A nemzetközi nagytőke kénytelen tudomásul venni, hogy a magyar vásárlóerő és a piac igénybevételének ugyanúgy ára van, mint ahogy így van ez minden más, magára valamit adó európai országban.
Nánási Tamás
Magyar Nemzet
Sztálin-fogyatkozás
Valahol olvastam, hogy Sztálin hetvenedik születésnapjának nagy ünnepére készülve komolyan felvetődött, hogy a Napot a generalisszimuszról nevezzék el, neki biztosan tetszett volna (nálunk meg a Holdat Rákosiról). A gyönyörű ötletet végül elvetették, az égitestre vonatkozó szófordulatok miatt elég vicces is lett volna. Az még rendben van, hogy „felkelt Sztálin”, de micsoda felségsértés lenne, hogy „Sztálin lenyugodott”, sőt „Sztálin-fogyatkozás lesz”.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap